1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4238
Nap, Novella
2001 5,5 | melyet Guidotto kifosztott, s ezt a leányt a hirtelen
2002 5,5 | anyja, az én feleségem, s mind mostanáig azt hittük,
2003 5,5 | hitelt adott szavainak, s bizonyos titokzatos erő
2004 5,5 | sugallatára engedte ölelni magát, s vele együtt maga is elérzékenyülten
2005 5,5 | tüstént elküldött az anyjáért s egyéb rokonaiért és nővéreiért
2006 5,5 | nővéreiért és bátyjaiért, s valamennyinek megmutatta
2007 5,5 | ezerszer is megölelték egymást, s minekutána Giacomino beleegyezett,
2008 5,5 | tartott, Bernabuccio fia s a leánynak édes bátyja,
2009 5,5 | neki az elkövetett bűnért, s minekutána Bernabucciónál
2010 5,5 | csapott, hazavitte feleségét, s még számos esztendőkön által
2011 5,6 | nagy küzdelmekbe és roppant s nem is sejtett veszedelmekbe
2012 5,6 | kicsiny szigetről való volt, s viszont a leány is szerette
2013 5,6 | feszegetett le a kövekről, s közben eljutott egy sziklák
2014 5,6 | rejtett öbölbe, hová az árnyék s az ott csörgedező jéghideg
2015 5,6 | Megfogták tehát a leányt, s bár igen sikoltozott, hajójukra
2016 5,6 | sikoltozott, hajójukra vitték, s elmentek vele; és Calabriába
2017 5,6 | meghányták-vetették, kié legyen a leány, s egy szó, mint száz, minde
2018 5,6 | tudván megegyezni egymással, s attól tartván, hogy rossz
2019 5,6 | rossz vége lesz a dolognak, s a leány miatt még meggyűlik
2020 5,6 | akkoriban még ifjú ember volt, s nagy kedvét lelte csinos
2021 5,6 | a leány elrablása miatt, s leginkább bántotta őket,
2022 5,6 | maga is hajót szerzett, s amily gyorsan csak tudta,
2023 5,6 | egészen a calabriai Scaleáig, s miközben mindenütt kutatta
2024 5,6 | visszaküldötte hát a hajót, s látván, hogy senki nem ismeri,
2025 5,6 | ismeri, maga ott maradt, s gyakorta ott lebzselvén
2026 5,6 | egyik ablakban a leányt, s az is őt, miért mindketten
2027 5,6 | lehetett, beszélt a leánnyal, s megtudta tőle, hogyan kell
2028 5,6 | kíván beszélgetni vele, s akkor tövéről hegyére megvizsgálta
2029 5,6 | és megvárta az éjszakát, s mikor annak java része elmúlott,
2030 5,6 | melyet a leány megjelölt, s könnyűszerrel felmászott.~
2031 5,6 | csöndesen beugrott rajta, s odafeküdt a leány mellé,
2032 5,6 | mellé, ki még nem aludt. S minekelőtte még egyébre
2033 5,6 | feltárta előtte szándokát, s esdve kérte, vigye el innét
2034 5,6 | boldogsággal megölelték egymást, s élvezték ama gyönyörűséget,
2035 5,6 | nagyobbat nem adhat a szerelem; s minekutána több ízben megismételték,
2036 5,6 | megismételték, észre sem vették, s elaludtak egymásnak karjaiban.~
2037 5,6 | fölöttébb megtetszett a leány, s mostan hát eszébe jutott;
2038 5,6 | csöndben átment a Cuba kertbe. S amint a kastélyba belépett,
2039 5,6 | világítván belépett abba; s amint az ágyra pillantott,
2040 5,6 | szörnyű mód megháborodott, s oly igen nagy haragra gerjedt,
2041 5,6 | meggyilkolni, fékezte indulatját, s elhatározta, hogy az egész
2042 5,6 | rohanta meg a két szerelmest, s nem csupán felébresztették
2043 5,6 | tehát Palermóba vitték, s a piarcon oszlophoz kötözték
2044 5,6 | hogy megbámulják a leányt, s miként ők magasztalták a
2045 5,6 | igen-igen szégyellte magát, s lehorgasztott fejjel álltak
2046 5,6 | siránkoztak balsorsukon, s minden pillanatban várták
2047 5,6 | várták a kegyetlen tűzhalált.~S miközben ekképpen ott állottak
2048 5,6 | királynak tengernagya volt, s annak okáért ő maga is elment
2049 5,6 | hozzá, tüstént megismerte s megkérdezte, vajon Gianni
2050 5,6 | neve. Gianni feltekintett s megismervén a tengernagyot,
2051 5,6 | erre Gianni:~- A szerelem s a királynak haragja.~Akkor
2052 5,6 | elmondatta magának az esetet, s minekutána mindent meghallott
2053 5,6 | elé; és ekképpen történt; s minekutána apróra megismerte
2054 5,6 | ruhákba öltöztessék őket, s mivel tudta, hogy mindkettőnek
2055 5,7 | Amerigo úrnak leányába, s teherbe ejti, ~miért is
2056 5,7 | miért is akasztófára ítélik; s mikor vesszőzés közben a
2057 5,7 | máglyára jut-e a két szerelmes, s mikor hallották, hogy megmenekültek,
2058 5,7 | megmenekültek, dicsérték Istent, s mind felvidultak; a Királynő
2059 5,7 | szüksége volt szolgákra, s éppen akkor genovai kalózgályák
2060 5,7 | Pietro nevet adta neki, s mivel fölöttébb megbízott
2061 5,7 | fölöttébb becsülte őt jelleméért s minden ő dolgáért, mégis
2062 5,7 | szemét, mégiscsak észrevette, s hogy bátorságot öntsön belé,
2063 5,7 | hová felesége a leányával s más hölgyekkel és asszonyokkal
2064 5,7 | ugyancsak kimentek oda, s magokkal vitték Pietrót
2065 5,7 | Pietro, ki fiatal volt, s hasonlatosképpen a leány,
2066 5,7 | szerelem sarkantyúzta őket: s mikor már annyira megelőzték
2067 5,7 | melyben senki nem lakott, s ebben a tetőnek kevéske
2068 5,7 | meghúzták magokat mindketten, s mivel keskeny volt a fedél,
2069 5,7 | ne állana ím ez jégeső, s így maradhatnék, ahogy vagyok.~
2070 5,7 | titokban. Az orkán elült, s ők a közeli városkapunál
2071 5,7 | városkapunál megvárták a hölgyet, s vele együtt hazatértek.
