Nap,  Novella

 3012  9,10|             mesterséget űzte, kit is hajlan­dósága és barátsága jeléül apuliai
 3013  7,10|                  most már kijelentem hajlan­dóságomat mindennémű vezeklésre, melyet
 3014 10,8 |                    életem, mint a ti hajlan­dóságotok, mivelhogy barátja vagyok,
 3015  4,10|          megvizsgálta ennek baját, meg­mon­­dotta hozzátartozóinak, hogy ha
 3016  8,7 |                     pedig emez igéket elmon­dottad, megjelenik előtted két
 3017  8,6 |                    látták, valamennyien mon­dották: egészen bizonyos, hogy
 3018 10,4 |               amerre novelláinkban elkalan­­dozhatnánk, oly igen megragadták lelkünket
 3019  6,1 |                 akár talán Cisti ínycsiklan­dozó iddogálásának láttán megszomjazott,
 3020  4,10|                 vagy azért, mert sokat fára­dozott napközben, vagy mert sós
 3021  8,9 |                 melyekhez képest a velencei dózsénak ágya kismiska, melyekbe
 3022   |                  magokat s kicsapongásra és dőzsölésre adják fejőket, abban a hiszemben,
 3023   |                  hagy ha nagyokat isznak és dőzsölnek, és dalolva, tréfálkozva
 3024  1,7 |                   láttam tulajdon szememmel dőzsölni, de soha még olyan gondolat
 3025  5,5 |                      ma oly igen megcsiklan­doztál, hogy senkinek sincs oka
 3026  2,4 |             megismerte, mely sok és értékes drágaköve van: annyi, hogy ha illendő
 3027  2,4 |               indult. S minekutána sikerült drágaköveit eladnia, nagy csomó pénzt
 3028  2,5 |                  egy rubinkővel hazatér~- A drágakövek, melyeket Landolfo talált,
 3029  2,4 |            foglalatban és szabadon rengeteg drágakövet talált benne, melyekhez
 3030  8,8 |                     a menyecskének:~- Íme a drágaság, melyet néked ajándékozok.~
 3031 10,9 |             feleségét, hogy ne legyen semmi drágasága, mit meg nem mutatott nékik.
 3032  1,3 |                   kincstárában legbecsesebb drágaságai közt volt egy gyönyörűséges
 3033 10,9 |      megvigasztalódtak.~Torello, minekutána drágaságainak némely részét annak ajándékozta,
 3034  8,10|              hazatért, s ruháival és minden drágaságaival pompásan felékesítette szobáját,
 3035  2,9 |                  kereskedők bódéjába, egyéb drágaságok között megpillantott egy
 3036 10,1 |                     gyűrűim és minden egyéb drágaságom, a másik pedig színig tele
 3037  2,6 |              vérével, és keressen más módot dühének csillapítására; példának
 3038  6,9 |                biztosra vettem.~De zsarnoki dühöd, ó, te kegyetlen,~Száz fegyvert
 3039  8,9 |                 üvölteni és toporzékolni és dühöngeni, s a Santa Maria della Scala
 3040  2,7 |                 igen belelovalták magukat a dühöngésbe, hogy előkapták tőrüket,
 3041  2,7 |                  melyek is, mivel fölöttébb dühöngtek, oly igen hányták-vetették
 3042  9,9 |                   abba, s újra meg újra még dühösebben verte roppant erővel hol
 3043  5,1 |                   sarkantyúzta, csodá­latos dühvel ellenségeire vetette magát,
 3044  3,1 |                     odaszólt az egyik: „Ezt dugd be ide!”; mondta rá a másik: „
 3045  8,6 |                  adsz mindent, mit el tudsz dugdosni; ez tehát bizonyosra veszi,
 3046  7,8 |                  ágyáig, ottan a takaró alá dugja, s mikor ágyba fekszik,
 3047  6,1 |                  legkevésbé gyanús zugaiban dugják el, s onnét csak a legnagyobb
 3048  4,10|                részemül, de ládába ugyan ne dugjanak.~ ~Ha az előbbi novellák
 3049  5,6 |                   ámbár látta, hogy az igen dúl-fúl mérgében, mégsem hallgatta
 3050  5,3 |                intézkedni akart, hogy megin­duljanak az erdőbe a leány keresésére,
 3051  3,7 |              terhöktől kellőképpen megszaba­dulnak, ha azt adják feleletül: „
 3052  9,5 |                    hogy ha szerelme nem jut dűlőre, minekelőtte a munka bevégződik,
 3053  9,8 |                Biondello becsapta, miért is dúlt-fúlt magában, s elhatározta,
 3054  9,8 |                    a körmei közül, azon mód dúltan, kócosan; és megmondották
 3055  2,7 |            szenvedett és elesett, és Basano dúlva-rabolva közeledik, egy értelemmel
 3056  8,5 |              Locsifecsi szomszédasszonyt és Dundi bélmosó asszonyt, meg azt,
 3057  8,6 |                 mert különben mindent elmon­dunk monna Tessának.~Calandrino
 3058  3,7 |                    ezek a mai barátok bő és dupla és fényes és finom szövetekből
 3059  8,9 |                 leróják néki adójukat, nagy durrogás közben. És azt is megmondhatom,
 3060  5,10|                  ujjáról, hanem továbbra is durván ránehezedett -, elkiáltotta
 3061 10,2 |            következik.~ ~Ghino di Tacco, ki durvasága és rablásai miatt messze
 3062 10,10|          cselekedetét, hanem inkább oktalan durvaságát, ámbátor jó véget ért. De
 3063  8,9 |                rengeteg hangszerből, s mily dús-dallamos éneket zengenek; azt sem
 3064 10,8 |                   ősi volta miatt, hanem ma dúsabban virágzik, mint valaha. Szemérmetességből
 3065 10,8 |                     ifjúnak adta, Gisippusé dúsgazdagnak; a tiétek olyan ifjúnak,
 3066  4,1 |                    a barmokat őrzik, egykor dúsgazdagok voltak, s vannak köztük
 3067  7,6 |           Városunkban, mely minden javakban dúskálkodik, élt valaha egy szépséges
 3068  3,6 |                  sarjadt, roppant vagyonban dúskálkodott, bizonyos Ricciardo Minutolo
 3069  1,6 |                    nagy birtokai vannak, és duzzadt az erszénye, cum gladiis
 3070  8,4 |                   szája idétlen volt, ajkai duzzadtak, fogai pedig rendetlenek
 3071   |                 valamennyien jó hangulatban ebé­deltek; asztalbontás után
 3072  8,9 |                    vacsorákat és csodálatos ebédeket adott néki, s ugyancsak
 3073  8,8 |                szólítsad, hogy jöjjön át, s ebédeljen velünk.~A menyecske, ki
 3074 10,9 |                   tőlök, hogy társaságukban ebédeljetek, megtehetitek, ha akarjátok.~
