1-500 | 501-885
Nap, Novella
1 Besz | megkönnyebbüljenek, avagy lerázzák azt magukról; mivelhogy nekik,
2 1 | ezzel a betegséggel fertőzi azt, aki hozzányúl.~Elképesztő
3 1 | nem emberfajta élőlény, azt nem csupán megfertőzte a
4 1 | ő dolgaikat; és mindenki azt hitte, hogy ekképpen cselekedvén,
5 1 | ellenkező véleményen voltak, és azt állították, hagy ha nagyokat
6 1 | és amit így mondottak, azt tőlök telhetőleg valóra
7 1 | kinek-kinek szabad volt a vásár: azt cselekedhette, amire éppen
8 1 | talán biztosabb volt), és azt mondták, hogy sem jobb,
9 1 | vittek, és mikor a papok azt hitték, hogy egy halottat
10 1 | ha innen távozunk, vagy azt látjuk mindenütt, hogy hullákat
11 1 | betegeket visznek, vagy azt, hogy azok, kiket gaztetteikért
12 1 | Egyebet sem hallunk, mint azt, hogy „ezek meg ezek meghaltak”
13 1 | társaságban, éjjel és nappal, azt művelik, mire éppen vágyuk
14 1 | minden egyéb lakosa? Vagy azt hisszük, hogy a mi életünk
15 1 | senkit, sőt igazság szerint azt mondhatjuk, hogy mi vagyunk
16 1 | hahogy ti is javalljátok, azt hiszem, helyesen cselek
17 1 | társaságukhoz. Az ifjak eleinte azt hitték, hogy csúfolkodnak
18 1 | pedig ki légyen az első, azt együttes választásunk döntse
19 1,1 | Mindazonáltal nem szabad azt hinnünk, hogy ím ez kegyelem
20 1,1 | folyását, Messer Musciatto azt gondolta magában, hogy éppen
21 1,1 | eme viselkedését, először azt kérdezte tőle, ha vajon
22 1,1 | regulák kötöznek.~Ennek utána azt kérdezte tőle, vajon vétkezett-e
23 1,1 | Ciappelletto nagyot sóhajtott, és azt felelte, hogy igenis, mégpedig
24 1,1 | magadnak, vagy megtartottad azt, amit nem lett volna szabad
25 1,1 | nyereségre törekedtem; azt pedig, mit nyertem, mindig
26 1,1 | ekkor a barát:~- Hát jó. Te azt mondtad, hogy kereskedő
27 1,1 | kellene. Mivelhogy azonban azt az embert többé sohasem
28 1,1 | és helyesen cselekedted azt, amit cselekedtél.~És ezenfelül
29 1,1 | szóról szóra igaznak vette azt, amit Ser Ciappelletto mondott.
30 1,1 | módjára éltem.~A szent ember azt felelte, hogy ennek nagyon
31 1,1 | egy deszkafal mögött, mely azt a kamarát, hol Ser Ciappelletto
32 1,1 | egyebek során elmondotta azt is, mit vallott be neki
33 1,1 | bizonyára megbocsátja neki azt; annak utána pedig feddeni
34 1,2 | mint szépsége, vidáman azt felelte, hogy szívesen,
35 1,2 | ellenkezőt művelik; hogy azt, amit hiszünk, annál nagyobb
36 1,2 | és a végét járja.~A zsidó azt felelte, hogy ő a zsidó
37 1,2 | mondá:~- Nézd, Giannotto, te azt szeretnéd, hogy kereszténnyé
38 1,2 | Rómába, és ott megnézem azt, akit te Isten földi helytartójának
39 1,2 | bebizonyítani, megteszem azt, amit mondottam; ha pedig
40 1,2 | veszett a fáradságom, pedig azt hittem, hogy igen hasznos
41 1,2 | szárazföldön is csupa veszedelem. Azt hiszed, itt nem akad, aki
42 1,2 | elszántam magam az útra (ha azt akarod, hogy megtegyem,
43 1,2 | szerencsével.~Magában pedig azt gondolta, hogy ebből ugyan
44 1,2 | valamennyiben, hogy én inkább tartom azt ördögi boszorkánykonyhának,
45 1,2 | fényesebbé és ragyogóbbá válik, azt hiszem, joggal következtetek
46 1,3 | meg akarta becsülni, és azt kívánta, hogy utódról utódra
47 1,3 | intéztél hozzám: mindegyik azt hiszi, hogy az ő öröksége,
48 1,4 | senkinek sincs ellenvetése, azt gondolnám, hogy mindenkinek
49 1,4 | soha többé nem akad, s én azt hiszem, csak okosság tőlem,
50 1,4 | ifjú leányzóval, bezárta azt a cellába, maga pedig visszament
51 1,5 | és eszes asszony vidáman azt válaszolta, hogy ennél nagyobb
52 1,5 | tudniillik szépségének híre vonja azt ide. Mindazáltal derék asszony
53 1,6 | nincs okom elhallgatnom azt a csípős feleletet, melyet
54 1,6 | a napnak többi részében azt teheti, amit akar. Ki is
55 1,6 | hogy felőle cselekedje azt, amit akar és többé ne kerüljön
56 1,7 | jótékonykodása miatt, kik azt adják a szegényeknek, mit
57 1,7 | másoknak képében mutatván be azt, mit rája értett; a novella
58 1,7 | bármivel ajándékozná is meg, azt haszontalanabbul vesztegetné
59 1,7 | hol mostan lakik. Erre azt a választ kapta, hogy a
60 1,7 | mérföldnyire van; Primasso erre azt gondolta, hogy ha kora reggel
61 1,7 | ül az asztalnál. Mindenki azt mondta rá, hogy nem. Primasso,
62 1,7 | fösvénység; de bizony én kiverem azt magamból ama bottal, amelyet
63 1,8 | én bizony le is festetem azt, mégpedig olyan módon, hogy
64 1,8 | mondhatjátok nekem, hogy én azt sohasem láttam s nem ismertem.~
65 1,9 | Elisának szólt, ki be sem várta azt, hanem bátran belekezdett:~-
66 1,9 | királyhoz; csakhogy valaki azt mondotta neki, hogy kárba
67 1,9 | is türelmesen elviseljem azt, mi rajtam esett; Isten
68 1,10| visel valaki, annál inkább azt hiszik, hogy különbnek kell
69 1,10| hölgy vagy férfi, mikor azt hiszi, hogy a szégyenkezés
70 1,10| ő maga pirul el, holott azt akarta, hogy a másik piruljon.
