1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4082
Nap, Novella
501 2,3 | fogságba került; mivel pedig az adósságok kifizetésére birtokaik
502 2,3 | ha tovább is ott marad, az életével játszik, s ott
503 2,3 | hová mennek.~Felelte erre az egyik lovag:~- Az, aki legelöl
504 2,3 | Felelte erre az egyik lovag:~- Az, aki legelöl lovagol, egyik
505 2,3 | senkinek.~Miközben tehát az új apátúr egyszer a cselédsége
506 2,3 | ügetett, amint naponta látjuk az úton levő uraknál, útközben
507 2,3 | helyzetét, és megfelelt az apátúr kívánságának, és
508 2,3 | csekély erejéből telik. Az apátúrban, választékos és
509 2,3 | viselkedését, felötlött az a gondolat, hogy ámbátor
510 2,3 | felé viszi útja, maradjon az ő társaságában, mivelhogy
511 2,3 | parancsát.~Miközben tehát az apátúr továbbhaladt, és
512 2,3 | bőségben a fogadók; mivel pedig az apátúr ottan meg akart szállni,
513 2,3 | részében adatott szobát az apátnak; és mintha máris
514 2,3 | kit amottan; s minekutána az apátúr megvacsorázott, s
515 2,3 | megvacsorázott, s már jól előrehaladt az éjszaka, és minden ember
516 2,3 | a lócákon alszunk: mégis az apátúr szobájában van néhány
517 2,3 | Alessandro:~- Hogy mehetnék én az apátúr szobájába, hiszen
518 2,3 | gabonászsákokra, én meg az ő helyükre mentem volna
519 2,3 | itt pompásan elalhatsz, az apátúr alszik, a függönyök
520 2,3 | lehet ütni anélkül, hogy az apáturat megzavarná, beleegyezett,
521 2,3 | tudott, megágyazott magának. Az apátúr, ki nem aludt, sőt
522 2,3 | húzódozás után mellé is feküdt. Az apátúr mellére tette a kezét,
523 2,3 | igen aggódott, hogy talán az apátúron fajtalan gerjedelem
524 2,3 | fogdossa őt ilyeténképpen. Az apátúr, akár mert előre
525 2,3 | mozdulatot tett, észrevette ezt az aggodalmat és elmosolyodott,
526 2,3 | rejtegetek.~Alessandro kezét az apát mellére helyezte, és
527 2,3 | ábrázolta, gyűrűt húzott az ujjára, s eljegyezte magát
528 2,3 | mulattak egymással, mígnem az éjszaka tartott; minekutána
529 2,3 | tudta meg, hol töltötte az éjszakát; módfelett vidám
530 2,3 | módfelett vidám volt, s az apátúrral és kíséretével
531 2,3 | néhány napot töltöttek, az apátúr csupán a két lovag
532 2,3 | olyasmit kell cselekednem, mi az isteni törvények és atyám
533 2,3 | válik javára, úgy hiszem, az ő irgalmasságában elém hozta
534 2,3 | kit férjemül szánt; ez az ifjú az (és rámutatott Alessandróra),
535 2,3 | férjemül szánt; ez az ifjú az (és rámutatott Alessandróra),
536 2,3 | kérlek, legyen kedves előtted az, mi tetszett Istennek és
537 2,3 | mennek, hová már eljutott az esetnek híre; és minekutána
538 2,3 | tisztelettel fogadták őket, az asszony a három testvért
539 2,3 | ő maga pedig megnyerte az egész nép szeretetét és
540 2,4 | Bájosabbnál bájosabb hölgyeim, az én véleményem szerint nincs
541 2,4 | gyönyörű véget. Jól tudom, hogy az előbb mondott novella miatt
542 2,4 | előbb mondott novella miatt az enyém nem fog oly nagy érdeklődést
543 2,4 | talált roppant hajójára, az ekképpen szerzett pénzen
544 2,4 | kalózhajót vásárolt, s azt az efféle mesterséghez szükséges
545 2,4 | meghányta-vetette magában, hogy az, amije van, bizonyára elegendő
546 2,4 | hazafelé vette útját.~És már az Archipelagusba érkezett,
547 2,4 | szándékkal, hogy ott várja meg az időnek jobbra fordulását.
548 2,4 | Alig vetett horgonyt ebben az öbölben, nagy üggyel-bajjal,
549 2,4 | és Landolfót felvitték az egyik gályára, s miután
550 2,4 | mikor a tengert ellepték az itt is, ott is úszkáló áruk
551 2,4 | homokkal és tengervízzel. Mikor az asszony közeledni látta,
552 2,4 | tenger a part felé sodorta, az asszony felismerte a láda
553 2,4 | mindjárt utána meglátta az arcát, és felismerte, hogy
554 2,4 | hajánál fogva megragadta az embert, és a ládával együtt
555 2,4 | mígnem visszatért beléje az elröppent melegség, és némiképpen
556 2,4 | mikor elérkezettnek látta az idejét, kivette a fürdőből,
557 2,4 | néhány napig eltengetheti az életét; mikor pedig túlságosan
558 2,4 | is úgy-ahogy begöngyölte az egészet néhány rongydarabba,
559 2,5 | boldogabb nálam, ha ez a pénz az enyém lehetne?” És továbbment.~
560 2,5 | elmaradt a leánytól, odasietett az ifjúhoz, és gyengéden megölelte:
561 2,5 | köszöntötte, minekutána az asszony megígérte, hogy
562 2,5 | visszament a vásárba, de az napon semmit nem vásárolt.
