1-500 | 501-837
Nap, Novella
1 Besz | tartozó kötelességök, kik már magok is vigasztalásra
2 Besz | csekély erőmből telik, mostan már, hogy szabad embernek mondhatom
3 1 | mulatságokkal szórakoztak, már amihez hozzájutottak. Mások
4 1 | cintermek helyett, melyek már zsúfolva voltak, hatalmas
5 1 | Magam is torkig vagyok már vele, hogy ilyen mélyen
6 1 | immár eme felét a dolognak, már amennyire illendően mellőzhetem,
7 1 | hogy mikor városunk ekként már a végét járta, s lakossága
8 1 | ti is sokszor hallottátok már, csakúgy, mint jómagam,
9 1 | bent a barátok, kik szinte már egy szálig kipusztultak,
10 1 | teremtett lelket nem lelek már, csupán egyetlen belső cselédemet,
11 1 | távoznánk ebből a városból, mint már előttünk annyian távoztak
12 1 | legfiatalabb is ne múlt volna már huszonöt éves; ezeknek szerelmét
13 1 | a hölgyeket, csak mikor már azok megpillantották őket;
14 1 | és kacagtok és énekeltek (már úgy értem, amennyiben méltóságtokkal
15 1,1 | volt, mert az atyafinak, ki már öreg volt, és mindig kicsapongó
16 1,1 | megkérdezte: mennyi ideje már, hogy utoljára gyónt? Erre
17 1,1 | beteg vagyok, ennek pedig már nyolc napja múlt, nem gyóntam,
18 1,1 | keresztényi módon haljak meg, ha már bűnös ember módjára éltem.~
19 1,1 | halálnak félelme, holott már a halál révén vagyon, nem
20 1,1 | olyannyira megnövekedett, hogy már szinte senki sem volt, ki
21 1,2 | ember volt, úgy vélte, hogy már eleget látott, és feltette
22 1,3 | bizonyára illendő lesz most már az emberek kalandjaira és
23 1,3 | ember, sokaktól hallottam már, hogy igen bölcs ember vagy,
24 1,3 | telhetőleg kérlelte apját, ki már elaggott, hogy halálos ágyán
25 1,4 | meg, a titkos bűn pedig már félig meg is vagyon bocsátva;
26 1,4 | észrevette, hogy amaz bezárkózik, már egész bizonyos volt dolgában.
27 1,4 | abban a hiszemben, hogy már hazatért az erdőből, feltette
28 1,5 | társaságában útnak indult: és midőn már közel járt az őrgróf tartományához,
29 1,6 | szerzeteseié, de nektek már nem kell; éppen azért, ha
30 1,6 | célzott; és ha nem lett volna már az előbbi eljárás miatt
31 1,7 | gondolt, és azokat, kik már odajöttek, részben megajándékozta,
32 1,7 | továbbat is gazdájával; és már a harmadikat kezdte megenni,
33 1,7 | Akkor Bergamino, mintha már rég ideje kieszelte volna
34 1,7 | Primasso, akinek ehetnékje volt már, mivelhogy sokat gyalogolt,
35 1,7 | nézze meg, vajon elment-e már ama Primasso. Felelte a
36 1,7 | neki, mivelhogy a miénkbe már ma nem vásik foga.”~Az apátúr
37 1,7 | megnézette, vajon eltakarodott-e már. Végezetül, hogy az apátúr
38 1,7 | gyalázatosság? És miért? Én már hosszú évek óta mindenkinek
39 1,7 | magát az apátúr, mivelhogy már annak előtte régen derék
40 1,8 | Grimaldi vezetékneve, és már mindenki csak így nevezte:
41 1,8 | látni akarta őt. Ermino úr már hallotta, hogy emez Guiglielmo
42 1,8 | Nos, Guiglielmo uram, ki már annyi mindent láttál és
43 1,9 | belekezdett:~- Ifjú hölgyeim, már gyakorta megesett, hogy
44 1,10| nevezetű, ki agg ember volt már, idestova hetvenedik esztendejét
45 1,10| ím ez a reménység éltet: már több ízben jelen voltam
46 1,10| fogtok az ilyesmitől.~ ~A nap már nyugovóra hajolt, és jobban
47 1,10| indulunk, s midőn a nap már lefelé hajlik, hűvösben
48 1,10| szépség után~Nem áhítok már, s vonzását nem érzem.~Ha
49 1,10| mely betölti lelkem,~És már sem új eset, sem régi álom~
50 2 | SORSCSAPÁSOK UTÁN, ~HOLOTT MÁR NEM IS REMÉLTÉK, ~SZERENCSÉS
51 2 | ÉRNEK~A napnak ragyogása már mindenütt új nappalt fakasztott,
52 2,1 | mindenki. Ennek okáért, már akár igaz volt, akár nem,
53 2,1 | történt, hogy mikor meghalt, már mint a Treviso-beliek rebesgették,
54 2,1 | van emberekkel, hogy oda már teremtett lélek be nem megyen.~
55 2,1 | kegyetlenül elbánt barátjukkal, s már fel is húzatta, igen megrettentek,
56 2,2 | a másikra tértek, ahogy már beszélgetésekben előfordul,
57 2,2 | adjanak jó szállást nekem. És már számtalanszor megesett velem,
58 2,2 | elmondottam.~Akkor az, ki már tudta, mi lesz a dolog vége,
59 2,2 | amaz imádságot, ámbár hogy már igen sokan dicsérték előttem;
60 2,2 | Történt pedig, hogy midőn már későre járt az idő, túl
61 2,2 | későn ért oda, hogy a kapuk már zárva voltak, a hidakat
62 2,2 | készíttetett magának; mikor már minden készen volt, és már
