Nap,  Novella

 1  1,1 |               hogy ha meggyónná őket, valamennyit kegyesen megbocsátaná neki;
 2  1,2 |            gonosz, verje meg az Isten valamennyit: és mondom neked, hogy ha
 3  2,5 |           ámbátor igen kívántam volna valamennyit meglátni), hogy most már
 4  3,7 |           meghatottan fogadta őket, s valamennyit szájon csókolta, s nem sok
 5  3,9 |           soha nem tudta elfelejteni, valamennyit visszautasí­totta, ám soha
 6  5   |          szundítás idejére a Királynő valamennyit elbocsá­totta; némelyek
 7  5,10|           tűzre vetni s hamuvá égetni valamennyit!~Ám aztán eszébe jutott
 8  6   |               a Királynő egybehívatta valamennyit, s akkor szokásuk szerint
 9  6,8 |      egyetemben elharapódzott, s mind valamennyit kiirtotta. Ama dicséretes
10  6,9 |             ama kilenc tulajdonság, ő valamennyit versekbe szedvén felelt:~-
11  7   |               a figyelmes udvarmester valamennyit elfüggönyözte francia rásaszövettel,
12  7,1 |              fölöttébb megbecsült, és valamennyit gondosan megőrizte lelkének
13  7,3 |             én rájuk olvasok, és mind valamennyit elpusztítom, s minek előtte
14  8,6 |       szomszédod a ludas benne; és ha valamennyit összegyűjthetnéd itten,
15  8,9 | Tenyerestalpasát. De mit soroljam fel valamennyit? Ott van a világ valamennyi
16  8,9 |      olyannyira el tudtam kápráztatni valamennyit beszédemmel és okosságommal.
17  9,4 |              megfenyegette őket, hogy valamennyit elfogatja és Sienába kísérteti;
18 10,3 |           házamba, erőmtől telhetőleg valamennyit megelégítettem abban, mit
19 10,9 |             apáturat meg a barátokat, valamennyit kérte, hogy hazatéréséről