Nap,  Novella

16670 10,9 |                     összehordatott posztót, selymet, prémet, és mindent tökéletesen
16671  3,7 |               nélkül a henyélés nem tarthat semeddig? Ha te magad mulatságára
16672 10,10|                    S inkább jöjjön halálom,~Semhogy őt látnom másnak hálójába!~
16673   |                     élek, és lelkiismeretem semmiért nem furdal, felőlem ugyan
16674  6,9 |           rabszolgája, s bár mostan nincsen semmije, jobb jövendőnek reménységét
16675  2,3 |                     kaptak észbe, mikor már semmijök sem volt, és a szegénység
16676  7,5 |                     világon élnek; de néked semmikép­pen nem mondom el ezeket,
16677  3,8 |                volna nekem, vagy egyáltalán semmilyent se, talán könnyebb volna
16678 10,8 |                   barátok vagyunk, nem volt semmim, mi ne lett volna éppúgy
16679 10,10|               mindenkoron kedvében járni és semmin meg nem háborodni, mit ő
16680  1,6 |                   mellyel beléje és a többi semmirekellőbe belecsípett: és bosszúságában
16681  5,9 |                keseregtem miatta; de mindez semmiség volt ahhoz képest, mit mostan
16682  1,1 |                    gyökeredznek, és valóban semmiségek; ezért nem szeretném, ha
16683  9,5 |                   kis kést meg egyéb efféle semmiségeket vásároljon, mintha hölgye
16684 Besz |                  hogy illendő volna hitvány semmiségemben szólanom is róla; ámbátor
16685  1,1 |                    mégpedig a leghitványabb semmiségért is, mivelhogy hirtelen haragban
16686  2,8 |             lesütötte szemét, és szinte meg­semmisülten zokogott; fejét pedig a
16687  7,4 |                   csak holmi bizonytalan és semmitmondó okokat tudott felhozni,
16688  2,8 |                    naponta legyőzik - henye semmittevésemben, melynek tanúja vagy, odáig
16689 10,10|                 lássák így, ily szégyellete­sen, egy szál ingben távozni
16690  6,9 |                  vagy Arisztotelészben vagy Senecában, elegendő lett volna arra,
16691  1,8 |                 fáradoztak, miképpen teremt­senek békét, ahol háború vagy
16692  2,2 |                   felkeltek, s hogy a dolog senkiben gyanút ne keltsen, néhány
16693   |            visszatérjek gondjaimhoz, és ott senyvedjek a keményen sújtott városban.~
16694  5,5 |              Giacomino, Crivello mesterkedé­sére, elment valamely barátjához
16695 10,9 |               nemessége miatt mind az egész seregben ismeretes volt, mind ki
16696  2,8 |                    Franciaország királyának seregébe, ~s miután ártatlansága
16697 10,9 |           csatlakozott a keresztények másik seregéhez, melyben szinte nyomban
16698  2,7 |                   az arabok ellen, kik nagy sereggel rája támadtak, bizonyos
16699  9,8 |                   ronggyá szaggatta, és oly serényen munkálkodott, hogy Biondello
16700 10,7 |                  megírja, amint következik:~Serkenj, Ámor, siess és őt keresd
16701  7,10|                 Hisz gondolata is már dalra serkent!~Ebből a dalból az egész
16702  2,7 |                  hol van; tehát addig-addig serkentgette azokat, kik még éltek, mígnem
16703  8,9 |                      meg az üvegeket, meg a serle­geket, meg az egyéb arany -
16704 10,9 |                     és kevés bort hagyván a serlegben, azt újra befödte, s visszaküldötte
16705 10,9 |                  ujjára húzta azt, melyet a serlegből kivett, s hasonlatosképpen
16706  6,1 |                pedig, kik már hozzáfogtak a serlegek öblögetéséhez, odaszólt:~-
16707  8,10|                    és a hölgy két remekmívű serlegét neki akarta ajándékozni,
16708  4,1 |                      s minekutána kiitta, a serleggel kezében ágyára feküdt, és
16709  2,7 |       megfeledkezett minden elmúlt szenvedé­séről és felvidámodott, s mikor
16710 10,6 |                    ki szinte még elevenen a serpenyőbe dobálta, ők pedig annak
16711  1,9 |              bárminémű bosszúságán, hogy őt sértegeti vagy szidalmazza. Ennek
16712  8,2 |                 azok ellen, kik szüntelenül sértegetnek bennünket, holott nekünk
