1-500 | 501-698
Nap, Novella
501 8,7 | innét szemed láttára, mely oly nagy gyönyörűséget lelt
502 8,7 | bennem, mikor még nem voltál oly hazug, amilyenné lettél.
503 8,7 | vett bosszúmban mindvégig oly örömöm legyen, miként most
504 8,7 | a kezdetén vagyon), hogy oly dolgokat írtam volna felőled,
505 8,7 | fedetlen fejére, mégpedig oly erővel, hogy nem csupán
506 8,7 | darabkákra repesztette; s oly kegyetlenül égette, hogy
507 8,7 | rajta egyet; ezenfelül pedig oly igen fájt a feje, hogy úgy
508 8,7 | tetejének pádimentoma pedig oly izzó volt, hogy sem állva,
509 8,7 | sebhedt testére telepedtek, s oly kegyetlenül csípték, hogy
510 8,7 | legyek és bögölyök csípései oly igen eléktelenítették, hogy
511 8,7 | életemnek, ölj meg, mivel oly szörnyű kegyetlen az én
512 8,7 | könnyeim nem elegendők, oly nagy szárazság és forróság
513 8,7 | újra sírva fakadt, mégpedig oly keservesen, hogy a béres
514 8,8 | otthon volt Zeppa, akár nem, oly módon megbarátkozott Zeppa
515 8,8 | pedig ajándékul adok néked oly becses és gyönyörű drágaságot,
516 8,8 | feje felett jártak, sokáig oly nagy fájdalmat érzett, hogy
517 8,9 | meg a cimborám csakugyan oly vidáman és oly jól élünk,
518 8,9 | csakugyan oly vidáman és oly jól élünk, amint te mondod,
519 8,9 | ha valaki megtudja; de oly nagy ama szeretet, mellyel
520 8,9 | ságod iránt viseltetem, s oly igen megbízom benned, hogy
521 8,9 | emez nemes uraknak, kik őt oly igen megtisztelték, minden
522 8,9 | néznél legalábbis császárnak, oly drága ruhákba és oly ékesen
523 8,9 | császárnak, oly drága ruhákba és oly ékesen öltözködünk. De mind
524 8,9 | valóságos paradicsomkertek, oly gyönyörűségesek; és éppoly
525 8,9 | színtiszta igazságot; és oly nagy sóvárgás támadt benne,
526 8,9 | ez a barátkozásuk pedig oly nagy és oly állandó volt,
527 8,9 | barátkozásuk pedig oly nagy és oly állandó volt, hogy úgy lát
528 8,9 | elkezdett kornyikálni. Brunónak oly rettentő nevethetnékje támadt,
529 8,9 | melletted minden cirok-citera, oly firlefáncosan kornyikáltál.~
530 8,9 | többet is, de most hagyjuk. Oly igaz, mint ahogy itten látsz:
531 8,9 | másfelől szavaidért, melyeket oly nagy okosság fűszerez, hogy
532 8,9 | sikerülni is fog, mivelhogy oly gyönyörű könyveid vannak
533 8,9 | azt, mit Oktondi mester oly igen óhajtott. Az orvos,
534 8,9 | ember? Te nem vetted észre oly hamar, mint ő, hogy mit
535 8,9 | mindenkit megnevettettem, oly igen tetszett nékik; s mikor
536 8,9 | akarták, hogy ott maradjak; s oly igen marasztaltak, s oly
537 8,9 | oly igen marasztaltak, s oly igen akarták, hogy mind
538 8,9 | holott még nem is látott, oly igen belém szeretett, hogy
539 8,9 | iparkodott megemberelni magát, oly igen ösztökélte a vágyakozás,
540 8,10| velejöket ott vesztették, oly ügyesen eret tudott vágni
541 8,10| lepedőt hoztak, melyekből oly pompás rózsaillat áradott,
542 8,10| csókolgatta és ölelgette, s oly tüzes szerelmet mutatott
543 8,10| az ágyra vetette magát, s oly keserves jajveszékelést
544 8,10| segítségemről, mivel ha nekem oly nagy szükségem lett volna
545 8,10| de már bizony nem fogadta oly vidám arccal, annyi kedveskedéssel,
546 8,10| Szerelmem, mit irántad érzek, oly nagy, oly forró, hogy eladtam
547 8,10| irántad érzek, oly nagy, oly forró, hogy eladtam birtokaim
548 8,10| nincs szerelmes ember, ki oly boldog volna, amily boldog
549 8,10| hozzám, de nem voltam hozzád oly kedves, mint rendesen; ezenfelül
550 8,10| szeret is valakit, nem tud oly vidám arcot mutatni előtte
551 8,10| vidám arcot mutatni előtte s oly nagy figyelemmel lenni hozzá,
552 8,10| vacsorára és éjszakára, oly bánatosan és szomorú arccal
553 8,10| hanem azt akarom, hogy ki-ki oly tárgyban mondjon novellát,
554 9,1 | szerelméről tudtak volna, oly igen elbűvölte mind a kettőt.
