Nap,  Novella

 1  1,1|    nyugtot hagyjak neki, s ezzel olyasmit cselekedjem, amivel lelkemet
 2  1,4| lelkiismeretét, szégyellte magát olyasmit cselekedni a baráttal, mire
 3  1,8|       Uram, nemigen hinném, hogy olyasmit tudnék mondani neked, mit
 4  2,3|          fiatalságom miatt talán olyasmit kell cselekednem, mi az
 5  2,5|           de hallani fogsz tőlem olyasmit, amin fölöttébb el fogsz
 6  2,9|         hogy sohasem követtem el olyasmit, miért férjemtől ilyen jutalmat
 7  3,3|          hogy netalán elkövetnék olyasmit, mi kedve és becsülete ellenére
 8  3,5|        kitün­tetésnek venném, ha olyasmit parancsolnál nekem, mit
 9  3,5|  szerelmesnek érzelmes szavai, s olyasmit kezdett érezni, mit annak
10  3,6|       nem mernék elmondani neked olyasmit, miről tudom, hogy bizonyosan
11  3,6|       Catella, ki elment keresni olyasmit, amit szívesebben nem lelt
12  3,6|          és ha sikoltoznál, vagy olyasmit cselekednél, hogy eme dolognak
13  3,7|      elköltözött innét: s mintha olyasmit hallottam volna, hogy ezek
14  3,7|         van férjnél és sok egyéb olyasmit, amit maga tapasztalásából
15  4,2|             Hát jó, ma elkövetek olyasmit, mit már nagy ideje el nem
16  5,4|      most kötelességemnek tartom olyasmit elmondani, amivel kissé
17  7,5|         asszony:~- Uram, ne tégy olyasmit, hogy bárkit is házamba
18  7,9|         volna tőled, hogy te meg olyasmit láttál, mintha én meg­cselekedtem
19 10,8|           hogy kínoztatás nélkül olyasmit vallottál, mit soha nem