16713 10,10|                     mindenekelőtt szavakkal sértegette, és felháborodást színlelvén
16714  2,8 |                   alázato­san minden előbbi sértéséért bocsánatát kérte, mit is
16715  8,2 |                nincs módunkban viszonozni a sértéseket; értem a papokat, kik valóságos
16716  2,8 |                 fölöttébb szégyellvén magát sértő szavai miatt, melyekkel
16717   |                     méghozzá, ha senkit nem sértünk velök? Valahányszor jól
16718  4,8 |         megvizsgálták, és semmi sebet avagy sérülést rajta nem leltek, egyértelemmel
16719  8,7 |      különb-különbféle ürügyekkel leplezvén sétálgatását. A hölgy pedig, ki a már
16720 10,3 |                      egymagában, nagy ideig sétálgatni; ottan könnyűszerrel ráakadsz,
16721   |              társaságát, s lassú léptek­kel sétálgatván a harmatos fűben, egyre
16722  4,5 |               delmet nyert, hogy kicsinység sétálhat a városon kívül, valamely
16723   |                  illatos és üdítő árnyékban sétálhattak, hogy a napsugár nem is
16724  2,6 |              szolgáival és kutyáival bement sétálni a szigetre, és nemigen messzire
16725  1,4 |                     mind szundikáltak, kint sétált egymagában temploma körül,
16726  2,10|                 megháborodott, hogy Pisában sétálván, ha valaki köszöntötte,
16727  5,2 |                  fakadt. Ennek láttára mege­sett rajta szíve a jóasszonynak,
16728  3,6 |                   szerelméért színből utána setten­kedett, és törte magát érette,
16729  3,7 |               szerzetben; ha te a nők körül settenkedel, a barátoknak nem lesz ott
16730  3,5 |                  hosszas sóvárgás, az utána settenkedés, az éjjeli zenék s más hasonló
16731  8,4 |                     ez történt. Addig-addig settenkedtél utánam, hol hízelkedő szavakkal,
16732  8,3 |                  akad errefelé; az egyik: a settignanói és a montisci terméskövek,
16733  5,7 |                    ki feltűnt úri viselkedé­sével és szemrevaló külsejével,
16734  2,9 |                    miképpen e megbízatásban Sicuranót küldi, ki már pompásan beszéli
16735 10,7 |                felkeresett bizonyos Mico da Siena nevezetű, amaz korbeli ügyes
16736  7,10|                   komaasszonyról, továbbá a Siena-béliek ostobaságáról, arra indít,
16737  3,9 |                  firenzeiek háborúskodnak a Siena-beliekkel, elhatározta, hogy melléjük
16738  8,9 |              kicsinyég eltréfálkoztak a két sienainak asszony-közösségén, a Király­
16739  9,4 |                 hogy fel­turkálhatnám egész Sienát, s nem lelnék még egy zekét,
16740  5,1 |            kivégeztetésedet, hanyatt-homlok siet megtartani menyegzőjét a
16741  3,7 |                    viszontlátás örömeit: én sietek kieszközölni, hogy Aldobrandinót
16742  9,6 |            Firenzébe, de nem tudtunk eléggé sietni, úgyhogy, miként látod,
16743 10,9 |              megszerette már), mégis, mivel sietős volt útja, kérte, hogy térjen
16744  9,4 |                   szeretsz; minek ez a nagy sietség? Úgyis elérünk még ma estére
16745 10,9 |                     mulasztást, melyet most sietséged miatt elkövetni kénytelen
16746  9,2 |                   félt, hogy az apácák nagy sietségök­ben meg buzgóságokban addig-addig
16747  9,5 |                  Felelte Niccolosa:~- Ó, be sietsz, hadd nézzelek előbb kedvemre,
16748  9,5 |                   már: kezdte ösztökélni és siettetni Brunót. Midőn tehát a leány
16749  9,2 |               ajtajában, a másik pedig nagy sietve a fejedelemasszony szobájához
16750  4,8 |              kereskedő, kinek neve Leonardo Sighieri; ennek feleségétől fia született,
16751  3,7 |            Elbúcsúzott hát tőle, s elment a Signoriára, hol is valamely lovagnak,
16752  6,9 |              asszonyok, tudnotok kell, hogy sihederbarát koromban feljebbvalóm elküldött
16753  9,5 |                   nyélbe ütni ezek a szájas sihederek, kik reggeltől napestig
16754   |                  remetének, amaz érzéketlen sihedernek, e valóságos erdei vadállatnak?
