Nap,  Novella

 1  2,3|       unokaöccsükre, kinek neve Alessandro volt, ők pedig Firenzében,
 2  2,3|          ama pénz révén, melyet Alessandro küldött nekik, ki arra adta
 3  2,3|       kastélyai mind kicsúsztak Alessandro kezéből, és semmi más jövedelme
 4  2,3|       más jövedelme sem maradt. Alessandro pedig abban a reményben,
 5  2,3|       nyomorúságos lesz életök. Alessandro, ki Angolországban esztendőkön
 6  2,3|     halad, a királynak rokonai. Alessandro, mivel már ismerte őket,
 7  2,3|    társaságokba. Miközben tehát Alessandro velök mendegélt, barátságosan
 8  2,3|        jön és hová megyen. Erre Alessandro őszintén feltárta helyzetét,
 9  2,3|         is ugyancsak arra megy. Alessandro köszö­netet mondott neki
10  2,3|        ottan meg akart szállni, Alessandro bevezette őt egy fogadósnak
11  2,3|    minden ember nyugovóra tért, Alessandro megkérdezte a fogadóst,
12  2,3|        mai éjszakát.~Mondá erre Alessandro:~- Hogy mehetnék én az apátúr
13  2,3|   derékaljat, aludj azon.~Mikor Alessandro látta, hogy a dolgot nyélbe
14  2,3|   jártatta elméjét, meghallotta Alessandro és a fogadós beszédét, és
15  2,3|      ugyancsak észrevette, hogy Alessandro hol feküdt le; annak okáért
16  2,3|     szokták szerelmesüket: ezen Alessandro fölöttébb elcsodálkozott,
17  2,3|     mert előre várta, akár mert Alessandro valami mozdulatot tett,
18  2,3|      rajta való inget, megfogta Alessandro kezét, és mellére húzta,
19  2,3|       mellére húzta, mondván:~- Alessandro, kergesd el ostoba gondodat,
20  2,3|        megtudd, mit rejtegetek.~Alessandro kezét az apát mellére helyezte,
21  2,3|        és menj vissza helyedre.~Alessandro, ámbár nem ismerte őt, a
22  2,3|         amint a nap felvirradt, Alessandro fölkelt és kiment a szobából,
23  2,3|    apátúr csupán a két lovag és Alessandro kíséretében elment a pápához,
24  2,3|   ekképpen minden emberek előtt Alessandro és a magam házassági kötését,
25  2,3|        és végezetül halhassunk.~Alessandro elálmélkodott, hallván,
26  2,3|   áldásával útnak engedte őket.~Alessandro s ugyanazonképpen a hölgy,
27  2,3| mindenki igen megkedvelte őket, Alessandro és felesége magukkal vitték
28  2,3|   megtért Firenzébe, minekutána Alessandro gróf előbb lovaggá ütötte
29  9,1|        szerelmesek, Rinuccio és Alessandro, ~de ő egyiket sem szereti,
30  9,1|         Palermini, másiké pedig Alessandro Chiaramontesi. Erejétől
31  9,1|      két firenzei, Rinuccio meg Alessandro, az üzeneteivel; márpedig
32  9,1|      leszállt, első álom idején Alessandro Chiaramontesi ingujjra vetkőzött,
33  9,1|        könnyűszerrel kinyitott. Alessandro, mikor észre­vette, hogy
34  9,1|     csak lábai bírták, elinalt. Alessandro tüstént felugrott, és ámbár
35  9,1|       fakadt, mikor látta, hogy Alessandro a földre pottyan, annak
36  9,1|     onnét, nagy búsan hazatért. Alessandro, nem tudván, mitévő legyen,
37  9,1|         látták benne, mivelhogy Alessandro begurította az egyik zugba,