 3075  8,8 |                       Egyik barátomnál kell ebédelnem ma, kit nem akarok megvárakoztatni,
 3076  1,7 |                  uram színe előtt, ki éppen ebédelt. Mire Cane uram meglátta,
 3077  1,7 |                    sok mindenfélét, amit az ebédhez készítettek, és így szólott
 3078  1,7 |                     kellett jönnie, hogy az ebédlőterembe jusson. Szokás volt pedig
 3079  8,9 |              faliszőnyegeket körös-körül az ebédlőteremben s a királyi módon megterített
 3080 10,9 |              szívesen látja. Tehát midőn az ebédnek ideje elérkezett, Torello
 3081  5,9 |                 elmulattat addig, míg én az ebédről gondoskodom.~És ámbár fölöttébb
 3082   |             megtehették, mivelhogy mindenki ebek harmincadjára hagyta magát
 3083  9,7 |           valamennyien dicsérték az asszony éberségét, parancsolta a Királynő
 3084  9,4 |                  esküdözvén igen kötötte az ebet a karóhoz, s oly esengve
 3085  3,9 |                 elmondotta először szerelme ébredését, aztán hogy ő kicsoda, és
 3086  5,1 |                 érezte valamely gondolatnak ébredezését, s most palléro­zatlan és
 3087  7,1 |                férje, úgy tett, mintha most ébredeznék és szólott:~- Micsoda, mit
 3088  2,3 |                szívében ismeretlen érzelmek ébredtek, ahogy Alessandróra pillantgatott,
 3089   |                    ösztönös sóvárgásában ne ébresszen holmi haszontalan és szenvedélyes
 3090 10,7 |                   tagadd hát,~Eredj hozzá s ébreszd emlékezését~A napra, melyen
 3091  1,6 |                   szánakozást ébresztett és ébreszt bennem, midőn meggondoltam,
 3092  8,7 |               próbálj őbenne gyöngéd érzést ébreszteni becsületed iránt, melyet
 3093  6,9 |                 jobb jövendőnek reménységét ébreszti benne; és összehordott hetet-havat,
 3094  5,1 |                 mint a szunnyadó tehetségek ébresztője, azokat a szörnyű homálynak
 3095 Veg  |                  szabadság, mint a festőnek ecsetjét, ki lefesti Szent Mihályt,
 3096  6,4 |                  rajzónjával, tollával vagy ecsetjével nem ábrázolt volna oly hűséges
 3097  2,9 |                drágaságokat, arany és ezüst­edényeket és pénzt oly sokat ajándékozott
 3098   |        összeolvadásokat, melyekben tőletek, édes-drága nők, részesülnek, vegyék
 3099  1,1 |                     hogy szidalmaztam az én édesanyámat, ki kilenc hónapon által
 3100  2,6 |                   És ámbár néhanapján látta édesanyját, ki Currado feleségénél
 3101  8,6 |           Szelídgyömbér-pirulával meg finom édesborral meg lehetne csinálni; meg
 3102  2,10|                     keservesen sírt, kezdte édesdeden vigasztalni őt. Hogy pedig
 3103  4,6 |                  idő múltán oly igen hozzám édesedett, hogy tapodtat sem tágított
 3104  7,7 |                ekképpen felelt:~- Anichino, édesem, bizakodjál; sem nemes embernek,
 3105 10,6 |                 hová sodort a mámor.~És oly édesen és bájosán énekeltek, hogy
 3106  8,10|                lépre csalni és szerel­mökre édesgetni; és már sokat behálóztak,
 3107  2,6 |                  rákövetkező öröm meg tudta édesíteni.~ ~Bájosabbnál bájosabb
 3108  2,9 |                  elkövettek, elhiszem, hogy édeskevesen adnák fejöket ilyesmire;
 3109   |             fényének ereje, mézes szavaitok édessége és ábrándos sóhajaitoktól
 3110  3,4 |                   örök boldogság csodálatos édességét, ha ugyan áhítatosan végezted
 3111  5,6 |                  Landolfo di Procidának, ki édestestvére Gian di Procida úrnak, kinek
 3112  9,8 |                   Mit üzengetsz nekem holmi efféléket: megrubin­tosítani, meg
 3113  5,1 |                 megtartani menyegzőjét a te Efigeniáddal, hogy e réven élvezze a
 3114  5,1 |                      Ekképpen veszítette el Efigeniáját a szerencsétlen és szerelmes
 3115  5,1 |                  volna tőle néhány csóknál. Efigéniát számos rodoszi nemes hölgy
 3116  2,3 |                 történt, hogy mint a derült égből lecsapó villám, Angolországban
 3117   |                    a csillagok ékességei az égboltozatnak, és tavaszidőn a virágok
 3118  5,1 |                    világosságot derített az égboltozaton. Akkor látták, hogy talán
 3119  1,10|            éjszakákon csillagok ékesítik az égboltozatot, és tavasszal virágok ékesítik
 3120  4,2 |                   vagyok a legszebb asszony égen és földön, legalábbis így
 3121  5,9 |                     szegény, mint a templom egere?~Felelte nékik az asszony: -
 3122  8,9 |                      mígnem megfestem ím ez egereknek farkát, annak utána pedig
 3123  5,10|               istennyila csapjon belétek és égessen meg benneteket, ti pokolnak
 3124  9,2 |              Isabetta erre nem ügyelt, s az egészből mit sem sejtett, egyik éjjel
 3125   |              beléptek, feltárult előttük az egésznek csodálatos szépsége, s kezdték
 3126   |              osztogatták a jó tanácsokat az egészség megóvására; nem volt foganatja
 3127 10,8 |                    szerezd vissza elveszett egészségedet és nyugodalmadat és vidámságodat,
 3128  3,2 |             mindenesetre kérlek, vigyázz az egészségedre.~Mondá akkor a király:~-
 3129  3,9 |                 megszegjem szavamat, melyet egészségem visszanyerése fejében adtam
 3130  1,1 |                      és mindent megtegyenek egészségének helyreállítására. De minden
 3131  7,3 |                   soványabbá, vékonyabbá és egészségesebbé teszi az embereket; és ha
 3132 Veg  |                     sokak szerint pompás az egészségeseknek, viszont ártalmas a lázas
 3133  3,1 |                  addig adjon nekem az Isten egészséget, míg én ráadom fejemet,
 3134  3,8 |                 nagy ideje már nem látta az eget. Mikor pedig az apáturat
 3135  4,10|                    oly szörnyen s iszonyúan éget,~Hogy a halált várom bizodalommal.~
 3136  6,9 |                    hajt, mint nekünk, ámbár égetése ugyan nem kerül semmibe.