563 2,5 | tökéletesen tájékozódott az ifjú rokonságáról és rokonainak
564 2,5 | azt felelte neki, hogy ő az, a leány félrevonta és így
565 2,5 | veled, ha nincs ellenedre.~Az ifjú ennek hallatára tetőtől
566 2,5 | elvezette őt ama hölgy házába az pedig bizonyos Malpertugio
567 2,5 | akkor ott látta a nőt, ki az emeleten várakozott rá.
568 2,5 | Andreuccióm, Isten hozott.~Az pedig fölöttébb elcsodálkozott
569 2,5 | kenetek illatai szálldostak; az ifjú látott abban gyönyörű
570 2,5 | egymás mellé egy ládára, mely az ágy lábánál volt, s a hölgy
571 2,5 | legeslegjobban szerette őt az én anyám, ki nemes asszony
572 2,5 | voltaképpen kicsoda. De minek? Az elhibázott és régen múlt
573 2,5 | házakat adományozott nekünk; s az én férjemnek, ki a te sógorod,
574 2,5 | magáról tudta már, milyenek az ifjúkor erkölcsei, s hogy
575 2,5 | ifjúkor erkölcsei, s hogy az ifjak szívesen hódolnak
576 2,5 | s mikor méghozzá látta az érzékeny könnyeket, az öleléseket
577 2,5 | látta az érzékeny könnyeket, az öleléseket és a szemérmetes
578 2,5 | a leány mondott; s hogy az befejezte mondókáját, ekképpen
579 2,5 | Andreuccio megfelelt; ezért aztán az ifjú egyre jobban hitte
580 2,5 | soha nem láttál, s méghozzá az ő házában, ahol meg kellett
581 2,5 | valakit a fogadóba azzal az üzenettel, hogy az ifjút
582 2,5 | azzal az üzenettel, hogy az ifjút ne várják vacsorára;
583 2,5 | esett tévedésének), maradt. Az meg vacsora után nem ok
584 2,5 | mikor már jó darab elmúlt az éjszakából, Andreucciót
585 2,5 | inast, hová kell kimennie; az pedig a szobának egyik sarkában
586 2,5 | sarkában megmutatta neki az ajtót, és így szólt:~- Itt
587 2,5 | lábát egy deszkára, amely az ellenkező végén elvált a
588 2,5 | szegezve, s ezek fölött volt az ülőke; ezeknek a deszkáknak
589 2,5 | a kis közben, dühöngött az eset miatt, s szólítani
590 2,5 | miatt, s szólítani kezdte az inast, de az inas, mikor
591 2,5 | szólítani kezdte az inast, de az inas, mikor hallotta a zuhanást,
592 2,5 | rohant, hogy megjelentse; az pedig berohant az ifjú szobájába,
593 2,5 | megjelentse; az pedig berohant az ifjú szobájába, s tüstént
594 2,5 | többé semmit nem törődött az ifjúval, hanem azonnal bezárta
595 2,5 | ifjúval, hanem azonnal bezárta az ajtót, melyen az kilépett,
596 2,5 | bezárta az ajtót, melyen az kilépett, minekelőtte lezuhant.
597 2,5 | lezuhant. Andreuccio, hogy az inas nem felelt hívására,
598 2,5 | alacsony falra, mely a kis közt az utcától elválasztotta, s
599 2,5 | elválasztotta, s ekképpen kijutott az utcára, és előrekerült a
600 2,5 | álomtól ernyedten odament az ablakhoz, és hetykén leszólt:~-
601 2,5 | bizony nem tudom, kicsoda az az Andreuccio, és miféle
602 2,5 | bizony nem tudom, kicsoda az az Andreuccio, és miféle badarságokat
603 2,5 | összevissza; hordd el hát az irhádat, és légy szíves,
604 2,5 | abban a pillanatban becsukta az ablakot, és elment onnét.
605 2,5 | hitványság idejönni ebben az órában ehhez a házhoz, s
606 2,5 | nem vett észre; odament az ablakhoz, öblös, rettenetes
607 2,5 | elordította magát:~- Ki az odalent?~Andreuccio erre
608 2,5 | hölgynek, ki itten lakik.~De az be sem várta, hogy Andreuccio
609 2,5 | szamár, mert bizonyosan az vagy, hogy egész éjszaka
610 2,5 | bennünket aludni.~S becsukta az ablakot és bement. Némelyik
611 2,5 | már jobban ismerte ennek az embernek a minéműségét,
612 2,5 | odaszólt Andreucciónak:~- Az Isten szerelmére, jóember,
613 2,5 | itt agyonverjen: hordd el az irhádat, ha kedves az életed.~
614 2,5 | el az irhádat, ha kedves az életed.~Miért is Andreuccio,
615 2,5 | utcába, és miközben így az alsóváros felé haladt, egyszerre
616 2,5 | miközben beszélgettek, szólott az egyik:~- Mi a csuda ez?
