Nap,  Novella

 1 Besz |           dolog véges legyen, az én szerelmem is, mely minden szerelmeknél
 2  2,8 |        mellettem teelőtted, lángoló szerelmem védelmére; ha pedig elérik
 3  2,10|        műved, Ámor.~Mert bírtam már szerelmem evilágon,~S remélem, békességem
 4  3,5 |        szavakkal bizonygatnom, hogy szerelmem a legnagyobb és legforróbb,
 5  3,5 | teljességgel megbizonyosodjál ím ez szerelmem felől, mondom neked, hogy
 6  3,6 |            leszen; de mivelhogy ama szerelmem már elmúlt, aggodalmaskodás
 7  3,6 |            reám valaha irántad való szerelmem miatt, vagy abban a hiszemben
 8  3,6 |      irányodban való kimondhatatlan szerelmem miatt, melyet feltett szándékom
 9  3,10|         dologra adjam.~Ó, drága, hű szerelmem, kivel akkor~Elégedett lehettem,~
10  4,2 |         szabad elmondanom, de az én szerelmem Gábriel arkangyal, ki szeme
11  4,6 |        szükséges elmondanom vakmerő szerelmem és szerencsétlenségem történetét,
12  5,10|     ragyogás, mely~Ott izzik, Ámor, szerelmem szemében,~Mindkettőtök rabjává
13  7,10|             Egyetlen békességem, hű szerelmem,~Kinél szerencse-csillagom
14  7,10|         akármi lészen.~Édes csókod, szerelmem,~Kielégíti, úgyé, azt a
15  8,7 |        elkövetett, iránta való nagy szerelmem jutalmául.” A szolgálónak
16  8,7 |            az is igaz: irántad való szerelmem oly nagy erejű, hogy nem
17  8,10|            igen megharagudtam reád. Szerelmem, mit irántad érzek, oly
18  8,10|         nékem az eset, irántad való szerelmem miatt; de mit használ ennyire
19 10,4 |       iránta szerelemre, hogy az én szerelmem legyen eszköze halálból
20 10,5 |             irántad való állhatatos szerelmem megérdemel valami jutalmat,
21 10,5 |              Uram, nem irántad való szerelmem vezérel ide, nem is hittel
22 10,7 |          jól tudom, mely vakmerőség szerelmem a király iránt, s mivel