Nap, Novella
1 1,4 | A barát, bár még mindig kimondhatatlan élvezettel és gyönyörűséggel
2 2,2 | szerint, valaminthogy én is kimondhatatlan gyönyörűséggel foglak ölelni
3 2,6 | éjszakát nagy rettegésben és kimondhatatlan fájdalomban eltöltötte,
4 2,6 | eledeleket hozatott, és kimondhatatlan fáradozás árán rávette,
5 2,7 | Ottan pedig az egész város kimondhatatlan gyászára meglelték a fejedelem
6 2,10| érkeztek volna, és Paganinóval kimondhatatlan örömökben töltötte napjait.
7 2,10| Ricciardót eme, szavak hallatára kimondhatatlan fájdalom fogta el, s hogy
8 3,6 | valamidet, hanem irányodban való kimondhatatlan szerelmem miatt, melyet
9 3,6 | annak utána közös akarattal kimondhatatlan gyönyörűségben jó darab
10 3,9 | Giletta nevezetű. Ez pedig kimondhatatlan szerelemmel csüngött eme
11 4,1 | lelte Guiscardót, s akkor kimondhatatlan örömmel üdvözölték egymást;
12 4,1 | ama napnak java részében kimondhatatlan gyönyörűséggel mulatták
13 4,2 | véle, miért is az asszony kimondhatatlan boldognak érezte magát;
14 4,6 | egyiket, sem másikat: erre oly kimondhatatlan éles fájdalom nyilallott
15 4,6 | minekutána ottan nagy ideig kimondhatatlan gyönyörűségben mulattak
16 5,1 | fordította a szerelmes ifjúnak kimondhatatlan vigasságát. Még négy óra
17 5,3 | kik ezeken rajtok ütöttek, kimondhatatlan fájdalom fogta el, hogy
18 5,3 | ott látta vele Agnolellát, kimondhatatlan boldogság áradt el benne.
19 5,4 | hol is nagy csendben, de kimondhatatlan örömmel fogadta a leány;
20 5,6 | megszöktesse. És ennek utána kimondhatatlan boldogsággal megölelték
21 5,10| most hogy megvénültem, kimondhatatlan és keserves lelkiismeretfurdalást
22 5,10| szobába, hol a menyecske kimondhatatlan szorongásban várakozott
23 6,3 | hogyan vágja ki magát; hát kimondhatatlan rettegésben poroszkált Currado
24 6,9 | a novella egyenlőképpen kimondhatatlan szórakozást és élvezetet
25 7,7 | fütykössel, mivelhogy ebből még kimondhatatlan élvezet és gyönyörűség fakad
26 7,9 | hederítene, miért is a hölgy kimondhatatlan fájdalmat érzett szívében;
27 8,2 | pedig plébános uram előbb kimondhatatlan gyönyörűséggel összevissza
28 8,10| ideig mulattak egymással, kimondhatatlan gyönyörűségére Salabaet
29 8,10| megesik. Tehát amaz éjszakán kimondhatatlan gyönyörűségben hált vele,
30 8,10| járogatni a leányhoz, az pedig kimondhatatlan örömmel és kedvességgel
31 10,4 | vagyon, bement vendégeihez és kimondhatatlan örömmel asztalhoz ültette,
32 10,4 | e dolog felől. A hölgyet kimondhatatlan örömmel fogadták otthonában
33 10,5 | álmélkodással magasztalta azt, kimondhatatlan bánkódással hazatért, arra
34 10,6 | az asztalon, a királynak kimondhatatlan gyönyörűségére, ki maga
35 10,6 | nékik a leányokat, maga kimondhatatlan fájdalommal Apuliába ment,
36 10,7 | törődött véle; miért is a leány kimondhatatlan fájdalmat szenvedett.~Ekképpen
37 10,7 | magok közé vonták a leányt, kimondhatatlan kedvességgel. És kisvártatva
38 10,8 | állhatatosak voltak, Chremesnek kimondhatatlan örömére, ki szinte mindkettőt
39 10,8 | embernek ártatlanságán, hogy kimondhatatlan elérzékenyülésében Varro
40 10,8 | azoknak kedvéért. Titus kimondhatatlan örömmel ölelte Gisippusát,
41 10,8 | földhözragadt szegény és kimondhatatlan nyomorúságban sínylődik,
42 10,9 | hírt, bizony mérhetetlen és kimondhatatlan fájdalmat okozott nékik
43 10,9 | felkelt a dús ágyról, s kimondhatatlan örömmel üdvözölvén az apáturat
44 10,9 | szembe feleségével, kit is ő kimondhatatlan gyönyörűséggel szemlélt,
|