 3137  6,9 |                    az egész esztendőben nem égetheti meg magát, úgy hogy meg
 3138 10,8 |                  vélekedésem szerint mostan égetőbb. Hogy oly forrón szereted
 3139  2,8 |                   meg sem moccant, csak még égetőbben érezte szívében a szerelem
 3140  7,10|                  Vágyó, halálos lángolással égetsz?~Ó, mondj igent, hadd hallom:~
 3141  3,9 |                  alatt nem gyógyítalak meg, égettess meg engemet; de ha meggyógyítalak,
 3142  5,6 |                   nép szeme láttára máglyán égetteti meg őket; odafordult tehát
 3143  5,6 |                  kik azok, kiket meg akarsz égettetni?~A király felelte, hogy
 3144  2,7 |                    a következő nap hajnalán Eginába érkeztek. Ottan partra szálltak
 3145   |                   halálos pestis, melyet az égitestek hatalma vagy Istennek bűnös
 3146  1,10|                vágyat,~Ha maga is netán~Nem égne szintilyen gyönyörüségben.~
 3147   |               nemesebb fajta sem, mely a mi égövünk alatt tenyészik, hogy ne
 3148  5,10|                  érzi az már,~Hogy lelkemet égőn eléje tárom,~S e tűz már
 3149   |            ragyogása elűzi az éjszakát, már égszínkékre változtatta a nyolcadik
 3150  2,10|                     De lángokról, melyekben~Égvén, parázslok, s élek önfeledten,~
 3151  7,9 |                tartasz engemet, hogy ha már egyál­talán ilyesmin járna az
 3152  2,8 |                 leánya sem akkor, sem utóbb egyáltalában nem ismerte meg, mivelhogy
 3153 10,10|                    és számosan a környékből egybegyülekez­tek, és várták Gualtieri
 3154  8,9 |                    néked, hogy valahányszor egybegyülekezünk, csoda látni is a faliszőnyegeket
 3155   |               felkeltek, s ideje volt, hogy egybegyülekezzenek a novella­mondásra, a Király
 3156  6,9 |               síkságra, ottan szép mederben egybegyülemlett, és rohanvást sietett a
 3157  3,9 |              magában, mit kell cselekednie, egybegyűj­tötte tartományának legöregebb
 3158   |             eredményeképp e díszes társaság egybegyűlt, azon töröm fejemet, hogy
 3159  3,6 |                 dolgokat kezdett az esettel egybeilleszteni, s hirtelen haragra gerjedvén,
 3160   |                     egyéb virágok illatával egybekeveredvén, úgy érezték, mintha Kelet
 3161  6,9 |             asszonyok, ahányan csak voltak, egybesereglettek a várban, hol is alig fértek
 3162  8,2 |                  mozsártörőt, mivel a kettő egybetartozik.~Bentivegna abban a hiszemben
 3163  4,3 |                     pedig szegény; ha tehát egybetennétek gazdagságtokat, és nékem
 3164  8,7 |                miattad szenvedtem, s ha azt egybevegyíted e mostani forrósággal, bizonyosan
 3165  4,8 |                nyúlt, s mikor gondolatjában egybevetette iránta való hosszú szerelmét
 3166  7,9 |                     ezt megismerem abból az egyből, hogy látom és tudom, miképpen
 3167  1,7 |                    akkor az apát: „Hát csak egye a magáét, ha van neki, mivelhogy
 3168  5,10|           gondoskodol rólam, de tudod, hogy egyebekben mily szűken vagyok, s mióta
 3169   |                      hány deli ifjú, kiket, egyebekről nem is szólván, egy Galenos,
 3170   |              virágot, ki szagos füveket, ki egyébfajta fűszerszámokat tartott,
 3171  6,8 |                     győzedelemnek avagy más egyébnek örvendetes híre érkezett
 3172  8,5 |                   vélekedése szerint minden egyébnél furcsább volt: mégpedig
 3173  2,6 |                 rávette, hogy átöltözzék és egyék; végezetül pedig hosszas
 3174  5,10|                    maga bűnének szabad utat egyenget, ekképpen fogott szóba:~-
 3175  7,8 |                szabadult meg, hanem utat is egyengetett magának, hogy a jövendőben
 3176  6,9 |                    diót tört, s annak héját egyenként eladogatta. De mivel nem
 3177 10,8 |                 szerette. És vizsgáljuk meg egyenkint, hogy az, mit mondok, igaz,
 3178  5,1 |             Ciprusba; miért is valamennyiök egyértel­mű vélekedése szerint Kréta
 3179  4,8 |                  sérülést rajta nem leltek, egyértelemmel kimondották, hogy csak fájdalmában
 3180  6,5 |                     imént itt is ez volt az egyértelmű vélekedés; a Baronciak pedig
 3181  1,4 |                 hogy az elhódított zsákmány egyes-egyedül az övé legyen: magához hívatta
 3182   |           szundítani, hanem ott maradtak, s egyesek regényt olvastak, mások
 3183  4,8 |                 kiket a szerelem nem tudott egyesíteni életökben, azokat feloldhatatlan
 3184  4,8 |                  feloldhatatlan közösségben egyesítette a halál.~
 3185  4,1 |                    hogy lelkem a te réveden egyesüljön ama lélekkel, melyet nékem
 3186  4,7 |                   akkor nagy gyönyörűségben egyesültek. Ez pedig mindkettőnek oly
 3187  9,6 |                 hajadon leány, a másik alig egyesztendős fiúcska, kit anyja maga
 3188  6,6 |                   foglalniuk, s mindazoknak egyetértésével kell megalkottatniok, kikre
 3189 10,10|                    tisztességet, állhatatos egyetértést, állhatatos testvéries együttélést
 3190  2,9 |                   úgy látszik, valamennyien egyetértettek abban, hogy otthon hagyott
 3191  1,1 |                    ha mindezek megvolná­nak egyetlenegy emberben, és az oly igaz
 3192  2,7 |                    nem ütötték nyélbe a meg­egyezést, mivelhogy bizonyos dolgok,
 3193   |                vélem: mindenképpen meg kell egyeznünk valamelyikünkben, ki fejünk
 3194 10,8 |                      megtetszett, mely igen egyformák gondolatjaik-szokásaik,
 3195  4,1 |             különbséget, kik egyébként mind egyformának születtünk és születünk;
 3196  1,10|                  viselkedés akár a túlságos egyhangúság, akár más ok miatt nem válik
 3197  1,7 |                  főpap a pápa után Istennek egyházában; és csodálatos és nagyszerű
 3198  1,2 |                   és a nyilvánvaló simoniát egyházigazgatásnak nevezték és a torkosságot
 3199 10,1 |                     Ruggieri úr, emez ládák egyikében vagyon koronám, királyi
 3200  4,10|                    végezetül megakadt szeme egyiken, kibe minden reménységét,
 3201   |          megszelídültek volna; ők pedig hol egyikhez, hol másikhoz közeledtek,
 3202  1,1 |                bűnöket gyón meg a barátnak, egyiknek-másiknak hallatára olyan nevethetnékjök
 3203   |                     az a tulajdonsága, hogy egyikről a másra átragad, oly fertőző
 3204  2,7 |              bennünket néhány ifjú, s egyik egyikünket, másik másikunkat elhurcolt.
