Nap, Novella
1 2,3| Firenzébe, minekutána Alessandro gróf előbb lovaggá ütötte őt.
2 2,3| lovaggá ütötte őt. Azontúl a gróf dicséretes életet élt feleségével;
3 2,8| kívánna vele szólani. A gróf, kinek esze ágában sem volt
4 2,8| kerevetre; hogy pedig a gróf már kétszer is megkérdezte,
5 2,8| grófnak mellére hajtotta. A gróf, ki hűséges lovag volt,
6 2,8| rajtam.~Ennek láttára a gróf, ámbár lelkiismerete tiszta
7 2,8| megtoldották azzal, hogy a gróf csupán azért viselkedett
8 2,8| Annak okáért bőszülten a gróf házába futottak, hogy elfogják
9 2,8| holtan kezökre juttatja őt.~A gróf igen búslakodott, mivel
10 2,8| bizonyságot tettek róla.~A gróf, hogy dolgukat megkönnyítse,
11 2,8| gyermekei-e ezek. Felelte a gróf, hogy ő Picardiába való,
12 2,8| udvarába több ízben is betért a gróf fiacskájával, hogy enni
13 2,8| elkérette az apától a fiút; a gróf pedig, mivelhogy soha mást
14 2,8| megválnia.~Minekutána a gróf ekképpen fiáról és leányáról
15 2,8| szobából, s odament, hol a gróf volt, s kemény veréssel
16 2,8| elmosolyodott erre a hölgy meg a gróf. Mostan pedig a gróf felkelt,
17 2,8| meg a gróf. Mostan pedig a gróf felkelt, s köszöntötte leányát,
18 2,8| Hallotta eme szavakat a gróf, és fölöttébb bánkódott
19 2,8| ama derék ember, vagyis a gróf is; és holott nem ismerték
20 2,8| magasabb méltóságba. Midőn a gróf csatlós állapotában hírét
21 2,8| együtt voltak, szólott a gróf Perottóhoz, ki már-már arra
22 2,8| mikor előbb hallotta, mit a gróf mondott, annak utána pedig
23 2,8| bocsánatát kérte, mit is a gróf jó szívvel megadott neki,
24 2,8| gyermekeit, szólott hozzá a gróf ekképpen:~- Vedd mindezt
25 3,9| illett volna; midőn pedig a gróf meghalt, és Beltramót a
26 3,9| hosszú időn által nem volt gróf a tartományban: annak okáért
27 3,9| Üzente erre gorombán a gróf: „Felőlem tehet, amit akar;
28 3,9| itteni tartózkodása miatt a gróf örökös száműzetésben legyen,
29 3,9| úr, kinek neve Beltramo gróf, barátságos, kedves ember,
30 3,9| megtörtént volna már az, mire eme gróf annyira sóvárog.~A grófné
31 3,9| hölgynek és a leánynak, kit a gróf szeretett, s valamely napon
32 3,9| hallottam, hogy férjem, a gróf, halálosan szerelmes leányodba.~
33 3,9| Madonna, én nem tudom, vajon a gróf szerelmes-e leányomba, de
34 3,9| gyűrűt is megkapta (ámbár a gróf nehezen vált meg tőle),
35 3,9| ölelkezéseikben, melyeket a gróf oly forrón kívánt, az asszony,
36 3,9| szerzett róla tudomást; a gróf pedig szentül hitte, hogy
37 3,9| nyugodott, tudakozódott a gróf és annak holléte felől,
38 3,9| S mikor hallotta, hogy a gróf palotájában egybegyülekezett
39 3,9| magadhoz fogadj engem.~A gróf ennek hallatára fölöttébb
40 3,9| meg vele. Ebből pedig a gróf megismervén, hogy felesége
41 10,6| dobálni a király, Guido gróf és atyjok elé. A halak pedig
42 10,6| visszatértek a házba.~A király és a gróf meg a többi vendégek tágra
43 10,6| szándokát felfedte Guido gróf előtt, ki is derék férfiú
44 10,6| sóhajtván szólott ekképpen:~- Gróf, valóban úgy vélem, hogy
|