2072 5,7 | mindkettejök nagy gyönyörűségére; s a dolognak vége az lett,
2073 5,7 | elhatározta, hogy megszökik, s ezt megmondta a leánynak.
2074 5,7 | közben megvallotta anyjának, s könyörgött, mentse meg.
2075 5,7 | kegyetlenül szidalmazta a leányt, s mindenképpen tudni kívánta,
2076 5,7 | igazságot. A hölgy elhitte neki, s hogy eltitkolja leánya szégyenét,
2077 5,7 | asszonymódra sikoltozott, s akkor történt, hogy Amerigo
2078 5,7 | nagy bánatosan felkelt, s elmondotta, mi történt leányával.
2079 5,7 | Férje éktelen dühre gerjedt, s kivont kardjával kezében
2080 5,7 | beszélt, fiúgyermeket szült - s rákiáltott:~- Vagy megmondod,
2081 5,7 | Pietrónak tett ígéretét, s felfedte, mi történt kettejök
2082 5,7 | szinte őrjöngött dühében, s alig tudta megállani, hogy
2083 5,7 | hogy meg ne ölje a leányt; s minekutána leányának szemébe
2084 5,7 | szállt, bement Trapaniba, s bizonyos Currado úrnak,
2085 5,7 | vegyített egy serleg borba, s ezt egy meztelen tőrrel
2086 5,7 | két dologgal Violantéhoz, s mondd meg néki nevemben,
2087 5,7 | loccsantsd szét fejét a falon, s vesd a kutyáknak eledelül.~
2088 5,7 | napon által felüdüljenek, s kipihenjék magokat, és Trapani
2089 5,7 | pedig hátra voltak kötözve; s mikor az egyik követ, ki
2090 5,7 | Laiazzo melletti tengerparton, s kinek azóta sem hallotta
2091 5,7 | benne, hogy ez az ő fia; s úgy gondolta, ha valóban
2092 5,7 | társaival együtt sírva lement, s a poroszlók között odasietett
2093 5,7 | kivégeztetni akarsz, szabad ember, s az én fiam, és hajlandó
2094 5,7 | az ifjút hazabocsássák, s elküldött Amerigóért, s
2095 5,7 | s elküldött Amerigóért, s mindezt elmondotta neki.
2096 5,7 | hiszemben volt, hogy leánya s unokája már halott, kimondhatatlanul
2097 5,7 | tette a tőrt és a mérget, s mivel az nem választott
2098 5,7 | gyorsan, gorombáskodott vele, s kényszeríteni akarta, hogy
2099 5,7 | hallatán otthagyta a leányt, s visszatért gazdájához, és
2100 5,7 | Megörült ennek Amerigo úr s elment Fineóhoz, és könnyes
2101 5,7 | és bocsánatot kért tőle, s kijelentette, hogy ha Teodoro
2102 5,7 | meghallgatta a mentegetődzést, s ekképpen felelt:~- Azt akarom,
2103 5,7 | esetten reszketett a haláltól, s egyúttal örvendezett, hogy
2104 5,7 | Paradicsomba röppent volna s felelte: ez lenne számára
2105 5,7 | leányasszony meggyógyult, s miközben csecsemőjét szoptatta,
2106 5,7 | lett, mint valaha is volt; s a gyermekágyból felkelvén
2107 5,7 | mikor az visszatért Rómából, s atyja gyanánt illő tisztelettel
2108 5,7 | gyönyörű szép menyének, s nagy pompával és vigassággal
2109 5,7 | unokájával gályára szállott, s magával vitte őket Laiazzóba,
2110 5,8 | akarok mondani egy megindító s egyben mulatságos történetet.~ ~
2111 5,8 | nevezetű ifjú, kire atyja s egyik nagybátyja halála
2112 5,8 | előkelőbb családból származott, s kinek szerelmét az ifjú
2113 5,8 | mégiscsak türtőztette indulatját s többször is feltette magában,
2114 5,8 | hogy távozzék Ravennából, s bizonyos időre vegyen máshol
2115 5,8 | már ellentmondani nekik, s végezetül beleegyezett,
2116 5,8 | végezetül beleegyezett, s minekutána nagy készülődést
2117 5,8 | hölgyére tévedt gondolatja, s parancsolta mind egész cselédségének:
2118 5,8 | fenyvesben, miközben az evésről s minden egyéb dolgáról megfeledkezett,
2119 5,8 | felriadt édes merengéséből, s feltekintett, hogy megnézze,
2120 5,8 | hogy megnézze, mi az, s akkor meglepetten látta,
2121 5,8 | lankadatlanul nyomában futottak, s ha néha-néha elérték, irgalmatlanul
2122 5,8 | szerencsétlen nő iránt, s nyomban feltámadt benne
2123 5,8 | szülővárosodból származom, s te még kisgyermek voltál
2124 5,8 | kétségbeesésemben megöltem magamat, s az örök kárhozatra jutottam.