71 1,10| mindenben a rövidebbet húzzák, azt akarom, hogy ez a mai utolsó
72 1,10| lángokat, olyannyira, hogy azt hitte, nem is tud nyugodtan
73 1,10| kivel csúfolódik, mikor azt hitte, hogy győz, vereséget
74 1,10| novellát mondanom, hanem azt mondhassam, amit akarok.
75 1,10| akarok. S nehogy valaki azt higgye, hogy azért kérem
76 1,10| táncba kezdett és vezette azt, Emilia pedig érzelmes dalt
77 2,1 | melyben holtteste feküdt, azt mint valamely szentnek testét,
78 2,1 | rajtuk függött, és mindenki azt kiabálta: „helyet, helyet”,
79 2,1 | embert, kik közül az egyik azt mondta, hogy nyolc nappal
80 2,1 | harmadik négyet, némelyek pedig azt mondották, hogy éppen a
81 2,1 | igazat mondom, bizonyságul azt adhatom neked, hogy soha
82 2,2 | avagy máshová, de magában azt gondolta, hogy ha sikerül
83 2,2 | szolga érkezett a kapuhoz, ki azt az üzenetet hozta az őrgróf
84 2,2 | mivelhogy nemegyszer használta azt az ajtót arra, hogy az őrgrófot
85 2,2 | töprenkedel ily nagyon? Azt hiszed talán, hogy pótolhatatlan
86 2,2 | otthon: sőt én ezenfelül még azt mondanám, hogy mikor ezekben
87 2,3 | melegen biztatgatta, és azt mondta neki, hogy csak bízzék,
88 2,3 | neki a vigasztalásért, és azt felelte, hogy készséggel
89 2,3 | és a fogadós beszédét, és azt is ugyancsak észrevette,
90 2,3 | szólította Alessandrót, és azt mondta, hogy jöjjön, feküdjön
91 2,3 | hölgy, hogy pedig szép, azt látta. Azért nem sokat hímezett-hámozott,
92 2,3 | hímezett-hámozott, hanem azt felelte, hogy ez kedve szerint
93 2,3 | irgalmasságában elém hozta azt, kit férjemül szánt; ez
94 2,4 | gazdagságával, hanem kívánta azt megkettőzni, miközben majdnem
95 2,4 | könnyű kalózhajót vásárolt, s azt az efféle mesterséghez szükséges
96 2,4 | csupán újra visszaszerezte azt, amit a kereskedésen elvesztett,
97 2,4 | Landolfo kicsiny hajójához, és azt csekély fáradság árán, hamar
98 2,4 | mivelhogy szíve mélyén inkább azt kívánta, mint ily szegényen
99 2,4 | és karjaival igyekezett azt vízirányosan tartani.~És
100 2,4 | rongydarabba, és a jóasszonynak azt mondta, hogy a ládára nincs
101 2,4 | indították Ravellóba, mert azt mondotta, hogy oda akar
102 2,5 | módot rá, hogy megszerezze azt a pénzt, vagy legalábbis
103 2,5 | Andreuccio felől. Mikor ez azt felelte neki, hogy ő az,
104 2,5 | csinos ifjú; és tüstént azt felelte, hogy szívesen elmegy,
105 2,5 | mindeme dolgokból szentül azt hitte, hogy ez bizonyára
106 2,5 | Pietro, a mi atyánk, miként azt hiszem bizonyosan tudod,
107 2,5 | ifjú egyre jobban hitte azt, amit jobb lett volna nem
108 2,5 | együtt mehetnétek.~Andreuccio azt felelte, hogy ma este nem
109 2,5 | Andreuccio távozni akart, a leány azt mondta, hogy ezt semmiképpen
110 2,5 | hogy ne várják vacsorára, azt is megüzente, hogy éjszakára
111 2,5 | ekképpen megkaparintotta azt, amiért palermói nő létére
112 2,5 | mondá:~- Jóember, én bizony azt hiszem, hogy álmodol.~Ennyit
113 2,5 | erőszakkal szerzi vissza azt, mit szép szerével visszaszerezni
114 2,5 | Andreuccio kétségbeesésében azt felelte, hogy hajlandó.
115 2,5 | fel a kútból. Andreuccio azt felelte, hogy bizony nem
116 2,5 | lejutott, nyomban lehúzta azt az érsek ujjáról, s a maga
117 2,5 | egyik pap: - Mit féltek, azt hiszitek tán, hogy harap?
118 2,6 | magam is alig hiszem, hogy azt a rákövetkező öröm meg tudta
119 2,6 | ki kérdezte, mindenkinek azt mondta, hogy azok az ő fiai.