617 2,5 | mondá:~- Jóember, adj hálát az Istennek, bár a pénzedet
618 2,5 | agyonvernek, s a pénzeddel együtt az életedet is elvesztetted
619 2,5 | csillagokat nem szedheted le az égről, azonképpen nem kaphatod
620 2,5 | sem; de agyonverhetnek, ha az a fickó neszét veszi, hogy
621 2,5 | felelte, hogy hajlandó. Épp az napon temették el Nápoly
622 2,5 | szeme-szája. De hányta-vetette az aggodalom, és nem tudta,
623 2,5 | nem.~- De én sem - mondta az előbbi -, hanem menjen be
624 2,5 | a csudába ne mennél be, az istenfádat, hiszen ha nem
625 2,5 | lejutott, nyomban lehúzta azt az érsek ujjáról, s a maga
626 2,5 | pedig ingre vetkőztette az érseket, s mindent kiadogatott
627 2,5 | szorgosabban, s meglesték az alkalmas pillanatot, és
628 2,5 | fájdalmában elájult, odarogyott az érsek holttestére, és aki
629 2,5 | melyikük inkább halott: az érsek-é vagy jómaga.~De
630 2,5 | mivel nyilván látta: vagy az lesz a vége, hogy senki
631 2,5 | sírboltot, és ő ott pusztul az éhségtől és a bűztől, a
632 2,5 | ugyanabban sántikáltak, mit az ő cimborái már megcselekedtek;
633 2,5 | huzavona után megszólalt az egyik pap: - Mit féltek,
634 2,5 | remélni merte volna, és azon az úton, melyen jött, távozott
635 2,6 | hölgyek s mindazonképpen az ifjak sokat kacagtak Andreuccio
636 2,6 | szerencsétlenek, mivelhogy az előbbiek óvatosakká tesznek,
637 2,6 | előbbiek óvatosakká tesznek, az utóbbiak pedig megvigasztalnak.
638 2,6 | és megölte Manfrédot, és az egész ország az ő hűségére
639 2,6 | Manfrédot, és az egész ország az ő hűségére esküdött, mivelhogy
640 2,6 | történt Arrighettóval, s mivel az események miatt szüntelen
641 2,6 | és látta, hogy ott lepi az éjszaka, reménykedvén, bár
642 2,6 | bánkódni szokott. Hogy pedig az éjszakát nagy rettegésben
643 2,6 | oly igen gyötörni kezdte az éhség, hogy ennivaló füveket
644 2,6 | kijön onnét, és eltűnik az erdőben: fölkelt tehát,
645 2,6 | aznap születtek, s melyek az ő szemében a világ legédesebb
646 2,6 | hogy véletlenül ugyanabba az öbölbe, hol annak idején
647 2,6 | és otthonukba igyekeztek. Az őrgróf egy napon, hogy rossz
648 2,6 | madonna Beritola üldögélt. Az pedig ennek láttára fölkelt,
649 2,6 | odaérkeztek, igen elálmélkodtak az asszony láttán, ki barnává
650 2,6 | fakadt, és lelkére beszélt az asszonynak, és mindenáron
651 2,6 | Lunigianába a két gidával és az őzsutával együtt, mely időközben
652 2,6 | üdvözölte asszonyát. Midőn tehát az időjárás kedvezőre fordult,
653 2,6 | azoknak hajójára, s vele az őzsuta és a két gida (melyekről,
654 2,6 | megfontolván, mire jutottak, az a gondolata támadt, hogy
655 2,6 | mindenkinek azt mondta, hogy azok az ő fiai. Az idősebbiket pedig
656 2,6 | mondta, hogy azok az ő fiai. Az idősebbiket pedig nem nevezte
657 2,6 | gyakran eszébe juttatta: az értelmes fiú pedig pompásan
658 2,6 | pedig pompásan igazodott az okos dajka útmutatásához.~
659 2,6 | sem ismerte fel, sem pedig az őt, annyira megváltoztatta
660 2,6 | annyira megváltoztatta őket az idő múlása azóta, hogy utoljára
661 2,6 | szemet vetett Giannottóra, az pedig őreá, és szenvedélyesen
662 2,6 | igen rövidnek tűnt nekik az idő, hogy előbb a menyecske
663 2,6 | ámbár fölöttébb felzaklatta az eset, és leányát bukása
664 2,6 | esztendeje bekóboroltam az egész világot, és semmi
665 2,6 | éppen ezt, s most jött el az óra, mikor már alig remélhetek
666 2,6 | Hát ki volt a te atyád?~- Az én atyámat most már bátran
667 2,6 | Arrighetto Capece volt az ő neve, s ma is az, ha él;
668 2,6 | volt az ő neve, s ma is az, ha él; az én nevem pedig
669 2,6 | neve, s ma is az, ha él; az én nevem pedig nem Giannotto,
670 2,6 | alkalma nyílott reá, elmondta az egészet Curradónak. Currado
671 2,6 | hogy két gyermeke volt, és az idősebbiket, ha élne, valóban
672 2,6 | megismerte, hogy bizonyosan ez az a fiú, s felötlött lelkében,
673 2,6 | cselekedhet, feleségül adván őt az ifjúhoz; annak okáért nagy
674 2,6 | elkövettél; ezt azonban az én jóságom nem engedte meg.
