Nap,  Novella

 1  3,2 |           ma éjszaka? Hisz csak az imént távoztál tőlem, és ily hamar
 2  3,2 |        hozzád, ha mindjárt csak az imént voltam is itten?~Felelte
 3  3,6 |  elhalmozta gyöngédséggel, mint az imént. Miért is az asszony tovább
 4  3,7 | konstantinápolyi vagyok, s csak az imént érkeztem ide Istennek küldötteként,
 5  3,7 |     konstantinápolyi vagy, és csak imént érkeztél ide, honnan tudod,
 6  3,7 |         lehetett szavokat venni az imént rájok szakadt gyász miatt,
 7  3,8 |        felőlem, miként magad is az imént vélekedtél. Ne utasítsd
 8  3,9 |          ezek között pedig volt az imént mondott orvosnak leánya,
 9  4,6 |           nem mind hamisak, már az imént megbizonyosodott Filoména
10  4,10|            Ruggierit rejtettük; az imént szörnyű civakodása volt
11  5,10|          és szólott:~- Nos, épp az imént szidalmaztad Ercolano feleségét,
12  6   |          emez tárgyban Pampinea az imént már eleget mondott, többet
13  6,2 |       hölgyeim, előbb Pampinea, az imént pedig Filoména igen helyesen
14  6,4 |        kincseit rejtegeti, mint az imént Pampinea megmutatta, akképpen
15  6,5 |    nemzetség, annál nemesebb, s az imént itt is ez volt az egyértelmű
16  6,9 |          azoktól, kik még Guidónak imént hallott mondását dicsérgették,
17  6,9 |          szén vagyon, mivel épp az imént jutott eszembe, hogy hiszen
18  7,1 |          egész, ne félj, hiszen az imént, mikor lefeküdtünk, elmondtam
19  7,3 |       felelte az asszony -, épp az imént úgy elájult a gyerek, hogy
20  7,3 |    kegyelméből épségben, holott az imént azt hittem, hogy estére
21  7,9 |           mint nekem, mikor épp az imént meghúztad a hajamat.~És
22  7,9 |        hogy miként te mondottad az imént, én bizony rosszul láttam,
23  8,3 |            bizony nem tudom, de az imént még itt volt előttünk.~Mondotta
24  8,3 |        Mondotta Bruno:~- Jó, jó az imént, de én bizonyosra veszem,
25  8,6 |         nem viszi el onnét, hol az imént volt.~- Hát akkor lopjuk
26  8,7 |          fedél alatt, mivelhogy az imént rengeteg hó hullott, s még
27  8,7 |         egy derék embert, minek az imént engemet mondottál, kinek
28  8,8 |       miként magad is mondottad az imént feleségemnek, ha mint eddig,
29  8,9 |            hogy miként Pampinea az imént bizonygatni kívánta, keményen
30  8,9 |            egyéb holmid, miként az imént mondottad.~Felelte néki
31  9,3 |  Calandrino:~- Tudom is én; épp az imént mondotta Nello, hogy mintha
32  9,5 |        dolga mulatságos, miként az imént Filostrato mondotta, megkockáztatom
33  9,5 |            elállana, ha látnád; az imént vettem észre, mikor vízért
34  9,5 |          bezárkózik véle, s épp az imént is megegyeztek, hogy hamarosan
35  9,9 |     gyakorta végeztem magamban, az imént újból rávitt Pampinea novellája
36 10,3 |          rá is óhajtsak, miként az imént cselekedtem; nemhogy kevesbítsem
37 10,4 |            Annak okáért, hahogy az imént mondott vélekedéstek s különösképpen
38 10,9 |         Szívesen megteszem: épp az imént forgott eszemben, hogy egyik