1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4238
Nap, Novella
2501 7,6 | rohanni; elcsodálkozott hát s meghökkent a szavaitól és
2502 7,6 | elvágtatott.~A nemes úr felment, s ott lelte feleségét a lépcső
2503 7,6 | egy ifjú, kit nem ismerek, s kit Lambertuccio úr tőrrel
2504 7,6 | odaálltam a szoba ajtajába, s mikor ő be akart lépni,
2505 7,6 | nincs ínyemre látogatása, s nagy átkozódás közben lerohant,
2506 7,7 | vagyon a Szent Sírhoz menni: s nagy nehezen meg is kapta
2507 7,7 | cselekedett, miképpen mondotta; s még emez látogatása alatt
2508 7,7 | módjában volt látnia hölgyét, s oly pompásan és Eganónak
2509 7,7 | fölöttébb megkedvelte őt, s nélküle semmit nem tudott
2510 7,7 | játszik, mind eltávoztak, s egyedül hagyták a két játékost.
2511 7,7 | kívánkoztál könnyekre, sóhajokra, s mindig meglágyultál a buzgó
2512 7,7 | maga is sóhajtozni kezdett, s néhány sóhaj után ekképpen
2513 7,7 | elment kötelességét végezni, s kimondhatatlan gyönyörűséggel
2514 7,7 | hazatért a madarászásból, s minekutána megvacsorázott,
2515 7,7 | fáradt lévén, lefeküdt, s véle a felesége, ki is ígérete
2516 7,7 | belülről bezárta az ajtót, s odament az ágynak amaz oldalához,
2517 7,7 | kezét mellére helyezte, s észrevette, hogy nem alszik;
2518 7,7 | kezét, és erősen tartotta, s addig-addig hánykolódott
2519 7,7 | leghűségesebb csatlósod, s melyik szeret téged legjobban
2520 7,7 | Hát nem tudod? Nincs nekem s nem is volt oly csatlósom,
2521 7,7 | kiben annyira megbíznám, s kit annyira szeretnék, mint
2522 7,7 | madarászni, ő itt maradt s megvárta az alkalmas pillanatot,
2523 7,7 | után lemegyek a kertünkbe, s megvárom őt a fenyőfa alatt.
2524 7,7 | pedig fátylamat, és menj le, s várd meg, ha oda megyen-e,
2525 7,7 | kell néznem.~És felkelt, s már ahogy a sötétben tudta,
2526 7,7 | köpönyegét, fejére fátylát s lement a kertbe, és a fenyőfa
2527 7,7 | ilyen rémületet nem élt meg, s minden erejével igyekezett
2528 7,7 | kívánságára levetkőzött, s jó darab ideig nagy gyönyörű
2529 7,7 | próbára akartál volna vetni, s mintha valóban én volnék
2530 7,7 | mikor közel ért a fenyőhöz, s Egano közeledni látta, felkelt
2531 7,7 | Egano e szavak hallatára s a fütykös láttára szó nélkül
2532 7,8 | kedvese. Férje észreveszi, ~s miközben utánaszalad az
2533 7,8 | ezt a férj csúful elveri, s levágja a haját, ~annak
2534 7,8 | gonoszul megcsúfolta férjét, s mind hangoztatták, hogy
2535 7,8 | neve volt monna Sismonda, s ki cseppet sem volt neki
2536 7,8 | és minden egyéb dolgát, s minden gondja-gondolatja
2537 7,8 | hogy együtt lehessen véle, s az ifjú is szüntelenül zaklatta
2538 7,8 | szobája az utca felé esett, s ő már sokszor megfigyelte,
2539 7,8 | pedig majd ajtót nyit neki, s miközben férje mélyen alszik,
2540 7,8 | megtudja, mikor érkezik, s hogy senki ne vegye észre,
2541 7,8 | ottan a takaró alá dugja, s mikor ágyba fekszik, lábának
2542 7,8 | megüzente Rubertónak eme dolgot, s meghagyta neki, hogy mikor
2543 7,8 | rántsa meg a madzagot, s ha a férje alszik, ő majd
2544 7,8 | madzagba; odanyúlt hát, s látván, hogy az rá van kötözve
2545 7,8 | midőn tehát leért a kapuba, s azt nem oly halkan nyitotta
2546 7,8 | szoba ajtaját, felébredt; s mikor észrevette, hogy a
2547 7,8 | csalafintaságát fölfedezték, s mikor hallotta, hogy Arriguccio
2548 7,8 | Rubertót, nyomban felkelt, s jól tudván, milyen vége
2549 7,8 | tudhatta meg, kicsoda az ifjú, s nem is tudta megsebesíteni,
2550 7,8 | tehát istenesen elpáholta, s mint fentebb mondatott,
2551 7,8 | gyönyörűséges viselkedésedet, s megkérem őket: jöjjenek
2552 7,8 | becsületükhöz illendőn, s elvigyenek innét; mivel
2553 7,8 | házban nincs többé helyed.~S ekképpen szólván kiment
2554 7,8 | kívülről rázárta az ajtót, s egymagában útjára ment.
2555 7,8 | leült a lépcső fokánál, s kezdett varrni, és várakozott,
2556 7,8 | bátyjainak házába sietett, s ottan addig kopogtatott,
2557 7,8 | feleségének fejéről vágott le, s hozzátette, hogy jöjjenek
2558 7,8 | felháborodtak azon, mit hallottak, s mivel szentül elhitték,
2559 7,8 | Arriguccióval együtt útnak indultak, s annak házába mentek ama
2560 7,8 | sírván nyomukba szegődött, s hol az egyiket, hol a másikat
2561 7,8 | és valamivel megbántotta, s mostan az asszonyra tol
2562 7,8 | csecsemő korától fogva nevelt; s még sok effélét összekarattyolt.