675 2,6 | és biztos; hogy milyenek az erkölcsei, ki az atyja és
676 2,6 | milyenek az erkölcsei, ki az atyja és anyja, tudod; magad
677 2,6 | felajánlott, s ezenfelül az ő hatalmában volt, semmiben
678 2,6 | ekképpen felelt:~- Currado, sem az uraskodás vágya, sem a pénz
679 2,6 | oly bűnt követtem el, mely az ifjúkorral mindenkoron szorosan
680 2,6 | ki kellene irtani magát az ifjúságot, s mely nem volna
681 2,6 | együtt mások bélyegzik, ha az öregek visszaemlékeznének
682 2,6 | Spinát szeretem, mindaddig az ő szerelméért téged is szeretni
683 2,6 | csendben vezessék elő Spinát. Az pedig a börtönben lesoványkodott,
684 2,6 | megegyezéssel megtartották az eljegyzést a mi szokásaink
685 2,6 | úgy gondolta, hogy már itt az ideje megörvendeztetni a
686 2,6 | férjeként?~Felelte erre az Őzike:~- Csak annyit mondhatok,
687 2,6 | hálásabb lennék, amennyivel az, amit nekem visszaadtál,
688 2,6 | ajándékoználak meg?~Felelte rá az asszony:~- Ha te úgy határoztál,
689 2,6 | volnék, mivel úgy vélem, hogy az ő tanácsa révén javarészben
690 2,6 | kitörő örömmel üdvözölték az új menyasszonyt, s nem kevésbé
691 2,6 | hallatára szemügyre vette az ifjút, s valami titokzatos
692 2,6 | szavát is elfojtotta; sőt az életnek minden ereje is
693 2,6 | hullott fiának karjaiba. Az pedig fölöttébb csodálkozott,
694 2,6 | nagy örömére, megjelentette az új rokonságot, melyet nyélbeütött,
695 2,6 | kérlek, hogy anyámat és az én ünnepségemet és engemet
696 2,6 | Genovába és Szicíliába. Az, amelyik Genovába ment,
697 2,6 | ama fiú, akit kérdezel és az anyja; én őket szívesen
698 2,6 | neki mindent, és elmondta az okát is, miért cselekedett
699 2,6 | módon alaposan megvizsgálta az esetet, és fölöttébb leleményes
700 2,6 | magát, hogy ily csúful bánt az ifjúval, s kárpótlásul nagy
701 2,6 | fekvő kastélyába, hol is az ünnepséget már előkészítették.~
702 2,6 | lehetne fejezni, mekkora volt az anyának öröme, hogy viszontlátta
703 2,6 | örömük tökéletes legyen, az Úristen - ki ha egyszer
704 2,6 | Tudniillik mikor javában állt az ünnepség, és a meghívottak (
705 2,6 | fogásainál tartottak, megérkezett az az ember, kit Szicíliába
706 2,6 | tartottak, megérkezett az az ember, kit Szicíliába küldöttek,
707 2,6 | ki a király ellen abban az országban, a nép dühében
708 2,6 | megrohanta a börtönt, levágta az őrséget, őt pedig kiszabadította,
709 2,6 | vezérül választotta, és az ő vezetésével elkergette
710 2,6 | tüstént itt lesznek. Ezt az embert hát kitörő örömmel
711 2,6 | közepe táján tartottak. Ottan az asszony és Giusfredi és
712 2,6 | hangulatban lakmároztak az új férjekkel együtt. Currado
713 2,6 | Currado pedig nem csupán az napon tartott ünnepet vejének
714 2,6 | egyfolytában. Mikor pedig az ünnepség véget ért, madonna
715 2,6 | többiek elérkezettnek látták az időt az indulásra; akkor
716 2,6 | elérkezettnek látták az időt az indulásra; akkor Curradónak
717 2,6 | jótéteményért, kedvességben az Úr színe előtt.~
718 2,7 | könnyekre fakasztotta volna az ifjú hölgyeket madonna Beritola
719 2,7 | és szépséget, mások, kik az ékességeket forró sóvárgással
720 2,7 | szerencsétlenséget hozott az ő szépsége egy szaracén
721 2,7 | mivel pedig a szultánt az arabok ellen, kik nagy sereggel
722 2,7 | megsegítette Garbo királya, az feleségül ígérte neki leányát,
723 2,7 | tengerészek, mikor látták, hogy az idő kedvező, szélnek feszítették
724 2,7 | koromfekete volt a fellegektől és az éjszaka sötétségétől, midőn
725 2,7 | volt is, cselédségéből majd az egyiket, majd a másikat
726 2,7 | Mikor a nők meglátták ezt az embert, újra meg újra sírva
727 2,7 | Periconénak, mi van odafenn; az pedig azon nyomban lehozatta
728 2,7 | gondosan ápoltatta, mitől az egészen összeszedte magát,
729 2,7 | értette a szavát, sem a leány az övét, s ekképpen nem tudhatta
730 2,7 | minél inkább vonakodott az, kire annyira vágyódott,
731 2,7 | csalafintaságra gondolt, az erőszakot pedig utoljára
732 2,7 | nagyobb bőségben hordatta fel az ételeket és italokat, úgy
733 2,7 | vacsora messzire benyúlt az éjszakába.~Végezetül, hogy
734 2,7 | mozdulataiból megérthette, hogy az jó szívvel van hozzá, és
735 2,7 | Minekutána ezt elintézte, az éjszaka beálltával tisztán
736 2,7 | semmi rossztól nem tartott az ő részéről, s néhány hűséges
737 2,7 | ködött a házban. És midőn már az éjszaka jó része elmúlt,
738 2,7 | mintha nem elégelte volna meg az előbbieket; tudniillik,
739 2,7 | lehetne közösködni, mint az árucikkekben, avagy a nyerészkedésben.
740 2,7 | sebesült könyörgései és az a körülmény, hogy hamarosan
741 2,7 | gyanánt. Mivel pedig a leány az elszenvedett sanyargattatásokhoz
742 2,7 | elmentek a leány szobájába; az pedig, mivel már előre tudta,
743 2,7 | végigment a szobán egészen az ablakig, s ottan tőrét úgy
744 2,7 | nyomban megragadta, és kidobta az ablakon.~A palota pedig
745 2,7 | fogott kezébe, odament vele az ágyhoz, és óvatosan kitakarta
746 2,7 | leány egészen bágyadt volt az álomtól, és a fejedelemnek
747 2,7 | azt kihúzta. Ottan pedig az egész város kimondhatatlan
748 2,7 | ösztönözték a bosszúállásra; az pedig, minekutána sok más
749 2,7 | számban siettek a főurak az ő segítségére, és azok között
750 2,7 | Konstantinápoly császárja az ő fiát, Costantinót és unokáját,
751 2,7 | hegyére elmesélte nekik az egész históriát, elmondván,
752 2,7 | csak hatalmukban vagyon.~Az ifjak most már nyilván megbizonyosodtak
753 2,7 | herceget, mutatná meg nekik. Az pedig megfeledkezvén arról,
754 2,7 | láng emésztette, elérkezett az ideje, hogy a fejedelem
755 2,7 | nem tudja, miképpen mindez az ő beleegyezésével történt:
756 2,7 | kiment a kertbe. És azzal az ürüggyel, hogy a herceg
757 2,7 | ne mukkanjon, ha kedves az élete, mivelhogy én nem
758 2,7 | parancsolta, hogy merítsék vízbe az evezőket és induljanak.