63 2,2 | már minden készen volt, és már csupán az őrgróf érkezését
64 2,2 | jött, félfüllel hallott már a dologról, úgyhogy minden
65 2,2 | mivelhogy pedig felparázslott már benne a gerjedelem, melyet
66 2,3 | kiadások áradatára nem futotta már csupán jövedelmeikből, kezdték
67 2,3 | akkor kaptak észbe, mikor már semmijök sem volt, és a
68 2,3 | mint annak előtte, holott már családos emberek voltak;
69 2,3 | családos emberek voltak; és már minden kereskedőnél el voltak
70 2,3 | szűkös szegénységben éltek, s már letettek minden reménységről,
71 2,3 | rokonai. Alessandro, mivel már ismerte őket, csatlakozott
72 2,3 | egyre jobban megkedvelte; és már szíve mélyéig megindította
73 2,3 | apátúr megvacsorázott, s már jól előrehaladt az éjszaka,
74 2,3 | én magam meg a házam népe már csak a lócákon alszunk:
75 2,3 | kicsiny és oly szűk, hogy már egyik szerzetese sem kaphatott
76 2,3 | igenis megragadja, mikor már úgy vette észre, hogy a
77 2,3 | engemet Skócia királyához, ki már agg ember, holott én ifjú
78 2,3 | hogy Firenzébe mennek, hová már eljutott az esetnek híre;
79 2,4 | elvesztette.~Nos tehát ez, már miként a kereskedők szokták,
80 2,4 | hazafelé vette útját.~És már az Archipelagusba érkezett,
81 2,4 | meghallotta, hogy kié, akit már hírből dúsgazdag embernek
82 2,4 | viharzott; elkezdtek úszni, már akik úszni tudtak, és rendre
83 2,4 | lovaglóülésben annak hátára mászott, már amennyire tudott, a tenger
84 2,4 | közelébe jött, kezével, már amennyire csekély erejéből
85 2,4 | Másnap, miközben szinte már spongyává dagadt, mindkét
86 2,4 | azok megkapaszkodnak, kik már fuldokolnak, és valami tárgy
87 2,4 | bement a tengerbe, mely már lecsillapodott, hajánál
88 2,5 | milyen tisztes városrész, már maga a neve is mutatja.
89 2,5 | valamennyit meglátni), hogy most már akár meg is halhatok, mivelhogy
90 2,5 | Palermóban, és magáról tudta már, milyenek az ifjúkor erkölcsei,
91 2,5 | én téged idegen házban, már régen elmentem volna hozzád.~
92 2,5 | a beszélgetést, s mikor már jó darab elmúlt az éjsza
93 2,5 | jobban megértsétek, mit már elmondottam, s mit még mondandó
94 2,5 | onnét. Ebből Andreuccio most már egészen megbizonyosodott,
95 2,5 | szédok közül sokan, kik már előbb felébredtek és felkeltek
96 2,5 | bement. Némelyik szomszéd, ki már jobban ismerte ennek az
97 2,5 | De mi hasznod van most már a siránkozásból? Valamint
98 2,5 | Andreuccio, mikor látta, hogy már közel van a kút kávájához,
99 2,5 | összeakadt két cimborájával, kik már jöttek, hogy felhúzzák a
100 2,5 | tovább a szót, mivelhogy már éjfél volt, hanem megindultak
101 2,5 | ide be, hogy aztán, mikor már mindent kiadogattam nekik,
102 2,5 | sántikáltak, mit az ő cimborái már megcselekedtek; erre aztán
103 2,5 | székesegyházból. És mivel már nappalodott, találomra megindult,
104 2,6 | nevezetes dolgot elmondottak már e tárgyban, én is szándékozom
105 2,6 | kezdték a két gidát, melyek már nagyocskára növekedtek,
106 2,6 | hírét vette, hogy atyja, kit már holtnak hitt, még életben
107 2,6 | gyönyörűségeivel.~És ámbár már jó ideje kettesben voltak,
108 2,6 | annak a bűnösökkel, ezt már nem bírta elviselni, hanem
109 2,6 | életben sínylődtek, mely már esztendeje tartott anélkül,
110 2,6 | most jött el az óra, mikor már alig remélhetek valami jót,
111 2,6 | atyád?~- Az én atyámat most már bátran elárulhatom - felelte
112 2,6 | hogy valaha is elérhetem, már rég ideje kértem volna;
113 2,6 | minél kevésbé reménykedtem már benne. Ha azonban nem olyan
114 2,6 | régi asszony lett volna már, hanem egészen más, mint
115 2,6 | pedig úgy gondolta, hogy már itt az ideje megörvendeztetni
116 2,6 | tartózkodik, ki, miként már mondottam neked, őt velem
117 2,6 | kastélyába, hol is az ünnepséget már előkészítették.~Nincs szó,
118 2,7 | mivelhogy sokan, miként már többször bebizonyosodott,
119 2,7 | miatt.~ ~Réges-rég ideje már, élt Babilóniában egy szultán,
120 2,7 | által szerencsésen hajóztak; már elhaladtak Sardinia mellett,
121 2,7 | hogy nemegyszer azt hitték, már végük van.~Mivel azonban
122 2,7 | vihar kitörésétől kezdve már a harmadik éjszaka szállott
123 2,7 | leány ezt látta, mivelhogy már jó néhány napja ottan tartózkodott,
124 2,7 | megtetszett neki, úgy vette észre, már amennyire mozdulataiból
125 2,7 | ifjú volt a gazdája; és már felvonták a vitorlákat,
