Nap, Novella
1 1,1 | boldogságot nyertek; ezeknek elébe terjesztjük kéréseinket
2 1,1 | színre ily hatalmas bíró elébe terjeszteni könyörgéseinket).
3 1,1 | állítunk ő szent felsége elébe szószólóul, ki örökös száműzetéssel
4 2,1 | nála, hogy Martellinót maga elébe vezettesse. És így is történt.
5 2,5 | három lépcsőfokon lejött elébe tárt karokkal, nyakába borult,
6 2,7 | kerülhetett volna szemem elébe, kinek oly igen megörültem
7 3,2 | valamennyien hajadonfőtt elébe álltak, s ő szemügyre vette
8 3,5 | is mikor őt jönni látta, elébe ment, s kitörő örömmel fogadta;
9 3,8 | örömére, és leült lábai elébe, minekelőtte egyébről szólott
10 4,1 | és nagy titokban Tancredi elébe vitte. Ki is, midőn meglátta
11 4,2 | gyónásra járult eme szent barát elébe. Mikor letérdelt előtte,
12 4,4 | támaszt akadályt amaz út elébe. Guiglielmo király, ki már
13 4,6 | vagyok veletek a Signoria elébe menni, és ottan elmondani
14 4,10| odafutottak; mikor pedig a bíró elébe vezették, mivelhogy általá
15 4,10| bejutott a vérbíró színe elébe. Ki is minek előtte meghallgatta,
16 4,10| úgy volt; annak utána maga elébe idéztette az asztalost s
17 5,1 | pedig holtan rogyott lábai elébe. A szerencsétlen Ormisdát,
18 5,2 | hogy Martucciót hozzák elébe; megkérdeztetvén pedig,
19 5,2 | álmélkodott eme dolgokon, maga elébe hívatta a leányt, s minekutána
20 5,5 | szívesen magával vitte, és elébe hívatta a leányt. Mikor
21 5,6 | nem késlekedvén a király elébe járult. És ámbár látta,
22 5,7 | mikor a szolga a leány elébe tette a tőrt és a mérget,
23 5,9 | hölgyhöz illendő kedvességgel elébe ment, s Federigo udvarias
24 6 | Királynő, hogy nyomban hívja elébe Liciscát és Tindarót; s
25 7,6 | jókedvet erőltetett arcára, és elébe ment a lépcső legfelső fokáig,
26 7,7 | közeledni látta, felkelt és elébe ment, mintha kitörő örömmel
27 7,8 | fölkeltek, gyertyát gyújtottak, elébe mentek és kérdezték, mit
28 7,9 | taszítsd el magadtól, menj elébe és fogadd el, mivel ha nem
29 8,9 | bizakodással terjesztheti elébe kérését. Minekutána kívánságát
30 9,3 | jutott messzire, midőn Nello elébe állt, és szólott hozzá ekképpen:~-
31 9,3 | meglátta, hogy elvált Nellótól, elébe ment és köszöntötte, és
32 9,9 | országnagya, és a király elébe vezette, kinek Melisso kevés
33 10,3 | magasztos célt tűztél magad elébe, hogy tudniillik bőkezű
34 10,5 | nekem a te tudományod.~És elébe ment a hölgynek, és semminémű
35 10,6 | szégyenkezéssel a király elébe járultak, és meghajtották
36 10,6 | szemérmetesen a király elébe járultak, s visszatértek
37 10,6 | gyümölcsökkel, s a király elébe az asztalra helyezték. Ennek
38 10,9 | odavezette a fő nemes urak elébe, nagy sok szóval magasztalta
|