759 2,7 | szemrehányásaitól, s attól, hogy az elrablott leányt elveszik
760 2,7 | állott a császárral, abban az időben véletlenül Szmirnába
761 2,7 | észrevették volna, hogy az ellenség rajtuk ütött; végezetül
762 2,7 | annak utána felperzselte az egész várost, hajóra rakatta
763 2,7 | és megismervén, hogy ez az, kit Costantino ágyában
764 2,7 | Cappadocia királyával, hogy az egyik oldalról a maga hadinépével
765 2,7 | hitét, és beleszeretett az asszonyba; mivel pedig értett
766 2,7 | értett a nyelvén (minek is az fölöttébb megörült, hiszen
767 2,7 | búslakodom ezen, mivelhogy az élet soha még oly élvezetet
768 2,7 | kereskedő s hasonlatosképpen az asszony is eme szavak hallatára
769 2,7 | vissza kell térnie Ciprusba. Az asszony azt felelte, hogy
770 2,7 | szavaikat, együtt feküdt le az asszonnyal egy szűk kis
771 2,7 | Ekképpen megesett aztán az, mi Rhodosból távozván sem
772 2,7 | felizgatta őket a sötétség és az alkalom és a meleg ágy,
773 2,7 | mivelhogy már közeledett az az idő, melyben szenvedéseinek
774 2,7 | mivelhogy már közeledett az az idő, melyben szenvedéseinek
775 2,7 | felhívatta Antigonót. Mikor pedig az megjelent előtte, szemérmetesen
776 2,7 | hallotta, hogy csakugyan ő az, keserves zokogással nyakába
777 2,7 | tüstént meg akarta adni neki az illendő tiszteletet; de
778 2,7 | mi a teendő; hogy pedig az esetleges halogatás miatt
779 2,7 | kiről hosszú időn által az a hír járta, hogy tengerbe
780 2,7 | mekkora ujjongással fogadta az őt s hasonlatosképpen Antigonót
781 2,7 | hasonlatosképpen Antigonót s mind az egész kíséretet. Minekutána
782 2,7 | a nappal felvirradt, és az odavalósiak meglátták a
783 2,7 | a tönkre zúzott hajót, s az egész vidékről összesereglettek,
784 2,7 | tanácskozás után feltettek az egyik lóra, s elvittek az
785 2,7 | az egyik lóra, s elvittek az ő vallásuk törvénye szerint
786 2,7 | ottan, mit mondtak, mit nem, az apácák mind nyájasan fogadtak,
787 2,7 | tisztességgel szolgáltam az öblös völgyben Szent Dagadónak,
788 2,7 | féltem, hogy ha megmondom az igazat, hitök ellensége
789 2,7 | alkalommal megtartottam az ő szokásaikat, félelmemben,
790 2,7 | Sír látogatására, melyben az vagyon eltemetve, kit ők
791 2,7 | hogy elmondja: ez pedig az, mit ama nemes urak és hölgyek,
792 2,7 | kikkel érkezett, elmondottak az ő tisztes élete módjáról,
793 2,7 | apácákkal folytatott, és az ő jelességéről és dicséretes
794 2,7 | akarta, hogy bevégeztessék az, mit megkezdettek, vagyis,
795 2,7 | nagy örömmel fogadta őt. Az pedig, ki már nyolc férfival
796 2,7 | elhitette vele, hogy valóban az; s királynő gyanánt hosszú
797 2,8 | valamely novellával folytassa az elbeszélések sorát. Az pedig
798 2,8 | folytassa az elbeszélések sorát. Az pedig szíves-örömest megtette,
799 2,8 | fogott hozzá:~- Tágas mező az, melyet ma bekóboroltunk,
800 2,8 | tartogatja számunkra a Sors az ő különös és kemény csapásait;
801 2,8 | országának védelmére, részben az ellenséges ország megtámadására
802 2,8 | sereget állítottak, hogy az ellenségre támadhassanak;
803 2,8 | annak menyével; s ámbár azok az ő őrizetére és oltalmára
804 2,8 | Franciaország királya s az ő fia a fent mondott háborúban
805 2,8 | volt, s elérkezettnek vélte az időt, magához hívatta, mintha
806 2,8 | kinek esze ágában sem volt az, mi az asszonynak, azon
807 2,8 | esze ágában sem volt az, mi az asszonynak, azon nyomban
808 2,8 | nyomban elment hozzá: s mikor az hellyel kínálta, leült vele
809 2,8 | megkérdezte, mi okból hívatta őt, az asszony pedig csak hallgatott,
810 2,8 | árán szerzik meg azt, amire az élethez szükségök vagyon,
811 2,8 | ama fent mondott dolgok az olyan asszonynak, kire ráillenek,
812 2,8 | tökéletes mentségére szolgál az, hahogy szerelmese, kire
813 2,8 | melyeknek oly igen nagy az erejök, hogy nem csupán
814 2,8 | és ámbár jól tudom, hogy az efféle dolog, ha kiderül,
815 2,8 | urának becsülete ellen. Az asszony ennek hallatára
816 2,8 | hát ekképpen csúfot űzöl az én sóvárgásomból? Hát Isten
817 2,8 | tiszta volt, mégis igen félt az udvari emberek kajánságától,
818 2,8 | gonosz asszonynak, mint az ő ártatlanságának, hát amilyen
819 2,8 | megindult Calais irányában.~Az asszony sikoltozására sokan