2563 7,8 | irgalmatlanul helybenhagyta, s most úgy állt előtte, mintha
2564 7,8 | megemlítvén a madzagot és a verést s minden egyebet. Az asszony
2565 7,8 | ugyan soha meg nem vertél, s valahányan vagytok, s te
2566 7,8 | vertél, s valahányan vagytok, s te magad is vizsgáljatok
2567 7,8 | hát levágtad-e, avagy sem?~S levette fejéről fátyolát,
2568 7,8 | levette fejéről fátyolát, s megmutatta, hogy haja nincs
2569 7,8 | ségemre feleségül adtatok, s ki kereskedőnek mondja magát,
2570 7,8 | itten várakoztatott éjfélig, s néha egészen reggelig, olyképpen,
2571 7,8 | valamely mocskos szeretőjével, s mikor felébredt és madzagot
2572 7,8 | tetteit, melyekről beszél, s végezetül visszatért ama
2573 7,8 | egészen magához, azt hitte, s bizonyosra veszem, még most
2574 7,8 | nadrágja, tollas a feneke, s mihelyt három garasa van,
2575 7,8 | olyan családból származom, s az őseim ezt meg ezt művelték.”
2576 7,8 | Ha én volnék helyetekben, s ő azt mondotta volna feleségére,
2577 7,8 | feleségére, amit mondott, s úgy bánna véle, amint bánik,
2578 7,8 | pusztítanám a föld színéről; s ha férfi volnék, aminthogy
2579 7,8 | soha le nem piszkoltak, s végezetül mondották neki:~-
2580 7,8 | mint ki eszét vesztette, s maga sem tudta már, vajon
2581 7,9 | melyet elmondandó vagyok, s melyben hallani fogtok egy
2582 7,9 | szerencse nem mindig kegyes, s a férfiak sem mind egyenlőképpen
2583 7,9 | másnál jobban szerette, s leginkább megbízott benne.
2584 7,9 | akarta észrevenni szerelmét, s úgy tett, mintha rá se hederítene,
2585 7,9 | értésére adja szerelmét, s szólította Lusca nevezetű
2586 7,9 | időben félrevonta Pirrót, s tőle telhető ügyességgel
2587 7,9 | miért is vigyázz nyelvedre; s ha mégis tőle származnak,
2588 7,9 | illendő ifjúi vágyaidhoz, s egyúttal menedéked lehet
2589 7,9 | jő eléd mosolygós arccal s tárt ölével és soha többé;
2590 7,9 | is. Bánjunk tehát velök s övéikkel olyképpen, miként
2591 7,9 | miként ők bánnak velünk s a miéinkkel. Ragadd meg
2592 7,9 | visszatér, más feleletet ad, s mindenképpen beleegyezik
2593 7,9 | óvatos embernek ismerem, s mivel minden dolgát reám
2594 7,9 | ékszerekkel elhagyta szobáját, s belépett abba a terembe,
2595 7,9 | melyben a férfiak voltak, s Pirrónak és mind a többieknek
2596 7,9 | kötött bőrszíjnál fogva, s a falhoz vágta és megölte.~
2597 7,9 | karjára veszi a sólymot, s lemegy a sík mezőkre, hogy
2598 7,9 | mit mostan megcselekedtem, s eddig is csupán amaz ok
2599 7,9 | kezdett vele, majd ingerkedni, s mikor az tréfából kevéssé
2600 7,9 | férjének szakállából kitépett s még az napon elküldötte
2601 7,9 | elméje fölöttébb éles volt, s Ámor még jobban megélesítette,
2602 7,9 | magához hívatta mind a kettőt, s elhitette velök, hogy szájokból
2603 7,9 | Felelte Nicostrato:~- Hogyne, s mi több, már éppen kérdezni
2604 7,9 | mások is kezdik észrevenni, s annak okáért nem szabad
2605 7,9 | elviselhetetlenül rossz szagú, s én nem tudom, mi lehet az
2606 7,9 | ablakhoz, kinyittatta a száját, s minekutána jobb felől és
2607 7,9 | alkalmatos szerszámokat, s mindenkit kiküldött a szobából,
2608 7,9 | szájába nyúlt a fogóval s megragadván egyik fogát,
2609 7,9 | és nyomban el is dugta, s elővett egy másik, csúnyán
2610 7,9 | fájdalma csillapodott, s távozott a szobából. A hölgy
2611 7,9 | A hölgy vette a fogat, s azon nyomban elküldötte
2612 7,9 | megbizonyosodott szerelméről, s kijelentette, hogy hajlandó
2613 7,9 | jobban megnyugtatni őt, s ámbár végtelenségnek tetszett
2614 7,9 | betegnek tette hát magát, s mikor egyik napon ebéd után
2615 7,9 | megfogta, levitték a kertbe, s valamely gyönyörű körtefa
2616 7,9 | de bizony te sem álmodol, s mi több, oly elevenen fickándozol,
2617 7,9 | Gyere le.~Az pedig lejött, s akkor kérdezte tőle Nicostrato:~-
2618 7,9 | vagyon-e babonázva e körtefa, s vajon valóban csodát lát‑
2619 7,9 | fenn voltam a körtefán; s ezt megismerem abból az
2620 7,9 | miképpen te is rosszul láttál. S hogy igazat beszélek, azt
2621 7,9 | végezni valamely szobánkban, s azt hiszem, oly fortélyosan-ügyesen
2622 7,9 | mind a kettőnek igaza van, s hogy ezek sohasem mertek
2623 7,9 | szemrehányásokat e tárgyban, s kezdett az esetnek furcsaságáról
2624 7,9 | esetnek furcsaságáról beszélni s ama csodáról, hogy annak,
2625 7,9 | csak, és hozz szekercét, s végy bosszút magadért s
2626 7,9 | s végy bosszút magadért s egyúttal érettem, és vágd
2627 7,9 | csúffá tett férj feleségével s annak kedvesével együtt
2628 7,10| egyiknek; ~a koma meghal, s ígérete szerint megjelenik
2629 7,10| vetni magamat e törvénynek, s ama tárgyban akartam magam
2630 7,10| e tárgyhoz úgy illenék, s az eddig elmondott novellák
2631 7,10| ki Campo Reggin lakott, s kinek Mita nevezetű feleségétől
2632 7,10| és helyre menyecske volt, s komaság ide, komaság oda,
2633 7,10| szerelmemet, féltékeny lesz reám; s mivel komája lévén tetszése
2634 7,10| gyűlöletet kelthet benne irántam, s ekképpen soha meg nem nyerhetem
2635 7,10| tudott megbirkózni vele, s elköltözött ez árnyékvilágból.
