Nap, Novella
1 8,10| nevében átadta az ifjúnak.~Salabaetto ennek hallatán kimondhatatlanul
2 8,10| reá másnap vecsernye után. Salabaetto pedig egy árva kukkot nem
3 8,10| magokat kissé frissítették.~Salabaetto úgy érezte, hogy a Paradicsomban
4 8,10| velem töltenéd az éjszakát.~Salabaetto, kit már megejtett a hölgynek
5 8,10| miben hatalmam vagyon.~Salabaetto boldogan megölelte és megcsókolta
6 8,10| megtudott. S midőn egy este Salabaetto elment hozzá, a hölgy elkezdett
7 8,10| neki akarta ajándékozni, de Salabaetto semmi áron nem fogadta el,
8 8,10| asszonyféle talán még soha. Salabaetto elcsodálkozott, karjaiba
9 8,10| is csak egyre zokogott. Salabaetto, kinek józan eszét a tüzes
10 8,10| felajánlott szívességet.~Salabaetto, ki e szavak hallatára még
11 8,10| Salabaettónak nyakába borult. Salabaetto vigasztalni kezdte, és véle
12 8,10| szívében kacagván, elvett tőle, Salabaetto pedig beérte a leánynak
13 8,10| és holott annak előtte Salabaetto akkor mehetett a leányhoz,
14 8,10| volt a fizetség. Miért is Salabaetto most már nyilván látta a
15 8,10| afféle meggondolt embernek, Salabaetto kevés napok múltán elpana
16 8,10| Miért is magához hívatta: Salabaetto most már résen volt, de
17 8,10| pénzedet a megszabott időre...~Salabaetto elmosolyodott, és szólott
18 8,10| erre a hölgy:~- Nézd csak, Salabaetto, mi néked jó, nékem is kedves,
19 8,10| ugyanazon forintok voltak, miket Salabaetto adott néki, s akkor általadta
20 8,10| tehetsz velem.~Minekutána Salabaetto ekképpen legalább szavakban
21 8,10| kedvességgel látta magánál. De Salabaetto, ki a leány csalását csalással
22 8,10| az oka búskomorságának. Salabaetto pedig, minekutána jó darabig
23 8,10| biztosítékot adsz a többi summára?~Salabaetto mindjárt kitalálta, mely
24 8,10| megegyezésről, dolgaikra mentek.~Salabaetto a legelső kínálkozó alkalommal
25 8,10| eredmény megbizonyította és Salabaetto ravaszságát, mely a végrehajtásban
|