16755  2,5 |                   dott egy bizonyos Spanyol sikátor nevezetű utcába, és miközben
16756  5,1 |            tárgyalásokat kezdett, és ezeket sikerre is vitte, és öccsével egyetértésben
16757  8,7 |                     örvendezett, hogy terve sikerrel kecsegtette, készített valamely
16758  8,3 |                      mint amily illedelmes, sikerül-e megnevettetnem benneteket
16759  9,10|                      ha azt akarjátok, hogy sikerüljön.~Azok felelték, hogy mindent
16760  9,6 |              vargabetűvel kiértek a Mugnone síkjára, mikor már leszállt az éjszaka;
16761 10,2 |                    s egyetlen kis inasa sem siklott ki kezei közül. Ennek végeztével
16762  4,8 |                menyecske, ki nem aludt még, sikoltani akart, de az ifjú hirtelen
16763  5,10|                    s mindjárt tudta, hogy a sikoltás benn a házban hangzott el.
16764  4,8 |                     ért, ottan pedig hangos sikoltással arccal a holt ifjúra vetette
16765  3,3 |               már-már sikoltozni akartam és sikoltottam volna is, hahogy ő, ki még
16766  9,7 |                    őt, az pedig segítségért sikoltoz, és igyekszik kiszabadítani
16767  5,8 |                   rémlett neki, hogy hangos sikoltozás és keserves asszonyi jajgatás
16768  5,8 |             hajszolt leánynak kétségbeesett sikoltozása. Ezen mind fölöttébb elálmélkodtak
16769  2,8 |                     meglátták, és megtudták sikoltozásának okát, nem csupán hitelt
16770  2,8 |                Calais irányában.~Az asszony sikoltozására sokan összecsődültek; hogy
16771  8,7 |                  alig tudta visszafojtani a sikoltozást; és szüntelen sírás közben,
16772  4,8 |                    Az Isten szerelméért, ne sikolts, mivelhogy én vagyok a te
16773   |                    ügyeltem, s nem csupán a síkon, hanem a legmélyebb völgyben
16774   |                     igazság mellettem száll síkra: bárcsak hajlandók volnának
16775   |                   palotához vezette, mely a síkságból kiemelkedő dombocskán állott.
16776   |                zengenek, zöldellő dombok és síkságok gyönyörködtetik a szemet,
16777   |              leszállott a mezőre, s a tágas síkságon a harmatos fűben sétálgatott
16778  6,9 |                 kéznek mesteri műve volt; e síkságot pedig, melynek kerülete
16779  8,7 |               esztendő ráncba von és tönkre silányít) ugyan mi az ördöggel vagy
16780 10,4 |                    már itt vagyok, miért ne simo­gatnám kicsinyég a mellét?
16781 10,4 |                     a mellét? Többé úgy sem simogathatom, s még soha nem simogattam.”
16782  2,6 |           elszenderedik, hahogy a szerencse simogatja; annak okáért úgy vélem,
16783  6,9 |          rohanásában kellemetes csobogással simogatta füleiket; hogy pedig vize
16784 10,4 |                simogathatom, s még soha nem simogattam.” Tehát erőt vett rajta
16785  4,7 |               folytatott eljárása. Őt tehát Simonájával egyetemben azon puffadtan,
16786  4,7 |                    hogy Pasquino azt mondta Simonának: mindenáron azt szeretné,
16787  1,2 |                 közvetítő; és a nyilvánvaló simoniát egyházigazgatásnak nevezték
16788  5,7 |                     egymáshoz simuljanak. E simulás pedig némiképpen felbátorította
16789  5,7 |         kényszerítette őket, hogy egymáshoz simuljanak. E simulás pedig némiképpen
16790  4,10|                    és piros rózsák egymásba simuló színeiben ragyogott, szeme
16791  2,2 |               miután ő felvette azokat, úgy simultak rá, mintha csak testére
16792  2,4 |              fogható ügyes kereskedők sehol sincsenek. Eme fent mondott városok
16793  8,2 |                    me fac szerint, holott ő sine custodia szerette volna,
16794  8,4 |                    nem is Fiesoléban, hanem Sinigagliában töltötte volna a nyarat.
