Nap, Novella
1 2,5 | őt. A vénasszony éppoly apróra elmondott neki Andreuccio
2 2,5 | szavak után név szerint apróra kikérdezte valamennyi rokona
3 2,6 | magához hívatta Giannottót, s apróra kikérdezte mind egész elmúlott
4 3 | szépsége, s kezdték azt apróra szemügyre venni. Körös-körül
5 3,10| Elhívatta az udvarmesterét, s apróra megkérdezte, miképpen vagyon
6 4,3 | között ezt is megvallotta, és apróra elmondotta, ki bujtotta
7 4,9 | művészetét és minden ügyességét, apróra vagdalta, és jóféle fűszerszámokat
8 4,10| kitalálta, mit kell tennie, s apróra elmondotta szolgálójának.
9 4,10| vádolják.~És elejétől kezdve apróra elmondotta néki az egész
10 5,1 | száz (hogy ne soroljam fel apróra minden jelességét), négy
11 5,3 | megismerte és örömmel fogadta, és apróra tudni kívánta, hogyan került
12 5,6 | sor került volna, a leány apróra feltárta előtte szándokát,
13 5,6 | haragja.~Akkor a tengernagy apróra elmondatta magának az esetet,
14 5,6 | ekképpen történt; s minekutána apróra megismerte mindennémű körülményeiket,
15 5,7 | De hogy ne részletezzem apróra az esetet: a vihar csak
16 5,10| elérkezettnek látta az időt, ennek apróra feltárta szándokát. Mondotta
17 6,9 | hosszadalmasan szólok, hogy apróra elmeséljem novellámat, mivel
18 6,9 | Urunk Királyunk, igen.~És apróra elmesélte nekik, honnan
19 7 | körülsétáltak, és újra mindent apróra megnéztek, s még szebbnek
20 7,10| szenvedek.~Akkor Meuccio apróra kikérdezte Tingocciót, miféle
21 8,7 | tehát mondd el híven és apróra minden kívánságodat; és
22 9,3 | cimborái felől.~ ~Már fentebb apróra elmondatott, ki volt Calandrino
23 10,3 | segítségét, s végezetül apróra felfedte előtte: kicsoda,
24 10,4 | minekutána a fia mindent apróra elmondott neki, megesett
25 10,4 | szerette meg a hölgyet, apróra elmesélt mindent, mi eleddig
26 10,6 | Vége-hossza nem volna, ha ki apróra elmesélni akarná amaz különb-különb
27 10,8 | napon a szobába szólítván őt apróra felfedték előtte, miképpen
28 10,8 | Nem szándékozom mostan apróra kifejteni, mit kívánnak
29 10,9 | megörvendezett; tehát felült, s apróra megszemlélte a holmit, mely
|