Nap, Novella
1 2,1 | mindent, velük egyetemben kérte, hogy vegye pártfogásába
2 2,2 | azután pedig könyörögve kérte a leányt, hogy ha csak teheti,
3 2,6 | Currado nevében nyomatékosan kérte, hogy küldje el hozzá Scacciatót
4 2,7 | neki leányát, mivelhogy ezt kérte különös kegy gyanánt; és
5 2,7 | panaszkodott ennek miatta, és kérte őket, hogy a herceg becsülete
6 2,7 | hölgy nem engedte meg s kérte, hogy üljön mellé kicsinyég.
7 2,7 | mindezeken, és ismételten kérte Istent, adja meg neki ama
8 2,8 | nyomban Giachettóhoz ment, s kérte őt, hogy vele egyetemben
9 2,8 | előbbi sértéséért bocsánatát kérte, mit is a gróf jó szívvel
10 2,9 | ki ezt kiváltságképpen kérte, maradjon utolsónak elbeszélésével. -
11 2,9 | neki; annak utána pedig kérte, hogy menjen messzire eme
12 2,9 | éjszakán, midőn véle háltam, s kérte, fogadnám el azokat az ő
13 2,10| előtte jövetelének okát, s kérte, hogy követeljen tőle, amit
14 3,3 | teletömte markát pénzzel, s kérte, hogy mondjon miséket halottainak
15 3,4 | iránt, s előbb esedezvén kérte a barátot, tanítaná meg
16 3,5 | ösztökélt, elhívatta Zimát, s kérte, hogy adja el neki paripáját,
17 3,6 | aztán tovább nem bírta, s kérte Ricciardót ama hölgynek
18 3,6 | itten művelni szándékozik, s kérte, hogy ebben tőle telhetőleg
19 3,7 | lábaihoz borult, s Isten nevére kérte, hogy ha Aldobrandino megmentésére
20 3,7 | mondanivalója nem volt, nagyon kérte, legyen jó reménységgel,
21 3,7 | szándékozik cselekedni, s újra kérte, hogy tartsa azt gondosan
22 3,7 | fel is fegyverkeztek -, kérte Aldobrandinót, hogy váltsa
23 3,9 | királynak színe elé járult, és kérte, mutatná meg néki kegyesen
24 3,9 | nászéjszakát, a királyt pedig kérte, hogy bocsássa el: és lóra
25 3,9 | lelkének üdvösségéért; s kérte őket, vegyék kezökbe a tartomány
26 4,2 | melynek ajtaja nyitva volt, s kérte az atyafit, ki abban lakott,
27 4,5 | szólongatta kedvesét, s kérte, hogy jöjjön, és sokszor
28 4,5 | szüntelen csak virágcserepét kérte, mígnem végezetül a zokogásba
29 4,8 | kívánta a halált, s végezetül kérte, hogy ily nagy szerelmének
30 4,10| és iránta való szerelmére kérte, hogy hagyjon fel amaz dolgokkal;
31 4,10| szerencsétlenségét, tanácsát kérte. A szolgáló fölöttébb elálmélkodott,
32 4,10| tudniillik ez az ember kérte a ládáért járó pénzt, a
33 4,10| mit férjétől hallott, s kérte, hogy segítse őt Ruggieri
34 5,2 | és honnét való, esdekelve kérte a jóasszonyt, hogy az Isten
35 5,3 | sóvárgás gyötörte, feleségül kérte a leányt. Midőn hozzátartozói
36 5,3 | belenyugodott ebbe, és Isten nevében kérte, hogy vezessék el a kastélyba;
37 5,3 | Pietro igen megörült, s kérte őket, hogy valamelyikök
38 5,4 | keserves sírásra fakadt, és kérte atyját, bocsásson meg Ricciardónak;
39 5,4 | Ricciardónak; másfelől pedig kérte Ricciardót, hogy tegye meg,
40 5,5 | felfedte előtte szerelmét, és kérte, hogy legyen segítségére
41 5,5 | ki még közöttük volt, s kérte, vigye magával házába, s
42 5,6 | előtte szándokát, s esdve kérte, vigye el innét és szöktesse