2125 5,8 | meghalt, és kegyetlenségének s ama kárörömnek bűne miatt,
2126 5,8 | pokolbéli kárhozatra jutott, s most is ott vagyon. Mikor
2127 5,8 | megöltem, és felvágom a mellét, s ama kemény és hideg szívet,
2128 5,8 | egyetemben kitépem testéből, s miként nyomban látni fogod,
2129 5,8 | csak meg sem halt volna, s újra kezdődik a fájdalmas
2130 5,8 | az órában itten utolérem, s akképpen büntetem, miként
2131 5,8 | cselekedeteiben kegyetlen volt hozzám; s mivel szerelmeséből ellenségévé
2132 5,8 | végrehajtanom Istennek ítéletét, s ne szállj szembe azzal,
2133 5,8 | leányra, ki térdre hullott, s miközben a két szelindek
2134 5,8 | kegyelemért sikoltozott. S akkor a lovag pallosát minden
2135 5,8 | oldalát, kitépte szívét, s egyéb belső részeit, és
2136 5,8 | visszatért csatlósaihoz, s annak utána, mikor az időt
2137 5,8 | leányhoz való szerelmemről, s vessek véget tékozlásomnak;
2138 5,8 | valamennyi hölgyrokonunkat s más hölgyeket is, tetszésetek
2139 5,8 | pompás lakomát készített, s az asztalokat a fenyvek
2140 5,8 | ámulattól és a rémülettől, s miközben végrehajtotta azt,
2141 5,8 | pedig az egész lezajlott s a hölgy és a lovag eltűnt,
2142 5,8 | ott a dühöngő lovag előtt, s az ő véknyát mardossák a
2143 5,8 | gyűlölete szerelemmé enyhült, s mihelyt a legelső alkalom
2144 5,8 | követségbe atyjához és anyjához, s megjelentette nékik, hogy
2145 5,8 | feleségül vette a leányt, s minekutána nászát megtartotta,
2146 5,9 | ki a mi városunkban élt s él talán ma is, tisztelendő
2147 5,9 | firenzei hölgynek tartottak; s hogy annak szerelmét megnyerje,
2148 5,9 | szokott, gazdagsága elúszott, s ő oly igen elszegényedett,
2149 5,9 | Giovanna férje megbetegedett, s mikor halálát közeledni
2150 5,9 | Giovanna tehát özvegyen maradt, s miként már hölgyeinknek
2151 5,9 | madaraival és kutyáival, s minekutána többször látta
2152 5,9 | kérdezgette, kívánna-e valamit, s kérte, hogy csak mondja
2153 5,9 | a világ legjobb sólyma, s ezenfelül gazdájának kenyérkeresője,
2154 5,9 | hogy teljesíti kívánságát, s akármi történik is, nem
2155 5,9 | éppen kertjében időzött, s némely apró munkákban foglalatoskodott.
2156 5,9 | kedvességgel elébe ment, s Federigo udvarias köszöntésére
2157 5,9 | azt csak te jelességednek s irántad való szerelmemnek
2158 5,9 | átkozta magában balsorsát, s mint ki eszét vesztette,
2159 5,9 | visszaemlékezel elmúlt életedre s az én tartózkodásomra, melyet
2160 5,9 | hölgy előtt sírva fakadt, s egyetlen szóval nem tudott
2161 5,9 | kértél és annak jelessége; s ezt hozzád méltó eledelnek
2162 5,9 | előhozatta a sólyomnak tollait s karmait és csőrét. Mikor
2163 5,9 | megértették gondolatját, s mivel Federigót, bármily
2164 5,9 | okosabban bánt gazdagságával, s boldogan élt az asszonnyal
2165 5,10| a tyúkkas alatt lapul, ~s ki erre elordítja magát.
2166 5,10| Királynő elbeszélése véget ért, s valamennyien dicsérték az
2167 5,10| ha semmi közünk hozzájok. S mivel ama fáradságnak, melyet
2168 5,10| napokban magamra vettem s most is elvállalni akarok,
2169 5,10| szomorúságtokat és kacagásra s jókedvre derítsen benneteket,
2170 5,10| most következő novellámat; s ámbár a tárgya nem is egészen
2171 5,10| mégis mulatságtokra leszen, s ha végighallgattátok, cselekedjetek
2172 5,10| eleintén igen felháborodott, s nemegyszer csúnyán összeveszett
2173 5,10| feleségül mentem hozzá, s neki adtam kiadós és szép
2174 5,10| mire a férfiak kívánkoznak s kell is kívánkozniok; ha
2175 5,10| gyönyörűséget; ha majd megvénültem s észbe kapok, hiába panaszkodom,
2176 5,10| hogy nagyon okosan teszed; s ha semmi másért meg nem
2177 5,10| ha erre visszagondolok, s látom, hogy mivé lettem -
2178 5,10| mivé lettem - ide nézz! -, s hogy nem akad már senki,
2179 5,10| lábasokat meg a tálakat; s ami még rosszabb, csúfondáros
2180 5,10| vénasszonynak koporsót.” S más efféle csúfságot mondanak
2181 5,10| ember, kit meg ne puhítanék, s rá ne vennék arra, amit
2182 5,10| földhözragadt szegény vagyok, s mostantól fogva azt akarom,
2183 5,10| sűrűn cselleng amaz utcában, s kit tetőtől talpig lefestett
2184 5,10| ifjút, kiről neki szólott, s nem sok idő múltán egy másikat;
2185 5,10| volt, ahol vacsoráztak, s rádobott egy éppen aznap
2186 5,10| sokszor eltüsszentette magát, s akkor aztán mind a hárman
2187 5,10| egyet-mást félre tegyenek. S mivel úgy rémlett neki,
2188 5,10| a kuckónak kis ajtaját, s alighogy kinyitotta, azon
2189 5,10| fehérítettem a fátylaimat, s aztán a serpenyőt, melybe
2190 5,10| alá. Onnan jön most a bűz.~S minekutána Ercolano kinyitotta