2636 7,10| megjelent Meuccio szobájában, s miközben az mélyen aludt,
2637 7,10| kárhoztatva, mint magam; s ahogy közöttük voltam, és
2638 7,10| nyommal életemben műveltem, s ezért még jóval nagyobb
2639 7,10| fejéből addigi butaságát, s innentúl okosabban cselekedett.
2640 7,10| Király befejezte novelláját, s mivel mindenki elmondta
2641 7,10| ekképpen szólván felállott, s mind a vacsora idejéig elbocsátotta
2642 7,10| Felkeltek tehát a hölgyek, s hasonlatosképpen az ifjak
2643 7,10| léptekkel megindultak hazafelé, s miközben ezerféle dolgon
2644 7,10| szerencse-csillagom van,~S csak benne bízhatom és senki
2645 7,10| Uram, ugyé az Isten jót ad,~S a boldogságom újra végtelen
2646 7,10| eloltja,~Eljő hamar az óra,~S marad soká, soha el nem
2647 7,10| különben eszem elvesz!~S ha várva várt együttlétünk
2648 7,10| Kielégíti, úgyé, azt a vágyat,~S nem is mondom, mi mást ad...~
2649 7,10| ki is elbocsátotta őket, s mivel már jócskán benne
2650 8 | társaságával együtt felkelt, s akkor elsőben a harmatos
2651 8 | énekeltek és táncoltak, s végezetül, hogy a Királynő
2652 8,1 | tehát egy napon a hölgynek, s kérte, hogy kegyesen hajoljon
2653 8,1 | lévén, adja meg ezt néki, s annak utána mindenben kedvére
2654 8,1 | nagyon szívesen megteszi ezt s minden egyebet, mi hatalmában
2655 8,1 | egyebet, mi hatalmában vagyon, s mit a hölgy kíván; miért
2656 8,1 | kiben fölöttébb megbízik, s ki minden ügyes-bajos dolgában
2657 8,1 | Madonna, fogd ezt a pénzt, s add oda férjednek, ha majd
2658 8,1 | kiöntötte a pénzt az asztalra, s mikor látta, hogy megvan
2659 8,1 | is ágyasházába vezetett, s nem csupán amaz éjjel, hanem
2660 8,1 | gével, nyomban hozzája ment, s az asszony előtt szólott
2661 8,1 | visszahoztam feleségednek, s általadtam néki: töröld
2662 8,2 | mozsarat kér tőle kölcsön, ~s mikor visszaküldi, visszakéri
2663 8,2 | alatt híveinek épülésére; s ha a férfiak elmentek hazulról,
2664 8,2 | egy egy gyertyacsonkot, s áldását adta reájok. Történt
2665 8,2 | tudta a táncot vezetni, s ha sor került reá, a körtáncot
2666 8,2 | Kyrié-t és a Sanctus-t, s iparkodott nagy mesternek
2667 8,2 | ajándékokkal kedveskedett néki, s néha egy egy csomó friss
2668 8,2 | hajtotta, megszólította hát, s megkérdezte, hová megyen.
2669 8,2 | megtennem azt, amit szeretnék, s mit Isten parancsolt.~Felelte
2670 8,2 | más férfiak; miért is ne? S mi több, mondom néked, hogy
2671 8,2 | meg, ha meglapulsz nékem, s megengeded, hogy végezzem
2672 8,2 | bizonyos dologban kedvemet, s akkor én is megteszem, mit
2673 8,2 | Csak mondd, mit kívánsz, s én szíves örömest megteszem.~
2674 8,2 | Szombaton Firenzébe kell mennem s elvinnem a gyapjút, mit
2675 8,2 | tett meggypiros szoknyámat s az ünnepi csatos bőrövemet,
2676 8,2 | meg aztán senki sincs itt, s talán mire visszatérek,
2677 8,2 | visszatérek, itt lesz valaki, s meghiúsítja a dolgunkat;
2678 8,2 | hét lírát fizettem érte, s bizony öt garassal olcsóbban
2679 8,2 | feszült, levette a köpönyeget, s odaadta az asszonynak; az
2680 8,2 | juttatta az Úristennel, s nagy jó ideig mulatta magát
2681 8,2 | mintha esketésről jönne, s visszament a templomához.