 3205 10,9 |                minden dolgait rendbe hozván Egyiptomban, ürügyül vetette, hogy zarándokútra
 3206   |                  még az egyszerű emberek is egykedvű nemtörődömséggel fogadnak.~
 3207  2,5 |                     aki vagyonát és önmagát egyképpen kezébe adta hűséges szerelmében,
 3208  2,5 |                  nagy vödör; menjünk oda, s egykettőre mossuk meg.~Ahogy a kúthoz
 3209  8,7 |                     álom órájában, egy szál egymagad meztelenül ama képmással
 3210  5,3 |                    Leányom, mit keresel itt egymagadban ez órában ím ez környéken?~
 3211 10,3 |                döntöttek; miért is ha engem egymagamat meggyilkolni akartál, hogy
 3212  7,1 |                    mertem próbát tenni vele egymagamban; de most, hogy itt vagy
 3213  7,9 |                  Lidia még gyakorta nyertek egymásban zavartalan gyönyörűséget
 3214  2,7 |                    több szúrást is ejtettek egymáson (mivel azok, kik a fedélzeten
 3215  1,8 |                 abban töltik idejöket, hogy egymásról rosszat mondanak, konkolyt
 3216   |               hiszen mindegyikünknek van jó egynéhány: és ottan tőlünk telhetőleg
 3217  3,5 |                   látta, hogy feléje villan egyszer-egyszer annak szeme, ezenfelül pedig
 3218  2,8 |                     asszony ennek hallatára egyszeriben megfeledkezett szerelméről,
 3219  6,9 |                    itten még a régiek nyers egyszerűsége élt, nemcsak hogy nem láttak
 3220  3,7 |                   álmukban rajtaütött a két egytestvér fogadóson és szolgájukon,
 3221  3,10|                vissza­vonultak. A leány, ki együgyűcske volt, s mindössze talán
 3222  2,9 |                mivel nem képzellek oly igen együgyűnek, hogyha megfigyelted volna,
 3223  7,1 |                  némiképpen korlátolt; emez együgyűségéért több ízben is megtették
 3224  9,5 |               kerültek közöttünk Calandrino együgyűségei, mégis, mivel valamennyi
 3225  3,8 |             egyetemben sokat mulatott annak együgyűségein. Nem sok időbe telt, a por
 3226  3,6 |               akarok sikoltozni itten, hová együgyűségem s túlságos féltékenységem
 3227  7,1 |                      Mivel ismerte férjének együgyűségét, és szerelmes volt Federigo
 3228 10,10|          egyetértést, állhatatos testvéries együttélést láttam és hallottam. Ez
 3229   |                pedig ki légyen az első, azt együttes választásunk döntse el:
 3230  7,10|                     elvesz!~S ha várva várt együttlétünk megérem,~Nem leszek oly
 3231   |               bizony amaz egész napon által egyvégtében csak őt hallgathattuk volna.
 3232  8,5 |                   elmondani szándékoztam, s ehelyett róla s némely cimboráiról
 3233  3,7 |                   holott az bizisten valami éhenkórász lepényleső volt; és talán
 3234  9,9 |                   Ejha, miért nem eszel, ha ehetnéked van? Ha másképpen is mondtad,
 3235  1,7 |                  hogy nem. Primasso, akinek ehetnékje volt már, mivelhogy sokat
 3236  1,7 |               valamit enni hogy ne maradjon éhkoppon, ha netalán ilyesmi történik
 3237 10,2 |                  apátúr, kinek nagyobb volt éhsége, mint civakodásra való kedve,
 3238  4,4 |                karmaival inkább dühét, mint éhségét csillapítván, meztelen karddal
 3239   |               borral és csemegével elverték éhségöket, nehogy a madarak túl tegyenek
 3240  2,5 |              sírboltot, és ő ott pusztul az éhségtől és a bűztől, a holttesten
 3241  7,10|                   nincs azóta nappalom, sem éjem,~Mert egymásnak hallása
 3242 10,10|                    elénekeltek, s mivel már éjfélre járt az idő, a Király parancsára
 3243  9,1 |                szolgálatot, vagyis ma éjjel éjféltájban elmégy ama sírhoz, melybe
 3244  8,9 |                  háznak kapuja felett pedig éjjeliedényt, hogy azok, kiknek az orvos
 3245  4,10|                     összebeszéltek, hogy ha éjjelre is ott marad, beviszik házukba.
 3246  8,7 |                   és kezedben ama képmással éjszak felé fordulván hétszer mondj
 3247  2,7 |                 vacsora messzire benyúlt az éjszakába.~Végezetül, hogy a vendégek
 3248  8,7 |             tartogasd csak kedvesed számára éjszakáidat, ha ugyan innét elevenen
 3249  2,5 |                    pedig nagy ravaszul késő éjszakáig húzta a vacsorát. Asztalbontás
 3250  8,4 |                  kinek számot kellene adnom éjszakáimról; csak azt nem tudom kitalálni,
 3251  5,4 |                  sokáig élvezhessenek ilyen éjszakákat. De nem volt szükség sok
 3252  2,7 |                   hogy hívja őt efféle édes éjszakákra, hanem gyakorta maga hívta
 3253  3,3 |                szólott:~- Uram, némely múlt éjszakámban megjelentek nekem szüleim,
 3254  2,3 |              kuncogva beszélgettek a pompás éjszakáról, mely ama hölgynek jutott,
 3255  8,4 |               miatta ugyan sem egy, sem két éjszakával el nem halasztjuk a dolgot;
 3256  8,7 |             felmászott a torony tetejére, s éjszaknak fordulván elkezdte mondani
 3257  8,7 |                  férfit lépre csal és rabul ejt huncutságával, annál nagyobb
 3258  8,9 |                bátornak lenned. Módját kell ejtened, hogy ma este első álom
 3259  7,9 |                   gyalázatot a világért sem ejtenék rajta; azért hát vigyázz,
 3260  4,10|                késedelem nélkül módját kell ejtenie, hogy valamiképpen eltávolítsa
 3261  2,5 |                 szólt:~- Nem lehetne módját ejtenünk, hogy ez valahol megmosakodjék
 3262  9,5 |              szalagját; te hegedűddel rabul ejtetted szívemet; hát csakugyan
 3263 10,10|                    sebeket, melyeket rajtad ejtettem; miért is vidám lélekkel
 3264  6,9 |                 hurkot vetett, hogy foglyul ejthess.~Aztán rabszíjra fűzve átaladtál~
 3265  5,3 |                    mindaddig, mígnem módját ejthetem, hogy biztonságban Rómába
 3266  7,5 |                     elfogadni; és ha módját ejtheti, találkozik vele egyszer-másszor,
 3267 10,4 |                     olyan dolog, mi csorbát ejthetne maga vagy férje becsületén,
 3268  1,1 |               embernek gondollak, hogyan is ejthetsz ki ilyen szavakat? Ó, ha
 3269  4,10|                  aztán két-három tőrszúrást ejthetünk rajta s otthagyjuk. Ha ki
 3270  9,3 |               összedugták fejöket, miképpen ejtsék módját, hogy Calandrino
 3271   |                 akármiféleképpen is csorbát ejtsenek eme derék hölgyek tisztességén.
