Nap,  Novella

1  5,10|   aki szikrát ütne taplómon, tudjisten, nagyon elszorul a szívem.
2  5,10|    elszaladt az asztaltól, s tudjisten, hová ment. Ercolano nem
3  8,5 | csizmáról beszél, mely pedig tudjisten, mióta megvan már nékem;