126 2,7 | ködött a házban. És midőn már az éjszaka jó része elmúlt,
127 2,7 | előbbieket; tudniillik, mint már ismételten mondottam, a
128 2,7 | a tengerbe vetették; és már jó egy mérföldet haladtak,
129 2,7 | abban a hiszemben, hogy most már némiképpen megvigasztalták,
130 2,7 | szobájába; az pedig, mivel már előre tudta, hogy meglátogatják,
131 2,7 | mérhetetlenül megcsodálta, és ha már ruhában is tetszett neki,
132 2,7 | hatalmukban vagyon.~Az ifjak most már nyilván megbizonyosodtak
133 2,7 | fejedelem ellen vonuljanak, ki már közeledett a herceg országához;
134 2,7 | irányította, melyet egyik embere már kinyitott, és ottan jelt
135 2,7 | kezdte örömét lelni, mint már máskor is annyiszor, abban,
136 2,7 | a szép asszony, ámbátor már koros ember volt, a leány
137 2,7 | hiszen jó néhány esztendeje már süketnéma módjára kellett
138 2,7 | kedvesét reá hagyja. S mikor már haldoklott, magához szólította
139 2,7 | halok meg, mivelhogy ha már meg kell halnom, annak a
140 2,7 | valahogy úgy rémlett neki, hogy már látta valahol, de semmiképpen
141 2,7 | volt a sorsnak, mivelhogy már közeledett az az idő, melyben
142 2,7 | országa bizonyosra veszi, hogy már hosszú esztendőknek előtte
143 2,7 | ideig náluk tartózkodtam, és már nyelvöket is megtanultam,
144 2,7 | urakat és feleségeiket, már amennyire szűkös szegénységétől
145 2,7 | ki ismételten hallotta már tőlem balsorsomat.~Akkor
146 2,7 | mindent úgy mondott el, miként már nekem ismételten elmesélte,
147 2,7 | fogadta őt. Az pedig, ki már nyolc férfival talán tízezerszer
148 2,8 | kerevetre; hogy pedig a gróf már kétszer is megkérdezte,
149 2,8 | legerősebb férfiakat is már ismételten legyőzték, és
150 2,8 | szomorúsága, hogy nagyobbat már el sem tudtak viselni: és
151 2,8 | bevallani, mivelhogy korod már megkívánja, s ha nem volnál
152 2,8 | észrevettem, idősebb korában már nemigen akar emlékezni arra,
153 2,8 | alacsony sorsban elhagyott. És már tizennyolcadik esztendeje
154 2,8 | szenvedéseit csekélynek vette most már, mivel életben lelte gyermekeit,
155 2,8 | igazságtalanságot, miként már annyi mást elviselt. Giachetto,
156 2,9 | megszólalt: - Mivel másnak már nem kell novellát mondani,
157 2,9 | múltán rávenném arra, mire már annyi más asszonyt rávettem.~
158 2,9 | aranyforintot.~Ambrogiuolo, ki már belelovalta magát a dologba,
159 2,9 | vette észre, hogy a hölgy már aluszik, bizonyos mesterkedéssel
160 2,9 | kissé távolabb volt onnét, már Albában partra szállott,
161 2,9 | megbízatásban Sicuranót küldi, ki már pompásan beszéli nyelvüket;
162 2,9 | mit kitervelt. Sicurano már elmondatta Ambrogiuolóval
163 2,9 | hitte; Ambrogiuolo pedig már sejtette, hogy csúnya vége
164 2,9 | különösképpen madonna Zinevrát, kit már mindenki rég holtnak hitt:
165 2,10| egyetlenegyszer megölelte a leányt, már csak azért is, hogy asszonnyá
166 2,10| Nos hát, bíró uram most már nagyobb gonddal kímélte
167 2,10| szépasszonyt megpillantotta, már csak őt akarta, és Ricciardo
168 2,10| Ricciardo uram szeme láttára, ki már a parton volt, a gályába
169 2,10| az éjszaka leszállt, s ő már régen elvesztette kalendáriumát,
170 2,10| amennyiben bizonyos ideje már itt vagyon házamban. Ha
171 2,10| mindazonáltal annyira már mégis megnéztelek, hogy
172 2,10| káromra és hasznomra nálad már voltam egyszer, másfelé
173 2,10| észbe vette, hogy az idő már későre jár, és valamennyien
174 2,10| utána pedig, mivel akkorra már négy napot töltöttünk itten,
175 2,10| innét, és máshová menni; már ki is gondoltam, hogy hová,
176 2,10| elé, Ámor, te állítottad~Már első nap, midőn tüzedbe
177 2,10| műved, Ámor.~Mert bírtam már szerelmem evilágon,~S remélem,
178 2,10| Királynő úgy vélte, hogy már ideje a lenyugvásnak, fáklyás
179 3 | nap közeledtére kezdett már halványodni, midőn vasárnap
180 3 | látván, hogy a Királynő már fent van, hamarosan minden
181 3 | hanem akkor is, midőn a nap már magasabban járt, mindenütt
182 3,1 | ráhúzzák a csuhát, az többé már nem is nő, nem is érez többé
183 3,1 | férfiember asszonynéppel? Akkor már inkább ördögök közé keveredjék:
184 3,1 | valamely gondolatomat, mely már többször megfordult fejemben,
185 3,1 | Nem tudom, észbe vetted-e már, mely igen szigorúan tartanak
186 3,1 | lábát, ha nem az ispán, ki már agg ember, meg ez a néma;