820 2,8 | gyermekei, ha ugyan kedves az életök. A fiú, kinek Luigi
821 2,8 | bizonyos előkelő hölgy, ki az angol király valamely marsalljának
822 2,8 | tőle, hová való, s vajon az ő gyermekei-e ezek. Felelte
823 2,8 | két gyermekkel, kik bizony az ő gyermekei. A kegyes szívű
824 2,8 | Akkor a marsall elkérette az apától a fiút; a gróf pedig,
825 2,8 | hölgynek és férjének és mind az egész háznépnek s mindenkinek
826 2,8 | hogy ne mondta volna rá: az bizonyára a legnagyobb boldogságot
827 2,8 | Miért is a nemes hölgy, ki az apjától kapta a gyermeket,
828 2,8 | soha meg nem tudhatta, ki az apja, hacsak az maga nem
829 2,8 | tudhatta, ki az apja, hacsak az maga nem mondta volna, feltette
830 2,8 | igazságosan szemmel tartja az emberek érdemeit, tudta,
831 2,8 | kell hinnünk, hogy Isten az ő kegyességében rendelte
832 2,8 | nem volt hozzá fogható. Az pedig körülbelül hat esztendővel
833 2,8 | értelemmel lemondtak életéről. Az ifjú atyjának és anyjának
834 2,8 | megfogta a karját ottan, hol az érverést tapintani szokták,
835 2,8 | tapintani szokták, Giannetta, ki az anyja iránt érzett hálából
836 2,8 | hálából gondosan ápolta az ifjút, valami okból belépett
837 2,8 | belépett a szobába, melyben az feküdt. Midőn pedig az ifjú
838 2,8 | melyben az feküdt. Midőn pedig az ifjú meglátta őt, meg sem
839 2,8 | hevesebben kezdett lüktetni; az orvos pedig nyomban megérezte
840 2,8 | is elnyugodott: miért is az orvos úgy vélte, hogy ebben
841 2,8 | vélte, hogy ebben meglelte az ifjú betegségének okát;
842 2,8 | valamit kérdezni akarna tőle. Az pedig nyomban bejött; de
843 2,8 | alighogy a szobába lépett, az ifjúnak érverése megint
844 2,8 | mikor pedig a leány kiment, az is alábbhagyott. Most az
845 2,8 | az is alábbhagyott. Most az orvos úgy érezte, hogy teljes
846 2,8 | felkelt tehát, félrevonta az ifjúnak atyját és anyját,
847 2,8 | Fiatok egészsége nem függ az orvosok segítségétől, hanem
848 2,8 | jelekből nyilván megismertem, az ifjú szenvedélyesen szeret,
849 2,8 | tennetek, ha kedves nektek az ő élete.~A nemes úr és felesége
850 2,8 | vagyon ennek, tudniillik az, hogy Giannettát feleségül
851 2,8 | adják fiokhoz. Mikor tehát az orvos távozott, bementek
852 2,8 | elhallgattad, úgy esett, hogy az Úristen könyörületesebb
853 2,8 | ki valaha is fiat szült.~Az ifjú anyja szavainak hallatára
854 2,8 | szólott:~- Madonna, csupán az az ok vitt rá, hogy rejtekben
855 2,8 | szólott:~- Madonna, csupán az az ok vitt rá, hogy rejtekben
856 2,8 | is meg akarom mondani, ki az, kit szeretek, de csak azzal
857 2,8 | Madonna - szólott akkor az ifjú -, a mi Giannettánk
858 2,8 | melyben itt látsz, meg az, hogy nem volt módom értésére
859 2,8 | megnyerni vonzalmát, s végül az, hogy nem mertem ezt felfedni
860 2,8 | soha, senki előtt: ha pedig az, mit nekem ígértél, egy
861 2,8 | pedig bízd rám a dolgot.~Az ifjú eltelt jó reménységgel
862 2,8 | kellene tennem; de ebben az egyben bizony nem tehetek
863 2,8 | észre, hogy ez a beszéd épp az ellenkezője annak, amit
864 2,8 | vesztegette tovább a szót, s az a gondolatja támadt, hogy
865 2,8 | szolgálóleányát. Ez pedig az ifjút semmiképpen meg nem
866 2,8 | picardiai embernek leánya. Az ifjú meggyógyult, és nem
867 2,8 | Perotto, ki Walesben maradt az angol király marsalljánál,
868 2,8 | elragadta; azonfölül pedig az életben maradottak java
869 2,8 | vidékre menekült, miért is az ország valóságos pusztasággá
870 2,8 | picardiai Perotto jelességét, az elhunytnak helyébe állította
871 2,8 | a nagyapjuk. Mivel pedig az tudta, hogy ezek az unokái,
872 2,8 | pedig az tudta, hogy ezek az unokái, szeretettel fogadta
873 2,8 | tágítani mellőle, ámbátor az, ki felügyelt rájok, szólította
874 2,8 | hadd maradjanak ottan, hogy az Isten juttatná őket is ilyen
875 2,8 | akar maradni, fogadják fel. Az pedig azt felelte, hogy
876 2,8 | fegyvernyugvás is lejárt, újra kezdte az elkeseredett háborút; Angolország
877 2,8 | kevés idő múltán elköltözött az árnyékvilágból, annak utána
878 2,8 | elmondották a királynak, az előbb fájdalmasan sóhajtozott
879 2,8 | dolgoknak, és tudta, hogy ez az igazság, azon nyomban Giachettóhoz