 3272  8,6 |                     a fejünket, hogy módját ejtsük, miképpen szerezzük vissza.~-
 3273 10,6 |              cselekedett, semmi csorbát nem ejtvén becsületén.~ ~Bizonyára
 3274  8,5 |                  kik szemlátomást inkább az eke szarva mellől vagy a vargaműhelyből
 3275  4,2 |                    alkalmatos ugarnak vélte ekéje alá, hirtelen módfelett
 3276 10,7 |             szerzett ő felettem:~S most fáj eképp kimúlnom a világból,~Hogy
 3277  5,9 |                      hívebb emlékezettel és ékesebb szavakkal tudott. Egyéb
 3278  2,7 |                   felül királyi magaviselet ékesíti, mivel különben nem volt
 3279  1,5 |                mindama dolgokkal fel voltak ékesítve, mik csak illendők voltak
 3280 10,5 |                    másnap hajnalban fel sem ékesítvén magát, előtte két szolga,
 3281 10,9 |                     lovagi jelességekkel ez ékeskedik, akkor Babilónia szultánja
 3282 10,9 |                   oly királyi jelességekkel ékeskednek, minő lovagi jelességekkel
 3283  1,5 |                      ha ugyan ruházatban és ékességben némiképpen különböznek más
 3284 10,1 |                  valamint a nap szépsége és ékessége az egész mennyboltozatnak,
 3285 10,9 |                   kardot köttetett, melynek ékességeit bizony nem egykönnyen lehetett
 3286  5,1 |                     ruhákban s minden egyéb ékességekben, mint ahogy testvérei jártak,
 3287  2,7 |                    szépséget, mások, kik az ékességeket forró sóvárgással kívánták,
 3288 10,9 |                    mondott drágaságokkal és ékességekkel egyetemben, s még mindig
 3289  1,10|               lelkében, a mai nők testüknek ékességére fordították; és minél tulitarkább
 3290  1,7 |                    Bergamino nevezetű - aki ékesszavú és visszavágni kész szónok
 3291  7,9 |              életénél is jobban szereti őt. Ekkép­pen a szegény csúffá tett
 3292  9,10|                    ki mivel szegény volt az eklézsia, hogy életét fenntarthassa,
 3293  3,8 |                  vannak nékem szép és drága ékszereim, és szándékomban vagyon
 3294  4,4 |                    ím ez tisztét, mivel női ékszereket vitt megmutatni a leánynak,
 3295  4,4 |               bizonyságául egyik legdrágább ékszerét elküldte az ifjúnak. Ezt
 3296  7,2 |                tenger pénzt, vagy ruhát meg ékszert, ha inkább kedvemre vagyon;
 3297  6,4 |                 látta, hogy merő csúfság és éktelenség, mivel önmagára nem tekintett,
 3298  2,6 |                    atyámmal, Arrighettóval: él-e még, vagy meghalt; és ha
 3299  2,8 |                     egész testében remegve, el-elcsukló hangon ekképpen kezdett
 3300  1,10|                   pedig Alberto mester csak el-eljárogatott oda, történt egy ünnepnapon,
 3301  8,10|            tárgyalnak váltókról, cserékről, eladásról és egyéb üzletekről.~Ez
 3302  2,4 |                   vagy esetleg azon alul is eladja azokat, még egyszer olyan
 3303  8,10|                 többel tartozik nekem, vagy eladjam valamelyik birtokomat; de
 3304  8,10|                    ide rendeltem: s ha most eladni kívánnám itten lévő árumat,
 3305  2,4 |             minekutána sikerült drágaköveit eladnia, nagy csomó pénzt küldött
 3306  2,9 |                 kinek a holmija az, s vajon eladó-e. Ott volt Ambrogiuolo da
 3307  2,3 |                     jövedelmeikből, kezdték eladogatni és elzálogosítani birtokaikat.
 3308  6,9 |                     s annak héját egyenként eladogatta. De mivel nem találtam meg
 3309  2,3 |                      és napról napra jobban eladósodtak. De minekutána esztendők
 3310  9,10|               apuliai vásárokat, és vett és eladott. És ekképpen kóborolván,
 3311  7,2 |                     dörgést, és itt van ni: eladsz egy hordót öt talléron,
 3312  4,3 |             egymással, hogy Krétába mennek, eladták némely birtokaikat, s azzal
 3313  1,3 |           telhetőleg kérlelte apját, ki már elaggott, hogy halálos ágyán reá
 3314  9,5 |              összekarmoltan, megtépázottan, elagya­bugyáltan felszedte köpönyegét
 3315  7,4 |                 megragadták Tofanót, és úgy elagyabu­gyálták, hogy szinte csontja
 3316  9,8 |                    Biondellót irgalmatlanul elagyabugyálják~A vidám társaságban mindenki
 3317  7,8 |                    ha rám hallgatnátok, úgy elagyabugyálnátok, hogy arról koldulna.~És
 3318  9,8 |                    Filippo úr istenigazában elagyabugyálta, körülöttük pedig csődület
 3319  6,3 |                 hogy ha nem így vagyon, úgy elagyabugyáltatlak, hogy holtod napjáig megemlegetsz.~
 3320 10,3 |              Csekély ajándok száz esztendőt elaján­dékozni, mennyivel csekélyebb
 3321  8,6 |                     holott pedig bizonyosan elajándé­koztad avagy eladtad. De
 3322 10,3 |                  mennyivel csekélyebb tehát elajándékozni hatot vagy nyolcat, amennyi
 3323 10,4 |                      hogy az ember kincseit elajándékozza, ellenségeskedéseit feledi,
 3324  2,3 |                     ha akarsz, itt pompásan elalhatsz, az apátúr alszik, a függönyök
 3325  9,5 |                     belém, hogy szemed-szád elállana, ha látnád; az imént vettem
 3326  8,9 |                     mentem, szemetek-szátok elállna. Isten engem úgy segéljen,
 3327  5,2 |                   megpillantotta, kicsinyég elálmélkodván visszahökkent, annak utána
 3328  9,6 |               elfogta a félsz, hogy netalán elalszik, s rajtakapják a leánnyal;
 3329  4,10|                  győző­désben, hogy a beteg elaltatás nélkül nem bírja ki a fájdalmat,
 3330  4,10|                  megissza, oly hosszú időre elaltatja, ameddig az ő vélekedése
 3331  3,8 |                    amennyi talán négy órára elaltatta, akkor pedig ráadatta ruháit,
 3332  3,8 |                     hogy valaki három napra elaludjon tőle, és egy pohár zavaros
 3333  3,8 |                  álltó helyében elaludt, és elaludván összeesett. Az apátúr úgy
 3334  5,9 |                     bizonyosra veszem, hogy elámulsz vakmerőségemen, ha meghallod,
 3335  5,7 |                     felesége lesz, oly igen eláradt a boldogság, hogy úgy érezte,
 3336   |                     és szinte minden órában elárasztották a templomokat, nem volt
 3337  4,10|                    találom.~Csalódtam, jaj! Elárul~Vígság, öröm csalárdul.~
 3338  2,6 |                     atyámat most már bátran elárulhatom - felelte Giannotto -, mivelhogy
 3339  9,4 |                     mindenek füle hallatára elárulja felesége szeretkezésének
 3340   |                     és bájosan szemérmetes. Elárulnám én az igazi nevöket, ha
 3341  8,7 |                  rajtam, amit pedig, miként elárulod, nagy epekedéssel kívántál.
