Nap,  Novella

 1 Besz |              feltettem magamban, hogy amennyire csekély erőmből telik, mostan
 2  1   |       mindennémű vágyukat kielégítik, amennyire csak tudják, s kacagnak
 3  1   | elszántságokban kerülték a betegeket, amennyire csak módjokban volt.~És
 4  1   |             eme felét a dolognak, már amennyire illendően mellőzhetem, elmondom,
 5  2,4 |             annak hátára mászott, már amennyire tudott, a tenger és a vihar
 6  2,4 |           közelébe jött, kezével, már amennyire csekély erejéből telt, messzire
 7  2,4 |           szívesen megtette; ő pedig, amennyire csak tőle telt, megköszönte
 8  2,5 |                látott egy embert, ki, amennyire kivehette, úgy tűnt föl
 9  2,7 |            neki, úgy vette észre, már amennyire mozdulataiból megérthette,
10  2,7 |           urakat és feleségeiket, már amennyire szűkös szegénységétől tellett,
11  2,8 |            oly kedves és jó erkölcsű, amennyire csak nemes úr lehet: mindezeken
12  2,8 |            szenvedélyesen szeret, bár amennyire én látom, a leány nem is
13  3,4 |               is megteszem a magamét, amennyire csak tudom.~Megnyugodott
14  3,10|        alkalmazkodtam is szokásaihoz, amennyire csak erőmtől tellett, mindez
15  4   |             dolgokban tapasztalt, már amennyire rangja és állapotja megkívánta;
16  4   |             kenyeret hajhásztak, mint amennyire szükségök volt, nyomorultul
17  4,1 |            igyekeztek őt vigasztalni, amennyire csak erejökből tellett.
18  4,1 |             kezében ágyára feküdt, és amennyire csak bírta, tisztes helyzetbe
19  4,6 |          porában. Én elsirattam őt, s amennyire rajtam áll, el fogják siratni
20  4,10|         Ruggierit mindenki elítéli, s amennyire én megtudhattam, nincs egyetlen
21  5,3 |               lakodalmat csapott, már amennyire a hegyek között módjában
22  5,6 |          elhagyatott, oly közel ment, amennyire csak lehetett, beszélt a
23  5,7 |       megtartani ígéretedet.~A leány, amennyire csak tudta, titkolta terhességét,
24  5,8 |                hogy én megvédelmezem, amennyire erőmtől telik.~Felelte akkor
25  5,10|           hogy megcsípte a fiút, mint amennyire a felesége szomorkodott
26  7,5 |             karácsonyát; de férjuram, amennyire tőle tellett, igyekezett
27  7,7 |               annyira szeretnék, mint amennyire szeretem Anichinót és megbízom
28  7,9 |              sőt inkább a szolgáknak, amennyire módjokban vagyon, úgy kell
29  7,9 |     szolgálnak, fejöket hátra vonják, amennyire csak lehet, de soha erről
30  7,9 |           fogad ezen az oldalon, mely amennyire látom, nem csupán romlott,
31  8,7 |           innen túl, egyszer-másszor, amennyire tehette, rá-rápillantott
32  8,7 |          sokkalta inkább kívánt, mint amennyire annak előtte epekedett,
33  8,7 |          okulnom magam erejéből, mint amennyire te amaz egyetlen éjszakán
34 10,7 |               annak utána pedig, hogy amennyire erődtől telik, megsegítesz
35 10,7 |      Paradicsomkertben lett volna; és amennyire erejétől tellett, felelt
36 10,9 |         asztalon volt, áthajolt azon, amennyire csak tudott, szorosan megölelte