Nap,  Novella

 1  2,8 |       leányát, s méghozzá jól tudta, kinél, feltette magában, hogy
 2  2,8 |         történt.~Ama nemes hölgynek, kinél Giannetta éldegélt, férjétől
 3  2,8 |           ruházatban távozott attól, kinél oly nagy ideig tartózkodott,
 4  2,8 |      kérdezősködött ama hölgy felől, kinél leányát hagyta és annak
 5  2,10|            más, kiváltképp pedig őt, kinél kedvesebbet világéle­temben
 6  2,10|        léptem,~Azt a dicső leventét,~Kinél szebbet, izzóbbat, bájosabbat~
 7  3,7 |          barátnak szavai adtak okot, kinél akkoriban meggyóntam: mikor
 8  4,4 |       küldött Guiglielmo király­hoz, kinél is panaszt emeltek, miként
 9  4,10|             mellettünk az asztalost, kinél ama láda volt, melyben Ruggierit
10  5,1 |        méltóknak ítélik, mint minden­kinél derekabb embereket. Ők a
11  5,2 | hányattatását a jószívű hölgy előtt, kinél lakott, és mondotta néki,
12  5,2 |               mellyel a nemes hölgy, kinél lakott, elhalmozta. Martuccio
13  5,2 |              övezte a nemes hölgyet, kinél Costanza lakott, megköszönte
14  5,10|            elmeséli, ~hogy Ercolano, kinél vacsorán volt, házában felfedezett
15  6,1 |             hogy midőn Bonifác pápa, kinél Geri Spina úr nagy becsületben
16  7,10|            békességem, hű szerelmem,~Kinél szerencse-csillagom van,~
17  8,7 |          cselekedtek.~Ottan a hölgy, kinél könnyen állt a füllentés,
18  9,10|          szívem vágyakozva bomlik,~S kinél jobbat nem is tudnék kívánni,~
19 10,4 |            az én legdrágább kincsem, kinél drágábbat soha nem akarok;
20 10,6 |        halastónak lépcsőjéhez, s az, kinél a serpenyő volt, letette