Nap,  Novella

 1  1,1|  Mivelhogy efelől megnyugtattál, megmondom: oly makulátlan vagyok én,
 2  1,2| megkeresztel­kedni, most nyíltan megmondom neked, hogy semmiképpen
 3  1,6|         felelte a derék ember -, megmondom neked: mióta idejárok minden
 4  2,1|    Hogyan?~Felelte Martellino:~- Megmondom. Én nyomorékká torzítom
 5  2,1|    loptam el erszényét, én pedig megmondom neked, mit követtem el és
 6  2,7|       vagyok, és féltem, hogy ha megmondom az igazat, hitök ellensége
 7  3,9|    Madonna - felelte a grófné -, megmondom neked. De mindenekelőtt
 8  4,2|       Felelte Alberto testvér:~- Megmondom neked. Midőn amaz éjszakán
 9  5,9|     miért nem adhatom, rövidesen megmondom. Midőn meghallottam, hogy
10  6,9|       versekbe szedvén felelt:~- Megmondom nektek: Lusta-totyakos,
11  7,7|    tartok, hogy megharagszol, ha megmondom: ezenfelül pedig félek,
12  7,7|     ilyen ígéretet tettél nekem, megmondom.~És szinte könnyes szemmel
13  7,7|     felelte Eganónak, mondván:~- Megmondom néked: én is úgy gondoltam,
14  8,7|         a bátyám; de fölmegyek s megmondom neki: szedje a sátor­fáját,
15  8,7|       mit kell végeznie, majd én megmondom néki, ahol és amikor leginkább
16  8,8|      megcselekedted ezt, én majd megmondom a többit, mi még dolgod
17  8,9|    okosabb­nak látlak. És azt is megmondom, hogy ha másért nem szeretnélek,
18  8,9|     elhoz mihozzánk; de már most megmondom, hogy ha Istenre vagy a
19  9,3|       majd nyomban odamegyek, és megmondom, mi a baja, és mit kell
20 10,3|       olyképpen, miként mindjárt megmondom - szólott Náthán. - Te ifjú
21 10,9|     mivelhogy úgy kívánjátok, de megmondom nektek: nem tudom, kik vagytok,