2682 8,2 | hogy bolondot cselekedett, s megbánta, hogy otthagyta
2683 8,2 | neki:~- Fogd eme mozsarat, s vidd vissza Belcolore asszonynak,
2684 8,2 | hazament a köpönyeggel, s megvitte az üzenetet a plébánosnak,
2685 8,2 | séges fenekére juttatja, s akkor ijedtében a must és
2686 8,2 | gesztenye közt megbékélt véle, s annak utána még sokszor
2687 8,3 | San Giovanni-templomban, s látta, amint ottan áll,
2688 8,3 | Calandrino egymagában üldögélt, s úgy tettek, mintha nem is
2689 8,3 | tettek, mintha nem is látnák; s akkor beszélgetni kezdettek
2690 8,3 | és kisvártatva felkelt, s mikor hallotta, hogy nem
2691 8,3 | Maso fölöttébb megörült; s mikor folytatta magyarázatait,
2692 8,3 | szőlőt kolbásszal kötözik, s egy libának egy garas az
2693 8,3 | pedig mind lehajigálják, s ki-ki mennél többet vesz
2694 8,3 | különbet még senki nem ivott, s nincs benne egy cseppnyi
2695 8,3 | megőrlik ám a gabonát; s éppen ezért mondják ama
2696 8,3 | ottan, mint a Monte Morello, s éjfélkor világít, hogy az
2697 8,3 | jól megjegyezte magának, s úgy tett, mintha másvalami
2698 8,3 | és elbúcsúzott Masótól, s feltette magában, hogy elindul
2699 8,3 | elmenjenek megkeresni a követ; s az napon dél múltáig mind
2700 8,3 | kolostorában dolgoznak, s ámbár a hőség szörnyű nagy
2701 8,3 | erszényünkbe rejtenünk, s elmennünk a pénzváltók asztalaihoz,
2702 8,3 | soktól meg az aranyaktól, s aztán elcsenni onnét, amennyit
2703 8,3 | csapásra meggazdagodhatunk, s nem kell álló napon által
2704 8,3 | a fehéreket a feketéktől s méghozzá ünnepnapon, mikor
2705 8,3 | javallotta Bruno tanácsát, s Calandrino is beleegyezett,
2706 8,3 | hallott Dínom-Dánom országról, s égre-földre esküdözött,
2707 8,3 | pitymallott, szólította cimboráit, s kimentek a San Gallo kapun,
2708 8,3 | legyalogoltak a Mugnonéhoz, s annak folyása irányában
2709 8,3 | fürgén ide-oda ugrándozott, s ahol csak fekete követ látott,
2710 8,3 | Cimborái nyomában ballagtak, s néha-néha magok is felvettek
2711 8,3 | múltán azt is megtöltötte, s nem sokkal utóbb köpönyegéből
2712 8,3 | Calandrino megrakodott, s már az ebéd ideje is közeledett,
2713 8,3 | veszem, hogy már otthon van s ebédel, minket meg itthagyott
2714 8,3 | került ama bizonyos kő, s annak erejénél fogva nem
2715 8,3 | megemlegetné eme csínyt.~S ahogy ezt mondta, abban
2716 8,3 | megérezte, felkapta lábát, s nyögött egyet, de nem szólt
2717 8,3 | köveket, melyeket szedtek, s néhány szót váltottak a
2718 8,3 | Már mindenki megebédelt, s te most jössz haza ebédre.~
2719 8,3 | bement az egyik kis szobába, s ottan kirakta a rengeteg
2720 8,3 | dühösen feleségéhez sietett, s megragadván hajánál fogva,
2721 8,3 | fogva, lerántotta, a földre, s ottan míg csak kezét-lábát
2722 8,3 | mozgatni tudta, összerugdosta s összevissza öklözte egész
2723 8,3 | távolról követték Calandrinót, s mikor házának küszöbéhez
2724 8,3 | rettenetesen veri feleségét, s akkor úgy tettek, mintha
2725 8,3 | telis-tele van kövekkel, s az egyik sarokban ott van
2726 8,3 | belefáradt a kövek cipelésébe s a nagy haragba, mellyel
2727 8,3 | mondtál, hogy befellegzett, s otthagytál bennünket a Mugnonénál,
2728 8,3 | Calandrino megemberelte magát, s e szavakra felelt ekképpen:~-
2729 8,3 | len; megleltem ama követ; s tudni akarjátok, vajon igazat
2730 8,3 | egészen tíz könyöknyire; s mikor láttam, hogy felém
2731 8,3 | hogyan összezúzták a kövek, s annak utána folytatta:~-
2732 8,3 | szoktak lenni emez őrök, s mindent látni kívánnak;
2733 8,3 | mindent látni kívánnak; s ezenfelül az utcán több
2734 8,3 | rendszerint mindig megszólítanak s hívnak egy ital borra, de
2735 8,3 | óra, melyben megláttam őt, s melyben a lábát a házamba
2736 8,3 | mit Calandrino elmondott, s közben oly nevethetnékjök
2737 8,3 | minden dolognak erejét, s mégsem mondotta meg néki,
2738 8,4 | azonban nem szereti őt; ~s midőn azt hiszi, hogy az
2739 8,4 | hogy a papok és barátok s mindennémű egyházi emberek
2740 8,4 | azért mindig volt püspöke s ma is van. Ottan a székesegyház
2741 8,4 | nemes hölgynek birtoka, s nem éppen nagy háza; mivel
2742 8,4 | rendszerint a székesegyházba járt, s még fiatal, szép és szemrevaló
2743 8,4 | gerjedelmét az asszonynak, s kérte: vegye szívesen szerelmét
2744 8,4 | hogy én is szeresselek, s én szívesen szeretni is
2745 8,4 | elegyednie. Te lelki atyám vagy s azonfelül pap, s bizony
2746 8,4 | atyám vagy s azonfelül pap, s bizony már gyorsan közeledel
2747 8,4 | oly módon, miként kívánod, s azt akarom, hogy te se szeress
2748 8,4 | éppenséggel nem csüggedt, s nem adta meg magát az első
2749 8,4 | testvéreivel meg nem beszélte. S elmondotta nékik, hogyan
2750 8,4 | viselkedik irányában a prépost, s azt is, hogy ő maga mily
2751 8,4 | maga mily tervet főzött ki, s mivel azok teljességgel
2752 8,4 | vidám arccal tekintett reá, s minekutána félrevonultak,
2753 8,4 | végezetül el ne foglalnának; s most nyilván látom, hogy
2754 8,4 | soha nem tapasztaltam; s mi több, gyakorta mondogattam
2755 8,4 | a házam nem valami nagy, s éppen ezért ott nem lehet,
2756 8,4 | Madonna, emiatt ne félj, s ha lehetséges, intézd úgy,
2757 8,4 | hölgy:~- Kedvemre vagyon.~S kioktatván őt, hogyan és
2758 8,4 | jönnie, elbúcsúzott tőle s hazament. Volt pedig eme
2759 8,4 | a hölgy magához hívatta, s szólott hozzá ekképpen:~-
2760 8,4 | valamely úrral hálj ágyamban, s légy hozzá kedves, és jól
2761 8,4 | a hölgynek ágyasházába, s az asszonynak meghagyása
2762 8,4 | karjaiba ölelte Leokádiát, s némán kezdte csókolgatni.
