Nap, Novella
1 1 | így tette fel a szót:~- Csakugyan a férfiak a nők vezérei,
2 1,3 | keresztényt.~A zsidó, ki csakugyan bölcs ember volt, szemfülesen
3 1,6 | aranyak ütik markát; és csakugyan így is történt. Magához
4 1,7 | és így szólott magában: csakugyan, itt minden oly nagyszerű,
5 1,10| megcsipkedik szerelméért; és csakugyan ekként cselekedtek. Tehát
6 2,3 | visszatér Itáliába, s egymagában csakugyan útnak is indult. Történt
7 2,4 | próbát szerencséjével. És csakugyan ekképpen cselekedett. Ez
8 2,5 | hogy megmutassa, miképpen csakugyan vásárolni akar, tapasztalatlan
9 2,5 | eszébe jutott, hogy apja csakugyan élt Palermóban, és magáról
10 2,6 | csak hatalmamban vagyon; csakugyan itt van házamban immár tizennégy
11 2,7 | kérdezte a herceg, ha vajon csakugyan oly csodálatosan szép-e,
12 2,7 | hölgy, mikor hallotta, hogy csakugyan ő az, keserves zokogással
13 2,9 | megismeri eme dolgokat, hogy csakugyan feleségének holmijából valók;
14 3,1 | egymásnak, hogy ez bizony csakugyan oly édes gyönyörűség, sőt
15 3,1 | Madonna - felelte Massetto -, csakugyan néma voltam, de nem születésemtől
16 3,3 | hiedelmében, ha netalán a hölgy csakugyan odahozta azokat. De a barát
17 3,3 | megkérdezte az asszonyt, vajon csakugyan jól látta-e, hogy ő volt
18 3,3 | újra meg újra próbálkozol. Csakugyan, ne is beszéljünk arról,
19 3,6 | amennyiben rajtad múlt, csakugyan úgy van, mintha őt ölelted
20 3,7 | senki se merte elhinni, hogy csakugyan ő az. Ennek láttára Tedaldo
21 3,7 | halvány kétség, ha vajon csakugyan ő-e az, s még mindig nem
22 3,8 | megnyugodtak, s látták, hogy csakugyan él, százféle dolgot kérdeztek
23 3,9 | hanem ha ez a nyavalya csakugyan az, minek gondolta, akkor
24 3,9 | megbizonyosodhat felőle, hogy csakugyan úgy szereti, amint mutatja:
25 3,10| így.~És hogy elérje, hogy csakugyan nem leszen mindig így, el
26 4,4 | bajtársaihoz:~- Uraim, ha csakugyan oly bátor emberek vagytok,
27 4,10| kihallgatta az orvost, hogy csakugyan úgy volt-e az álomitallal,
28 5,1 | hogy az történik vele, ami csakugyan történt; parancsolta tehát,
29 5,3 | hírvivőjétől megtudta, hogy a leány csakugyan javallja, megegyezett vele,
30 5,7 | miatt, megismerte, hogy csakugyan igaz, mit Fineo mond, miért
31 6 | novellába, mely magában véve csakugyan szép volt; csakhogy háromszor,
32 6,9 | ottan valamely szolgálót; és csakugyan volt ottan a gazdának egy
33 7,1 | némelyek szerint az asszony csakugyan Fiesole felé fordította
34 7,3 | annak társát, mire ezeknek csakugyan mindennél nagyobb szükségök
35 7,4 | hátha úgy van a dolog, amint csakugyan volt, hogy tudniillik az
36 7,4 | bizonyságot akarván szerezni, hogy csakugyan így van-e, egy napon semmit
37 7,5 | kiderült, hogy ama szobában csakugyan az ifjú szokott aludni,
38 7,5 | kieszelt valami módot, hogy csakugyan végére járjon a dolognak;
39 7,5 | hogy amit neked meggyónt, csakugyan igaz, holott ő semmiképpen
40 7,7 | dolog, mint mondod, és ő csakugyan hűségesebb hozzád minden
41 7,8 | valóban megtörtént, és ő csakugyan akképpen cselekedett. Mégpedig
42 7,9 | odvas fog a számban?~- Talán csakugyan ez az oka - felelte erre
43 7,9 | és szólott:~- Pirro, én csakugyan azt hiszem, hogy álmodol.~
44 7,9 | lehet? Lehetséges-e, hogy csakugyan látja azt, amit mond? Isten
45 8,2 | a szót:~- Belcolore, hát csakugyan azt akarod, hogy így pusztuljak
46 8,2 | efféle atlasz szövetekhez.~- Csakugyan? - kérdezte Belcolore asszony. -
47 8,4 | íme hajlandó vagyok, ha csakugyan annyira tetszem, odaadni
48 8,6 | szakadtából, hadd higgyék, hogy csakugyan így esett a dolog.~Akkor
49 8,9 | hogy én meg a cimborám csakugyan oly vidáman és oly jól élünk,
50 8,9 | Szólott ekkor Buffalmacco:~- Csakugyan, mester, sokkalta különbül
51 8,10| is ránézett a hölgyre, ki csakugyan gyönyörű szép volt, és száz
52 8,10| a pénzt, s látván, hogy csakugyan ötszáz, eltette, és szólott
53 9,1 | ki is leste-várta, vajon csakugyan oly bolondok-e, hogy megcselekszik.~
54 9,1 | egyik sem igaz, és hogy csakugyan a házába fognak vinni az
55 9,5 | Calandrinóhoz, szólott imigyen:~- Csakugyan az; s éppen ezért eme dolgot
56 9,5 | rabul ejtetted szívemet; hát csakugyan igaz, hogy itt vagy karjaimban?~
57 9,6 | Adriano mondott, most már csakugyan elhitte, hogy Pinuccio álmodott;
58 9,6 | anyjának, hogy Pinuccio csakugyan álmodott. Miért is a menyecske
59 10,2 | hogy szívesen megteszi, ha csakugyan olyan ember, miként az apátúr
60 10,3 | S hahogy megtehetnéd, csakugyan hozzájuk adnád a magadéit
61 10,4 | hanem úgy látszik, néma; csakugyan az?~- Urak - felelte Gentile -,
62 10,9 | ítélem, de Pavián kívül csakugyan sehol sem nyerhettetek volna
|