Nap,  Novella

 1  1   |       esett, mintha minden napon, melyre felvirradtak, a halált várták
 2  1,5 |         magában, hogy amaz útban, melyre indult, nem Genovában száll
 3  1,7 |      ünnepséget rendez Veronában, melyre számtalan ember összesereglett
 4  2,2 |       emez istentelen éjszakától, melyre el volt készülve, s amint
 5  2,6 |      zokogott a nyomorult sorson, melyre ő maga s a két gyermek jutott.
 6  2,10| magyarázata szerint nem volt nap, melyre sok-sok, de legalábbis egy
 7  2,10|          volt nékem ama halászat, melyre elvittelek, mivelhogy életemben
 8  3,10|          visszakergeti a pokolba, melyre az Úristen kárhoztatta.
 9  3,10|         Lauretta befejezte dalát, melyre mindenki jól figyelt, s
10  4,2 |    valamely ünnepséget rendezünk, melyre az egyik medvének öltözött
11  4,10|        estében nagy zajt csapott, melyre az asszonyok, kik a szomszéd
12  5,1 |      elengedték a halálbüntetést, melyre Pasimunda mindenáron ítéltetni
13  5,1 |      együtt eljutottak a hajóhoz, melyre is föltették a hölgyeket,
14  5,7 |        láttára máglyára vettetem, melyre rászolgált; ennek utána
15  5,9 |        sólymodat kérem ajándokul, melyre fiam oly igen ráóhajtott,
16  5,10|       hallottunk a hátunk mögött, melyre először és másodszor rá
17  6,1 |         pompás lakomát rendezett, melyre sok előkelő polgárt meghívott,
18  7,3 |         dolgokban ama segedelmet, melyre szükségök vagyon a jámbor
19  8,1 |         nyélbe ütni amaz üzletet, melyre kértem; annak okáért nyomban
20  8,4 |          vette ama gyönyörűséget, melyre oly rég ideje sóvárgott.
21  8,7 |          eltölteni amaz éjszakát, melyre jól emlékezel, holott tudtad,
22  8,10|       megsegített amaz ötszázzal, melyre még szükségem volt, de botrányos
23  9,1 |          nyílt és szabad mezején, melyre Felséged bocsátott bennünket,
24  9,1 |           megnyerheted szerelmét, melyre oly igen sóvárogtál, s véle
25  9,6 |      kiélvezte ama gyönyörűséget, melyre sóvárgott, felkelt mellőle,
26 10,2 |        nagy lakomát készíttetett, melyre számos várbéli urakon kívül
27 10,3 |   munkálkodásra szántam életemet, melyre te magad is, ahány ember
28 10,8 |       boldogan várjad e jutalmat, melyre méltóbb a te szerelmed,
29 10,8 |         elvenni amaz boldogságot, melyre a leány iránt érzett forró
30 10,8 |        firtassuk ezt; itt az idő, melyre még nem számítottam, tudniillik
31 10,8 |         utat és módot a halálhoz, melyre oly igen áhítozott, s nem
32 10,9 |       feltették a gyönyörű ágyra, melyre a szultán nagy és ékes és
33 10,10|  megnyerem tőled ama boldogságot, melyre vágyakozom, szándokom néked
34 Veg  |       megteszi azt a szolgálatot, melyre rendeltetett. A rövid dolgok