120 2,6 | Felelte neki Giannotto:~- Azt hiszem, hogy meghasad a
121 2,6 | esztendős volna. Amint Currado azt hallotta, megismerte, hogy
122 2,6 | ellenük követted volna el azt, amit ellenem elkövettél;
123 2,6 | ámbátor forrón óhajtotta azt, mit Currado neki felajánlott,
124 2,6 | Mit nekem felajánlottál, azt mindig sóvárogtam, és ha
125 2,6 | bárki is sejtette volna azt, ami történt, mindennel
126 2,6 | csak most értesültek, és azt mondották: meg vannak győződve,
127 2,6 | feleségeiket is, Palermóban, hogy azt szavakkal sohasem lehetne
128 2,7 | iparkodtak megszerezni azt, és ha elérték, akadt valaki,
129 2,7 | bizonyossággal választhatnának, hogy azt a sorsnak semminémű csapása
130 2,7 | és tartjuk meg; mégpedig azt, mit Attól nyerünk, ki egymaga
131 2,7 | Sardinia mellett, s már-már azt hitték, hogy közel vannak
132 2,7 | voltak, hogy nemegyszer azt hitték, már végük van.~Mivel
133 2,7 | visszariasztani; kik is, holott azt hitték, hogy megmenekültek
134 2,7 | Pericone aludt a leánnyal, s azt is kinyitván, Periconét
135 2,7 | és miközben bámulta és azt hitte, hogy ezzel kielégíti
136 2,7 | boldogságtól, és megszerzi azt maga gyönyörűségére. És
137 2,7 | elvezesse őket oda, ahonnan azt kihúzta. Ottan pedig az
138 2,7 | ámulva nézegetni, s magában azt mondta, hogy soha még ilyen
139 2,7 | kit magának tartott, s azt mondotta, hogy ha húga akarja,
140 2,7 | felszereltetett egy könnyű bárkát, s azt egy este elküldötte ama
141 2,7 | térnie Ciprusba. Az asszony azt felelte, hogy ha nincs ellenére,
142 2,7 | megbecsüli. A kereskedő azt felelte, hogy ő mindenben
143 2,7 | felelt, s annak utána még azt mondotta:~- Madonna, nekem
144 2,7 | szultánnak leánya, kiről azt hitték, hogy a tengerbe
145 2,7 | királyához.~Mikor pedig a hölgy azt kérdezte, hogy miképpen,
146 2,7 | kevésbe kerül.~Mikor a király azt kérdezte, hogyan és miképpen,
147 2,7 | lelke sugallatára nyomban azt felelte, hogy bizony javallja;
148 2,7 | gyanánt elkergetnek onnét, azt feleltem, hogy valamely
149 2,7 | akarok-e visszatérni Ciprusba, azt feleltem, hogy semmit ennél
150 2,7 | megérkeztünk Baffába; ottan már-már azt hittem, hogy utazásom véget
151 2,7 | értsék, a mi nyelvünkön azt mondottam neki, hogy üdvözöljön
152 2,7 | ide hozzád, hogy szóval azt el sem tudnám mondani. Ha
153 2,8 | büntetést szabnia. És ki merné azt mondani, hogy enyhébben
154 2,8 | fáradsága árán szerzik meg azt, amire az élethez szükségök
155 2,8 | pedig elérik ezek nálad azt, mit okos embernél el kell
156 2,8 | inkább bőségesen megadta azt nekem, megmutatván téged,
157 2,8 | megmutatván téged, mint azt a férfiút, ki méltó a magamfajta
158 2,8 | viselkedése, megkérdezte, kicsoda. Azt a választ kapta, hogy szegény
159 2,8 | ő kegyességében rendelte azt, ami történt.~Ama nemes
160 2,8 | sem nézett. Mivel pedig azt hitte, hogy a leány alacsony
161 2,8 | észrevettél, mint mondod, hanem azt is meg akarom mondani, ki
162 2,8 | magában kitervelte) biztatón azt felelte, hogy csak fedje
163 2,8 | tehetek kedved szerint, s azt hiszem, helyesen cselekszem.
164 2,8 | Ha férjet szerzel nekem, azt én szeretni fogom, de mást
165 2,8 | örökül, csak a becsületem, azt pedig óvni akarom és őrizni
166 2,8 | próbára veti őt; ezért fiának azt mondotta, hogy ha meggyógyult,
167 2,8 | gyermekek sírva fakadtak, és azt mondták, hogy ők bizony
168 2,8 | fogadják fel. Az pedig azt felelte, hogy szívesen marad,
169 2,8 | fel akarja fedni előttök azt, mit a király kutat. Minekutána
170 2,8 | nagy öröm lepte meg, hogy azt sem tudta, mihez fogjon;
171 2,8 | öltöztetni a grófot, ki is azt semmi módon meg nem engedte,
172 2,8 | módon meg nem engedte, hanem azt akarta, hogy Giachetto előbb
173 2,8 | vezesse őt a király elé, hogy azt annál jobban megszégyenítse.
174 2,9 | drága hölgyeim, egyúttal azt is, hogy bizony ez a közmondás
175 2,9 | mit csinál az enyém, de azt igenis jól tudom, hogy ha
176 2,9 | cselekszem, mivelhogy ha azt hiszem, hogy feleségem kalandokat
177 2,9 | kalandokat hajszol, valóban azt cselekszi, ha pedig nem
178 2,9 | pedig nem hiszem, akkor is azt teszi; annak okáért szemet
179 2,9 | némiképpen megzavarodott, s azt felelte, hogy nem a császár
180 2,9 | kételkedem, hogy igaznak hiszed azt, amit mondasz; de mint észrevettem,
181 2,9 | mérséklettel beszélj. Nehogy pedig azt gondold, hogy mi, kik szabadabban
182 2,9 | szólottunk feleségeinkről, azt hisszük, hogy másféle avagy
183 2,9 | hogy pedig miért azok, azt számos természetes okkal
184 2,9 | is beszéljünk -, de még azt sem, hogy meg ne kívánja
185 2,9 | ostromolja, ki szereti őt? Azt hiszed, megállja a helyét?
