Nap,  Novella

2501 10,7 |                 emez törvénnyel többször is szembeszálltak erőim, de
2502 10,7 |             lévén te légy lovagom, miért is erről semmit nem mondok;
2503 10,7 |                  hasonlatosképpen ő maga is mind boldogok voltak, s
2504 10,8 |             gyilkos felfedi magát; miért is Octavianus ~mind valamennyiöket
2505 10,8 |       különösképpen megkívánják másoktól is a nagylelkűséget? Kinek
2506 10,8 |                felülmúlják azokat; miért is szándékozom elmondani nektek
2507 10,8 |            gondolatjaik-szokásaik, miért is oly erős testvériség és
2508 10,8 |               megházasodjék, és találtak is számára valamely főnemes
2509 10,8 |            magában: „Jaj, mely nyomorult is az életed, Titus! Hová és
2510 10,8 |            elérni szándékozol, még akkor is kerülnöd kellene, ha bizonyos
2511 10,8 |              hanem az isteni törvényeket is; hányszor megesett már,
2512 10,8 |              kedve szerint vagyon, nékem is kedvem szerint legyen. A
2513 10,8 |                 szeretném, akárkié volna is. A sorsnak bűne ez, hogy
2514 10,8 |          éjszakát, hanem sok más napjait is ebben töltötte, mígnem elment
2515 10,8 |        hitványságom érzésében élnem, mit is nagy szégyenkezéssel felfedek,
2516 10,8 |                szabad rejtegetnem, s nem is tudok rejtegetni semmit.~
2517 10,8 |           megdöbbent, mivelhogy őt magát is megejtette a szép leány
2518 10,8 |              amannak könnyei láttán maga is sírva fakadt, és zokogva
2519 10,8 |             pedig az enyém; de ha mostan is oly bölcs vagy, mint máskor,
2520 10,8 |                ne lett volna éppúgy tiéd is, mint enyém. Ha tehát már
2521 10,8 |               lehetne rajta, ezt én most is éppúgy állnám, mint annak
2522 10,8 |                  néked egészen, s ekként is fogok cselekedni, mert nem
2523 10,8 |            illendő elfogadnia azt. Miért is szüntelen zokogás közben
2524 10,8 |                  már csak magam életéért is kedves volna nékem az életed.
2525 10,8 |                és boldoggá teszlek téged is, magamat is; emez dologban
2526 10,8 |                teszlek téged is, magamat is; emez dologban pedig talán
2527 10,8 |                nehezen lehetne feleséget is találni, mint jó barátokat;
2528 10,8 |                 téged elveszíteni. Miért is ha elérhetnek valamit nálad
2529 10,8 |                el tőled, hanem az életét is. Adják meg az Istenek, ha
2530 10,8 |                 ő jegyesemmé lett; miért is ha mostan odamennék s mondanám,
2531 10,8 |          Titusnak tetszett a terv; miért is Gisippus, midőn Titus már
2532 10,8 |          lehetett menni a másikba; miért is midőn Gisippus szobájában
2533 10,8 |            szóval, akként egész lelkével is barátjának kedvét kereste,
2534 10,8 |            leánynak ujjára mondván:~- Én is akarok férjed lenni.~És
2535 10,8 |                 a menyecske, sem más nem is sejtette, hogy nem Gisippus
2536 10,8 |            Publius, meghalálozott; miért is levelet kapott: késedelem
2537 10,8 |               szabad s illendőképpen nem is lehetett megcselekednie,
2538 10,8 |                 előtt a valóságot. Miért is egy napon a szobába szólítván
2539 10,8 |             miképpen vagyon a dolog, mit is Titus nyilván megbizonyított
2540 10,8 |                  hanem kemény fenyítésre is rászolgált. De ő bizonykodott,
2541 10,8 |                megjuhászodnak, hanem meg is hunyászkodnak, feltette
2542 10,8 |                 szerint történnek, miért is némelyek azt gondolják,
2543 10,8 |              minden mi dolgainkat. Miért is könnyűszerrel megismerhetitek,
2544 10,8 |         mondtatok s mit mondtok még most is szüntelenül afelől, hogy
2545 10,8 |          mégpedig ím ez okokból: először is, mivel azt cselekedte, mit
2546 10,8 |            barátja vagyok, aminek tartom is magamat, ezen nem szabad
2547 10,8 |        boldogságánál s tulajdon életénél is jobban szerette. És vizsgáljuk
2548 10,8 |                  volt és kellett és kell is lennie, hogy Gisippusszal
2549 10,8 |               barátja Gisippusnak; miért is az, ki emiatt bánkódik,
2550 10,8 |                  Ez pedig nem csoda, nem is mostan esik meg először.