2191 5,10| kinyitotta a kuckó ajtaját, s a füst némiképpen szertefoszlott,
2192 5,10| szertefoszlott, bekukkantott oda, s akkor meglátta azt, ki az
2193 5,10| ki az előbb tüsszentett, s még mindig tüsszögött, mivel
2194 5,10| az asszony ezt hallotta, s látta, hogy bűne kiderült,
2195 5,10| elszaladt az asztaltól, s tudjisten, hová ment. Ercolano
2196 5,10| hogy felesége megszökött, s többször is beszólt annak,
2197 5,10| kerülök, hát felugrottam, s nem engedtem, hogy megölje
2198 5,10| megölje vagy bántalmazza, s mi több, védelmére keltem
2199 5,10| védelmére keltem és ordítoztam, s ennek hallatára betódultak
2200 5,10| oly szentnek tette magát; s méghozzá nem is mai csirke
2201 5,10| méghozzá nem is mai csirke már, s ilyen jó példával jár a
2202 5,10| urának fogadott hűségét s annak evilági becsületét,
2203 5,10| polgárt, ki jól bánt vele, s egyúttal önmagát is, gyalázattal
2204 5,10| őket, elevenen tűzre vetni s hamuvá égetni valamennyit!~
2205 5,10| kisétált az istállóból, s mindenfelé szaglászott,
2206 5,10| szaglászott, ha nem lelne-e vizet; s ekképpen botorkálván odaért
2207 5,10| ujja kívül jutott a kason; s oly nagy volt szerencséje,
2208 5,10| hallatára nagyot bámult, s mindjárt tudta, hogy a sikoltás
2209 5,10| Miért is kiment a szobából, s mivel hallotta, hogy az
2210 5,10| odasietett a kashoz, fölemelte s akkor meglátta az ifjút,
2211 5,10| szomorkodott miatta, kézen fogta, s magával vitte a szobába,
2212 5,10| szidalmaztad Ercolano feleségét, s azt mondottad, meg kell
2213 5,10| valamennyien egy húron pendültök, s mind abban mesterkedtek,
2214 5,10| ha lecsapna a mennykő, s valamennyiünket megégetne,
2215 5,10| egyebekben mily szűken vagyok, s mióta nem feküdtél már velem;
2216 5,10| vagyok, mint a többiek, s arra vágyom én is, mire
2217 5,10| vacsorát, melyet készített, s gyalázatos férjével s a
2218 5,10| készített, s gyalázatos férjével s a fiúval egyetemben jókedvben
2219 5,10| fejéről babérkoszorúját, s kedvesen föltette Elisa
2220 5,10| idejére szükséges volt, s annak utána a társaság helyeslése
2221 5,10| is a Királynő felállott, s valamennyiöket elbocsátotta
2222 5,10| ők is mind felállottak, s a szokott módon ki-ki azzal
2223 5,10| összehívták a társaságot, s akkor vacsorához telepedtek;
2224 5,10| és tánccal szórakozott.~S minekutána Emilia a Királynő
2225 5,10| kissé megbosszankodott, s ámbár a többi hölgyek mind
2226 5,10| abbahagyta a bolondozást, s nyomban más dalba kezdett,
2227 5,10| Itt izzik már szememben;~S hogy a te hatalmad mily
2228 5,10| ki dús minden erényben,~S sóhajtozásom új forrása
2229 5,10| tiéd hát, drága gazdám,~S engedelmes szolgádként várva-várom~
2230 5,10| lelkemet égőn eléje tárom,~S e tűz már el nem alhat,~
2231 5,10| Ezért kérlek hát, én uram, s reményem,~Közöld s éreztesd
2232 5,10| uram, s reményem,~Közöld s éreztesd véle valamelyest~
2233 5,10| légy hozzám kegyelmes,~S tiszted szerint ajánlj be
2234 5,10| szerint ajánlj be néki szépen,~S hozd végre már magaddal
2235 5,10| Minekutána Dioneo elhallgatott, s ezzel mutatta, hogy dala
2236 5,10| éjszakának egy része elmúlott, s a Királynő érezte, hogy
2237 6 | sugarai már elhalványodtak, s a feltámadó hajnal megvilá
2238 6 | szólította társaságát, s lassú léptekkel sétálgatván
2239 6 | előadott novellák közül, s újból sokat nevettek az
2240 6 | nap egyre feljebb hágott, s kezdett forrón tüzelni;
2241 6 | térjenek; megfordultak tehát, s visszamentek a kastélyba.
2242 6 | néhány kedves és vidám dalt, s azután ki szundítani tért,
2243 6 | Troilusról és Cressidáról. S midőn eljött a gyülekezés
2244 6 | egybehívatta valamennyit, s akkor szokásuk szerint letelepedtek
2245 6 | letelepedtek a szökőkút mellett.~S amint a Királynő éppen parancsot
2246 6 | esett, vagyis a Királynőnek s a többieknek fülét nagy
2247 6 | hívatta az udvarmestert s megkérdezte, ki ordítozik,
2248 6 | elébe Liciscát és Tindarót; s ahogy azok odajöttek, kérdezte
2249 6 | nem volt éppen mai csirke, s ugyancsak fel volt vágva
2250 6 | asszony Sicofante felesége, s mintha nem barátkoztam volna
2251 6 | elvesztegetik idejöket, s addig várnak, míg atyjoknak
2252 6 | ki szűzen ment férjhez, s azt is jól tudom, hogy a
2253 6 | hányszor megcsalják férjöket; s még ez a barom akar tanítani
2254 6 | csendre szigorú arccal, s nem parancsolt volna rá,
2255 6 | akarja, hogy megvesszőzzék, s ha nem küldötte volna el
2256 6 | virágok a zöldellő réteknek s a lombosodó fák a domboknak,
2257 6 | dicséretes erkölcsöknek s az értelmes beszélgetéseknek
2258 6 | neve volt madonna Oretta s felesége Geri Spina úrnak.