555 9,1 | tartottak; ezenfelül életében oly torz és utálatos egy pofa
556 9,1 | megnyerheted szerelmét, melyre oly igen sóvárogtál, s véle
557 9,1 | leste-várta, vajon csakugyan oly bolondok-e, hogy megcselekszik.~
558 9,1 | ellenkező okoskodásokkal, s oly nagy erővel, hogy egyszerre
559 9,1 | padhoz; az éjszaka pedig oly koromsötét volt, hogy azt
560 9,2 | Végezetül, hogy mindketten oly igen sóvárogtak egymásra,
561 9,2 | papnak nadrágját kapta fel; s oly igen kapkodott, hogy a főkötő
562 9,2 | a többiekkel együtt, kik oly tüzesen és mohón kívánták,
563 9,2 | tréfálkozásra? Azt hiszed, oly dolog ez, melyben helye
564 9,3 | magamnak kívánok; de ha oly egészséges volnék, mint
565 9,3 | Calandrino szavainak hallatára oly nagy nevethetnékjök támadt,
566 9,3 | az egészet, s te megint oly egészséges leszel, mint
567 9,3 | magasztalta Simone mestert, ki őt oly gyorsan meggyógyította,
568 9,4 | ahhoz, hogy meggyógyuljon oly nyavalyából, melyet csak
569 9,4 | mindketten gyűlölték atyjokat - oly igen megegyeztek, hogy barátságot
570 9,4 | kötötte az ebet a karóhoz, s oly esengve rimánkodott, hogy
571 9,5 | hely is alkalmatos minden oly dologra, mi mulatságot és
572 9,5 | mint valamely tündér, s oly szerelmes belém, hogy szemed-szád
573 9,5 | Őszintén szólván, pajtás, oly igen tetszik nekem, hogy
574 9,5 | Niccolosát, s kézzel-lábbal oly fura mozdulatokat tett,
575 9,5 | művelné, és dalolva-táncolva oly vidáman ment előre, hogy
576 9,5 | leányt, kevés idő múltán oly igen ellustult, hogy már
577 9,6 | tudnék csak szállást adni oly előkelő uraknak, mint tik
578 9,6 | falnál; a szobában pedig oly keskeny hely maradt, hogy
579 9,6 | gyönyörűségeket, melyekre már oly régi ideje sóvárogtak.~Miközben
580 9,6 | élvezett férfi asszonnyal oly gyönyörűséget, mint én ővele,
581 9,7 | nyaka s arcának egyik fele oly igen eléktelenedett, hogy
582 9,8 | volt álom, hanem látomás, oly hajszálnyi pontossággal
583 9,8 | elszenvedte, mégsem volt oly igen kegyetlen.~ ~Annak
584 9,8 | ruháját ronggyá szaggatta, és oly serényen munkálkodott, hogy
585 9,8 | rajtad áll; valahányszor oly jól adsz ennem, mint a múltkor,
586 9,9 | hogy készíttesse a vacsorát oly módon, mint Melisso rendeli;
587 9,10| urának is, s hozzátette:~- Ha oly igen jó barátod, mint mondod,
588 9,10| tudtak aludni amaz éjjel (oly epekedve várták a varázslatot),
589 10 | PAMFILO URALKODÁSA ALATT OLY EMBEREKRŐL FOLYIK A SZÓ,~
590 10 | már valamennyinek széle oly ragyogón fénylett, mint
591 10,1 | tott, ki elsőnek szóljak oly magasztos tárgyban, minő
592 10,1 | csekély bölcsességgel, mivel oly embereknek adta mindezt,
593 10,2 | nagylelkűséget tanúsított oly ember iránt, kit bízvást
594 10,2 | nagyobb kívánságom, mint enni, oly igen meggyógyítottak orvosságai.~
595 10,2 | nagylelkűen beszél; miért is oly igen megnyerte tetszését,
596 10,3 | mestereivel rövid idő alatt oly gyönyörű és hatalmas és
597 10,3 | ím ez dicséretes szokását oly sokáig gyakorolta, hogy
598 10,3 | és a jövő-menő utasokat oly pazarlással vendégelte,
599 10,3 | nyerd halálodat, melyet oly igen kívántam, holott semmi
600 10,3 | bűnömért: végy tehát rajtam oly bosszút, minőt bűnömhöz
601 10,3 | világon ember, ki téged oly igen szeretne, mint én,
602 10,3 | és hogy valóban megnyerd, oly tanácsot adtam neked, melyet
603 10,3 | szólott:~- Ments Isten, hogy oly drága kincset, mint a te