2551 10,8 |                kell térnem Rómába, miért is magammal akarván vinni Sofroniát,
2552 10,8 |               hogy római lélekben valaha is ily hitványság lakozzék.
2553 10,8 |              bosszúságomra kétféle módon is nyilván kárhoztatjátok,
2554 10,8 |       kárhoztatjátok, oktalanul. Először is akként, hogy Sofroniát elveszitek
2555 10,8 |                   ha még úgy haragusztok is miatta; és szüntelen ellenségeskedésemből
2556 10,8 |                 ellenségül nyerni.~Miért is elindulván felkeresték Titust,
2557 10,8 |      visszaküldötték hozzá Sofroniát. Ki is okos asszony lévén, a kényszerűséget
2558 10,8 |                oly igen áhítozott, s nem is kell maga kezével megölnie
2559 10,8 |             távoznia a barlangból; miért is a bíró, kinek neve volt
2560 10,8 |              érkezett a törvényházba, ki is arcába tekintvén a szerencsétlen
2561 10,8 |                nyert szolgálatért. Miért is megindulásában sírva fakadt
2562 10,8 |            szabnak.~Akkor már Octavianus is hírét vette az esetnek,
2563 10,8 |                fel­mentette a harmadikat is azoknak kedvéért. Titus
2564 10,8 |                ölelésétől, ki talán maga is hívogatta néhanapján, ha
2565 10,8 |               tehetett volna, mintha nem is látná Gisippust) maga halálát
2566 10,9 |      sólyomidomítónak; ~felismeri, magát is felfedi, és Torellót nagy
2567 10,9 |                vagy korholjuk azokat, én is terjengős beszédben folytatnám
2568 10,9 |                 ha már hibáink miatt nem is tudunk tökéletes barátságot
2569 10,9 |                eme hadjáratra, hogy maga is jobban felkészülhessen.
2570 10,9 |                 megtisztelni őket. Miért is mikor Szaladin megkér­dezte
2571 10,9 |          nyaralójába vezette őket. Kiket is midőn Torello megpillantott,
2572 10,9 |                  az olasz nyelvet, miért is jól megértettek mindent,
2573 10,9 |           megértettek mindent, s a lovag is őket; s mind úgy vélték,
2574 10,9 |                  először gondolta, miért is magában sajnálta, hogy ím
2575 10,9 |         udvariasan megkérdezte őket, kik is volnának; mire Szaladin
2576 10,9 |        elérkezett a vacsora órája; miért is asztalhoz tessékelte őket,
2577 10,9 |         észrevette, hogy fáradtak, miért is pompás ágyakba fektette
2578 10,9 |              utóbb hasonlatosképpen maga is aludni tért. Ama szolga,
2579 10,9 |            polgár egybe­gyülekezett, kik is nyomban mellettük termettek,
2580 10,9 |            többet, mint kívántunk, miért is bízvást utunkra bocsáthattál
2581 10,9 |                  tartozom hálával, magam is és mind eme nemes urak,
2582 10,9 |                 hasznotokra lehet, miért is kérlek, tegyétek meg nékem
2583 10,9 |                  minőt nem polgárok, nem is kereskedők, hanem urak szoktak
2584 10,9 |                  a többi, ha keveset érő is, mégis kapóra jöhet nektek,
2585 10,9 |                drága holmik ezek, és nem is fogadnánk el könnyűszerrel,
2586 10,9 |                 végeztével, hogy Torello is visszajött, a hölgy Istennek
2587 10,9 |                   s ugyancsak szolgáikat is megajándékozta efféle holmikkal,
2588 10,9 |                napot nála töltsék; miért is szundítottak egyet, felöltötték
2589 10,9 |          támadnak.~De tudván, hogy hiába is szabadkoznának, nagy udvariasan
2590 10,9 |                tudom, kik vagytok, s nem is kívánok többet megtudni,
2591 10,9 |                kedvemet: bármi történjék is velem, mindaddig, míg nem
2592 10,9 |                  nagy híre vagyon; miért is bizonyosra veszem, hogy
2593 10,9 |              foglyok között volt Torello is, kit Alexandriába hurcoltak
2594 10,9 |               ottan nem ismerték, s félt is felfedni magát, kényszerűségből
2595 10,9 |                 eljutott Szaladinhoz, ki is kivette őt a fogságból,
2596 10,9 |                  gondolatja, és többször is próbát tett a szökéssel,
2597 10,9 |                 nem sikerült néki; miért is, midőn egyszer bizonyos
2598 10,9 |                   visszatér hozzá, miért is várjon reá; és ekképpen
2599 10,9 |             eszébe jutott Torello, miért is merőn szemügyre vette, s
2600 10,9 |                  felséges személyét. Mit is ettől fogva mind valamennyien
2601 10,9 |             afelől, hogy tévedtek; miért is az itáliabéliek számosan
2602 10,9 |                  zokogás közben többször is megtagadta ezt, végezetül
2603 10,9 |                  gályára szállani; miért is szólította azt s megkérdezte,
2604 10,9 |             többiek között két testvérem is odaveszett.~Torello hitelt
2605 10,9 |                újból férjhez ment; miért is nagy fájdalom lepte meg,
2606 10,9 |             nyavalyájának oka felől, meg is pirongatta, hogy miért nem
2607 10,9 |                 ott lesz Paviában, s meg is mondotta néki a módját.