2259 6 | vendégül látott házában ebédre, s mivel talán kissé hosszú
2260 6 | fogadta; más novellába fogott s befejezetlenül abbahagyta
2261 6,1 | madonna Oretta mondását, s akkor parancsolta a Királynő
2262 6,1 | hitvány mesterségre kárhoztat; s miként már sok emberben,
2263 6,1 | elátkoznám a természetet s hasonlatosképpen a sorsot
2264 6,1 | házuknak legnyomorúságosabb s éppen ezért legkevésbé gyanús
2265 6,1 | gyanús zugaiban dugják el, s onnét csak a legnagyobb
2266 6,1 | akármely szép szobában. S ekképpen a világnak két
2267 6,1 | megszállottak Geri uram házában, s miközben ő velök egyetemben
2268 6,1 | Cisti péknek műhelye volt, s hol ő maga személyében
2269 6,1 | hanem nagy jómódban élt; s mindenféle egyéb finom dolgokon
2270 6,1 | uramat és a pápa követeit, s mivel igen nagy volt a forróság,
2271 6,1 | borral; de összemérvén Geri s maga rangját, úgy vélte,
2272 6,1 | molnárnak, mint péknek látszott, s minden reggel amaz órában,
2273 6,1 | teli vadonatúj ónvedret, s egy ugyancsak vadonatúj
2274 6,1 | mint az ezüst; és leült, s mikor azok arra mentek,
2275 6,1 | egyet-kettőt krákogott, s nagy csettintgetés közben
2276 6,1 | odafordult a követekhez, s mosolyogván mondotta nekik:~-
2277 6,1 | hozatott ki műhelyéből, s hellyel kínálta őket; szolgáiknak
2278 6,1 | szép és vadonatúj serleget, s felhozatott egy kis korsóval
2279 6,1 | fölöttébb dicsérgették, s mindaddig, míg a követek
2280 6,1 | igenis hozzá küldöttelek; s ha megint így felel, kérdezd
2281 6,1 | miféle üveget vittél oda. S mikor meglátta az üveget,
2282 6,1 | szívesen megtöltötte az üveget. S még ugyanez napon megtöltött
2283 6,1 | nem holmiféle kocsisbor, s ma reggel is erre kívántalak
2284 6,2 | néki ötszáz aranyforintot, s annak fejében az megengedi,
2285 6,2 | midőn együtt lovagoltak s a hölgyeket nézegették az
2286 6,2 | üde és csinos leány volt, s helyén volt a nyelve és
2287 6,3 | dühét kacagásra fordítja, s megmenekül a büntetéstől, ~
2288 6,3 | a darunak egyik combját, s odaadta neki. Mikor aztán
2289 6,3 | darvaknak csak egy combjok s egy lábok vagyon.~Mondotta
2290 6,3 | hát holnap látni akarom, s akkor megnyugszom; de esküszöm
2291 6,3 | mindig nagy dühösen fölkelt, s parancsolta, hogy a lovakat
2292 6,3 | Chichibiót is lóra ültette, s magával vitte ama kis folyó
2293 6,3 | mindig nem csillapodott, s hogy mostan meg kell bizonyítani
2294 6,3 | volna; de nem lehetett, s akár előre, akár hátra,
2295 6,3 | ahogyan alvás közben szoktak. S minek előtte még Currado
2296 6,3 | darvaknak csak egy combjok s egy lábok vagyon; nézd csak,
2297 6,3 | Chichibio szinte kővé dermedt, s maga sem tudta, mi sugallotta
2298 6,4 | gyakorta megcsalatkozott, s a festményt valóságnak vette.
2299 6,4 | festményt valóságnak vette. S mivel napfényre hozta ama
2300 6,4 | szerezte meg emez dicsőséget, s holott mindenki másnak mestere
2301 6,4 | mikor törvényszünet vagyon, s véletlenül valamely keshedt
2302 6,4 | ugyancsak körülnézett birtokán, s most hazafelé tartott Firenzébe.
