Nap,  Novella

 1 Besz |       meggyara­podott, mindazáltal keserves kínzatással meg kellett
 2  1   |           való emberek, mindenfelé keserves jajveszékelést hallanánk.
 3  1,1 |           Ciappelletto, még mindig keserves könnyek között:~- Ó, jaj,
 4  1,1 |      anyámat.~És így szólván újból keserves zokogásra fakadt. Szólott
 5  1,10|             akik különb-különbféle keserves hányattatások után, holott
 6  2,4 |           jutott. Eme dolgok miatt keserves búnak eresztette fejét,
 7  2,7 |       megtelt vízzel, velök együtt keserves zokogásra fakadt.~És elérkezett
 8  2,7 |          erős lélekkel szembeszáll keserves sorsával, és szolgálóinak,
 9  2,7 |            nem nyerheti őt, megint keserves zokogásban tört ki a fedélzeten.~
10  2,7 |     hallotta, hogy csakugyan ő az, keserves zokogással nyakába borult,
11  2,7 |            ekképpen szólván, újból keserves zokogásra fakadt. Antigono
12  3,2 |          olyannyira, hogy már igen keserves volt titokban elviselnie
13  3,3 |            ránézni is. Azt hiszem, keserves kínokat szenved, mikor látja,
14  3,5 |      könnycseppet sajtolt szeméből keserves sóhajtások kíséretében,
15  4,1 |            lesütötte szemét, s oly keserves zokogásra fakadt, mint valamely
16  4,1 |         látta, hogy a végét járja, keserves zokogásra fakadt. Mondá
17  4,1 |   hallottátok; Tancredi pedig nagy keserves sírással és kegyetlensége
18  4,2 | elcsípjenek.~Alberto testvér ugyan keserves dolognak vélte ily maskarában
19  4,4 |        hogy ennek miatta mindkettő keserves halálra jutott.~Második
20  4,4 |         halt meg kevés napok alatt keserves halált a két szerelmes,
21  4,9 |            a hölgy várának népe is keserves gyásszal és siránkozással
22  5,1 |             és hirtelen szomorú és keserves sírásra fordította a szerelmes
23  5,4 |        fülemülét, és betakarózván, keserves sírásra fakadt, és kérte
24  5,8 |          hogy hangos sikoltozás és keserves asszonyi jajgatás üti meg
25  5,9 |             és pedig méltán, mivel keserves sorsod semmi más örömet,
26  5,10|     megvénültem, kimondhatatlan és keserves lelkiismeretfurdalást érzek,
27  7,5 |      megnézzen; miért is fölöttébb keserves volt az élete, és annál
28  7,8 |          szolgálóját összeverve és keserves sírásban lelte ottan; kit
29  7,10|            elkövetett bűneim miatt keserves kínokat és szörnyű gyötrelmeket
30  7,10|          megszabott helyre, hol is keserves gyötrődésben sirassam bűneimet;
31  7,10|          következik:~Ó, éltem mily keserves!~Honnan bús búcsupercek
32  8,7 |           hallotta szavait, újfent keserves sírásra fakadt, s kérte,
33  8,7 |           szerencsétlen asszonynak keserves jajgatását; miért is odasietett,
34  8,10|         ágyra vetette magát, s oly keserves jajveszékelést csapott,
35  8,10|        tudnod kell, hogy fölöttébb keserves dolog egy asszonynak ezer
36 10,8 |           pedig észbe kapott, nagy keserves sóhajtozások közben ekképpen
37 10,8 |        kissé haragosan végigmérte, keserves zokogásba fakadt, és panaszkodott,
38 10,9 |        elmondani, mily nagy s mily keserves volt feleségének fájdalma
39 10,9 |       újból férjhez menjen. És bár keserves zokogás közben többször
40 10,10|            az asszonyhoz; ez tehát keserves ábrázattal szólott hozzá
41 10,10|            asszonyi erőt felülmúló keserves küszködéssel visszafojtotta
42 Veg  |           volna keresni-kutatni, s keserves verejtékezéssel ki­eszelni