186 2,9 | márpedig ami lehetséges, azt nem szabad oly konokul tagadni,
187 2,9 | kereskedő módjára felelek. És azt mondom: jól tudom, hogy
188 2,9 | ostobaságuk miatt cselekszik azt. És mérget vehetsz rá, hogy
189 2,9 | jutnánk semmire. Mivel azonban azt mondod, hogy minden asszony
190 2,9 | semmit e tárgyban.~Bernabň azt felelte, hogy ebbe szívesen
191 2,9 | viselkedése felől, megtudta azt, amit Bernabňtól hallott
192 2,9 | mivelhogy végrehajtotta azt, amivel dicsekedett: ennek
193 2,9 | vénasszonytól megszerezte azt, amire szüksége volt, majd
194 2,9 | az időt, hogy végrehajtsa azt, mit kitervelt. Sicurano
195 2,9 | kedvére tenni Sicuranónak, azt felelte rá, hogy mindenbe
196 2,9 | fölöttébb csodálkozott, mivel azt szentül halottnak hitte;
197 2,9 | álomnak, mint valóságnak hitte azt, mit látott és hallott.
198 2,10| novellát mondjak el nektek, nem azt, melyet akartam; ez pedig
199 2,10| mennyivel nagyobb azoké, kik azt képzelik, hogy üres fecsegéssel
200 2,10| fecsegéssel lehetségessé teszik azt, ami számukra lehetetlen,
201 2,10| hölgyekkel, kimentek megnézni azt, s a mulatság igen vonzotta
202 2,10| ismerni; ha ő megerősíti azt, mit te mondasz, és veled
203 2,10| bíró ennek láttára, holott azt várta, hogy az asszony kitörő
204 2,10| asszonnyal szobájában. Paganino azt felelte, nem bánja, de csak
205 2,10| harap és tépáz engemet. Azt is mondod, hogy majd megfeszíted
206 2,10| Neifile fejére helyezte azt, és vidám arccal ekképpen
207 2,10| megnyertek, vagy visszaszerezték azt, amit elvesztettek. Ki-ki
208 2,10| engedelmet adott, hogy ki-ki azt tegye, amit akar. Nekivágtak
209 2,10| nap, midőn tüzedbe léptem,~Azt a dicső leventét,~Kinél
210 3 | csodálatos szépsége, s kezdték azt apróra szemügyre venni.
211 3 | felbukkant és körülövezte azt; onnan hasonlatos csatornákon
212 3 | lehetne a földön Paradicsom, azt el sem tudják képzelni másképpen,
213 3,1 | jól eledellel.~Az ispán azt felelte, hogy megteszi.
214 3,1 | hogy kilencre jár az idő: azt hiszem, hogy a nővérek rajtunk
215 3,1 | Micsoda dolog ez? Én azt hittem, hogy néma vagy.~-
216 3,1 | munkálkodását, hogy el tudta végezni azt. Ilyetén módon, ámbár sok
217 3,2 | okos ember lévén, senkinek azt fel nem fedte, s még tekintetével
218 3,2 | ez megtörtént, a csatlós azt maga irányában páratlan
219 3,2 | rá, hogy újra megkívánja azt, mit már egyszer élvezett:
220 3,2 | gyalázatot von, ha kibeszéli azt, miből ha elhallgatja, semmi
221 3,2 | hogy akárki követte is el azt, mit felesége mondott, még
222 3,2 | vette őket, hogy megismerje azt, kinek haját levágta; s
223 3,2 | hogy rövid szóval meginti azt, ekképpen adván értésére,
224 3,2 | eljárásával felfedte volna azt, mit kinek-kinek minden
225 3,2 | találgatták, hogyan értette azt a király; de nem akadt köztük
226 3,3 | ügyefogyott emberek, és azt hiszik, hogy minden dologban
227 3,3 | lakott, és hívatta őt és azt mondta neki, hogy ha nincs
228 3,3 | mivel szentül igaznak hitte azt, amit elmondott; meg is
229 3,3 | némiképpen szégyenkeznék, s azt felelte, hogy többé nem
230 3,3 | haragszom még mostan is, hogy azt hiszem, bizony leszedtem
231 3,3 | elfogadtam azokat; mivel azt hiszem, néhanapján így szoktak
232 3,3 | szánalom volt ránézni is. Azt hiszem, keserves kínokat
233 3,3 | ablakhoz szaladtam, s becsaptam azt orra előtt; ő pedig elment
234 3,3 | elment a fenébe, legalábbis azt hiszem, mivelhogy annak
235 3,3 | várakozott s igyekezett azt zavaros feleletekkel szóra
236 3,3 | eljutott hozzám; gondolom azt hitted, hogy mivel a férje
237 3,3 | kertajtó-nyitogató, fáramászkáló! Azt hiszed, hogy arcátlanságoddal
238 3,3 | dolgukat, olyképpen intézték azt, hogy többé nem mentek el
239 3,4 | történettel.~Pamfilo nyomban azt felelte, hogy szívesen,