43 5,7 | köpenyét reája borítván, kérte azt, ki a vesztőhelyre vitte
44 5,9 | kérdezgette, kívánna-e valamit, s kérte, hogy csak mondja meg, mert
45 5,10| hanem Istennek szerelmére kérte, ne bántsa. Mondotta néki
46 6,3 | pecsenyeszagot, mézesmázos szavakkal kérte Chichibiót, adná neki annak
47 7,7 | miért is a hölgy újból kérte, hogy ne terheltessék hát
48 7,7 | annak utána pedig alázatosan kérte, hogy ha teheti, könyörüljön
49 7,8 | az egyiket, hol a másikat kérte, hogy ne higgyék el csak
50 7,9 | Pirrón kívül nincs más vele, kérte őket, kísérnék le a kertbe,
51 7,9 | Nicostratónak, ki bocsánatát kérte, de lelkére beszélt, hogy
52 8,1 | egy napon a hölgynek, s kérte, hogy kegyesen hajoljon
53 8,3 | követ; de mindenekfelett kérte őket Calandrino, hogy eme
54 8,3 | odament az ablakhoz, és kérte őket, hogy csak jöjjenek
55 8,4 | gerjedelmét az asszonynak, s kérte: vegye szívesen szerelmét
56 8,7 | felfedte előtte szerelmét, s kérte, eszközölné ki asszonyánál,
57 8,7 | dolgát és vágyakozását, és kérte, segítené meg ínségében.
58 8,7 | keserves sírásra fakadt, s kérte, jöjjön a toronyhoz, mivel
59 8,7 | siratna. De a hölgy Istenre kérte, hogy hallgasson és segítsen
60 8,7 | némiképpen lecsillapodott, s kérte őket Isten szerelmére, hogy
61 8,8 | ládáról, s mikor a menyecske kérte tőle az ígért drágaságot,
62 8,9 | kalandozás; és nagy rimánkodással kérte Brunót, mondaná meg neki,
63 8,9 | bocsánatért könyörögni, s Istenre kérte őket, hogy ne gyalázzák
64 8,10| tetejében még egy hónap, hiába kérte vissza, bizony csak szép
65 8,10| és segítségét és tanácsát kérte, hogy miképpen élhetne meg
66 9,3 | s tanácsát és segítségét kérte bajában; akkor a mester
67 9,3 | a három pár kappanra, s kérte, hogy a kedvéért vállalja
68 9,5 | vásároljon, mintha hölgye kérte volna azokat, míg ők viszonzás
69 9,8 | mint ellene tenni valamit, kérte Istent; engedje békességben
70 9,9 | összevissza verve az Istenre kérte, hogy ne üsse agyon, mondván
71 10,1 | hogy eltávozik onnét, s kérte a királyt, hogy elbocsátaná.
72 10,2 | osztogatott, s különösképpen kérte, hogy Ghinót láthassa; Ghino
73 10,3 | titoktartást fogadtatott vele, kérte tanácsát és segítségét,
74 10,4 | Gentilét, nagy csodálkozással kérte annak anyját, hogy mondja
75 10,4 | néki, annak utána pedig kérte amaz szerelemre, mellyel
76 10,6 | megterített asztalhoz ült, és kérte Guido di Monforte grófot,
77 10,7 | annak okáért egy napon kérte atyját, hívassa el hozzá
78 10,7 | Lisa újfent könyörögve kérte, és megígérte, hogy megnyugszik,
79 10,7 | ügyes versírót, és addig kérte, mígnem rávette, hogy emez
80 10,7 | fűszerszámkereskedőnek házához; ottan pedig kérte, hogy nyissák meg neki a
81 10,8 | napja közelgett, Gisippus kérte egy napon Titust, hogy jönne
82 10,9 | mivel sietős volt útja, kérte, hogy térjen vissza. Ez
83 10,9 | néki, annak utána pedig kérte, hogy nyugodjék meg, bizonykodván,
84 10,9 | szólította az apáturat, s kérte, hogy ne féljen, mivel ő
85 10,9 | a barátokat, valamennyit kérte, hogy hazatéréséről senkinek
|