187 3,1 | meg ez a néma; én pedig már sokszor hallottam számos
188 3,1 | igen megrokkantam, hogy már sem a sokat, sem a keveset
189 3,1 | halála után, mikor Massetto már szinte agg ember volt s
190 3,2 | csatlóssal is; olyannyira, hogy már igen keserves volt titokban
191 3,2 | És mikor észrevette, hogy már az egész palota alszik,
192 3,2 | újra megkívánja azt, mit már egyszer élvezett: maga fejére
193 3,2 | Mivel pedig lelke teli volt már haraggal és elkeseredéssel
194 3,3 | nem csupán a férfiak, mi már nemegyszer meg is esett.~ ~
195 3,3 | öleléseiből, legfeljebb, ha már egyáltalán nem tudja megtagadni
196 3,3 | hibásak bennök. Néhányszor már feltettem magamban, hogy
197 3,3 | az asszony, ki némi ideje már észrevette, hogy ő is éppúgy
198 3,3 | dolgot. Annak utána pedig már vissza is adtam az erszényt
199 3,3 | hogy vigye vissza neki, és már kemény szavakkal kiadtam
200 3,3 | gyalázat rajta essék, ha már mindenáron ezt akarja, mintsem
201 3,3 | dolgot felőlem, mivel mostan már ismerem ím ez hölgynek vélekedését.~
202 3,3 | vélekedése szerint most már bizonyosságot szerzett az
203 3,3 | bizony mondom neked, tovább már nem bírom; de mivel a múltkor
204 3,3 | mely a kertre nyílik, és már kinyitotta az ablakot, és
205 3,3 | tűrni, hiszen a kedvedért már amúgy is többet tűrtem a
206 3,3 | Istennek hála, oly jól ismerem már, hogy bizony senki mással
207 3,3 | szégyenkezéstől: miként már két ízben is megfogadtad
208 3,3 | és árulónak. Az pedig, ki már két ízben tapasztalta, mit
209 3,3 | két esztendő elmúlt volna már azóta, és e hosszú idő alatt
210 3,3 | gyalázatos viselkedését. Hát már elfeledted a mai hajnali
211 3,3 | hamar eljutott hozzád.~- Az már igaz - mondta rá a barát -,
212 3,3 | de továbbat nem hallgat már; engedelmet adtam neki,
213 3,3 | forró vágyakozással várta már, nagy örömmel fogadta, s
214 3,4 | avagy vacsorával vendégelte, már aminek éppen ideje volt;
215 3,4 | ekképpen szólott hozzá:~- Már többször észrevettem, Puccio
216 3,4 | hogy ne böjtölj, de ha már mindenáron akartad, ne gondolj
217 3,4 | barátnak eledeléhez, hogy midőn már Puccio testvér penitenciája
218 3,5 | Cicoma néven nevezte; ez már rég ideje szerette és kívánta,
219 3,5 | fölöttébb kedvelt; mivel pedig már a verebek is csiripelték,
220 3,5 | olyan okos vagy, miképpen már régen bizonnyal észre kellett
221 3,5 | mint amilyen én vagyok, már akármily keveset érek is,
222 3,5 | szántam meg az én Zimámat.” De már akkor késő volna a bánat,
223 3,5 | bizony nagy ideje észrevettem már, hogy irántam való szerelmed
224 3,5 | üzennem neked e tárgyban, már most értésedre adom, hogy
225 3,5 | ekképpen szólott:~- Tehát most már enyém a paripád.~Felelte
226 3,5 | erre a lovag, s mivel most már volt paripája, kevés napok
227 3,6 | mulatott~Elisának nem volt már több mondanivalója, mikor
228 3,6 | mulatságtokra ama dolgokkal, melyek már megtörténtek.~ ~Ősrégi Nápoly
229 3,6 | féltékeny reá, hogy szinte már a levegőben röpködő madarakra
230 3,6 | olyképpen vélekedett, hogy többé már nem Catellát, hanem e másik
231 3,6 | egyik erre, másik arra, mint már efféle helyen történni szokott,
232 3,6 | mivelhogy ama szerelmem már elmúlt, aggodalmaskodás
233 3,6 | idejét, mikor azt hiszi, hogy már nem vagyok olyan gyanakvó,
234 3,6 | bele ebbe a játékba, bizony már oly módon leráztam volna
235 3,6 | melynek miatta magam szinte már a halál révére jutottam.
236 3,6 | megkérdezte, vajon járt-e már ott Filippello a mai napon.
237 3,6 | együtt? Azzal voltál, kit már oly rég ideje megcsaltál
238 3,6 | mióta felesége vagyok. Már ma ugyan vitézül kitettél
239 3,6 | innen, hozzám ne nyúlj, mára már éppen túlságosan is sokat
240 3,6 | sokat vitézkedtél. Most már, hogy tudod, ki vagyok,
241 3,6 | szolgádnak. És mivel rég ideje már magam s mindenem s mindaz,
242 3,7 | szolgájával Anconába ment, hová már előbb megérkezett minden
243 3,7 | nevezetűt, ki rég ideje már elköltözött innét: s mintha
244 3,7 | menyecskének:~- Istennek hála, most már nyugodtak lehetünk, mivel
245 3,7 | Palerminit vádolták meg, az pedig már be is vallotta, sőt az ítélet
246 3,7 | mutatkoztál irányában, hogy ha már annak előtte is szeretett
247 3,7 | csuha. S ez sem barátcsuha már, mivelhogy a szerzetesrendek
248 3,7 | ezeken nem is barátcsuha van már, hanem csupán annak a színe.
