Nap,  Novella

 1  1,1 |        mindig különös tisztelettel voltam a ti rendetek iránt. Annak
 2  1,10|        éltet: már több ízben jelen voltam bizonyos ozsonnákon, hol
 3  2,3 |            ezzel a szándékkal úton voltam ide, Isten, ki legjobban
 4  2,6 |           és ámbár kicsiny gyermek voltam még, mikor onnan elmenekültem,
 5  2,10|          úr; te azonban, míg veled voltam, bizonyságát adtad, hogy
 6  2,10|     káromra és hasznomra nálad már voltam egyszer, másfelé próbálok
 7  3,1 |         Massetto -, csakugyan néma voltam, de nem születésemtől fogva,
 8  3,2 |        szolt volna: „Én bizony nem voltam itt; ki volt hát, aki nálad
 9  3,2 |          ha mindjárt csak az imént voltam is itten?~Felelte erre az
10  3,5 |            hogy rideg és kegyetlen voltam hozzád, semmiképp ne higgyed,
11  3,6 |          rövid idő alatt, míg vele voltam, mint eleddig egész életében,
12  3,7 |           is elkerüljem, többé nem voltam hajlandó sem levelét, sem
13  3,7 |         nem haltam meg soha, s nem voltam halott, mint testvéreimmel
14  3,10|        szépsége miatt mindig rabja voltam Ámornak, s ha még oly alázatos
15  3,10|     Ámornak, s ha még oly alázatos voltam, még oly engedelmes voltam,
16  3,10|         voltam, még oly engedelmes voltam, s még annyira alkalmazkodtam
17  4,1 |            mivel abban a hiszemben voltam, hogy ismerem erkölcsödet
18  4,1 |        körülmény, hogy már férjnél voltam és megismertem, mely gyönyörűség
19  5,5 |          az, mivel egy ízben jelen voltam, mikor Guidotto elmondotta,
20  5,6 |               Uram, bizony hogy az voltam, kinek te mondasz, de már
21  5,9 |        házamba, melyet, míg gazdag voltam, nem méltattál látogatásodra,
22  7,9 |         rosszul láttam, midőn fenn voltam a körtefán; s ezt megismerem
23  7,10|            magam; s ahogy közöttük voltam, és eszembe jutott az, mit
24  7,10|            és fennen lobogó tűzben voltam; egész testem megvacogott
25  7,10|          leszek oly ügyetlen,~Mint voltam: többé útra nem bocsátlak!~
26  8,3 |      kérdezed, voltam-e ottan? Úgy voltam bizony egyszer, akár ezerszer.~
27  8,3 |         egymástól, hol vagyok, ott voltam mellettetek, nem is egészen
28  8,7 |             hogy mostan bizalommal voltam irányodban, s felfedtem
29  8,9 | vacsorázott nála:~- Ma éjszaka ott voltam a társaságban, s mivel Angolország
30  8,9 |             hogy igazat mondok? Én voltam az első ember, kinek megmondta,
31  8,10|           testestül-lelkestül tiéd voltam, de ennek utána még inkább
32  8,10|          bejutottál hozzám, de nem voltam hozzád oly kedves, mint
33  8,10|          és szörnyű nagy aggságban voltam, s kinek ilyen a lelke állapotja,
34 10,5 |             hogy minekutána tanúja voltam, mely nagylelkűen lemondott
35 10,6 |          én mindig amaz véleményen voltam, hogy afféle társaságokban,
36 10,7 |          megtudnák, hogy szerelmes voltam beléd, a legtöbb ember bolondnak
37 10,8 |       készített, mint ki méltatlan voltam ím ez nagy kincsre; s vagy