2608 10,9 |        lehetséges, és már nemegyszer meg is történt, megvigasztalódott
2609 10,9 |              lehet, inkább meghal; miért is szólott hozzá ekképpen:~-
2610 10,9 |              viselkedése, jelessége, nem is szólván szépségéről, mely
2611 10,9 |            Felséges uram, szavaid nélkül is bőségesen megbizonyítottad
2612 10,9 |                mit mondottál, még ha nem is mondottad volna, életre-halálra,
2613 10,9 |               ennek miatta jöttem. Miért is minekelőtte Istenek ajánllak,
2614 10,9 |                kénytelen vagyok; s addig is, mígnem ez megtörténik,
2615 10,9 |                 minden parancsára. Miért is Szaladin gyöngéden megölelte
2616 10,9 |                  mind a többi fő emberek is rendre búcsút vettek tőle,
2617 10,9 |                  vagy már gyermek, s nem is most vagy először ebben
2618 10,9 |             juttatta, melyet kért, minek is igen megörvendezett; tehát
2619 10,9 |         feleségem ím ez menyegzőn, miért is, ámbátor nem szoktak egyházi
2620 10,9 |                  szembe feleségével, kit is ő kimondhatatlan gyönyörűséggel
2621 10,9 |              Hasonlatosképpen az asszony is néha-néha rápillantott,
2622 10,9 |         visszaküldötte az asszonynak. Ki is átvette, s hogy a vendégnek
2623 10,9 |             mindenki elhallgatott; miért is Torello elutazásának napjától
2624 10,9 |           amennyit az egész megér; miért is ha nem nyernek érette jutalmat,
2625 10,10|            uraknak volt szentelve; miért is, hogy túlságosan messzire
2626 10,10|                gyermekei legyenek, miért is meg­érdemelte a nagy bölcs
2627 10,10|                  belső embereinek, miért is gyakorta kérlelték, hogy
2628 10,10|                 marad­janak; kínálkoztak is, hogy keresnek néki oly
2629 10,10|            megelégedésére leszen. Kiknek is Gualtieri felelt ekképpen:~-
2630 10,10|                 ámbátor még ha ismeritek is, a leányok gyakorta elütnek
2631 10,10|              néktek, hogy akárkit veszek is, ha nem tisztelitek úrasszonyotok
2632 10,10|                lakott, s mivel szépségén is megakadt a szeme, úgy vélte,
2633 10,10|              boldog lehetne élete; miért is nem sokat keresgélt tovább,
2634 10,10|                 a házasodásra; hát én rá is szántam magamat, nem mintha
2635 10,10|              tisztelitek, akárkit veszek is feleségül; most itt az idő,
2636 10,10|        ígéretemet, s azt akarom, hogy ti is beváltsátok a tiéteket.
2637 10,10|                mit ígér­tetek, miként ti is elmondhatjátok az én ígéretemről.~
2638 10,10|                  vagyon, s akárki lészen is az, úrasszonyuk gyanánt
2639 10,10|       hasonlatosképpen cselekedett. Maga is pompás és szép menyegzőre
2640 10,10|            bement a szegényes házba, hol is lelte a leánynak atyját,
2641 10,10|                 lelket és más szokásokat is váltott. Miként fentebb
2642 10,10|                 előkelő lett, mintha nem is Giannucolo leánya s birkák
2643 10,10|     hasonlóképpen férjének alattvalóihoz is oly kegyes és jóságos volt,
2644 10,10|            gyermekét meggyilkolja; miért is azon nyomban kivette a csecsemőt
2645 10,10|                fiúgyermeket szült, kinek is Gualtieri módfelett megörvendezett.