880 2,8 | ama nagy jutalmat, melyet az éretted kitűzött; és jelentse
881 2,8 | Violantéért, ki a te húgod és az ő felesége, s érettem, Antwerpen
882 2,8 | bizonyosságot szerezzen az ígért jutalomról, és hogy
883 2,8 | Felséges uram, íme, itt az apa és fia; leánya, ki az
884 2,8 | az apa és fia; leánya, ki az én hitvesem, nincsen itt,
885 2,8 | vette a grófot, s ámbátor az régi alakjához képest igen-igen
886 2,8 | gyermekeid, vagyis unokái s az én unokáim, anyjok révén
887 2,9 | ártatlan feleségét megöljék. ~Az asszony megmenekül, s férfiruházatban
888 2,9 | egyezséget, és előbb én elmondom az enyémet, ő pedig, ki ezt
889 2,9 | és tréfálkozva megszólalt az egyik ekképpen:~- Én ugyan
890 2,9 | ugyan nem tudom, mit csinál az enyém, de azt igenis jól
891 2,9 | szemet szemért, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj
892 2,9 | mindörökre távol marad hazulról, az ő asszonya bizony soha nem
893 2,9 | nevezetű piacenzai, ki erre az utolsó dicséretre, mellyel
894 2,9 | alkotott, annak utána pedig az asszony; de a férfi, miként
895 2,9 | nagyobb benne a szilárdság és az állhatatosság, miért is
896 2,9 | sem, hogy meg ne kívánja az olyant, ki megtetszik neki,
897 2,9 | oly konokul tagadni, vagy az ellenkezőjét állítani, miként
898 2,9 | szégyenkezés nincsen; de az okos nők oly szöges gonddal
899 2,9 | éppen ilyen vágású asszony az én feleségem.~Mondta erre
900 2,9 | mindannyiszor, valamikor az asszonyok efféle dolgokban
901 2,9 | csak oly dolgokban érheti az embert, melyek nyilvánosak:
902 2,9 | mérget vehetsz rá, hogy csak az a nő marad makulátlan, kit
903 2,9 | ő vetett szemet férfira; az nem hallgatta meg. És ámbár
904 2,9 | ama hölgy házába, s kit az igen szeretett; mivel azonban
905 2,9 | maradt a szobában, s mikor az éjszaka leszállt, s mihelyt
906 2,9 | Annak utána odalopódzkodott az ágyhoz, s látván, hogy a
907 2,9 | észrevette, óvatosan betakarta az asszonyt, ámbátor szépségének
908 2,9 | megtenni, mivel hallotta, hogy az asszony efféle dolgokban
909 2,9 | rideg. Minekutána pedig az éjszaka java részét kényelmesen
910 2,9 | eltöltötte a szobában, kivett az asszonynak ládájából egy
911 2,9 | ígérete szerint kifizette az asszonyt, és mindama tárgyakkal
912 2,9 | ama tárgyakat, melyeket az asszonytól magával hozott,
913 2,9 | meghagyta, hogy mihelyt az asszonnyal alkalmas helyre
914 2,9 | elvégezte megbízatását, az asszony nagy örömmel fogadta,
915 2,9 | kirántotta hát tőrét, s az asszonyt karjánál megragadván,
916 2,9 | rémülten kiáltott:~- Kegyelem, az Isten szerelméért! Minekelőtte
917 2,9 | cselekedhetem.~Mondotta erre az asszony nagy sírással:~-
918 2,9 | sírással:~- Jaj, kegyelem, az Isten szerelméért ne légy
919 2,9 | teljesítette parancsát, hanem az asszonynak tetemét otthagyta
920 2,9 | szidalmazták annak miatta.~Az asszony pedig, ki magányosan
921 2,9 | vigasztalanul ott maradt, az éjszaka beálltával tőle
922 2,9 | volt, majd testére szabta az ujjast és megkurtította,
923 2,9 | forrásnál frissítse magát; az asszony pedig szóba elegyedett
924 2,9 | végezte szolgálatát, hogy az fölöttébb megkedvelte.~Nem
925 2,9 | elkérte őt a katalántól; az pedig, ámbátor nehezére
926 2,9 | múltán pedig történt, hogy az évnek bizonyos szakában
927 2,9 | hogy pedig a kereskedők és az áruk biztonságban legyenek,
928 2,9 | megkérdezte, kinek a holmija az, s vajon eladó-e. Ott volt
929 2,9 | is mikor hallotta, hogy az őrség kapitánya megkérdezte,
930 2,9 | erre Sicurano:~- Ejnye, az Isten áldjon meg, mondd
931 2,9 | kérte, fogadnám el azokat az ő kedvéért. Nos hát azért
932 2,9 | miként hallottam, megölette az asszonyt.~Sicurano ennek
933 2,9 | nyilván megismerte, hogy ez az ember volt minden szenvedésének
934 2,9 | mígnem elérkezettnek látta az időt, hogy végrehajtsa azt,
935 2,9 | kieszközölte a szultánnál, hogy az maga színe elé hívatta Ambrogiuolót
936 2,9 | sággal kivegye Ambrogiuolóból az igazságot, hogy miképpen
937 2,9 | giuolónak, hogy mondja meg az igazat, miképpen nyert el
938 2,9 | kínzatással, hahogy nem mondja meg az igazat. Miért is Ambrogiuolo,
939 2,9 | jelenlétében világosan elmesélte az egész esetet, amint történt,
940 2,9 | legfeljebb vissza kell adnia az ötezer aranyforintot és