240 3,4 | és sanyargatta magát, sőt azt rebesgették, hogy azok közé
241 3,4 | Tudnod kell: a szent doktorok azt tanítják, hogy annak, ki
242 3,4 | de értsd meg jól: én nem azt mondom, hogy ama penitencia
243 3,4 | ugyan áhítatosan végezted azt.~Mondotta erre Puccio testvér:~-
244 3,4 | pedig e módot jónak vélte, azt felelte, hogy ezt s mind
245 3,4 | annak álma.~Puccio testvér azt gondolta magában, hogy a
246 3,4 | próbálj elaludni: úgy rugdosod azt az ágyat, hogy reng belé
247 3,4 | hogy Puccio testvér, ki azt hitte, hogy a penitencia
248 3,5 | ekképpen kezdett szóba:~- Sokan azt hiszik, hogy mivel ők sokat
249 3,5 | aztán gyakorta, miközben azt hiszik, hogy másokat lóvá
250 3,5 | sóvárog, akadt olyan ember, ki azt mondotta annak, hogy ha
251 3,5 | kedvedért megtehetnék, s én azt teljesíteném, mintha parancsaimnak
252 3,5 | halk sóhaja mégis elárulta azt, mit legszívesebben valamely
253 3,5 | belátására bízom, hogy megérezd azt, mit szavakkal nem tudok
254 3,5 | felelte Zima -, mivelhogy azt ígérted nekem, hogy szólanom
255 3,6 | elcsalja oda az asszonyt, ki azt hiszi, hogy férjével van; ~
256 3,6 | szeretett: tegye meg neki azt a szívességet, világosítsa
257 3,6 | megvárta az idejét, mikor azt hiszi, hogy már nem vagyok
258 3,6 | keltettél benne; bizony azt mondja, hogy mindenképpen
259 3,6 | asszonynak, ki reá várt, azt adja feleletül, hogy holnap
260 3,6 | nem gondolnám, hogy te azt hiszed: majd én elküldöm
261 3,6 | és ha ezt cselekednéd, azt hiszem, oly igen megszégyellné
262 3,6 | hirtelen haragra gerjedvén, azt felelte, hogy de bizony
263 3,6 | fölöttébb lekötelezettje volt, azt felelte, hogy szívesen megteszi,
264 3,6 | ki ne kaparjam szemedet. Azt hitted, hogy nagy titokban
265 3,6 | és szólott:~- Igen, most azt hiszed, hogy megszédítesz
266 3,6 | benne, ha ide hívatnám. Te azt hitted, hogy a feleségét
267 3,6 | semmi jogod kifogásolni azt.~Határtalan volt az asszony
268 3,6 | megtanított, miképpen nyerjem meg azt, mit tiszta szerelemmel
269 3,6 | meg nem történtté tenni azt, mi ma megtörtént, még ha
270 3,6 | becsületed s jó híred, mivel ha azt mondanád is, hogy én hoztalak
271 3,6 | csalafintasággal, én letagadnám, sőt azt mondanám, hogy pénzt és
272 3,7 | magokat, igaznak veszik azt, mi hamis, és az igazság
273 3,7 | vagyok, s gondosan óvakodjál azt valaha is elmondani bárkinek.
274 3,7 | némi részben megtorolni, s azt akarja, hogy te tisztességgel
275 3,7 | most is rémüldözöm belé; azt mondta, hogy ha nem hagyom
276 3,7 | hírhordóját elfogadni: ámbár azt hiszem, hogy ha állhatato
277 3,7 | szabad akaratodból tetted azt, mert megtetszett neked;
278 3,7 | kellett volna gondolnod, s ha azt hitted, hogy bűn gyanánt
279 3,7 | vagy inkább megtartanák azt maguknak, vagy odavetnék
280 3,7 | ságaikat szemökre vetik, azt hiszik, hogy minden súlyos
281 3,7 | kellőképpen megszabadulnak, ha azt adják feleletül: „Cselekedjetek
282 3,7 | gondolják. A mai barátok azt akarják, hogy ti azt cselekedjétek,
283 3,7 | barátok azt akarják, hogy ti azt cselekedjétek, amit ők mondanak,
284 3,7 | Azért, hogy megtehessék azt, amit nem tehetnének meg,
285 3,7 | ha a világi emberek is azt cselekednék. Ki ne tudná,
286 3,7 | sokkalta nagyobb bűn-e megölni azt, vagy számkivetésbe kergetni,
287 3,7 | megöli, vagy világgá kergeti azt a férfit. Már fentebb bebizonyítottam,
288 3,7 | az övé. Annak utána pedig azt mondom, hogy amennyiben
289 3,7 | valamely férfi szereti őket, és azt mindennél jobban kellene
290 3,7 | Az igazság pedig az, hogy azt a bűnt, melyért mint hallom,
291 3,7 | arra akarta kényszeríteni azt, hogy kedvét töltse.~Mikor
292 3,7 | újra kérte, hogy tartsa azt gondosan titokban, megint
293 3,7 | napokban, mikor sirattuk azt, kit Tedaldónak véltünk.~
294 3,7 | módjára maga is megölelte azt, és szívesen üdvözölte.