249 3,7 | aztán oktassanak másokat. Én már ezerszer meg ezerszer láttam
250 3,7 | világgá kergeti azt a férfit. Már fentebb bebizonyítottam,
251 3,7 | bánásmódot? Bizony nem: hiszen már magad is bevallottad; nem
252 3,7 | magyarázatodból tudom most már, kik voltaképpen a barátok,
253 3,7 | nem térhet vissza többé: ő már halott; és mivel a dolog
254 3,7 | és nemigen reménykedett már megszabadulásában; Tedaldo
255 3,7 | szívesen megbocsátok majd, s már most is megbocsátok nekik;
256 3,7 | Ermellina házába ment, kinek is már egész háza népe aludni tért;
257 3,7 | bocsátotta Aldobrandinót, mivel már minden ízében felderítette
258 3,7 | Aldobrandino házába, ki már várta őket, előbb Tedaldónak
259 3,8 | holott férjes asszony vagyok, már tudniillik annyiban, hogy
260 3,8 | ilyképpen jut oda; és ha már annyi gyötrelmet szenvedett,
261 3,8 | felelettel, úgy vélte, hogy már félig-meddig megnyerte magának,
262 3,8 | csak akkor teheti meg, ha már Ferondo a tisztítóhelyre
263 3,8 | által a napvilágot, melyet már jó tíz hónapja nem látott,
264 3,8 | hangját, s látták, hogy már jön is kifelé a sírboltból;
265 3,8 | mint aki oly nagy ideje már nem látta az eget. Mikor
266 3,8 | Szólott Ferondo:~- Atyám, ezt már előbb is mondották nekem:
267 3,9 | Lauretta befejezte novelláját, már csak a Királynőnek kellett
268 3,9 | szóba:~- Ki mondhatna most már olyan novellát, mellyel
269 3,9 | meggyógyít engemet?” És magában már belenyugodott a próbatételbe,
270 3,9 | Beltramo ismerte és látta már a leányt, s ámbár gyönyörűnek
271 3,9 | ennek végeztével, mivel már kieszelte, mit szándékozik
272 3,9 | mi mindent meg nem tett már a grófnak szerelméért, és
273 3,9 | anyja, megtörtént volna már az, mire eme gróf annyira
274 3,9 | egyet-mást másoktól is hallott már, és fölöttébb megesett rajta
275 3,9 | Látom, hogy leányod szép és már eladó sorban vagyon, és
276 3,9 | megőrzött. Mikor pedig érezte már terhességét, nem akarta
277 3,10| novellája véget ért, és már ő maga van hátra, nem várt
278 3,10| felemeli fejét; mi pedig már, Istennek hála, megzaboláztuk,
279 3,10| hála, megzaboláztuk, s most már ő maga könyörög Istennek,
280 3,10| mikor látta, hogy Rustico már nem kéri, hogy kergessék
281 3,10| Rustico, ha a te ördögöd már meg vagyon zabolázva, és
282 3,10| szavadat, mikor a csontjaid már maguktól is megtanultak
283 3,10| rosszabbul, s azt hiszem, ez már így leszen mind életem fogytáig.
284 3,10| világom,~Amelyet vissza már hiába várnék.~Gyásznép volt
285 3,10| Elégedett lehettem,~S ki már az Úr előtt állsz: a magasból~
286 4 | mindjárt megteszem. Miért is ha már most is, mikor alig vagyok
287 4 | minden dolgokban tapasztalt, már amennyire rangja és állapotja
288 4 | pedig, hogy midőn a fiú már tizennyolc esztendős volt,
289 4 | meggondolván, hogy fia bizony már nagyocska, s oly igen hozzászokott
290 4 | városunk bővelkedik, mint aki már régen elfeledte, hogy valaha
291 4 | amint megpillant benneteket, már csak titeket kíván, értetek
292 4 | sóvárog, s hajlandósága már csak felétek vonja. Ócsárolhatnak-e,
293 4 | másért nem tetszenének nekem, már csak azért is bizonyosan
294 4 | szólván arról, hogy a nők már számtalanszor versre ihlettek
295 4 | novelláidban.” És bizony már több kenyeret leltek a költők
296 4 | ember ő kincsesházában. És már sokan virágba borították
297 4 | folytatnunk dolgunkat.~ ~A nap már minden csillagot elűzött
298 4 | vacsoráztak. Mivel pedig a nap már delelőre hágott, szundítottak,
299 4,1 | elbocsássa, holott a leány már jó néhány esztendeje eladó
300 4,1 | a lépcsőről pedig, mivel már emberemlékezet óta nem használták,
301 4,1 | megfeledkezett, hogy szinte már senki nem tudott róla; de
302 4,1 | leszállott a barlangba, hol már ottan lelte Guiscardót,
303 4,1 | hazatért. És mivel most már tudta az utat, innentől
304 4,1 | nyitott Guiscardónak, ki már várakozott reá, s akkor
305 4,1 | Tancredi, bár öreg ember volt már, a szoba egyik ablakából
306 4,1 | adta volna Isten, hogy ha már ily becstelenségre adtad
307 4,1 | s most fogságban tartom, már határoztam; de Isten látja
308 4,1 | hitte, hogy Guiscardója már halott. Miért is nem holmi
309 4,1 | öreg ember vagy is most már, hányfélék, milyenek és
310 4,1 | fokozott ama körülmény, hogy már férjnél voltam és megismertem,
311 4,1 | el magadtól egészen, ha már késő öreg korodban arra
312 4,1 | lefeküdt ágyára; és holott már minden későn volt, gyöngéd
313 4,1 | nékem utolsó ajándokul, ha már nem volt ínyedre, hogy csendben
314 4,2 | ama ferences barát; ki is már nem volt éppen fiatal, de
315 4,2 | annyira fajultak, hogy már nem volt ember Imolában,
316 4,2 | bitangságai miatt ottan már ég a föld a talpa alatt,
317 4,2 | megtetszettél neki, hogy már többször eljött volna véled
318 4,2 | barátnőjének házába, honnét már gyakran nekiindult, mikor
319 4,2 | elkövetek olyasmit, mit már nagy ideje el nem követtem,
320 4,2 | atyafi látta, hogy a piac már zsúfolva vagyon, úgy tett,
321 4,3 | másikat kevésbé, mindazonáltal már nőkben is előfordult, s
322 4,3 | világon nem tudott róla, és már jó ideje élvezték szerelmöket,
323 4,3 | maga hölgye látására; mikor már úgy érezte, hogy bizalmas
324 4,3 | szerelmének lángjait, és már akárhogy történt is az idő
325 4,3 | hirtelen gyanút fogott (mivel már régebben hallotta, hogy
326 4,3 | mivel félelmében kívánta már az indulást, Folcóval éjnek
327 4,4 | tetszését, hogy magában már el is tudta képzelni, milyen
328 4,4 | szerelmesétől, hanem úgyszólván most már egészen megfosztották tőle;
329 4,4 | elébe. Guiglielmo király, ki már öreg ember volt, és mit
330 4,4 | küldje leányát Granadába, és már csak kedvező időre várakozott.
