Nap,  Novella

 1  2,3 |  reménylem, tetszeni fog.~ ~Élt valamikor a mi városunkban egy Tedaldo
 2  2,6 |        pedig reménykedett, hogy valamikor csak fordulhat a sors kereke,
 3  2,7 |  megkérdezte, ha nem látta-e őt valamikor Alexandriában. Antigono
 4  2,9 |      Valóban, ha mindannyiszor, valamikor az asszonyok efféle dolgokban
 5  2,10|     való kalendáriumból, melyet valamikor talán Ravennában szerkesztettek.
 6  3,1 |     honnan szekercével a vállán valamikor elindult, minekutána okossága
 7  3,7 |         csak, emlékszel-e, hogy valamikor kedvesed volt?~Az asszony
 8  3,7 |      látszik, eleddig ismerted. Valamikor a barátok fölöttébb szent
 9  3,7 |        felelt:~- Ismerem, uram, valamikor én adtam ezt Tedaldónak.
10  3,10| országabéli Capsa városában élt valamikor egy dúsgazdag ember, kinek
11  4,1 |         ama szeretetnek, melyet valamikor irányomban éreztél, add
12  4,9 |    Provence-beliek mesélik, élt valamikor Provence-ban két nemes lovag,
13  5,3 |      elmesélni.~ ~Rómában, mely valamikor feje volt a világnak, valamiképpen
14  5,9 |        mesélni szokta, hogy élt valamikor Firenzében bizonyos Federigo
15  6,6 |            Prato városában volt valamikor némely törvény, őszintén
16  6,9 |        is tulajdon magam hoztam valamikor tengeren túlról, a Szentföldről;
17  7,3 |   Tudnotok kell tehát, hogy élt valamikor Sienában egy előkelő családból
18  8,7 |        el értelmem szemét, mint valamikor hitszegő ígéreteid elhomályosították;
19  8,9 |       látta az időt, mint ahogy valamikor Brunóhoz, most Buffalmaccóhoz
20  9,1 |      hogy Pistoia városában élt valamikor egy gyönyörű szép özvegyasszony,
21 10,4 |   szerelemre, mellyel irányában valamikor viseltetett, és lovagi becsületére,
22 10,9 |   azokhoz, melyeket én viseltem valamikor, három kereskedővel egyetemben,