295 3,8 | Felelte az apátúr:~- Ha azt akarjuk, hogy meggyógyuljon,
296 3,8 | hajlandó vagyok megtenni azt, mi bizonyára javadra és
297 3,8 | akként te is megteheted azt, mi életemnek boldogságára
298 3,8 | dolgot kívánsz tőlem? Én azt hittem, hogy szent ember
299 3,8 | érettem, édes reménységem, azt, mit én szíves-örömest megteszek
300 3,8 | tagadja meg eme dolgot, de azt sem vélte rendjén valónak,
301 3,8 | hatalmas fejedelemtől, ki azt mondotta, hogy azt a Hegység
302 3,8 | fejedelemtől, ki azt mondotta, hogy azt a Hegység Örege szokta használni,
303 3,8 | ujján más remek gyűrűt, azt mondta, hogy kész beváltani
304 3,8 | találkozott valakivel, az bizony azt hitte, hogy Ferondo kószál
305 3,8 | jajveszékelvén egyre csak azt kérdezgette:~- Hol vagyok
306 3,8 | bizony megengedem, hogy azt tegye, amit akar. De mondd
307 3,8 | mondta Ferondo -, hisz akkor, azt hiszem, kint vagyunk a világból,
308 3,8 | visszajöjjön hozzá, ő pedig azt mondhassa neki, hogy tőle
309 3,8 | fedelének, hogy megmozdította azt, s mivel nem volt nehéz,
310 3,8 | feleségével, birtokába vette azt, ami az övé volt, s hiedelme
311 3,8 | vélekedése szerint, kik azt hiszik, hogy az asszony
312 3,9 | tudhatja-e fiatal leány azt, mit a világnak legjelesb
313 3,9 | próbát, vajon mit tud, mivel azt mondja, hogy hamar idő múltán
314 3,9 | adsz nekem, ám én csupán azt akarom férjemül, kit én
315 3,9 | s ember vagy a talpadon: azt akarjuk, hogy térj vissza
316 3,9 | tartományodba kormányozni azt, s magaddal vidd ama kisasszonyt,
317 3,9 | akkor a király:~- Tehát azt akarod, hogy megszegjem
318 3,9 | szándékozik cselekedni, azt mondotta, hogy vissza akar
319 3,9 | valamely drága gyűrűje, de azt soha le nem tette, bizonyos
320 3,9 | dolognak vége; végezetül pedig azt mondotta, hogy nincs szándokában
321 3,9 | nemes hölgy felkelt, és azt felelte, hogy szívesen meghallgatja;
322 3,9 | talán rajtam is.~Az asszony azt felelte, hogy semmit jobban
323 3,9 | egyéb gyötrelmeimen kívül azt is, minémű ama két dolog,
324 3,9 | te pedig annak utána tedd azt, mit jónak vélsz.~Szólott
325 3,9 | Szólott akkor a grófné:~- Azt kívánom, hogy valamely megbízható
326 3,9 | magadnak jóvoltából megkaptam azt, mit kívántam, s annak okáért
327 3,9 | ideje, hogy én is megtegyem azt, mi néked örömet szerez,
328 3,9 | eltávozom innét.~A nemes hölgy azt felelte, hogy nagyon örül,
329 3,9 | nagyon örül, ha megkapta azt, mi kedve szerint van; de
330 3,10| megmenthetitek vele lelketeket, de azt is megtanulhatjátok belőle,
331 3,10| hogy Istennek sugallatából azt keresi, miképpen lehetne
332 3,10| elérkezett, s tőle is csak azt hallotta, mit az előbbitől,
333 3,10| s azért csak cselekedd azt, mit tőlem látsz.~S nyomban
334 3,10| engedelmesen hajlandó volt kiverni azt fejéből, s úgy esett, hogy
335 3,10| akkor még nem hált véle, azt felelte, hogy akképpen szolgált,
336 3,10| dolgom egyre rosszabbul, s azt hiszem, ez már így leszen
337 3,10| vagyon; éppen ezért énekeld azt, amit tudsz.~Lauretta akkor
338 4 | eme novellákat olvasván, azt mondották, hogy túlságos
339 4 | megfontoltabban akarnak hozzászólni, azt mondották, hogy koromhoz
340 4 | viselnék jó híremet, és azt mondják: sokkal okosabban
341 4 | megvetőn, mint bölcsen szólván, azt mondották, hogy okosabban
342 4 | Nem tudom, mit beszélsz, azt sem, hogy miért gonosz dolgok
343 4 | ócsárlóim közül némelyek azt mondják, hogy helytelenül
344 4 | részesülnek, vegyék csupán azt figyelembe, hogy ti feltártátok
345 4 | korom ellen szólnak, csak azt mutatja, hogy nem tudják,
346 4 | hagyjuk a tréfát; ezeknek azt felelem, hogy cseppet sem
347 4 | Parnasszuson, arra csak azt mondhatom: bölcs tanács,
348 4 | ámbátor a nők nem művelhetik azt, mit a Múzsák művelnek,
349 4 | szívök koplalásomon, hogy azt tanácsolják: gondoskodjam
350 4 | ínségemben tőlük kérnék kenyeret; azt hiszem így felelnének: „
351 4 | Szeretném, ha azok, kik azt mondják, hogy ím ez történetek
352 4 | ragaszkodom a magaméhoz, s viszont azt mondom róluk, mit ők rólam
353 4,1 | annak utána pedig beletette azt valamely nádnak csöves szárába,
354 4,1 | lakásába tért, és megvizsgálván azt, látta, hogy hasadék van
355 4,1 | innentől fogva sűrűn járta azt.~De a sors megirigyelte
356 4,1 | gyalázatára végbevihesse azt, mi máris megfogant elméjében,
357 4,1 | jóságomért nem érdemeltem azt a szégyent és gyalázatot,
358 4,1 | támasztott bennem. Amaz azt akarja, hogy megbocsássak
359 4,1 | megbocsássak néked, emez azt akarja, hogy hajlandóságom
360 4,1 | szavaiból megtudta nem csupán azt, hogy titkos szerelmét fölfedezték,
361 4,1 | szerelmét fölfedezték, hanem azt is, hogy Guiscardót elfogták,
362 4,1 | és könnyekkel mutassa meg azt. De büszke lelke lebírta
363 4,1 | inkább eldobja életét, mivel azt hitte, hogy Guiscardója
364 4,1 | tévesztettél meg. Hát még mindig azt mondod, hogy alantas rangú
365 4,1 | Nincs igazad, de ha talán azt mondanád, hogy szegény emberrel
366 4,1 | kezemmel megcselekszem én azt. Menj hát, öntsd asszony
367 4,1 | csapásra véle együtt, ha azt hiszed, hogy megérdemeltük.~
368 4,1 | elszántan feltette magában azt, mit szavaiban hirdetett.
369 4,1 | szólván, ajkához szorította azt, megcsókolta, annak utána
370 4,1 | nélkül ajkához illesztvén azt, fenékig kiitta, s minekutána
371 4,2 | ostorozzák magok hibáit, azt bizonyítják, hogy ők azzal
372 4,2 | uram, hát nincs szemed? Hát azt hiszed, hogy az én szépségem
373 4,2 | asszony leszamarazta, és azt mondta neki, hogy nem tud
374 4,2 | jobban szeretem.” Akkor pedig azt kérdeztem én: „Ki vagy te?”