604 10,3 | felelt Mitridanes:~- Hahogy oly nemesen tudnék cselekedni,
605 10,4 | novelláinkban elkalandozhatnánk, oly igen megragadták lelkünket
606 10,4 | meg, melynek olynemű és oly nagy volt ereje, hogy kioltotta
607 10,4 | úgy tudják; még nem volt oly nagy ideje áldott állapotban,
608 10,4 | gazdáé lett a szolga, kivel oly nagy jót cselekedett, olyannyira,
609 10,5 | sága szerint, kik látták, oly gyönyörűséges volt, hogy
610 10,5 | elkötelezte; bánkódása pedig oly igen nagy volt, hogy nem
611 10,5 | eltávozhatsz szabadon; de oly módon, miként illendőnek
612 10,6 | társaságokban, miként a miénk, oly részletesen kell mindent
613 10,6 | koszorú övezte; orcájok pedig oly finom és szépséges volt,
614 10,6 | midőn a vízből kiléptek, oly figyelmesen szemlélte testöknek
615 10,6 | melyik tetszett néki inkább, oly hajszálnyira hasonlatos
616 10,6 | hová sodort a mámor.~És oly édesen és bájosán énekeltek,
617 10,6 | testvérét is, mivelhogy oly igen hasonlatos volt hozzája;
618 10,6 | öregség határára jutottál, oly furcsa és hihetetlen dolog
619 10,6 | pedig ragadozó farkas. Hát oly igen hamar elfeledted, hogy
620 10,6 | erő kell hozzá, szavaid oly igen felbuzdítottak engemet,
621 10,6 | mások birtokába adni, mit oly forrón kívánt magának -
622 10,6 | szüntelen fáradozásokban oly erősen fékezte vad gerjedelmet,
623 10,7 | hölgyeim, bizonyára nincs oly értelmes ember, ki nem osztoznék
624 10,7 | száguldani a királyt, és oly kimondhatatlanul megtetszett
625 10,7 | lovagi tornája közben éppen oly pillanatban láttam meg,
626 10,7 | telik bele, és hitem szerint oly hírt hozok néked, mely fölöttébb
627 10,7 | lándzsásan, vértezetben,~S oly szerelembe estem,~Hogy attól
628 10,7 | és énekelni ím ez dalt, oly lágyan-édesen, hogy valahányan
629 10,7 | szinte révületbe estek, oly csendben és figyelmesen
630 10,7 | dalt. Ezen pedig a leány oly boldog volt, s oly igen
631 10,7 | leány oly boldog volt, s oly igen megnyugodott, hogy
632 10,7 | kissé szégyenkezett, mégis oly gyönyörűséget érzett lelkében,
633 10,7 | leányának, kit a király oly boldoggá tett, mint soha
634 10,7 | felelete, s látta, hogy valóban oly okos, miként a király mondotta
635 10,8 | de ezért nem illeti őt oly nagy csodálat, sem oly nagy
636 10,8 | őt oly nagy csodálat, sem oly nagy dicséretes magasztalás,
637 10,8 | benne. Annak okáért, ha oly áradozva magasztaljátok
638 10,8 | gondolatjaik-szokásaik, miért is oly erős testvériség és barátság
639 10,8 | módfelett magasztalta őt, s oly forró szerelemre gyulladt
640 10,8 | megsértetted barátságunkat, oly nagy időn által rejtekben
641 10,8 | szerint mostan égetőbb. Hogy oly forrón szereted jegyesemet,
642 10,8 | joggal szereted Sofroniát, oly jogtalanul panaszkodol a
643 10,8 | az enyém; de ha mostan is oly bölcs vagy, mint máskor,
644 10,8 | ilyesmit gondolnod, ha valóban oly igaz barátodnak tartasz,
645 10,8 | szerelmeseket; s látom, te oly közel vagy ehhez, hogy sem
646 10,8 | könnyűszerrel nem akadnál másra, ki oly igen tetszenék néked; én
647 10,8 | volnék ily nagylelkű, ha oly ritkán s oly nehezen lehetne
648 10,8 | nagylelkű, ha oly ritkán s oly nehezen lehetne feleséget
649 10,8 | megteszem; de bizonyosra vedd: oly ember módjára teszem meg,
650 10,8 | megtetszik, hogy kifogásolni oly dolgokat, melyeken már változ