2303 6,4 | nem akadt annak házában, s újból útnak indultak. Minekutána
2304 6,4 | érezték, hogy bőrig áztak, s észrevették, hogy tetőtől
2305 6,4 | oldalvást és tetőtől talpig, s mikor látta, hogy merő csúfság
2306 6,4 | hallatára megismerte baklövését, s látta, hogy olyan törülközőt
2307 6,5 | legnemesebb férfiak e világon s a tengeren, és vacsorát
2308 6,5 | legmulatságosabb embere volt, s folyton a legfurcsább ötletekkel
2309 6,5 | benneteket, sőt az igazat mondom, s ha van itt valaki, aki fogadni
2310 6,5 | fogadni ama vacsorában.~S minekutána megegyeztek bíró
2311 6,5 | vendégei voltak, azok ketten s nyomukban a többiek odaléptek
2312 6,5 | nemzetség, annál nemesebb, s az imént itt is ez volt
2313 6,5 | felfelé görbül az álla, s az állkapcsa szakasztott
2314 6,5 | ki a vacsorában fogadott, s mind a többiek is, minekutána
2315 6,6 | válaszával kimenti magát, ~s eléri, hogy a törvényt megváltoztatják~
2316 6,6 | rettentő haragra gerjedt, s kevésbe múlt, hogy rájok
2317 6,6 | hogy rájok nem rontott s meg nem ölte őket, és ha
2318 6,6 | megjelent a bíró előtt, s elszánt arccal és nyugodt
2319 6,6 | ránézett, látta, mely gyönyörű s mely dicséretes módon viselkedik,
2320 6,6 | letagadni, de bizonyosra veszem, s te is tudod, hogy a törvényeknek
2321 6,6 | magokba kell foglalniuk, s mindazoknak egyetértésével
2322 6,6 | hallatára mind jóízűt kacagtak, s annak utána egy értelemmel
2323 6,6 | igaza van, és jól beszélt; s minek előtte széjjelmentek
2324 6,6 | bíró maga biztatta őket, s olyképpen korlátozták, hogy
2325 6,6 | igyekezetében megszégyenült, s ekképpen távozott a törvényszékről,
2326 6,7 | másikra pillantgatott, s alig tudták visszafojtani
2327 6,7 | fitymálni férfiakat és nőket s mindent, amit látott, holott
2328 6,7 | emberek látása, mint engem; s éppen azért jöttem ily hamar
2329 6,7 | üresebb volt, mint a nádszál, s holott bölcs Salamonnak
2330 6,7 | velejéből, mint valamely birka; s mi több, azt mondotta, hogy
2331 6,7 | tükörben, a többi nők módjára. S ekképpen megmaradt s mind
2332 6,7 | módjára. S ekképpen megmaradt s mind a mai napig megátalkodott
2333 6,8 | Emilia befejezte novelláját, s rajta kívül már csak annak
2334 6,8 | egy, melyet elmondhatok, s melynek végén oly csattanó
2335 6,8 | egyetemben elharapódzott, s mind valamennyit kiirtotta.
2336 6,8 | az egyik, holnap a másik, s ekképpen sorra, ki-ki a
2337 6,8 | kedves és jószavú ember volt, s a világon mindenkinél jobban
2338 6,8 | azt, mit magában feltett, s mi nemes ember dolga volt;
2339 6,8 | sikerült soha megnyernie őt, s ennek oka gyanánt cimboráival
2340 6,8 | elidegenedett az emberektől. S mivel néha az epikureisták
2341 6,8 | Santa Reparatában vannak), s mikor ő éppen ott járt a
2342 6,8 | könnyedén nekilendült, s átvetette magát a másik
2343 6,8 | mint bármely más polgárnak, s Guidónak is csak éppen annyi,
2344 6,8 | és lakoznak a halottak, s mikor ő azt mondja, hogy
2345 6,9 | vagyon a Val d’Elsában; s bármilyen kicsiny is, nemes
2346 6,9 | mosolygós ábrázatú ember volt, s a világ legnagyobb huncutja;
2347 6,9 | világ legnagyobb huncutja; s ezenfelül, ámbár híján volt
2348 6,9 | hónapban megint odaérkezett, s valamely vasárnap reggelen,
2349 6,9 | mind nyomban belészeret; s hahogy magára hagynám, minden
2350 6,9 | hallgatná a maga részét; s ha megesik, hogy valamit
2351 6,9 | barát a fogadóban hagyta, s lelkére kötötte: jól vigyázzon,
2352 6,9 | szobáját és minden holmiját, s mint ahogy a keselyű lecsap
2353 6,9 | legyen idegenek rabszolgája, s bár mostan nincsen semmije,
2354 6,9 | is fölöttébb megörültek, s mivel így már csak fele
2355 6,9 | melynek ajtaja nyitva volt, s az első, ami kutatás közben
2356 6,9 | hogy meglelték a tollat, s mindjárt el is csenték,
2357 6,9 | tücsköt, bogarat összebeszélt; s mikor arra került a sor,
2358 6,9 | meggyújtott két fáklyát, s minekutána levette csuk
2359 6,9 | kivette belőle a dobozt. S minekutána előbb néhány
2360 6,9 | hanem égnek emelte szemét s kezeit, és szólott oly hangosan,
2361 6,9 | magok hasznát szolgálták, s emez országokban semmi egyéb
2362 6,9 | facipőben járnak a hegyeken, s a disznókat a tulajdon beleikbe
2363 6,9 | rúdon viszik a kenyeret, s bort pedig zsákban; ezektől
2364 6,9 | mikor éppen diót tört, s annak héját egyenként eladogatta.
