Nap, Novella
1 1,1 | gyónt, ekképpen felelt:~- Atyám, én minden héten legalább
2 1,1 | Ne mondd ezt, tisztelendő atyám; én nem gyóntam annyiszor
3 1,1 | éppen ezért kérlek, jó atyám, hogy aprólékosan, tövéről
4 1,1 | erre, és ekképpen felelt:~- Atyám, ebben a dologban szégyellem
5 1,1 | fáradozás után az ital.~- Ó, atyám - mondotta Ser Ciappelletto -,
6 1,1 | Felelte Ser Ciappelletto:~- Atyám, nem szeretném, ha ilyesmit
7 1,1 | Ciappelletto:~- Ó, jaj, atyám, van még egy bűnöm, melyet
8 1,1 | könnyek között:~- Ó, jaj, atyám, az én bűnöm igen-igen nagy
9 1,1 | belőle, és így szólt:~- Atyám, mivel megígérted, hogy
10 1,1 | Ciappelletto:~- Ó, jaj, atyám, mit beszélsz? Bizony gonoszat
11 1,1 | Ciappelletto:~- Igenis, atyám; s mi több, nem is kívánnék
12 2,3 | mi az isteni törvények és atyám királyi vérének becsülete
13 2,5 | amiatt, ha nem lett volna atyám, fölöttébb neheztelnék reá,
14 2,5 | szólván akár azért, mert atyám, ki tudja, mi okból, sohasem
15 2,7 | bizonyosra veszem, hogy atyám is inkább ezt kívánná, ha
16 2,7 | ennélfogva felfedem előtted, mint atyám előtt mindazt, amit balsorsomban
17 2,7 | ekképpen kezdett beszélni:~- Atyám, körülbelül huszadnapra,
18 2,8 | megölelvén őt, mondá:~- Atyám, véghetetlenül boldog vagyok,
19 3,3 | után ekképpen szólott:~- Atyám, kénytelen vagyok segedelemért
20 3,3 | vagyon. Felelte az asszony:~- Atyám, megint csak erről a te
21 3,3 | szégyenüljek miatta; úgy bizony, atyám.~Mondókája végeztével, miközben
22 3,3 | ekképpen szólott hozzá:~- Atyám, bizony mondom neked, tovább
23 3,8 | volna, ekképpen kezdte:~- Atyám, ha Isten valóságos férjet
24 3,8 | vagyok.~Felelte az asszony:~- Atyám, ebben ne kételkedjél, mivelhogy
25 3,8 | fölöttébb nagy szolgálatomért?~- Atyám - felelte az asszony -,
26 3,8 | megriadott és felelt:~- Jajjaj, atyám, mi dolgot kívánsz tőlem?
27 3,8 | és szólott ekképpen:~- Atyám, miként nékem kinyilatkoztatott,
28 3,8 | szolgája.~Szólott Ferondo:~- Atyám, ezt már előbb is mondották
29 3,9 | mester tudományával, ki atyám volt s világéletében híres
30 3,10| leány jóhiszemben:~- Ó, atyám, hahogy bennem vagyon a
31 3,10| miért is mondá Rusticónak:~- Atyám, ím ez ördög bizonyosan
32 3,10| Rusticót, és mondogatta neki:~- Atyám, eljöttem, hogy ne henyéljek
33 4 | neki. Szólott erre a fiú:~- Atyám, te immár öreg ember vagy,
34 4 | hirtelen ekképpen szólott:~- Atyám, kérlek téged, szerezz nékem
35 4,1 | ez; ezt bölcsen intézte atyám.~S ekképpen szólván, ajkához
36 4,1 | életemnek eme végső határán atyám szeretetét irányomban véghetetlenül
37 4,6 | és szólott ekképpen:~- Atyám, azt hiszem, nem szükséges
38 5,4 | Felelte Caterina:~- Ha atyám és te beleegyeztek, szívesen
39 8,2 | szólott:~- Ó, tisztelendő atyám, Isten hozott. Mit tekeregsz
40 8,2 | ekképpen:~- Tisztelendő atyám, menjünk abba a fészerbe,
41 8,4 | dolognak elegyednie. Te lelki atyám vagy s azonfelül pap, s
42 10,3 | szólott ekképpen:~- Drága jó atyám, nyilván megismerem fennkölt
43 10,8 | számítottam, tudniillik meghalt atyám, s nekem vissza kell térnem
44 10,9 | imigyen:~- Miért félsz, atyám? Istennek hála, élek, s
|