Nap, Novella
1 2,6| veszedelemben, mely miatt eleddig féltem felfedni e dolgot.
2 2,9| dicsérettel magasztalta az eleddig Sicuranónak mondott Zinevra
3 3,3| feddéseimet. De mondom neked: eleddig az asszony, nem ugyan irántad
4 3,5| hölgyek szépségét, kiket eleddig láttam; nem szólok ama páratlan
5 3,5| meg olyképpen irányomban eleddig mutatott ridegséged, ki
6 3,6| alatt, míg vele voltam, mint eleddig egész életében, mióta felesége
7 3,7| mint ahogy, úgy látszik, eleddig ismerted. Valamikor a barátok
8 3,7| voltaképpen a barátok, holott eleddig mind valamennyit szentnek
9 4 | mondhatok, hogy még soha eleddig nem láttam ezekhez fogható
10 4,3| át környékezett, ő pedig eleddig soha még csak a kisujját
11 4,4| volt, és mit sem hallott eleddig Gerbino szerelméről, nem
12 5 | nem feledték a táncnak eleddig megtartott szokását, hanem
13 5,1| tehát Cimone szívébe, melybe eleddig semminemű tanítás nem tudott
14 6 | novellára, olyasmi történt, mi eleddig meg nem esett, vagyis a
15 6,8| vagyon, hogy talán még senki eleddig nem mondott hozzája hasonlót.~ ~
16 7,4| miként nyilván megtetszik az eleddig elmondott példázatokból.
17 7,4| eressze be. Az asszony pedig eleddig csöndes beszédjét hangosra
18 7,9| ostobának foglak tartani, holott eleddig fölöttébb bölcs ifjúnak
19 8,1| felháborodott hitványságán, holott eleddig becsületes asszonynak gondolta,
20 8,4| kísértenek bennünket, már több eleddig elbeszélt novellából megbizonyosodott;
21 8,7| szolgálóját amaz üzenettel, hogy eleddig soha nem volt még alkalma
22 8,9| megbizonyosodott felőle, mint már eleddig annyiszor, hogy a mester
23 10,4| gyönyörű dolgokról hallottunk eleddig novellákat, s én úgy vélem,
24 10,4| lelkünket a nagylelkűségnek eleddig elmondott példái, ha csak
25 10,4| apróra elmesélt mindent, mi eleddig történt, mind a társaság
26 10,4| nagylelkű cselekedet, melyről eleddig szó esett.~
27 10,5| atyámfiainak, mint ahogy eleddig mindent rejtekben tartottam
|