651 10,8 | Rómába viszem, holott ti oly igen szeretitek. Tehát titkos
652 10,8 | módot a halálhoz, melyre oly igen áhítozott, s nem is
653 10,8 | ekképpen:~- Mért voltál oly bolond, hogy kínoztatás
654 10,8 | közül egyik sem bűnös abban, oly igen megindult szíve e két
655 10,8 | hogy mentegessem; híre-neve oly tiszta, hogy őt ilyesminek
656 10,8 | atyafiságnak lett volna oly nagy a tüze, mely Titus
657 10,8 | könnyeit és sóhajtásait oly hathatósan beégette volna
658 10,8 | indíthatta volna Titust oly nagy bőkezűségre, hogy késedelem
659 10,8 | önthetett volna Titusba oly nagy buzgóságot, hogy mindennemű
660 10,9 | nem érhettek el Paviába oly időre, hogy bebocsátást
661 10,9 | legkedvesebb embere, ki oly ékes szavú, hogy még életökben
662 10,9 | Isten, hogy mi országunkban oly nemes urak teremnének, mint
663 10,9 | lepett benneteket az úton oly késő órában, midőn kénytelenek
664 10,9 | ha a keresztény királyok oly királyi jelességekkel ékeskednek,
665 10,9 | esett megválnia Torellótól (oly igen megszerette már), mégis,
666 10,9 | elmosolyodott, és száját oly módon húzta el, melyet Szaladin,
667 10,9 | haza, s közöttük akadtak oly vakmerők, kik nem átallották
668 10,9 | semmiképpen feddeni azért, hogy oly forrón szereted feleségedet,
669 10,9 | szereted feleségedet, és oly igen félsz, hogy másé leszen;
670 10,9 | ragyogott, mint égő fáklya, s oly nagy kincset ért, hogy szinte
671 10,9 | cselekedjék, s bár van miből, oly rosszul értik a módját,
672 10,10| kínálkoztak is, hogy keresnek néki oly atyától és anyától származó
673 10,10| atyától és anyától származó s oly jeles hajadont, kiben jó
674 10,10| pompás és nagy lakodalmat és oly ünnepséget csapott, mintha
675 10,10| szépségéhez méltó módon oly kedves, oly nyájas és oly
676 10,10| méltó módon oly kedves, oly nyájas és oly előkelő lett,
677 10,10| oly kedves, oly nyájas és oly előkelő lett, mintha nem
678 10,10| előtte ismerte őt.~Ezenfelül oly engedelmes volt férje iránt
679 10,10| engedelmes volt férje iránt s oly hajlandó minden szolgálatra,
680 10,10| férjének alattvalóihoz is oly kegyes és jóságos volt,
681 10,10| tudok megférni embereimmel, oly keservesen panaszkodnak,
682 10,10| való szerelméről nem tudott oly könnyen lemondani, mint
683 10,10| tizenkettedik esztendejét, és oly gyönyörűséges volt, hogy
684 10,10| tetszik, és ha, miként hiszem, oly okos, amilyen szép, bizonyosra
685 10,10| eldicsekedhetem, hogy nincs ember, ki oly boldog volna feleségében,
686 10,10| is érdemelte volna, hogy oly asszonyra akadjon, ki midőn
687 10,10| magunkban nem vettem észre oly szót vagy cselekedetet,
688 10,10| gondolok reája.~Ha tudnám, oly hűséges~E dalia, mint amily
689 10,10| Féltés nem is kinozna.~De oly sok szemet érez~Magán -
690 Veg | szabadsággal éltem, mivel oly dolgokat adtam néha hölgyek
691 Veg | kereken tagadom, mert nincs oly tisztességtelen dolog, mely
692 Veg | fejét egy egy novella, s oly időben, midőn a legtisztesebb
693 Veg | mondani és ítélni őket, ha oly időben s oly emberek olvassák,
694 Veg | ítélni őket, ha oly időben s oly emberek olvassák, amely
695 Veg | mivelhogy Istenen kívül nincs oly mester, kinek minden alkotása
696 Veg | akad. Nem volt még soha oly jól megművelt föld, melyben
697 Veg | Ezenfelül pedig, mivel oly egyszerű ifjú hölgyeknek
698 Veg | nem vagyok súlyos, hanem oly könnyű, hogy a víz színén
1-500 | 501-698 |