375 4,2 | holtod napjáig megemlegeted.” Azt, amit annak utána nékem
376 4,2 | de figyelmeztetlek, hogy azt, mit tőlem hallasz, óvakodjál
377 4,2 | jönne, hozzá nem nyúlhatnál, azt üzeni, hogy kedvedért embernek
378 4,2 | mivel úgy hallotta, hogy azt nagyon szereti, és ezt maga
379 4,2 | által juthat be.~Az asszony azt felelte, hogy meglesz. Alberto
380 4,2 | tudom, mit műveltél vele, de azt jól tudom, hogy ma éjszaka
381 4,2 | arkangyal a te szerelmed, és azt mondja neked, akkor bizonyosan
382 4,2 | dolgát, mint a férjem, és azt mondja, hogy odafent is
383 4,2 | mégis rászánta magát, és azt mondta az atyafinak, hogy
384 4,3 | szerelmesekhez, ha mindig azt kívánod, hogy gonosz végre
385 4,3 | rettentő veszedelembe döntheti azt, ki elköveti, s gyakorta
386 4,3 | sokat töprenkedtek, hanem azt mondották, hogy ha ez lesz
387 4,3 | különösképpen ím ez dologban, úgyis azt teszik, mit ő akar; mondotta
388 4,3 | vágyakozásra gyújtotta őket, hogy azt hitték, meg sem érik a teljesülés
389 4,3 | szabadon bocsátották, miután azt mondták nekik, hogy Ninettát
390 4,3 | gyűlöletből nyomban megjelentették azt a hercegnek; miért is a
391 4,4 | egyik ezt mondta, a másik azt, midőn a Király mintegy
392 4,4 | hölgyeim! Sokan vannak, kik azt hiszik, hogy Ámor csupán
393 4,4 | kigúnyolják azokat, kik azt hajtogatják, hogy hallomás
394 4,4 | nem látták egymást, hanem azt is nyilván megtudjátok,
395 4,4 | éppen emiatt kérik ígéretét, azt készségesen megadta, s annak
396 4,4 | aminőnek én tartalak, akkor azt hiszem, egy sincs köztetek,
397 4,4 | elméjökben, mint megcselekedni azt, mire Gerbino szavakkal
398 4,4 | támadók és mit kívánnak, azt felelték, hogy a támadás
399 4,4 | a kesztyűt felmutatták, azt felelte, hogy most nincsenek
400 4,4 | Szardíniából hoztak magukkal, azt felgyújtotta, s két gályával
401 4,5 | szerelméről, s megcselekedték azt, mit mindketten forrón óhajtottak.
402 4,5 | visszatérvén, mindenfelé azt híresztelték, hogy üzleti
403 4,5 | helyet, hol őt eltemették, s azt mondotta, hogy többé ne
404 4,5 | virágcserepet. Hogy pedig a leány azt nem lelte, rimánkodva könyörgött
405 4,6 | ígéretekkel biztatják ezekre azt, ki az álmot látja; az ellenkező
406 4,6 | egyik éjjelen álmot látott; azt álmodta, hogy a kertjében
407 4,6 | hallatára elnevette magát, és azt mondotta, hogy nagy ostobaság
408 4,6 | végigtapogatta egész testét, s azt mindenütt hidegnek érezte,
409 4,6 | előtte megölném magamat, azt akarom, hogy illendő módot
410 4,6 | másvilágon is elveszítenéd azt, kit e világon elvesztettél,
411 4,6 | valamennyien nemmel feleltek; de azt mondták, hogy a szíve mellett
412 4,6 | nagylelkűnek mutatkozni, és azt mondta, hogy szabadon bocsátja,
413 4,6 | annak állhatatosságát, s azt mondotta, hogy csak azért
414 4,6 | szólott ekképpen:~- Atyám, azt hiszem, nem szükséges elmondanom
415 4,6 | illett volna hozzád; hogy azt választottad, akit szerettél,
416 4,6 | vigasztalásodra megadom a halottnak azt, mit szívesebben az élőnek
417 4,6 | városbíró újra szóba hozta azt, amit kért, s akkor Negro
418 4,7 | történt, hogy Pasquino azt mondta Simonának: mindenáron
419 4,7 | mondta Simonának: mindenáron azt szeretné, ha a leány módját
420 4,7 | együtt lehessenek. Simona azt felelte, hogy beleegyezik;
421 4,7 | valamely vasárnap ebéd után azt vetette ürügyül, hogy el
422 4,8 | fogott szóba:~- Némelyek azt hiszik, nemes hölgyeim,
423 4,8 | talán a csillagok plántálták azt, végezetül odajutott, hogy
424 4,8 | panaszt tett ellene; s mivel azt hitte, hogy fiának roppant
425 4,8 | végighallgatta, és röviden azt felelte, hogy ezt semmiképpen
426 4,8 | mivel nem kapott feleletet, azt gondolta, hogy az ifjút
427 4,8 | fölébresztette és elmondta neki azt, mi véle történt, mintha
428 4,8 | volna ez. A derék ember azt felelte, hogy vélekedése
429 4,8 | holtában kívánkozott látni azt, kinek életében egyetlen
430 4,9 | minekutána begöngyöltette azt valamely kopja kis zászlajába,
431 4,9 | tálban.~A szakács fogta azt, s megfeszítvén minden művészetét
432 4,9 | erre a lovag -, meghiszem azt, s nem csodálkozom rajta,
433 4,10| oktatgatta, akképpen ez azt magyarázgatta feleségének,
434 4,10| keverékből oly italt szűrt, mely azt, ki megissza, oly hosszú
435 4,10| szakállát; de mindhiába: azt bizony jól elnyomta a buzgóság.