2763 8,4 | szobájukból, lementek a piarcra, s dolgokban, mit végrehajtani
2764 8,4 | értésökre adta kívánságát, s akkor meg is indult vélök,
2765 8,4 | akkor meg is indult vélök, s beléptek a hűvös kis udvarba,
2766 8,4 | udvarba, hol sok lámpa égett; s ott nagy élvezettel iddogált
2767 8,4 | égő fáklyát fogott kezébe, s megindult előre, nyomában
2768 8,4 | érjen, vágtában lovagolt, s mire ezek odaérkeztek, már
2769 8,4 | nyomában pedig a püspök s mind a többiek, megmutatták
2770 8,4 | prépost uram felébredt, s mikor látta a világosságot,
2771 8,4 | mikor látta a világosságot, s körös-körül eme gyülekezetet,
2772 8,4 | keményen lepocskondiázta s parancsolta néki, hogy bújjon
2773 8,4 | bújjon ki a takaró alól, s nézze meg, kivel hált. Midőn
2774 8,4 | emberének érezte magát; s minekutána a püspök parancsára
2775 8,4 | fölöttébb megdicsérte a hölgyet, s ugyancsak az ifjakat, mivel
2776 8,5 | miközben a bíró székében ül, s igazságot teszen~Minekutána
2777 8,5 | Emilia elbeszélése véget ért, s az özvegyasszonyt mindenki
2778 8,5 | felelte, hogy készen van, s ekképpen fogott szóba:~-
2779 8,5 | elmondani szándékoztam, s ehelyett róla s némely cimboráiról
2780 8,5 | szándékoztam, s ehelyett róla s némely cimboráiról mondjak
2781 8,5 | valamennyien kicsinyes emberek, s oly szűkösen és nyomorúságosán
2782 8,5 | néminemű lakatoslegényhez, s ezt is odaültették a többi
2783 8,5 | tárgyalásában részt vegyen. S miként gyakorta megtörténik,
2784 8,5 | barátját keresvén, odatévedt: s mikor odaért, odapillantott,
2785 8,5 | hol ama Nicola uram ült, s észrevette, mely csodabogár,
2786 8,5 | talpig szemügyre vette őt. S mikor végignézte füstrágta
2787 8,5 | kilógott felsőkabátja alól, s minden egyéb furcsaságát,
2788 8,5 | emberek keresésére indult, s meg is lelte két pajtását,
2789 8,5 | elment velök a törvényszékre, s megmutatta nékik ama bírót
2790 8,5 | fakadtak eme furcsaságon, s mikor közelebb jutottak
2791 8,5 | lehet bújni a dobogó alá, s ezenfelül látták, hogy a
2792 8,5 | meghányták-vetették, mit kell tenniök s mondaniok, és másnap visszatértek
2793 8,5 | észrevétlenül bebújt a dobogó alá, s odamászott egészen addig
2794 8,5 | odalépett bíró uramhoz, s megfogta kabátjának egyik
2795 8,5 | hasonlatosképpen cselekedett; s akkor Maso ekképpen fogott
2796 8,5 | ellopott, ő is nyomban idejött, s mostan a csizmáról beszél,
2797 8,5 | bíró nadrágjának ülepét, s nagyot rántott rajta. A
2798 8,5 | mikor a dolgot megérezte, s nem tudta mire vélni, össze
2799 8,5 | akarta vonni elöl a ruháját s betakarni magát, és le akart
2800 8,5 | Maso, másfelől Ribi fogta, s hangosan ordítoztak:~- Uram,
2801 8,5 | hahogy nem teszel igazságot, s nem akarsz meghallgatni,
2802 8,5 | nem akarsz meghallgatni, s el akarsz menni innét; efféle
2803 8,5 | írásra nincsen szükség.~S efféle szájaskodás közben
2804 8,5 | eleresztette, kimászott s észrevétlenül eltávozott.