2646 10,10|               unokája legyen urok; miért is ha nem akarom, hogy országomból
2647 10,10|                   de miként leányát, ezt is Bolognába küldötte, hogy
2648 10,10|         kimondhatatlanul szánakoztak; ki is az asszonyoknak, kik megölt
2649 10,10|            asszonynak béketűrését; miért is emberei közül többeknek
2650 10,10|                feleséget vehessen; miért is számos derék úr keményen
2651 10,10|               föltette magában, hogy ezt is el kell viselnie. Nem sok
2652 10,10|                  feleséget vennie. Miért is maga elé hívatta az asszonyt,
2653 10,10|              bele kell nyugodnom, s bele is nyugszom, hogy visszaadjam;
2654 10,10|         könyörgésök kárba veszett; miért is az asszony egy szál ingben
2655 10,10|                 ismerte okosságát, miért is elérkezettnek vélte az időt,
2656 10,10|          melyeket rajtad ejtettem; miért is vidám lélekkel vedd e leányt,
2657 10,10|                gyanánt, ámbár rongyaiban is megtetszett rajta úri mivolta.
2658 10,10|                 hogy a szegények házaiba is leszáll mennyekből az isteni
2659 10,10|              próbatételeit? Ki talán meg is érdemelte volna, hogy oly
2660 10,10|                szerint tisztességgel meg is cselekedtük; mivelhogy ámbár
2661 10,10|      tisztességére és becsületére. Miért is, hogy a túlságosan hosszú
2662 10,10|                 környéken más társaságok is tudnak már, olyképpen meggyarapod­
2663 10,10|           ültéből. A hölgyek és az ifjak is felkeltek, és rendes szokásuk
2664 10,10|                  hogy dalt énekeljen, ki is bájosan énekelni kezdett,
2665 10,10|        következik:~Ha szerelemmel féltés is ne járna,~Lehetne a világon~
2666 10,10|          Hevesség s harciasság,~S ruhája is olyan, mint viselője,~Ha
2667 10,10|                  hogy~Őbenne ezt más nők is látva-látják,~Egy rettegés
2668 10,10|             gondok:~Mi lesz velem, ha ők is megkívánják,~Kinek így rabja
2669 10,10|                büszke, bátor,~Féltés nem is kinozna.~De oly sok szemet
2670 10,10|              alkalmatosnak vélték, magok is megtértek otthonukba.~Végződik
2671 Veg  |                  kezdetén ígértem; miért is mindenekelőtt Istennek,
2672 Veg  |     megbizonyítottam, hogy valóban nincs is).~Talán lesznek közöttetek
2673 Veg  |             elbeszélnem. És ha talán van is némelyikben egy egy kis
2674 Veg  |                  és sok más effélét. Nem is szólván arról, hogy tollamat
2675 Veg  |             szólván arról, hogy tollamat is megilleti annyi szabadság,
2676 Veg  |               tetszik neki; de erről nem is szólván, Krisztust férfinak,
2677 Veg  |            melyeket én elbeszéltem), nem is bölcselkedők iskoláiban,
2678 Veg  |              tisztesség, mint amott, nem is papok, nem is bölcselkedők
2679 Veg  |                 amott, nem is papok, nem is bölcselkedők valamely társaságában,
2680 Veg  |            megmentsék életöket.~Bárminők is e novellák, árthatnak és
2681 Veg  |             Hasonlatosképpen a fegyverek is védelmezik azoknak életét,
2682 Veg  |                 élni, de gyakorta embert is ölnek, nem azért, mert rosszak,
2683 Veg  |                  ezt mondom novelláimról is.~Ha ki gonosz tanácsot avagy
2684 Veg  |               belőlük, megelégítik ebben is, ha ugyan van bennök, s
2685 Veg  |              ugyan a szenteskedő nénikék is mondanak s elkövetnek néhanapján
2686 Veg  |                 itten elbeszéltek; miért is ha az elbeszélők csupa szépeket
2687 Veg  |             szépeket mondottak volna, én is csupa szépeket írtam volna.
2688 Veg  |                  még ha rövidek volnának is. És ámbár nagy idő múlt
2689 Veg  |                 És bizonyosra veszem azt is, hogy lesznek majd, kik
2690 Veg  |           hálával tartozom, s köszönetet is mondok, hogy nemes buzgóságtól
2691 Veg  |            sokszor latra vetettek; miért is amaz hölgyekhez szólván,
2692 Veg  |                könnyű, hogy a víz színén is fennmaradok; s meg­gondol­
2693 Veg  |             beleillenek ezek novelláimba is, melyeket azért írtam, hogy
2694 Veg  |               akadnak majd olyan hölgyek is, kik azt mondják: gonosz
2695 Veg  |            történhetett az én nyelvemmel is; és bár nem bízom magam