Nap, Novella
1 1,10| kezdetétől fogva a forgandó sors különb-különb változásai
2 2,3 | hölgyeim, minél több szó esik a Sors rendeléseiről, annál több
3 2,3 | balgatagon magunkénak mondunk, a Sors kezében vannak, s ennek
4 2,4 | rövid idő folyása alatt a sors két ízben is megcsúfolta,
5 2,6 | felosztották a zsákmányt, a sors véletlenül úgy hozta, hogy
6 2,6 | valamikor csak fordulhat a sors kereke, s azok, ha életben
7 2,7 | egymást, hanem jelekkel.~A sors azonban nem nyugodott bele
8 2,7 | jól ment dolga, midőn a sors új szomorúságot készített
9 2,8 | bőségben tartogatja számunkra a Sors az ő különös és kemény csapásait;
10 2,8 | szegény állapotjokat, melybe a sors vele együtt magok hibája
11 2,8 | mulattassa őket.~Miközben a sors ekképpen vezérelte Antwerpen
12 3,7 | gyönyörűségét azonban megirigyelte a sors, mely ellenségök a boldogoknak;
13 3,8 | lelkét, s úgy érezte, hogy a sors utat nyitott legforróbb
14 3,10| látom~A bánatból, melyet a sors rám mére,~Régi boldog világom,~
15 4,1 | fogva sűrűn járta azt.~De a sors megirigyelte eme hosszú
16 4,1 | futásodat ama pályán, melyet a sors néked engedett: megérkeztél
17 4,7 | legeslegboldogabb Simona lelke, mivel a sors nem engedte meg, hogy ártatlansága
18 5,1 | szomorította volna meg a sors. Ez pedig az volt, hogy
19 5,1 | biztonságban lesznek). Ám a sors, mely meglehetősen könnyűszerrel
20 5,1 | utána pedig vesse őket a sors bárhová, mivel sehol sem
21 5,1 | készülődést a menyegzőre, de a sors, mintha csak megbánta volna
22 5,1 | szeretek. És úgy látom, hogy a sors semminémű utat-módot nem
23 5,2 | fölöttébb kedvezett neki a sors, de ő nem tudott mértéket
24 5,9 | ajándékot kérsz tőlem, és a sors úgy intézte, hogy még ezt
25 6,1 | fennkölt lelkű férfiú volt, a sors pékmesterségre kárhoztatta.
26 6,1 | folytatta mesterségét. És bár a sors meglehetősen alacsony mesterséget
27 6,4 | megesik, hogy valamint a sors valamely hitvány mesterség
28 7,9 | is férfikora alkonyatán a sors bizonyos Lidia nevezetű
29 7,9 | magamban, miképpen ha a sors oly kaján volt irányomban,
30 8,7 | múltán pedig történt, hogy a sors meghozta a kedvező alkalmat
31 10,2 | elkövettél. Átkozott legyen a sors, mely téged ily kárhozatos
32 10,2 | néki bűnül, hanem inkább a sors bűnének vélem; ha megjavítod
33 10,8 | élnem, meggondolván, hogy a sors olyan állapotra juttatott
34 10,8 | adhatta volna őt inkább a sors, mint éppen nékem, hogy
35 10,8 | holmi újfajta dolog, hogy a sors különb-különb utakat és
36 10,8 | vagyonát Gisippusszal, kitől a sors elvette az övét, ha nem
37 10,9 | volna nékem, hogy ha már a sors ide vetett téged, amaz idő
|