2805 8,5 | láttára felhúzta nadrágját, s mintha csak álmából ébredt
2806 8,5 | elméjében az egész csíny, s kérdezte, hová lettek azok,
2807 8,5 | jobbnak vélte hallgatni, s ezúttal a dolognak nem lett
2808 8,6 | két vadgyömbér-pirulát, s akkor ráolvassák, ~hogy
2809 8,6 | Buffalmacco ennek neszét vették, s megtudták, hogy a felesége
2810 8,6 | disznót, melyen ezek kiértek, s mikor meglátta pajtásait
2811 8,6 | a pappal, behívta őket, s mondá nekik:~- Isten hozott
2812 8,6 | mely kitűnő gazda vagyok.~S bevezetvén őket házába,
2813 8,6 | hogy a disznó gyönyörű, s Calandrinótól hallották,
2814 8,6 | milyen ostoba vagy! Add el, s mulassuk el az árát; az
2815 8,6 | adom, hisz nem hinné el, s kizavarna a házból; ne is
2816 8,6 | kedvök véle vacsorázni, s elbúcsúztak tőle. Akkor
2817 8,6 | Calandrino milyen zsugori s mily szívesen iszik, ha
2818 8,6 | ha más fizet; menjünk hát s vigyük el a korcsmába, hol
2819 8,6 | hogy megvendégel bennünket, s mindent ő fizet, és nem
2820 8,6 | pedig majd leszopja magát, s akkor a mi munkánk könnyű
2821 8,6 | egy lélek sincs a tanyán.~S akképpen cselekedtek, ahogy
2822 8,6 | nekilátott az ivásnak, s bár nem sok kellett neki,
2823 8,6 | neki, rengeteget vedelt; s mikor már jól bent jártak
2824 8,6 | akart már; bement házába, s abban a hiszemben, hogy
2825 8,6 | elment vacsorázni a paphoz, s vacsora után magukhoz vettek
2826 8,6 | lelték, azon mentek be, s meglelvén a disznót, magukkal
2827 8,6 | házába, hol is elrejtették, s aludni tértek. Calandrino
2828 8,6 | kiszállott fejéből, fölkelt, s ahogy lement, körülnézett:
2829 8,6 | ki lopta el a disznót; s mivel nem akadt nyomára,
2830 8,6 | Bruno odalépett hozzája, s odasúgta neki:~- Csoda,
2831 8,6 | benne vagyok a csávában, s azt sem tudom, hogyan menjek
2832 8,6 | feleségem nem hiszi el, s ha el is hiszi, esztendeig
2833 8,6 | kenyér - és sajtpróbát, s akkor majd nyomban megtetszik,
2834 8,6 | cukorban, valamint a többit, s nehogy összetévessze avagy
2835 8,6 | könnyűszerrel felismerte őket: s minekutána vásárolt még
2836 8,6 | a tanyára Calandrinóhoz, s mondotta néki:~- Intézd
2837 8,6 | pedig idehozom házadba, s a kedvedért majd én magam
2838 8,6 | majd én magam osztom ki, s megteszem és elmondom mindazt,
2839 8,6 | templom előtt a szilfa alatt, s akkor odajött Bruno és Buffalmacco
2840 8,6 | Buffalmacco egy doboz pirulával s egy üveg borral, és minek
2841 8,6 | ellopták hízott disznaját, s nem tud nyomára jutni, ki
2842 8,6 | fogja érezni a méregnél s kiköpi; éppen ezért, minek
2843 8,6 | meggyónná a tisztelendő úrnak s akkor én nem firtatom tovább
2844 8,6 | közéjök besorozta Calandrinót, s egyik végén elkezdvén, sorra
2845 8,6 | egyik vadgyömbér-pirulát, s a kezébe adta. Calandrino
2846 8,6 | nyomban a szájába vette, s rágni kezdte; de alighogy
2847 8,6 | végezte be az osztogatást, s miközben úgy tett, mintha
2848 8,6 | is nyomban hátrafordult, s látván, hogy Calandrino
2849 8,6 | ki; fogd ezt a másikat.~S elővette a másikat, és szájába
2850 8,6 | miatta. De mikor eltávoztak, s Bruno és Buffalmacco hármasban
2851 8,6 | vettem, hogy magad loptad el, s csak azért akartad velünk
2852 8,6 | pirulából és ivott a borból, s azt mondotta nékem, hogy
2853 8,6 | szeretőd gyanánt tartasz, s néki adsz mindent, mit el
2854 8,6 | mentén fekete köveket szedni, s mikor mi lépre mentünk,
2855 8,6 | volt már a bosszúságból, s nemigen áhítozott feleségének
2856 8,7 | özvegyasszonyba, ki mást szeret, ~s egy téli éjszakán által
2857 8,7 | hölgyek a tökfejű Calandrinón, s még többet nevettek volna,
2858 8,7 | becsapásért becsapás a fizetség, s éppen ezért rövid észre
2859 8,7 | fogtok másokból csúfot űzni, s fölöttébb megokosodtok eme
2860 8,7 | ifjúba, kit maga választott; s mivel egyéb gondja nem volt,
2861 8,7 | özvegyasszonyok járnak, s az ifjúnak vélekedése szerint
2862 8,7 | vigyázatosan nézegette, s jól tudván, hogy nagy és
2863 8,7 | révén megnyerje szerelmét, s ekként birtokba vehesse
2864 8,7 | szemét, hanem mivel annyira s még többre tartotta magát,
2865 8,7 | nagy huncutul kacsingatott, s maga körül nézelődött, miért
2866 8,7 | gyönyörűséggel szemlélte őt; s mikor Rinierit észrevette,
2867 8,7 | rá-rápillantott a szeme szögletéből, s igyekezett úgy mutatni,
2868 8,7 | minden bölcs gondolatját, s egész lelkével a hölgyön
2869 8,7 | lelkével a hölgyön csüngött; s abban a hiszemben, hogy
2870 8,7 | neki, megtudakolta házát, s kezdett arrafelé őgyelegni,
2871 8,7 | felfedte előtte szerelmét, s kérte, eszközölné ki asszonyánál,
2872 8,7 | szolgáló fűt-fát megígért, s elmesélte a dolgot asszonyának,
2873 8,7 | egyszer-másszor összeperlekedett vele, s némiképpen erőt vett rajta
2874 8,7 | kimondhatatlanul boldog volt, s a mondott időben elment
2875 8,7 | magához hívta kedvesét, s minekutána jókedvben megvacsorázott