331 4,4 | ragadtam; minden egyéb legyen már most egészen a tiétek. Menjünk
332 4,4 | levágott azok közül; s mikor már az égő hajón fölöttébb elharapódzott
333 4,5 | történt egy napon, hogy midőn már nagyon türelmetlenül faggatta
334 4,6 | volt a hölgyeknek, mivel már gyakorta hallották e dalt
335 4,6 | nem hisznek, csak mikor már látják, hogy az álmokban
336 4,6 | pedig nem mind hamisak, már az imént megbizonyosodott
337 4,6 | rémületesebb álmom volt már elég, s még életemben miattok
338 4,6 | gyönyörűségünkre.~Az asszonyka, kit már a maga álma is eléggé megrémített,
339 4,6 | fogják siratni rokonai is; és már eszembe is jutott, mit kell
340 4,6 | előtt. Nem sok időbe telik már, s itt a reggel és meglelik;
341 4,6 | Végezetül, mivel a cseléd már igen nógatta, mert nappalodni
342 4,6 | feltartóztatták őket. Andreuola, ki már inkább kívánta a halált,
343 4,6 | megtudhattam volna. De ha már így van, vigasztalásodra
344 4,7 | miként máskor is elhangzott már közöttünk, ámbár Ámor szívesen
345 4,7 | Ámort szívébe fogadni, ki már régóta kívánkozott bejutni
346 4,7 | nem csupán meghalt, hanem már egészen felfúvódott, s arca
347 4,8 | vélekedését; ez a vakmerőség már roppant bajoknak vált forrásává,
348 4,8 | fel a szót:~- Fiacskám, te már nagyocska vagy; illendő,
349 4,8 | halkan szólott:~- Alszol már, lelkem?~A menyecske, ki
350 4,8 | Girolamo, menj innét; elmúlt már amaz idő, mikor gyermekek
351 4,8 | Girolamo, miért nem mégy már?~De mivel nem kapott feleletet,
352 4,8 | szomszédasszonyokkal, és mint már nálunk szokás, keservesen
353 4,8 | szánakozás, beleegyezett, és most már holtában kívánkozott látni
354 4,9 | kiváltságán, s mivel rajta kívül már csak neki magának kellett
355 4,9 | kiáltott, abban a pillanatban már mellébe is döfte lándzsáját.
356 4,9 | és nagy sóvárgással várta már őt, most hogy nem látta,
357 4,10| bevégezte elbeszélését, már csupán Dioneónak kellett
358 4,10| Király is felszólította már, s ezért ekképpen fogott
359 4,10| miért is fölöttébb kívántam már, hogy véget érjenek. Nos
360 4,10| olyannyira hogy nem volt már sem rokona, sem barátja,
361 4,10| várakozott a szobában, s már vagy azért, mert sokat fára
362 4,10| Ruggieri, ki jó nagyot aludt, s már megemésztette az italt,
363 4,10| furcsállották, miképpen szinte már maguk is elhitték, hogy
364 4,10| nagy lármát csapott, hogy már az ő házában semmit békén
365 4,10| felelte:~- A penitenciát már te magad kiszabtad magadra,
366 4,10| észbe vedd, mit cselekedtél, már mostan rendelem: ki-ki készülődjék,
367 4,10| Uram, szünetlen,~Hogy végre már kietlen~Sorsom lezárja egy
368 4,10| földön,~Hol nyugtomat többé már nem találom.~Csalódtam,
369 4,10| holtom azt örvendezéssel,~Ki már lobog új szerelem hevével.~
370 5,1 | nagyon búslakodott; mivel már letett minden reményről,
371 5,1 | éppen május hónapja járta, már egészen kilombosodott. Amint
372 5,1 | megszabadulni tőle, mikor az már egészen a házáig elkísérte;
373 5,1 | mindannyiszor azt felelte, hogy ő már odaígérte a leányt bizonyos
374 5,1 | kinek neve volt Ormisda. Ez már rég ideje abban fáradozott,
375 5,1 | más hölgyekkel egyetemben, már asztalnál ültek az ünnepi
376 5,1 | egyetemben; és miközben már a part megtelt fegyveres
377 5,2 | miként mondotta. A hölgy, ki már koros asszony volt, meghallgatván
378 5,2 | Susában éldegélt, és otthon már elveszett és halott gyanánt
379 5,2 | Mondá erre a király:~- Az már igaz, hogy ha ezt ki lehetne
380 5,2 | hogy Martuccio Gomito, kit már nagy ideje halottnak hitt,
381 5,2 | Costanzám, hát élsz? Nagy ideje már hallottam, hogy elvesztél,
382 5,3 | zsoldos vonult ki; s mikor már meglehetősen közel jutottak
383 5,3 | bejutott az erdőbe, hogy már nem láthatta ama helyet,
384 5,3 | hogy Pietro nem jön, és már beesteledett, rátért valamely
385 5,3 | mint két mérföldet ügetett már, messziről megpillantott
386 5,3 | Pietro balsorsán, mivelhogy már semmi jó reménysége nem
387 5,3 | leánynak paripáját. És mikor már messzire voltak, a jóember
388 5,3 | azoknak kezére, s mivel már virradt, monda a leánynak:~-
389 5,3 | És virradat táján, mikor már majdnem megvette az Isten
390 5,3 | fényes lakodalmat csapott, már amennyire a hegyek között
391 5,4 | megteszem.~Ricciardo, ki már sokat gondolkozott ezen,
392 5,4 | anyja:~- Ugyan, leányom, már hogy lett volna forróság?