436 4,10| hogy nincs benne élet, azt mondta, mit az asszony mondott,
437 4,10| nem pedig máshonnan; sőt azt fogja hinni, hogy mivel
438 4,10| vízirányosan, megingatta azt, végezetül pedig feldöntötte;
439 4,10| a mester:~- Asszony, te azt hiszed, hogy tiszta víz
440 4,10| mely célból készítette azt. Az asszony ennek hallatára
441 4,10| hogy miképpen támadott fel, azt meg nem foghatom.~Akkor
442 4,10| s nem csupán ezt, hanem azt is, mi ennek nyomában következett,
443 4,10| kiszabtad magadra, midőn azt hitted, hogy ma éjjel valamely
444 4,10| álomitalt, mivelhogy nem ismerte azt, és hogyan tette a ládába
445 4,10| többször egymás után elmondatta azt. Végezetül megismervén Ruggieri
446 4,10| őket, különösképpen mikor azt mondta, hogy a vérbíró beakasztotta
447 4,10| szomorúságaiddal.~Filostrato azt felelte, hogy szívesen;
448 4,10| becsempészted szívembe,~Azt, akiért hitemtől megraboltan~
449 4,10| csalárdul.~Hadd töltse holtom azt örvendezéssel,~Ki már lobog
450 5,1 | elbeszéléseink tárgya, hanem azt is: mely szentek, hatalmasak
451 5,1 | Cimone felől? Bizonyára azt, hogy ama kiváló jelességeket,
452 5,1 | de Cipseo mindannyiszor azt felelte, hogy ő már odaígérte
453 5,1 | vágyának teljesülését, hanem azt akarják, hogy előbb lássa
454 5,1 | egyéb módját nem látta, mint azt, hogy elrabolja a leányt.
455 5,1 | vállalkozásra, ha ugyan elérem vele azt, miről beszélsz, s ezért
456 5,1 | csodálatos bátorsággal elvégzem azt.~Felelte erre Lisimaco:~-
457 5,2 | előbb szépen megdicsérte azt, annak utána pedig parancsolta
458 5,2 | engedhették partra futni azt kifeszített vitorlákkal;
459 5,2 | asszony volt, otthagyta azt kunyhójában, maga pedig
460 5,2 | pedig bővében volnának, én azt hiszem, hogy megnyernéd
461 5,2 | mind egészében megfogadta azt, és annak révén meg is nyerte
462 5,3 | szólítgatván a leányt, s mikor azt hitte, hogy előre megy,
463 5,3 | ajtajához, és kinyitván azt, amint beléptek, ott látták
464 5,3 | hová elmehetne.~A pásztorok azt felelték, hogy talán három
465 5,3 | kívánságok pedig tisztes; s azt hiszem, Isten is így akarja,
466 5,4 | bátorságod felmászni oda, akkor azt hiszem, sikerül kimesterkednem,
467 5,4 | ottan aludjam.~Ricciardo azt felelte, hogy bizony van
468 5,4 | bal kezével pedig megfogta azt a micsodát, melyet a hölgyek
469 5,4 | miképpen hajlandó megtenni azt, mit Lizio úr kíván. Miért
470 5,5 | módodban van, cselekedd azt, mit legjobbnak vélsz.~Giannole
471 5,5 | legjobbnak vélsz.~Giannole azt felelte, hogy ennél több
472 5,5 | adjam férjhez, és adjam véle azt, mi az övé volt; s ámbár
473 5,5 | feleségem, s mind mostanáig azt hittük, hogy benne égett
474 5,6 | királynak ajándékozták, ki is azt a Cuba kertben őrizteti;
475 5,6 | lelt abban valamely póznát, azt odatámasztotta egy ablakhoz,
476 5,6 | hogy senkinek nem adhatná azt méltóbban, mint éppen neki,
477 5,6 | ugyan bűnnek lehet nevezni azt, mit a fiatalok szerelemből
478 5,6 | szándokáról, hanem megbánta azt is, mit eddig művelt; miért
479 5,7 | könnyen hivő, mint a felesége, azt felelte rá: nem lehet igaz,
480 5,7 | köpenyét reája borítván, kérte azt, ki a vesztőhelyre vitte
481 5,7 | mentegetődzést, s ekképpen felelt:~- Azt akarom, hogy fiam feleségül
482 5,8 | ha teheti, megszabadítsa azt e szörnyű szorongattatástól
483 5,8 | műveljem e kutyákkal együtt azt, mit e gonosz nő megérdemelt.~
484 5,8 | Mikor pedig oda leszállott, azt a büntetést mérték ottan
485 5,8 | két szelindeknek, melyek azt nyomban nagy mohón felfalták.
486 5,8 | elmondott, és ezzel nem csupán azt érte el, hogy visszahúzódtak,
487 5,8 | s miközben végrehajtotta azt, mit az előbbi alkalommal
488 5,8 | is az ő nevében megkérte azt, hogy ne terheltessék eljönni
489 5,8 | cselekedni. Erre Nastagio azt üzente vissza, hogy ennek
490 5,8 | volt Nastagio felesége, azt üzente vissza, hogy beleegyezik.
491 5,9 | tetszetős elbeszélései során azt is mesélni szokta, hogy
492 5,9 | bennem valami jelesség, azt csak te jelességednek s
493 5,9 | vélte az időt szóba hozni azt, amiért jött; miért is nyájasan
494 5,9 | tessél nékem ajándékozni azt, hogy elmondhassam: ím ez
495 5,9 | tudott felelni. A hölgy előbb azt hitte, hogy fájdalmában
496 5,9 | szolgálatodra lenni, miképpen azt hiszem, soha meg nem vigasztalódom
497 5,10| tanítómestere, miképpen kell élvezni azt, hiszen megmutatja, hogy
498 5,10| mivel nem szeretném, ha azt hinnéd, hogy a fejem lágyára
499 5,10| vagyok, s mostantól fogva azt akarom, hogy részed legyen
500 5,10| menyecske ennek hallatára azt hitte, hogy menten szörnyethal;
1-500 | 501-885 |