2876 8,7 | estére tervezett csínyjét s hozzátette:~- Ebből láthatod,
2877 8,7 | Ebből láthatod, mekkora s milyen ama szerelem, mellyel
2878 8,7 | gyönyörűséggel hallgatta, s igen kívánkozott a valóságban
2879 8,7 | szavakkal immár értésére adott. S véletlenül úgy esett, hogy
2880 8,7 | való nap erősen havazott, s mindent hó borított, miért
2881 8,7 | kire te féltékenykedtél, s hallgassuk meg, mit felel
2882 8,7 | véle kívánt vacsorázni, s még mostan sem távozott;
2883 8,7 | szolgáló elment az ablaktól, s lefeküdt aludni. Akkor mondotta
2884 8,7 | ácsorogjon és megfagyjon?~S ekképpen szólván, kedvesével,
2885 8,7 | jó ideig szerelmeskedtek s mulatoztak, és nagyokat
2886 8,7 | csúfolkodtak rajta. A deák fel s alá járkált az udvarban,
2887 8,7 | alá járkált az udvarban, s kezét-lábát mozgatta, hogy
2888 8,7 | vagy fedél alá menekülni, s átkozódott, hogy a hölgynél
2889 8,7 | sokáig időzik a bátyja; s ha bármi neszt hallott,
2890 8,7 | kedvese szorosan átölelte, s nem ezerszer, de több mint
2891 8,7 | százezerszer megcsókolta. S minekutána kicsinyég ilyképpen
2892 8,7 | hölgy:~- Ugyan keljünk fel, s nézzük meg, vajon kialudott-e
2893 8,7 | mondott kicsiny ablakhoz, s letekintvén az udvarba látták,
2894 8,7 | hidegtől vacognak fogai, s eme muzsikára ottan bokázik
2895 8,7 | milyen fagyosszent vagy; s méghozzá szörnyű nagy a
2896 8,7 | de nemsokára megy már, s akkor nyomban lejövök ajtót
2897 8,7 | tudtam elszökni mellőle, s idejönni vigasztalásodra,
2898 8,7 | imént rengeteg hó hullott, s még szüntelenül havazik;
2899 8,7 | nyikorog, ha megnyitják, s ha kinyitnám, könnyen meghallaná
2900 8,7 | meghallaná a bátyám; de fölmegyek s megmondom neki: szedje a
2901 8,7 | annak utána visszajöhessek, s ajtót nyithassak neked.~
2902 8,7 | gyanánt ide-oda forgolódott, s átkozta az ítéletidőt, a
2903 8,7 | éjszaka nappalba fordult, s kezdett a hajnal feltünedezni.
2904 8,7 | hölgy jól kioktatott, lement s kinyitotta az udvart, és
2905 8,7 | szabadjára eresztett volna, s fojtott hangon, mintha egyáltalán
2906 8,7 | hiszen megszánt engemet, s maga személyében lejött
2907 8,7 | lejött ide mentegetődzni s engem megvigasztalni; s
2908 8,7 | s engem megvigasztalni; s miként te is mondod, az,
2909 8,7 | hazavánszorgott; hol is holtfáradtan s az álmosságtól szinte ájultan
2910 8,7 | hogy inai meggyógyultak, s ismét rugalmasakká váltak;
2911 8,7 | ha nem lett volna fiatal, s nem állott volna be a meleg
2912 8,7 | kebelébe zárta gyűlöletét, s oly szerelmet színlelt az
2913 8,7 | beleszeretett valamely más hölgybe, s mivel semminémű szavában
2914 8,7 | fölöttébb szánakozott asszonyán, s nem lelt rá módot, hogy
2915 8,7 | leszen; ezt mondd meg néki, s vigasztald meg őt nevemben.~
2916 8,7 | szolgáló megvitte a választ, s megegyeztek, hogy a Santa
2917 8,7 | hölgy és a deák odaért, s négyszemközt beszéltek egymással,
2918 8,7 | amit cselekednem kívánsz; s éppen ezért hajlandó vagyok
2919 8,7 | láttál, és köszönteni fognak, s nyájasan megkérdezik, mivel
2920 8,7 | zokogván hozzád megyen, s bocsánatért és irgalomért
2921 8,7 | karjaiban tartja kedvesét, s félig-meddig felvidulván
2922 8,7 | közel a folyó partjához, s most éppen július vagyon,
2923 8,7 | kellemetes lesz fürdeni. S most jut eszembe, hogy nem
2924 8,7 | hát oda megyek fel én, s reménylem, hogy ottan kifogástalanul
2925 8,7 | nem jártam ama vidéken, s éppen azért nem ismerem
2926 8,7 | emlékezzél meg rólam, s tartsd meg ígéretedet.~A
2927 8,7 | bizonnyal meg fogja cselekedni; s elbúcsúzván tőle, hazatért.
2928 8,7 | mindennémű ákombákomokkal, s varázsige gyanánt firkantott
2929 8,7 | firkantott néminemű zagyvalékot; s mikor elérkezettnek vélte
2930 8,7 | elküldötte a hölgynek, s megüzente néki, hogy másnap
2931 8,7 | útnak eredt szolgálójával, s kiment birtokára; és midőn
2932 8,7 | szolgálóját is aludni küldte, s az első álom órájában halkan
2933 8,7 | kémlelődött, de senkit nem látott s nem hallott, levetkezett,
2934 8,7 | valamely bokor alá rekkentette, s a képmással kezében hétszer
2935 8,7 | szolgájával egyetemben elbújt, s a füzek és egyéb fák között,
2936 8,7 | elment, azon meztelenül, s ő látta, hogy testének fehérsége
2937 8,7 | mely csúfságra jut mindez, s akkor némiképpen megsajnálta
2938 8,7 | lecsapott reá a test ösztökéje, s eladdig nyugvó gerjedelme
2939 8,7 | rejtőző helyéből, odamenjen, s megragadván a hölgyet, kedvét
2940 8,7 | hölgyet, kedvét töltse véle; s kevésben múlott, hogy erőt
2941 8,7 | elméjében, hogy kicsoda is ő, s miféle méltatlanság esett
2942 8,7 | méltatlanság esett rajta, miért s kinek részéről, haragja
2943 8,7 | haragja újból lángra lobbant, s elvervén szánakozását és
2944 8,7 | szilárdan állotta elhatározását, s engedte tovább menni a hölgyet.