393 5,4 | mivelhogy öreg ember volt már, s ezért talán kissé nyakas,
394 5,4 | felébredt, s látván, hogy már fényes nappal vagyon, halálra
395 5,4 | bizakodásomért; mindazonáltal, ha már így van és fiatalságod ily
396 5,4 | elmentek onnét, mondván:~- Most már pihenjetek, mivelhogy erre
397 5,5 | szűnt, mikor Filostrato már befejezte az elbeszélést.
398 5,5 | Giacomino, ki régebben lakott már ottan, s igen kedvére volt
399 5,5 | vette volna a leányt, ki már tizenöt esztendős volt,
400 5,5 | cselédnek:~- Miért nem mégy már aludni? Mit ténferegsz itt
401 5,5 | lebzselsz itten, holott már megvacsoráztál?~És ekképpen
402 5,5 | és látván, hogy a leányt már cipelik kifelé a kapun,
403 5,5 | csak akkor tért haza, mikor már minden elnyugodott, és igen
404 5,5 | ki életében sokat megélt már, és jószívű ember volt,
405 5,5 | lelt, de nem volt abban már egy teremtett lélek sem,
406 5,5 | magam is sokat gondoltam már erre, mivel emlékszem, hogy
407 5,6 | ott kapják kedvesénél, kit már annak előtte Frigyes királynak ~
408 5,6 | Procidából Ischiába, látni, ha már egyebet nem, legalább házának
409 5,6 | mulatni magát véle, ámbátor már hajnalodott; és némely szolgáival
410 5,6 | voltam, kinek te mondasz, de már nem sokáig leszek az.~Megkérdezte
411 5,6 | tőle úgy, amint történt, és már távozni készült, Gianni
412 5,7 | sarkantyúzta őket: s mikor már annyira megelőzték a hölgyet
413 5,7 | Mondotta akkor Pietro:~- Ha már így megígérted nekem, itt
414 5,7 | festettek bőrére, hanem már azzal született, affélét,
415 5,7 | úrnak fia, kitől nem tudom már, miféle emberek kisgyermek
416 5,7 | szívesen várakozik. Fineo akkor már tudta, mely okból viszik
417 5,7 | volt, hogy leánya s unokája már halott, kimondhatatlanul
418 5,7 | nem hajtották végre, most már ne is tegyék. A kengyelfutó
419 5,7 | kényszeríteni akarta, hogy válassza már valamelyiket. De ura parancsának
420 5,7 | legboldogtalanabb asszonya gyanánt már a halált várta, nagy sokára
421 5,8 | esett miatta és bánatában már nemegyszer meg akarta ölni
422 5,8 | ösztökélték, nem tudott már ellentmondani nekik, s végezetül
423 5,8 | midőn elmúlt a délidő, és ő már jó mérföldnyire benn járt
424 5,8 | más helyeken érem utol, már ahol gondolataiban vagy
425 5,8 | beleegyezik. Miért is most már maga ment követségbe atyjához
426 5,9 | gazdag emberré teszi~Filoména már elhallgatott, midőn a Királynő
427 5,9 | annak kiváltsága miatt, már csak ő maga tartozik novellát
428 5,9 | semmit nem szerzett, mint már könnyen történni szokott,
429 5,9 | Történt tehát egy napon, mikor már Federigo ilyen ínségre jutott,
430 5,9 | özvegyen maradt, s miként már hölgyeinknek szokások, nyár
431 5,9 | hölgyet, kinek szerelméért már oly rengeteg embert megvendégelt;
432 5,9 | hogy készen van az ebéd, már amilyen szegénységétől tellett.