2365 6,9 | állkapcsát és sok más egyebet; s mivel én szívesen általadtam
2366 6,9 | ájtatosan magammal hoztam, s még mind megvan. Az is igaz,
2367 6,9 | mostan is megesett ez velem; s mikor azt hittem, hogy ama
2368 6,9 | köteles áhítatot iránta, s ezért úgy intézte, hogy
2369 6,9 | megmutatta a széndarabokat. S minekutána az együgyű sokaság
2370 6,9 | odafurakodtak Cipolla baráthoz, s bőségesebb adományokkal
2371 6,9 | kezébe vette a széndarabokat, s fehér ingökre és zekéjökre
2372 6,9 | már több ízben tapasztalt. S minekutána ekképpen a maga
2373 6,9 | álltak a prédikáció alatt, s mikor hallották, hogyan
2374 6,9 | vágta ki magát a barát, s mekkora feneket kerített
2375 6,9 | észrevette, hogy a novellának s egyúttal az ő uralkodásának
2376 6,9 | hívatta az udvarmestert, s meghagyta, hogy mindent
2377 6,9 | tárgyban elbeszélést mondaniok, s annak okáért kérték a Királyt,
2378 6,9 | emberi törvények elnémultak, s kinek-kinek korlátlan szabadsága
2379 6,9 | foltot azon nem ejtett, s Istennek segedelmével nem
2380 6,9 | vagytok efféle dolgokban, s ezért nem akartok beszélni
2381 6,9 | lelkekhez, mint hozzátok, s ki-ki gondolkozzék jószerencsével,
2382 6,9 | innét nem messzire vagyon, s hol még aligha volt egyitek
2383 6,9 | mondani sem tudták volna. S miként nékem egyikök később
2384 6,9 | alacsony dombocska fogta körül, s mindegyiknek a csúcsán szép
2385 6,9 | cseresznyefával, fügefával s mindenféle egyéb gyümölcsfával,
2386 6,9 | ciprusokkal, babérfákkal, s állott még ottan néhány
2387 6,9 | pázsitnak szőnyege borított, s egészen ellepett a sok bíborszínű
2388 6,9 | ellepett a sok bíborszínű s egyéb virág. Ezenfelül mindezeknél
2389 6,9 | megolvashatta volna a kavicsokat. S ha az ember a vízbe nézett,
2390 6,9 | és mindent megszemléltek, s a helyet fölöttébb dicsérték,
2391 6,9 | meleg pedig igen nagy volt, s ott látták magok előtt amaz
2392 6,9 | tudtak sehová elbújni -, s igyekeztek puszta kézzel
2393 6,9 | puszta kézzel megfogni őket. S minekutána jó darab ideig
2394 6,9 | vízből és felöltözködtek, s mivel már nem tudták jobban
2395 6,9 | korán a palotához érkeztek, s ottan lelték az ifjakat
2396 6,9 | elmesélte nekik, honnan jöttek, s milyen ama hely, és mennyire
2397 6,9 | feltálaltatta a vacsorát; s minekutána valamennyien
2398 6,9 | egyetemben kimentek amaz völgybe, s minekutána mindent végignéztek,
2399 6,9 | gyönyörűsége gyanánt magasztalták. S minekutána megfürdöttek,
2400 6,9 | csemegét és bort hozatott, s hogy némiképpen felfrissültek,
2401 6,9 | fegyvert szegezett rám,~S ezer hurkot vetett, hogy
2402 6,9 | Több kín már nem mered rám,~S orcám fehér s piros szirmokban
2403 6,9 | mered rám,~S orcám fehér s piros szirmokban elvesz!~
2404 6,9 | volt, szólította Tindarót, s parancsolta neki, hogy hozza
2405 7 | az udvarmester felkelt, s a rengeteg málhával megindult
2406 7 | felkeltette a hölgyeket s hasonlatosképpen mind az
2407 7 | mindent apróra megnéztek, s még szebbnek látták a helyet,
2408 7 | mikor az ebéd véget ért, s az ételeket és az asztalokat
2409 7 | De midőn mind felkeltek, s ideje volt, hogy egybegyülekezzenek
2410 7,1 | Matild Asszony Dicséretét s egyéb ilyen fityfirittyet,
2411 7,1 | egész nyáron által időzött, s hová Gianni néhanapján kijött
2412 7,1 | pedig visszament műhelyébe s nyilván a testvérületébe
2413 7,1 | elment hát a nyaralóba, s mivel az estén Gianni nem
2414 7,1 | vacsorázott és hált az asszonnyal, s karjaiban tartván őt, amaz
2415 7,1 | Gianni tüstént meghallotta s ugyancsak a felesége is;
2416 7,1 | nyomban fülig betakarództam, s nem mertem előbb kidugni
2417 7,1 | szerteszéjjel, húzd be farkad s oldalogj, ahogy jöttél,
2418 7,1 | az asszonnyal vacsorázik, s mivel jól megértette a ráolvasás
2419 7,1 | szavait, kiment a kertbe, s minekutána a vén barackfa
2420 7,1 | az egyet-kettőt forgott, s végül is úgy állt meg, hogy
2421 7,2 | lássa őt elmenni hazulról; s mivel amaz utca, melyben
2422 7,2 | amaz utca, melyben laknak, s melynek neve Avorio, igen
2423 7,2 | zárva lelte, kopogtatott s kopogtatás után ekképpen
2424 7,2 | meg megyek ajtót nyitni, s majd meglátjuk, mi az oka,
2425 7,2 | kaphattam volna férjemül, s én nem akartam, hanem inkább
2426 7,2 | világukat a szeretőikkel, s egy sincs közöttök, kinek
2427 7,2 | fejemnek, mivelhogy jó vagyok, s nem fűlik fogam efféle dolgokhoz,
2428 7,2 | nekem, hogy tudom, ki vagy, s éppen ma reggel is meggyőződtem
2429 7,2 | San Galeone napja vagyon, s ennélfogva munkaszünet;
2430 7,2 | azért gondoskodtam róla, s módját leltem, hogy több
2431 7,2 | módfelett megörvendezett, s odaszólt annak, ki a hordóért
2432 7,2 | rajta maradt egy kevés.~S miközben ilyen helyzetben
2433 7,3 | egy másik ráolvasásról; s ámbár a novella nem oly
2434 7,3 | megbarátkozott hát a férjével, s oly módon, melyet legtisztesebbnek
2435 7,3 | közölte vele eme szándokát; s ebben meg is egyeztek. Minekutána
2436 7,3 | ruházatban cifrálkodhat, s minden egyéb dolgában is
2437 7,3 | árus boltjának gondolná), s ami még ennél is rosszabb,
2438 7,3 | megtudják, hogy köszvényesek, s azt hiszik: nem tudják az
2439 7,3 | gyógyítására a szüzességet s minden egyéb dolgokban is
2440 7,3 | érezte a heves ostromot - s kinek Rinaldo barát most
2441 7,3 | elkövetnem? Nagy bűn volna ez, s én már sokszor hallottam,
2442 7,3 | nem értett a logikához, s kit könnyű volt levenni
2443 7,3 | asszonynak házába ment, s látta, hogy csak az asszony
2444 7,3 | látta, hogy csak az asszony s egyik szolgálója van otthon,
2445 7,3 | heverőre, mely a szobában volt, s játszadozni kezdettek egymással.