 3342  8,9 |            kívánságodat meg nem tagadhatom; elárulom tehát neked ezt ama feltétellel,
 3343  6,1 |                   kárhoztatta. És bizonyára elátkoznám a természetet s hasonlatosképpen
 3344  3,10|           viselkednie, hogy ezt az Istentől elátkozott ördögöt börtönbe kergessék.
 3345  7,7 |            asszonynak kezéből, százezerszer elátkozta az asszonyt és a maga szerelmét
 3346  3,5 |                árasztotta el szívemet, hogy elbágyad minden erőm, s alig tudok
 3347 10,3 |                  könnyűszerrel ráakadsz, és elbánhatsz vele kedved szerint. Ha
 3348  4,1 |          hajlandóságom ellenére kegyetlenül elbánjak véled; de minekelőtte határozok
 3349  9,9 |                  csak bízzátok rám, majd én elbánok vele.~És ekképpen szólván
 3350   |                    emberek java részével is elbántak: mivelhogy ezek akár bizakodások,
 3351  1,5 |           Minekutána pedig véget ért, és az elbeszé­lőt néhány ingerkedő szóval
 3352   |                   hogy ama dolgok, melyeket elbeszélek, nem úgy történtek, miként
 3353 10,9 |            barátságot nyerni, a novellámban elbeszélendő eset révén legalább gyönyörűségünket
 3354  1,7 |              nyomban belefogott a következő elbeszélésbe.~- Uram, bizonyára tudod,
 3355  6,9 |            engeditek szemérmetességteket az elbeszélésben, nem azért, hogy annak nyomában
 3356  4,5 |                     emberekről, minők Elisa elbeszélésében szerepeltek, de azért éppoly
 3357   |                 várakoztak, hogy megkezdjék elbeszéléseiket a Királynőtől megszabott
 3358  8,10|                     midőn holnap mulatságos elbeszéléseiteket folytatjátok, nem kívánlak
 3359  4,7 |              különböző esetek különb-különb elbeszéléseivel a világnak más-más részeibe
 3360  2,10|                    is szünetet tartanunk az elbeszélésekben. Annak utána pedig, mivel
 3361  4,10|                    komor tárgyat szabott az elbeszéléseknek, minő a szerelmesek szerencsétlensége;
 3362  3,9 |                    nemes hölgy hitelt adott elbeszélésének, melyből egyet-mást másoktól
 3363  8,9 |                     emberekben, s kicsinyég elbeszélget vélem, én könnyen elérem,
 3364  4,1 |                     véle tölteni idejét, és elbeszélgetni nála kicsinyég, annak utána
 3365  9,3 |            Mivelhogy pedig minden, mit róla elbeszélnek, csak gyarapíthatja vidámságunkat,
 3366 Veg  |               másképpen nem lehetett ezeket elbeszélnem. És ha talán van is némelyikben
 3367 Veg  |                     időnek és embereknek az elbeszélő szánta őket. Kinek az a
 3368 Veg  |                 elbeszéltek; miért is ha az elbeszélők csupa szépeket mondottak
 3369  4,1 |             szólanunk anélkül, hogy mind az elbeszélőnek, mind a hallgatónak meg
 3370 Veg  |                akadnak azoknál, melyeket én elbeszéltem), nem is bölcselkedők iskoláiban,
 3371  1,10|               ilyesmikkel, az bizony többet elbírna belőlük, mint ők; éppen
 3372  7,4 |             férjének részegségében oly igen elbizakodott, hogy nem csupán a maga
 3373  2,6 |                     Emiatt aztán túlságosan elbizakodtak, és kezdtek könnyelműbben
 3374  1,7 |               megajándékozta, részben pedig elbocsájtotta. Csak egyetlen ember maradt
 3375  4,1 |                     magát, hogy maga mellől elbocsássa, holott a leány már jó néhány
 3376  2,10|                 hogy ha ez az ember egyszer elbocsát engemet (bár vélekedésem
 3377 10,1 |                     s kérte a királyt, hogy elbocsátaná. A király megadta az engedelmet,
 3378  8,7 |                  mutat, hahogy valaki mások elbolondításában leli kedvét. Már több novellában
 3379  8,9 |                 asszonya; és mi már annyira elbolondítottuk őket, hogy bizony rajtunk
 3380  5,2 |                bőségesen hullottak könnyei, elbúcsú­zott tőle; s akkor a király
 3381  8,6 |                   kedvök véle vacsorázni, s elbúcsúztak tőle. Akkor Bruno mondta
 3382  8,9 |               Felelte Bruno:~- Annyi szent, elbújhat melletted minden cirok-citera,
 3383  6,9 |                    melyek nem tudtak sehová elbújni -, s igyekeztek puszta kézzel
 3384  1,1 |                 Ciappelletto becsapja őket, elbújtak egy deszkafal mögött, mely
 3385  4,7 |              engedte meg, hogy ártatlansága elbukjék holmi Stramba és Atticiatto
 3386  2,5 |                  mindene odavan, s oly igen elbúsla­kodott rajta, hogy nagy
 3387  4,3 |                 Ninettát, és ezen fölöttébb elbúslakodtak, és minden követ megmozgattak,
 3388 10,10|                     születnek; és hogy igen elbúsultak a leányka miatt, ki mostan
 3389  9,1 |          szerelméről tudtak volna, oly igen elbűvölte mind a kettőt. Ezek számkivetésben
 3390 Veg  |                sokkalta kellemetesebb volna elcicázni velök.~Mindazonáltal megvallom,
 3391  2,6 |                  nem illő szerelmeskedésben elcsábítottál, özvegyasszony, hozománya
 3392  3,6 |              valamely fürdőben találkozik, ~elcsalja oda az asszonyt, ki azt
 3393  2,3 |                     hogy a fogadóban minden elcsendesedett, suttogva szólította Alessandrót,
 3394  6,9 |                    két ifjút, kik a tollnak elcsenésével őt akarták megcsúfolni.
