Nap,  Novella

 1  1   |         hol vettek most egyszerre, halálra rémítenek. Ennek miatta
 2  2,8 |         vagy azzal, hogy úgy érzi: halálra sorvad.~Történt egy napon,
 3  2,10|          éppenséggel nem vétkeztem halálra magamat; hát ne törődj vele
 4  3,7 | bizonyságokkal oda juttatták, hogy halálra ítéltetett; ezenfelül elgondolkodott
 5  3,7 |            mint hallom, bizonyosan halálra ítélnek, én nem követtem
 6  4,4 |          miatta mindkettő keserves halálra jutott.~Második Guiglielmónak,
 7  5,4 |          már fényes nappal vagyon, halálra rémült; felébresztette Caterinát,
 8  5,4 |          vagyok, és rászolgáltam a halálra, s azért tégy velem, amit
 9  5,6 |       megbántsák. Hát miért akarod halálra adni, holott gyönyörűségekkel
10  5,7 |     csillapította az, hogy Pietrót halálra juttatta, mérget vegyített
11  5,7 |      gonosz lelkű, útnak indult. A halálra ítélt Pietro, kit a poroszlók
12  5,7 |            és felbecsülvén ennek a halálra hajszolt szerencsétlen embernek
13  6,6 |          tesz, melynek miatta néki halálra kell ítélnie, hahogy maga
14  7,1 |           mely engem már napok óta halálra rémítget éjszakánkint; mindeddig,
15  7,5 |       tartotta, hogy bizonyára sok halálra ítélt rabot nem őriztek
16  8,7 |        hölgy feledvén, hogy szinte halálra juttatta a deákot, őszintén
17  8,7 |           nak, kiket a törvényszék halálra ítél, rendszerint bort adnak
18  9,3 |    Calandrinót hazakísérték; ki is halálra bágyadtan a szobába lépvén
19 10,3 |           kiment a kicsiny erdőbe, halálra szántan. Mitridanes felkelt,
20 10,7 |      kétségbeesvén szerelme miatt, halálra szánta magát.~Történt pedig,
21 10,8 |        dolog ez s ezért vezeklésül halálra szánta magát, s hiszi, hogy
22 10,8 |          hanem sokszor boldogtalan halálra juttatott szerelmeseket;
23 10,9 |      tudott, hanem ágyba feküdt, s halálra szánta magát. Midőn pedig