Nap, Novella
1 1,4 | ekképpen dörmögött magában: „Ejnye, miért ne élvezném ki ezt
2 1,8 | Ermino uram így szólt:~- Ejnye, kérlek, hát mondd meg,
3 2,2 | rákacsingatni, így szólott hozzá:~- Ejnye Rinaldo, miért töprenkedel
4 2,9 | Mondta erre Sicurano:~- Ejnye, az Isten áldjon meg, mondd
5 2,10| ekképpen adta fel a szót:~- Ejnye, szívem-életem, édes lelkem,
6 2,10| ekképpen fogott szóba:~- Ejnye, édes lelkem, miféle beszéd
7 3,1 | felőle, ezt mondotta:~- Ejnye, be okosan tetted, hogy
8 3,5 | ekképpen szólasz magadban: „Ejnye, be gonoszul cselekedtem,
9 3,8 | magát, ekképpen szólott:~- Ejnye, hát miért bánsz velem ily
10 4,2 | kikelt arccal felcsattant:~- Ejnye, barát uram, hát nincs szemed?
11 4,8 | meghalt, mondá Salvestrának:~- Ejnye, vess csak fejedre kendőt,
12 5,10| elmosolyodott és szólott:~- Ejnye, ördög szánkázza a hátad,
13 6 | feléje fordult és szólott:~- Ejnye, adta szamara, még olyan
14 7,2 | kellene.~Felelte a férje:~- Ejnye, feleség, az Isten szerelméért,
15 7,9 | mérgeskedett, ekképpen szólottak: - Ejnye, valóban helyesen cselekedett
16 7,9 | egyszerre csak megszólalt:~- Ejnye, uram, mit művelsz? Hát
17 8,2 | volna, szólott ekképpen:~- Ejnye, hát nem hiszed, hogy meghozom?
18 8,3 | ekképpen fogott szóba:~- Ejnye, ebadta hitvány asszonya,
19 8,6 | Szólott akkor Bruno:~- Ejnye, milyen ostoba vagy! Add
20 8,6 | Mondotta akkor Bruno:~- Ejnye, hát ez hogyan történhetett?
21 8,6 | úgy van, amint mondtam!~- Ejnye, hát lehetséges? - mondotta
22 8,6 | ordítozni kezdett és mondotta:~- Ejnye, hát mi hasznotok van belőle,
23 9,1 | ekképpen töprenkedett magában: „Ejnye, de nagy szamár vagyok!
24 9,1 | magát, és szólott ekképpen: „Ejnye hát megtagadjam mindjárt
25 9,4 | az egész és mondotta:~- Ejnye, hát, miért nem akarod megtakarítani
26 10,1 | láttára szólott ekképpen:~- Ejnye, te dög, az Isten verjen
27 10,4 | szólott magában ekképpen: „Ejnye, ha már itt vagyok, miért
28 10,9 | sekrestyés pedig megmondotta.~- Ejnye - szólott az apátúr -, hiszen
|