 3395  6,9 |                tollat, akármiféle is az, és elcseni, hogy lássák, mit mond majd
 3396  8,3 |                  meg az aranyaktól, s aztán elcsenni onnét, amennyit akarunk.
 3397  4,5 |                   ez nem használt, titokban elcsenték tőle a virágcserepet. Hogy
 3398  9,8 |                    kinyújtotta karját, hogy elcsípje a fickót; de ez résen volt,
 3399  4,2 |                 őrszemeket állítottak, hogy elcsípjenek.~Alberto testvér ugyan keserves
 3400 10,5 |                    hölgyet, most még jobban elcso­dál­kozott; és megindulván
 3401  2,7 |                senkit nem látott, módfelett elcsodál­kozott, és roppant félelem
 3402  5,4 |                     hogy körös-körül minden elcsöndesedett, lajtorján felmászott egy
 3403  2,7 |                     Annak okáért mondották: elcsókolt csók nem vész kárba, megújul
 3404  4,6 |                     valamiképpen Gabriottót elcsüggessze, tőle telhetőleg titkolta
 3405  2,5 |              könnyezve homlokon csókolta, s elcsukló hangon megszólalt:~- Ó,
 3406  3,9 |                     férjhez, hanem anyjával éldegél, ki igen okos és derék asszony;
 3407  8,3 |               tönkreteszik, miért is én, ki eldicseked­hettem volna, hogy Firenzének
 3408  2,7 |                  engemet, hogy a másvilágon eldicsekedhessem vele: engem a leggyönyörűségesebb
 3409 10,10|                     szeretlek, s úgy érzem: eldicsekedhetem, hogy nincs ember, ki oly
 3410  2,7 |              szememmel is láttam) te bizony eldicsekedhetsz vele, hogy neked van a leggyönyörűbb,
 3411  8,7 |                   nagyobb büszkeségök, mint eldicsekedni ama nőkkel, kik már az övéik
 3412  4,1 |                 rimánkodnia kelljen, inkább eldobja életét, mivel azt hitte,
 3413  5,2 |                    kifeszítette a vitorlát, eldobta az evezőket és a kormányrudat,
 3414 10,4 |                  kit atyádfiai és atyjafiai eldobtak; de szándékom néked ajándékozni
 3415  8,3 |                   Gallo kapuig. Ottan pedig eldobták a köveket, melyeket szedtek,
 3416  8,3 |                dühösen állt fel, hogy újból eldöngesse feleségét, közbeléptek és
 3417  9,3 |                   bizisten felkelnék, s úgy eldöngetném, hogy egyetlen csontja nem
 3418  7,8 |                   visszatért ama némberhez, eldöngette és levágta haját; mivel
 3419  6,1 |                     feje szerint nem tudnám eldönteni, melyik a nagyobb bűnös:
 3420 10,8 |                  vezérelt engemet ide, hogy eldöntsem e kettőnek vitáját, s nem
 3421  8,9 |                    Pletykócia Locsikatáját, Eldorádó Félnadrágját és Kelekótyia
 3422  8,3 |                    hogy a legtöbb efféle kő Eldorádóban akad, a Haslagok országában,
 3423  3,1 |                    elméjöket és belátásukat eldurvítják. Mivel pedig a Királynő
 3424  5,9 |              érezvén, úgy vélte, hogy méltó eledel lesz ilyen hölgy számára.
 3425  3,4 |                     hozzászokott a barátnak eledeléhez, hogy midőn már Puccio testvér
 3426   |                   rendben és kitűnő és ízes eledelekkel szolgálták őket; ettől pedig
 3427  5,9 |               jelessége; s ezt hozzád méltó eledelnek véltem; ma délben tehát
 3428  2,3 |                 bukkant, melyek mintha csak elefántcsontból lettek volna faragva; mikor
 3429  9,5 |             mulattak, s rávették, hogy néha elefántcsontfésűt, néha erszényt, máskor kis
 3430  7,7 |                pompásan és Eganónak oly meg­elégedésére végezte szolgálatját, hogy
 3431  2,7 |                mégpedig olyképpen, hogy nem elégedtek meg ama szépségekkel, melyekkel
 3432  2,7 |               készített számára, mintha nem elégelte volna meg az előbbieket;
 3433  1,4 |                     apátúr úgy érezte, hogy elegendőképpen kimulatta magát az ifjú
 3434  2,9 |                       Igazság szerint ennek elegendőnek kellene lennie; mivel azonban
 3435  4,7 |                     azon a zsályával együtt elégették, és ezzel bevégződött a
 3436  5,10|                  Pietro vacsora után hogyan elégítette meg mindhármukat, azt bizony
 3437  2,7 |                    ily gyönyörű teremtéssel elégítheti ki gerjedelmét; és minekutána
 3438  3,1 |                     tökéletes szabadság sem elégíti ki, mellyel mindent megtehetnek,
 3439  3,8 |                   add nékem szerelmedet, és elégíts meg tenmagaddal, kiért minden
 3440 10,3 |                    áhítozol reá, vedd el és elégítsd meg magadat; én nem tudom,
 3441  9,5 |               nézzelek előbb kedvemre, hadd elégítsem meg szememet édes orcáddal.~
 3442  8,7 |                 szépség alatt. Az ifjak nem elégszenek meg eggyel, hanem ahányat
 3443  3,8 |                     igen, küldött, csakhogy elégtek a mise alatt.~- Ó - mondotta
 3444  1,9 |                    esett bántalomért, hanem elégtételképpen annak fejében oktass engemet
 3445  4,8 |             hasonlatosképpen a férfiak közé elegyedem, hogy meghallgassam, ha
 3446  8,4 |                   tisztesség­telen dolognak elegyednie. Te lelki atyám vagy s azonfelül
 3447  6,9 |                    végeztével beszélgetésbe elegyedtek velök az Asszonyok Völgye
 3448 10,9 |                     lóra szállott velök, és eléhozatván sólymait, kivezette őket
 3449 10,10|                 Gualtieri eljegyezte; tehát eléhozta azokat, az asszony pedig
 3450  9,7 |           addig-addig kiáltoztak rá, mígnem elejtette a hölgyet. Akkor a szegény
 3451  7,1 |                  neki a Miatyánkot és Szent Elek Énekét és Szent Bernát Siralmát
 3452  9,7 |                 arcának egyik fele oly igen eléktelene­dett, hogy az annak előtte
