Nap,  Novella

501  9,8 |            vörös boroddal, mivelhogy ő mulatni kíván kicsinyég
502  9,8 |             magát, és mondotta, hogy ő ugyan Filippóhoz senkit
503  9,9 |          ugyanoda volt menendő, hová ő maga; s miként már szokások
504  9,9 |           mindenki szerette, mihelyt ő is szeretett másokat.~
505  9,10|          Pamfilo fejére, mivel immár ő volt az egyetlen, ki még
506  9,10|           adja meg néked ehhez Isten ő kegyelmét, miként nekem
507  9,10|           Úgy szeretem, s úgy szeret ő is engem.~És ha egy egy
508  9,10|          találok,~Amely szememben az ő képe mása,~Leszakítom, és
509 10,1 |        megbizonyítja neki, ~hogy nem ő a hibás benne, hanem a lovagnak
510 10,1 |          érdemelték meg; mivel pedig ő maga, holott annak tartotta
511 10,2 |              nyavalyájára annál, mit ő készít majd neked; ez, mit
512 10,2 |            kiket életemben ismertem, ő bizonyára egyike a legderekabbaknak;
513 10,3 |              s alamizsnát kért tőle, ő pedig adott neki; annak
514 10,3 |             és alamizsnát kértem, de ő, mint észre­vettem, egyszer
515 10,3 |              meg ne mondja, miképpen ő maga Náthán; azok tehát
516 10,3 |      udvariasan megkérdezte, kicsoda ő, s mely jó szél hozta errefelé,
517 10,4 |            adta és hangoztatta, hogy ő is ekképpen vélekedik, annak
518 10,4 |    elküldötte őket a hölgyért, ki az ő kívánságára pompásan felöl­
519 10,4 |       nemtörődömségökben elvetettek, ő pedig jószeren­csé­jére
520 10,5 |        ajándékokat kínáltál nékem az ő nevében; de ezeket csak
521 10,5 |              elküldött ide; tehát az ő parancsára hajlandó vagyok
522 10,7 |    szomorúsággal halok meg, ha előbb ő nem tudja meg szándokomat;
523 10,7 |               Minő hatalmat szerzett ő felettem:~S most fáj eképp
524 10,7 |            kimúlnom a világból,~Hogy ő viszonzó érzelmet nem ápol;~
525 10,7 |             anyja s hasonlatosképpen ő maga is mind boldogok voltak,
526 10,8 |             kerekedett felül, s hogy ő bizony elpusztul Sofronia
527 10,8 |           másként volna, ismervén az ő szépségét s te lelkednek
528 10,8 |        szerelmed tisztes lehetne, ha ő másé volna, nem pedig az
529 10,8 |      elvegyem tőled azt a lányt, kit ő néked, a méltóbbiknak adott.
530 10,8 |   beleegyezni abba, hogy Sofronia az ő felesége legyen, s éppen
531 10,8 |    hányták-vetették a dolgot, mígnem ő jegyesemmé lett; miért is
532 10,8 |             s felháborítanám mind az ő, mind magam atyjafiait;
533 10,8 |          elkövetett, elmondván, hogy ő bizony Titusnak felesége,
534 10,8 |         fenyítésre is rászolgált. De ő bizonykodott, hogy becsülettel
535 10,8 |            vakmerőség kifogásolni az ő cselekedeteiket, s minémű
536 10,8 |           hogy ab aeterno nékem volt ő szánva, nem pedig Gisippusnak,
537 10,8 |            bizonyítanom nektek, hogy ő bölcsebb volt nálatok, mivel
538 10,8 |           tudományunkban. Igaz, hogy ő athéni, én pedig római vagyok.
539 10,8 |            ura az egész világnak, az ő városa pedig alattvalója
540 10,8 |        hatalom és a tudomány, holott ő a magáét legfeljebb ha tudományáért
541 10,8 |      beleegyezzék olyasvalamibe, mit ő nem volt hajlandó megtenni;
542 10,8 |             közeledtem hozzá, miként ő maga igaz hittel megbizonyíthatja,
543 10,8 |           akar-e engem férjéül, mire ő igennel felelt. Ha úgy véli,
544 10,8 |             ily hitványság lakozzék. Ő tehát, vagyis Sofronia,
545 10,8 |              Sofronia az övé legyen, ő pedig kedves rokonuk s Gisippus
546 10,8 |              eszébe jutott, mit tett ő egykor érette, s akkor méltatlankodva
547 10,8 |             már leszállt az éjszaka, ő pedig még nem evett, s pénze
548 10,8 |            vonták, megvallotta, hogy ő a gyilkos, de nem volt már
549 10,8 |             te vagy a gyilkos, hanem ő.~Gisippus feltekintett,
550 10,8 |       hírhedett rabló; mivel valóban ő követte el a gyilkosságot,
551 10,8 |          éltek egy házban, boldogan, ő Fulviájával, Titus pedig
552 10,9 |              ekképpen: „Keresztény”, ő pedig viszont nem ismerte
553 10,9 |        semmit nem tudnak Paviában az ő állapotja felől; bizonyosra
554 10,9 |  bizonykodván, hogy ha meg­nyugszik, ő úgy intézi, hogy a megszabott
555 10,9 |              kiket életemben láttam, ő az, kinek erkölcse, viselkedése,
556 10,9 |             derékaljakból, melyek az ő szokások szerint csupa bársonyból
557 10,9 |         kérte, hogy ne féljen, mivel ő Torello, tulajdon unokaöccse.
558 10,9 |              fejedelmi drágaságokat, ő pedig elmesélte az apátúrnak,
559 10,9 |           szembe feleségével, kit is ő kimondhatatlan gyönyörűséggel
560 10,9 |              abban a hiszemben, hogy ő halott, feleségét feleségül
561 10,10|          pedig tudván, hogy már csak ő egymaga tartozik novellát
562 10,10|        semmin meg nem háborodni, mit ő mond vagy cselekszik, és
563 10,10|         feleségemül akarok, ha ugyan ő akar engemet férje gyanánt.~
564 10,10|              most bizonykodtak, hogy ő a világ legbölcsebb és legnagyobb
565 10,10|            múltán mindenfelé csak az ő jelességéről és illendő
566 10,10|            tisztesség miatt, melyben ő és a többiek részesítették.
567 10,10|    cselekednem, mit uram parancsolt. Ő pedig parancsolta, hogy
568 10,10|            csak annyit mondott, hogy ő mindenben megnyugszik, mi
569 10,10|              ezt a hölgyek fogadták, ő pedig belépett a terembe,
570 10,10|           emberhez adta feleségül, s ő maga hosszú és boldog életet
571 Veg  |             volt a Paladinoknak, még ő sem tudott annyit toborozni
572 Veg  |             s éljetek békességgel az Ő kegyelmében.~ ~ ~ ~ ~