433 5,9 | dús vagyont is lelt, most már okosabban bánt gazdagságával,
434 5,10| semmi másért meg nem teszed, már csak azért is meg kellene
435 5,10| nézz! -, s hogy nem akad már senki, aki szikrát ütne
436 5,10| lefestett előtte, tudja már, mit kell cselekednie; annak
437 5,10| csapott ki belőle; ezt ugyan már előbb is lehetett érezni,
438 5,10| folyton tüsszögött, a kén már úgy fojtogatta tüdejét,
439 5,10| Aha, asszony, hát most már tudom, miért kellett annyit
440 5,10| tüsszögött, hogy bújjon már ki; de az, mivel már nem
441 5,10| bújjon már ki; de az, mivel már nem tudott mozdulni, akármennyit
442 5,10| csak meg sem ízleltem, mint már mondottam.~A menyecske ím
443 5,10| méghozzá nem is mai csirke már, s ilyen jó példával jár
444 5,10| kezdte Pietrót, hogy menjen már aludni, mivelhogy későre
445 5,10| én? Ugyan miért nem mégy már? Feküdj le csak, ennél okosabbat
446 5,10| mivelhogy fajtalanságában már nagy ideje settenkedett
447 5,10| mindjárt magadról is? Vagy ha már magadról nem akartál szólani,
448 5,10| észrevette, hogy urának már egész teste szinte reszket
449 5,10| vagyok, s mióta nem feküdtél már velem; én pedig inkább járnék
450 5,10| igyekszem betölteni vágyamat, ha már tőled semmit nem kapok;
451 5,10| meg koszosokkal.~Pietro már látta, hogy ez a szóáradat
452 5,10| másnap reggel a fiú lent járt már a piarcon, éppenséggel nem
453 5,10| szólott:~- Sokszor hallottuk már, hogy tréfás mondásokkal,
454 5,10| rozással miképpen értették már sokan a módját, hogy illendő
455 5,10| lángod által,~Itt izzik már szememben;~S hogy a te hatalmad
456 5,10| tudom, tudja-e, érzi az már,~Hogy lelkemet égőn eléje
457 5,10| égőn eléje tárom,~S e tűz már el nem alhat,~Ki ilyen diadalmat~
458 5,10| diadalmat~Vett rajtam, hogy már lelki békesség nem~Kell
459 5,10| néki szépen,~S hozd végre már magaddal őt elébem!~Minekutána
460 5,10| fölöttébb megdicsérte. De mikor már az éjszakának egy része
461 6 | járt a hold, és sugarai már elhalványodtak, s a feltámadó
462 6 | eseteken, mindaddig, mígnem már a nap egyre feljebb hágott,
463 6 | pedig ottan az asztalok már meg voltak terítve, és telis-tele
464 6 | pörlekedésöknek. Tindaro már éppen felelni akart, midőn
465 6 | akart, midőn Licisca, ki már nem volt éppen mai csirke,
466 6 | tudom, mit beszélek, ha már esküt teszek rá), nem tudnék
467 6 | irányában viseltetik, manapság már igen kevés hölgy van, vagy
468 6 | tárgyban Pampinea az imént már eleget mondott, többet efelől
469 6 | mintha beteg volna, és már a végét járná. Mikor már
470 6 | már a végét járná. Mikor már nem bírta tovább, és látta,
471 6,1 | mesterségre kárhoztat; s miként már sok emberben, akképpen megláthattuk
472 6,1 | történt, hogy Geri úr, már nem tudom, mely okból, a
473 6,1 | megkívánta volna. Mikor már Geri egy két reggelen szemtanúja
474 6,1 | szolgáiknak pedig, kik már hozzáfogtak a serlegek öblögetéséhez,
475 6,1 | és társainak. Azok pedig már régen nem ittak oly jó bort,
476 6,1 | elküldöttem ide neked; most már tégy vele kedved szerint.~
477 6,3 | Currado megfenyegette~Lauretta már elhallgatott, és valamennyien
478 6,3 | készítse el. Chichibio, kinek már a képéről is lerítt, mily
479 6,3 | sütni kezdette. Mikor pedig már majdnem pirosra sült, és
480 6,3 | akkor Currado mérgesen:~- Már hogy az ördögbe volna egy
481 6,3 | lábon álló darumadár. De már közel értek a folyóhoz,
482 6,3 | mind fél lábon álldogáltak, már ahogyan alvás közben szoktak.
483 6,4 | hűséges hasonlatossággal, hogy már nem is a tárgyak képének,
484 6,5 | alkotta az Úristen, mikor már tudott festeni. Hogy pedig
485 6,6 | megváltoztatják~Fiammetta már elhallgatott, és még mindenki
486 6,6 | számtalanszor nyugodtam már iránta való édes és tökéletes
487 6,7 | és ekképpen felelt:~- Az már igaz, hogy hamar hazajöttem,
488 6,8 | novelláját, s rajta kívül már csak annak kell novellát
489 6,8 | Bájos hölgyeim, ámbár ma már legalább két olyan novellát
490 6,9 | felel igennel vagy nemmel, már amint célirányosnak véli.~
491 6,9 | megörültek, s mivel így már csak fele munkájokba került
492 6,9 | Toscanába, holott később már rengeteg eljutott, mind
493 6,9 | romlására; és ámbár néhol már ismerték ezeket valamelyest,
494 6,9 | némely fejezeteit, melyeket már rég idő óta keresett, hát
495 6,9 | szárnyatollát, melyről már fentebb szólottam és a villamagnai
496 6,9 | valódiak. Mivel azonban most már ez ereklyék révén esett
497 6,9 | megnövekednek, mit is ő már több ízben tapasztalt. S
498 6,9 | mosolyogván ekképpen felelt:~- Már gyakorta láthattatok sokkalta
499 6,9 | különböző szempontból beszéltünk már az emberek iparkodásáról
500 6,9 | okáért rendelem, hogy ha már Licisca asszony megadta
1-500 | 501-837 |