2945 8,7 | felmászott a torony tetejére, s éjszaknak fordulván elkezdte
2946 8,7 | vezetett, hol a hölgy volt, s annak utána várakozott,
2947 8,7 | hideg is egészen másnémű.” S nehogy a nappal is ott kapja,
2948 8,7 | inába szállott a bátorsága, s ájultán bukott a torony
2949 8,7 | tetejének pádimentomára. S minekutána megint erőre
2950 8,7 | keservesen sírni és jajgatni; s nyilván megismervén, hogy
2951 8,7 | testvéreid, rokonaid, szomszédaid s általában mind a firenzeiek,
2952 8,7 | vesztetted el tisztességedet s az ifjút, kit szerencsétlenségedre
2953 8,7 | a toronynak korlátjához, s körülkémlelődött, vajon
2954 8,7 | egyik bokorban, fölkelt s meglátta a hölgyet, az pedig
2955 8,7 | keserves sírásra fakadt, s kérte, jöjjön a toronyhoz,
2956 8,7 | hasmánt feküdt a pádimentumon, s csak a fejét dugta ki a
2957 8,7 | Érjed be tehát ennyivel, s nemes ember lévén elégedjél
2958 8,7 | megbosszulhattad magadat, s ennek ím bizonyságát adtad
2959 8,7 | tehát Istennek szerelmére s magad tisztességére könyörülj
2960 8,7 | rajta esett méltatlanságot, s látván a hölgyet zokogni
2961 8,7 | zokogni és könyörögni, örömet s egyúttal bánatot érzett
2962 8,7 | járkálok az udvarodban, s taposom a havat, és vacognak
2963 8,7 | vagy; és hát mire vigyáz s kinek segít, ha rád nem
2964 8,7 | segít, ha rád nem vigyáz s rajtad nem segít? Szólítsad
2965 8,7 | vajon iránta való szerelmed s a te okosságod meg az övé,
2966 8,7 | olyasmivel, mit nem kívánok, s mit nem tagadhatnál meg
2967 8,7 | nékem az az egy is sok volt, s elég, hogy egyszer csúffá
2968 8,7 | egyszer csúffá tettetek. S mostan is ravaszul fűzvén
2969 8,7 | szavaidat, dicsérsz engemet, s ekképpen iparkodol megnyerni
2970 8,7 | nyerni hajlandóságomat, s nemes és derék embernek
2971 8,7 | foganatja volna; a büntetésnek s hasonlatosképpen a bosszúnak
2972 8,7 | én kieszeltem a módját, s rávettelek, hogy oda felmásszál,
2973 8,7 | zokogott, az idő pedig haladt, s a nap egyre feljebb hágott.
2974 8,7 | esett amaz átkozott éjszaka, s bűnömet oly nagyra tartod,
2975 8,7 | némiképpen indítson meg s enyhítse kemény szigorúságodat
2976 8,7 | bizalommal voltam irányodban, s felfedtem előtted minden
2977 8,7 | előtted minden titkomat, s ezzel utat nyitottam ama
2978 8,7 | Jaj, enyhítsd haragodat s immár bocsáss meg nekem;
2979 8,7 | meg nekem; ha megbocsátasz s lesegítesz innét, én hajlandó
2980 8,7 | hűtlen ifjút örökre elhagyni, s egyedül téged választani
2981 8,7 | bizonygatván, mely keveset ér, s mely hamar elmúlik; de bármilyen
2982 8,7 | a nap már égetni kezd, s miként az elmúlt éjszakán
2983 8,7 | visszahódítsad azt, kit elvesztettél, s ezért még nagyobb büntetést
2984 8,7 | szerelmet hazudván néked, s ha ez nem történik, nem
2985 8,7 | valamelyikbe okvetlenül beleessél; s akármelyikbe estél volna,
2986 8,7 | szerezzem magamnak ím ez örömet. S ha mindegyik csütörtököt
2987 8,7 | a tollam, mellyel annyi s olyfajta dolgokat írtam
2988 8,7 | dolgokat írtam volna felőled, s olyképpen, hogy ha megtudtad
2989 8,7 | szerelmen jár az eszetek, s ifjak szerelmére vágyakoztok,
2990 8,7 | némiképpen frissebb a testök s feketébb a szakállok, s
2991 8,7 | s feketébb a szakállok, s látjátok őket, hogy peckesen
2992 8,7 | kik némileg korosabbak, s tudnak olyasmiket is, mit
2993 8,7 | még meg kell tanulniok. S ezenfelül azt hiszitek,
2994 8,7 | hiszitek, hogy különb lovaglók, s több mérföldet meg tudnak
2995 8,7 | szerelmök nem lehet állhatatos; s efelől épp most te magad
2996 8,7 | kik már az övéik voltak; s az ifjaknak e hibája már
2997 8,7 | bizony ezt rosszul tudod, s tévedsz, ha ezt hiszed.
2998 8,7 | tárgyban, vesd le magad onnét, s szentül hiszem, hogy lelked,
2999 8,7 | melyet miattad szenvedtem, s ha azt egybevegyíted e mostani
3000 8,7 | okosabbnak tartasz nálam, s ki, mint ugyancsak mondottad,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4238 |