 3453  6,5 |                 hogy az még egy Baroncit is eléktelenítene.~
 3454  6,4 |                     a legrútabb Baroncit is eléktelenítette volna, de oly igen bölcs
 3455  8,7 |                  bögölyök csípései oly igen eléktelenítették, hogy holott a múlt éjszakán
 3456  6,9 |                      Hogy őt béklyók között elémbe kergesd.~Ha átallnád ezt,
 3457  3,1 |                   apácák iránt, hogy szinte elemésztette, mivel Nuto szavaiból megértette,
 3458  3,10|                   őket. Dioneo és Fiammetta elénekelték Guiglielmo úr és Vergiú
 3459  3,10|                 azzal, amit tudok, szívesen eléneklem.~Felelte erre a Király:~-
 3460   |                  szálig kipusztultak, vajon eléneklik-e a megszabott órákban zsolozsmáikat,
 3461  3,6 |                 hogy ha ebben a hiedelemben elengedi innét, abból nagy baj kerekedhetnék,
 3462  3,6 |            megtépáztál engemet; ideje, hogy elengedj: kérlek, engedj el.~Ricciardo,
 3463  8,7 |                 szeretnéd, hogy nagylelkűen elengedjem a hitványságodért járó büntetést;
 3464  3,1 |                    bírom; annak okáért vagy elengedsz Isten hírével, vagy pedig
 3465  4,3 |                nevetnivaló, mit is szívesen elengedtem volna.~Annak utána pedig
 3466  2,5 |                vacsorára; annak utána pedig élénk beszélgetés közben asztalhoz
 3467  1,2 |                 pénzért adták és vették, és élénkebb kereskedést űztek azokkal
 3468  2,8 |                 gyanánt a francia királyság élére állították, annak utána
 3469 10,8 |                    ahogy nem vagy az), hogy eléred, meggondolván, mit követel
 3470  8,5 |                    darabig fogta, végezetül eleresztette, kimászott s észrevétlenül
 3471  6,9 |            kegyelmez!~Panaszom füle mellett elereszti,~Meg nem hallgatja, még
 3472  8,5 |     főtörvényszékhez.~Maso a másik oldalról eleresztvén kabátját, szólott:~- Nem,
 3473  2,8 |                 kedvesen, hogy ezt a célját elérhesse. Annak okáért bőszülten
 3474  2,6 |                hittem volna, hogy valaha is elérhetem, már rég ideje kértem volna;
 3475  5,8 |                     ezt ugyan könnyűszerrel elérhetik, és visszatérvén Ravennába,
 3476 10,8 |                    elveszíteni. Miért is ha elérhetnek valamit nálad kéréseim,
 3477  2,8 |               szerelmem védelmére; ha pedig elérik ezek nálad azt, mit okos
 3478  3,10|                 lesz ez mindig így.~És hogy elérje, hogy csakugyan nem leszen
 3479  6,9 |                   magasztalták, és amúgy is elérke­zettnek látták az időt,
 3480  2,3 |                      és számos napok múltán elérkeztek Rómába. Minekutána ottan
 3481  8,3 |                   vasárnap reggelt; mely is elérkezvén, alighogy pitymallott, szólította
 3482  9,9 |                    kérjek; miképpen lehetne elérnem, hogy szeressenek.~Tehát
 3483  7,4 |              szomszédtól szomszédig, mígnem elért az asszonynak rokonaihoz.
 3484  7,7 |                  ameddig szavaid tartottak, elérted, hogy máris inkább a tiéd
 3485  9,4 |                    ez a nagy sietség? Úgyis elérünk még ma estére idejében Torrenieribe.
 3486 10,8 |          ártatlanságán, hogy kimondhatatlan elérzékenyülésében Varro elé lépett, és szólott
 3487  5,5 |                magát, s vele együtt maga is elérzékenyülten sírva fakadt. Bernabuccio
 3488  5,5 |                    hogy tulajdon leánya, és elérzékenyülve sírva fakadt, s megölelte
 3489 Veg  |                   elméjöket a tudományokban élesítették.~És bizonyosra veszem azt
 3490  2,8 |                    nem fosztott meg a kellő éleslátástól szerelmesem megválasztásában,
 3491 10,2 |                lobogó tüzet, és szüntelenül élesszék, maga pedig nem tért vissza
 3492  4,1 |              szolgálóleányodnak, hogy tüzet élesszen vele.~Guiscardo átvette
 3493  5,9 |                   ha visszaemlékezel elmúlt életedre s az én tartózkodásomra,
 3494  9,3 |                bújik ki belőlem? Látom már, életembe kerül feleségemnek ez az
 3495 10,3 |              nyolcat, amennyi még hátra van életemből? Vedd el tehát, ha jólesik,
 3496   |                  örökös nélkül maradt! Hány életerős férfi, hány gyönyörű asszony,
 3497  1,2 |                   nevezték és a torkosságot életfenntartásnak, mintha bizony Istent -
 3498  2,8 |                   szerzik meg azt, amire az élethez szükségök vagyon, hahogy
 3499  2,7 |                  kevesen voltak köztük, kik életjelt adtak, mivel részben a borzalmas
 3500  7,3 |                    tudja, miképpen a szűkös életmód mellett a hosszas virrasztások,
 3501   |                    nem oktatta, és ebben az életmódban növelte őt hosszú eszten­
 3502  4,10|                kezdte őt eladdig folytatott életmódjáért és iránta való szerelmére
 3503 10,1 |                   úr ottan időzvén, nagyúri életmódján és csodálatos haditettein
 3504  5,1 |                 késztette arra, hogy eddigi életmódját megváltoztassa. Minekutána
 3505  4,1 |                   vagyon a henye és nagyúri életmódnak az öregeken is, hát még
 3506  1,7 |               feddeni mindenkit, ki erre az életmódra vágyakozik. És ezért, bár
 3507  2,10|                rendben folytatni megkezdett életmódunkat, úgy vélem, helyes volna
 3508   |           szolgálatot végezték, gyakorta az életökkel fizettek érte.~És mivelhogy
 3509 10,10|                 jobban szerették a tulajdon életöknél, és készséges hajlandósággal
 3510  3,8 |                számos férfiak és nők jámbor életökről oly kenetesen szólott előttök,
 3511 10,9 |                     nem is mondottad volna, életre-halálra, vakon bizakodom; de minekutána