2446 7,3 | játszadozni kezdettek egymással. S ekképpen mulatták magokat,
2447 7,3 | kománk éppen meglátogatott, s az Isten küldötte őt; mivel
2448 7,3 | valamennyit elpusztítom, s minek előtte még innen távoznám,
2449 7,3 | velem ide jött a szobába. S mivelhogy eme szertartásnál
2450 7,3 | hogy senki meg ne zavarjon, s ő még most is karjaiban
2451 7,3 | karjaiban tartja a gyermeket, s azt hiszem, csak arra vár,
2452 7,3 | bevégezze ama imádságokat; s bizonyára be is végezte
2453 7,3 | szeretet, hogy mindent elhitt, s nem is gondolt arra, hogy
2454 7,3 | gyermeket pedig karjára vette, s mikor mindennel készen volt,
2455 7,3 | valamely apácától kapott, s ezzel a leányt egészen lekenyerezte -
2456 7,3 | Úristen a te fáradalmad s az én fáradalmam fejében
2457 7,4 | nélkül Lauretta felé fordult, s értésére adta akaratját,
2458 7,4 | találkozott szerelmesével, s annak utána még sokszor
2459 7,4 | tökrészegnek tettette magát, s olyanokat beszélt és művelt,
2460 7,4 | magamat ebbe a közeli kútba, s ha majd holtan lelnek ebben,
2461 7,4 | dobtál bele részegségedben; s ekképpen vagy menekülnöd
2462 7,4 | ekképpen vagy menekülnöd kell, s minden vagyonodat itt hagynod,
2463 7,4 | világnak, micsoda ember vagy, s mikor mászkálsz haza éjjelente.~
2464 7,4 | lárma hallatára felkeltek, s a férfiak és nők kinéztek
2465 7,4 | haza; eleget tűrtem már, s mégsem használ, de tovább
2466 7,4 | használ, de tovább nem bírom, s azért szégyenítettem meg
2467 7,4 | szidalmazni kezdték Tofanót, s őt hibáztatták, és le is
2468 7,4 | az asszonynak holmiját, s véle együtt visszatértek
2469 7,4 | semmit ne vegyen észre. S mint bolond paraszt, ki
2470 7,5 | asszonyok élete ellen törnek, s minden igyekezetökkel a
2471 7,5 | munkája után megpihent, s miként az egyházi és polgári
2472 7,5 | fittyet hánynak mindennek, s mi több, épp ama napokat,
2473 7,5 | mindenki szépnek tartja, s maga az asszony is iparkodik
2474 7,5 | Miért is bekukucskált azon, s bár csak homályosan látott
2475 7,5 | ellátogatott a hasadékhoz, s mikor hallotta, hogy az
2476 7,5 | fadarabkákat hajigált át, s ezt mindaddig művelte, mígnem
2477 7,5 | megismerte az asszonynak hangját s felelt; az asszony pedig
2478 7,5 | odaért, mint az asszony; s mivel ama templomnak papjával
2479 7,5 | most is látunk a papokon, s ezt a csuklyát még arcába
2480 7,5 | a papot. Jött is a pap, s mikor meghallotta, hogy
2481 7,5 | egyik társát; és elment s kiküldötte a féltékeny férjet,
2482 7,5 | mintha nem ismerné meg, s leült a lábaihoz. Féltékeny
2483 7,5 | elmondta, hogy férjnél van, s aztán egyéb bűnei között
2484 7,5 | gonosz szándékkal jár hozzám, s akkor én egész esztendőben
2485 7,5 | mit a férje utána mondott, s annak utána szólott:~- Bizonyosra
2486 7,5 | óra tájban aztán felkelt, s mivel a háznak kapuja már
2487 7,5 | féltékeny tovább nem bírta ki, s nagy dühösen kérdezte feleségétől,
2488 7,5 | oly igen szerelmes vagy, s ki a varázsigéi révén minden
2489 7,5 | kielégítsem gerjedelmemet, s méghozzá úgy, hogy nem is
2490 7,5 | szabadságot nyert élvezeteire, s most már nem a háztetőn
2491 7,6 | nyilván megbizonyították, s miként magamnak is szándékom
2492 7,6 | Leonettónak, ne vegye zokon, s bújjék el kicsinyég az ágynak
2493 7,6 | Lambertucciónak; az pedig kinyitotta, s a lovag az udvarban leszállt
2494 7,6 | lépcső legfelső fokáig, s tőle telhetőleg nyájas szavakkal
2495 7,6 | kicsinyég mulatni magam véled.~S ekképpen szólván a hölggyel
2496 7,6 | szobába, hol is bezárkóztak, s akkor Lambertuccio úr kezdette
2497 7,6 | asszony, mikor ezt hallotta, s észbe vette, hogy két férfi
2498 7,6 | kezedbe meztelen tőrödet, s dühös s felháborodott arccal
2499 7,6 | meztelen tőrödet, s dühös s felháborodott arccal rohanj
2500 7,6 | álmélkodva látta ottan a paripát, s mikor éppen fel akart menni,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4238 |