Nap, Novella
1 1,1 | neki Ser Ciappelletto:~- Ó, jaj, uram, ó te, kit Isten szíve
2 1,1 | Felelte Ser Ciappelletto:~- Ó, jaj, atyám, van még egy bűnöm,
3 1,1 | keserves könnyek között:~- Ó, jaj, atyám, az én bűnöm igen-igen
4 1,1 | ekkor Ser Ciappelletto:~- Ó, jaj, atyám, mit beszélsz? Bizony
5 2,5 | megölelvén így szólt hozzá:~- Jaj, szegény fejem, most igazán
6 2,5 | és ekképpen szólott: „Ó, jaj szegény fejemnek, mely hamar
7 2,6 | sóhajtott, és így szólt:~- Jaj szegény fejemnek! Tizennégy
8 2,8 | mosolyogva ekképpen válaszolt:~- Jaj fiacskám, hát ebbe betegedtél
9 2,9 | asszony nagy sírással:~- Jaj, kegyelem, az Isten szerelméért
10 3,6 | ekképpen fogott szóba:~- Jaj, mely nyomorúságos az asszonyok
11 3,6 | gyalázatos, rühes kutya, te! Ó, jaj szegény fejemnek, kire pazaroltam
12 3,8 | asszony a feleségednél.~- Jaj, jaj - sopánkodott Ferondo -,
13 3,8 | asszony a feleségednél.~- Jaj, jaj - sopánkodott Ferondo -,
14 4,1 | szemét, imigyen szólott:~- Jaj, legédesebb szállása te
15 4,8 | és szólott ekképpen:~- Jaj, az Istenért, Girolamo,
16 4,10| nem találom.~Csalódtam, jaj! Elárul~Vígság, öröm csalárdul.~
17 5,4 | szólott hozzá ekképpen:~- Jaj, lelkem, mitévők legyünk,
18 7,3 | vonta száját és szólott:~- Jaj szegény fejemnek, hiszen
19 7,8 | fordulván szólott ekképpen:~- Jaj, férjemuram, mit hallok?
20 7,9 | Nicostrato rákiáltott:~- Jaj, asszony, mit cselekedtél?~-
21 7,10| vacogsz, holott tűzben vagy?” „Jaj, cimbora - feleltem én -,
22 8,2 | elnevette magát és szólott:~- Jaj, hát mit tettem véled?~Felelte
23 8,3 | dolog, mint gondoljátok. Jaj, én szerencsétlen; megleltem
24 8,6 | zokogva hívta őket, mondván:~- Jaj, cimborák, ellopták a disznómat.~
25 8,6 | volt magadhoz való eszed.~- Jaj, jaj - mondta Calandrino -,
26 8,6 | magadhoz való eszed.~- Jaj, jaj - mondta Calandrino -, bizony
27 8,7 | várakozásban.~Felelte a deák:~- Jaj, madonna, az Istenre kérlek,
28 8,7 | akarok.~Felelte a hölgy:~- Jaj, édes kincsem, nem tehetem,
29 8,7 | ismeri, bizony meghazudtolna. Jaj, te szerencsétlen, ki egyszerre
30 8,7 | nagy epekedéssel kívántál. Jaj, enyhítsd haragodat s immár
31 8,7 | hazug, amilyenné lettél. Jaj, jaj, Isten és az irgalom
32 8,7 | amilyenné lettél. Jaj, jaj, Isten és az irgalom nevében
33 8,7 | nevén szólítván őt mondá:~- Jaj, szaladj szolgálómért, s
34 8,9 | senkinek el nem mondja.~- Jaj, mester - felelte Bruno -,
35 8,10| tudnék kölcsönözni néked.~- Jaj - szólott a hölgy -, hát
36 8,10| bizony kértem volna tőled.~- Jaj, Salabaettóm - felelte a
37 9,3 | Szólott akkor Calandrino:~- Jaj, pajtás, igen-igen, csak
38 9,3 | panaszkodását, szólván imigyen:~- Ó, jaj, szegény fejem, mi lesz
39 9,5 | mikor vízért mentem.~- Jaj! - mondotta Bruno. - Vigyázz,
40 9,5 | Láttad?~Felelte Calandrino:~- Jaj, hogyne. Én még belehalok.~
41 9,5 | nem.~Felelte Calandrino:~- Jaj, hogyne, az Isten szerelmére,
42 9,5 | is alig bírt, szólott:~- Jaj, édes lelkem, hadd csókoljalak
43 9,6 | szólott magában ekképpen: „Jaj, milyen ostoba vagyok! Nézze
44 9,6 | szólott Adrianóhoz ekképpen:~- Jaj, hallod, miféle szóváltás
45 9,10| ínyére, tehát megszólalt:~- Jaj, Gianni atya, ne legyen
46 9,10| ültetőfát és szólott:~- Jaj, Pietro koma, mit cselekedtél?
47 10,4 | és szólott ekképpen: - Jaj, hol vagyok?~Felelte néki
48 10,8 | ekképpen töprenkedett magában: „Jaj, mely nyomorult is az életed,
|