941 2,9 | egyik szolgámmal, s miként az nékem megjelentette, az
942 2,9 | az nékem megjelentette, az asszonyt ott nyomban felfalta
943 2,9 | mások hamisságának, mint az igazságnak, melyet hosszú
944 2,9 | mindegyikök, én idehozom az asszonyt eléd és elébük,
945 2,9 | beleegyezik, és hívassa be az asszonyt. Bernabň fölöttébb
946 2,9 | vagy féljen attól, hogy az asszony idejön; mégis nagy
947 2,9 | azzal előbb dicsekedett. Az pedig nyomban felismerte
948 2,9 | csodálkozása szűnt, megismerte az igazságot, s fölöttébb nagy
949 2,9 | dicsérettel magasztalta az eleddig Sicuranónak mondott
950 2,9 | könyörgött bocsánatért, mit is az jó szívvel megadott neki,
951 2,9 | Ambrogiuolónak minden vagyonát az asszonynak adják; az pedig
952 2,9 | vagyonát az asszonynak adják; az pedig nem volt csekély,
953 2,9 | aranynál. Minekutána pedig az ünnepség véget ért, fölszereltetett
954 2,9 | fehérlő csontjai pedig, melyek az inakon függtek, mivelhogy
955 2,10| ki is midőn megtudja, hol az asszony, odamegy, barátságot
956 2,10| visszakéri tőle feleségét, az pedig hajlandó visszaadni
957 2,10| hajlandó visszaadni néki, ~ha az asszony is úgy akarja. Az
958 2,10| az asszony is úgy akarja. Az asszony nem akar férjével
959 2,10| különösképpen pedig Dioneo; ő volt az egyetlen, kinek még ma novellát
960 2,10| tehát nagyon megdicsérte az előbbi novellát, ekképpen
961 2,10| nevelkedünk, miféle dolgokon jár az eszük. A történettel pedig,
962 2,10| tom nektek, mely igen nagy az ilyen emberek ostobasága
963 2,10| Ravennában szerkesztettek. Tehát az ő magyarázata szerint nem
964 2,10| nőnek tartózkodnia kell az efféle érintkezésektől;
965 2,10| böjtök és kántorböjtök s az apostolok és ezernyi egyéb
966 2,10| és a péntek és szombat és az úrnapja és az egész nagyböjt
967 2,10| szombat és az úrnapja és az egész nagyböjt és bizonyos
968 2,10| munkaszünetet kell tartani az asszonnyal az ágyban, miként
969 2,10| kell tartani az asszonnyal az ágyban, miként ő tartott
970 2,10| pedig (nem csekély bánatára az asszonynak, kihez alig nyúlt
971 2,10| valamint ő megismertette az ünnepeket.~Történt pedig,
972 2,10| némiképpen szórakoztassa az asszonyt, valamely napon
973 2,10| a halászokkal, másikban az asszony egyéb hölgyekkel,
974 2,10| hogy megtartja, s mert az asszony keservesen sírt,
975 2,10| vigasztalni őt. Hogy pedig az éjszaka leszállt, s ő már
976 2,10| rég kiment fejéből, kezdte az asszonyt cselekedetekkel
977 2,10| megvigasztalta őt, hogy az a bírót a törvényeivel együtt
978 2,10| örömökben töltötte napjait. Az pedig Monacóba vitte őt,
979 2,10| Monacóba ment, s ottan látta az asszonyt, az asszony meg
980 2,10| ottan látta az asszonyt, az asszony meg őt; az pedig
981 2,10| asszonyt, az asszony meg őt; az pedig estére kelvén elmondotta
982 2,10| Ricciardo:~- De bizony, hogy az én feleségem, s ha elviszel
983 2,10| Paganino pedig behívatta az asszonyt, ki is díszes ruházatban
984 2,10| és felékesítve kilépett az egyik szobából, odajött
985 2,10| holott azt várta, hogy az asszony kitörő örömmel fogadja,
986 2,10| és a nagy fájdalom, mely az ő elvesztése óta emészt,
987 2,10| is magam szabhatom meg.~Az asszony feléje fordult,
988 2,10| meg jól: ha megerőlteted az emlékezetedet, bizony megismersz,
989 2,10| Ricciardo da Chinzica.~Felelte az asszony:~- Uram, bocsáss
990 2,10| uram gondolta magában, hogy az asszony csupán Paganinótól
991 2,10| négyszemközt szólhasson az asszonnyal szobájában. Paganino
992 2,10| nem szabad megcsókolnia az asszonyt; ennek pedig szólott,
993 2,10| tetszése szerint. Hogy tehát az asszony és Ricciardo kettesben
994 2,10| jobban.~Elkacagta magát erre az asszony, szavába vágott
995 2,10| kikiáltóra, oly igen tudtad mind az ünnepnapokat és a böjtöket
996 2,10| amennyit engedtél annak, kinek az én csekély szántóföldecskémet
997 2,10| melyben nem tudjuk, mi az ünnepnap (értem amaz ünnepnapokat,
998 2,10| munkálkodni, míg ifjú vagyok; az ünnepeket és a bűnbocsánatokat
999 2,10| fájdalom fogta el, s hogy az asszony elhallgatott, ekképpen
1000 2,10| elraboltak.~Felelte erre az asszony:~- Nincs szükség
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4082 |