16795  2,6 |                  börtönre, hogy a tömlöcben sínylődjenek és sirassák elkövetett bűnöket;
16796 10,7 |                    irányában a betegségében sínylődő Lisa, megvigasztalja őt; ~
16797  3,9 |              rosszul gyógyítottak, bizonyos sipolya maradt, mely fölöttébb nagy
16798  3,9 |                    Franciaország királyának sipolyát: ~férjéül kéri Beltramo
16799 Veg  |                  gyógyíthatja őket Jeremiás siralma, az Üdvözítő kínszenvedése
16800   |                   üresen leltek.~Még sokkal siralmasabb volt, ahogyan a szegény
16801  3,1 |                    tartotta, fölöttébb nagy siralmokra az apácáknak, mivelhogy
16802  4,1 |                fájdalmas eseménnyel gyászos siralomra fordította a két szerelmes
16803  2,5 |                megint megölelte, és gyengéd siránkozás közben homlokon csókolta.
16804  2,6 |              Beritola elvégezte mindennapos siránkozását, visszajött a partra, hogy
16805  2,5 |                   mi hasznod van most már a siránkozásból? Valamint a csillagokat
16806  4,9 |                     is keserves gyásszal és siránkozással összeszedte a két holttetemet,
16807  4,8 |                     erőt, és újra kezdték a siránkozást, még keservesebben; a dolognak
16808  8,8 |                       Asszony, minek előtte siránkoznál, figyelmezz jól szavamra:
16809  2,6 |                   abba a barlangba, melyben siránkozni és bánkódni szokott. Hogy
16810  5,1 |                 időt annak szentelt, hogy a siránkozó leányt megvigasztalja, bajtársaival
16811  5,3 |                     miért is sóhajtozván és siránkozván és balsorsát átkozván magában
16812   |                      mely vérünkön hízik, a sírásó nevet használja, és ebben
16813   |           ünnepélyes szertartással, hanem a sírásók segítségével leeresztették
16814   |        összeverődött afféle hullavivők, kik sírásóknak neveztették magokat; mivelhogy
16815  4,10|                  kezdett, amint következik:~Sírásom bizonyítja:~Valahányszor
16816  2,6 |                   tömlöcben sínylődjenek és sirassák elkövetett bűnöket; efféle
16817  7,10|                    is keserves gyötrődésben sirassam bűneimet; és találtam ottan
16818 10,8 |                 földön rongyos ruházatban a sírástól elgyötörtén elaludt. Reggel
16819   |                    Természetesen ezek sem a siratás, sem a gyertyák, sem a gyászkíséret
16820  8,7 |                   fölötte, miként ha holtat siratna. De a hölgy Istenre kérte,
16821  3,7 |                   napok múltán el kell majd siratnia - kimondhatatlanul jókedvre
16822  3,7 |                  kik valamely idegen embert sirattak meg, és temettek el helyébe,
16823  4,6 |                csupán a felesége és rokonai siratták el, hanem mindenek szeme
16824  3,7 |                  jártak ama napokban, mikor sirattuk azt, kit Tedaldónak véltünk.~
16825 10,4 |                 szomszédos templomnak egyik sírboltjába.~Emez dolgot pedig nyomban
16826  4,4 |            fedélzetre, ki a hajó belsejében sírdogált, odavitték a hajó orrára,
16827  6,8 |                porfíroszlopok között és eme síremlé­kek és a San Giovanni bezárt
16828  6,8 |                    roppant márvány és egyéb síremlékek sorakoztak a San Giovanni-templom
16829  6,8 |                    kezével az egyik roppant síremlékre, könnyedén nekilendült,
16830  6,9 |                    se vet rám,~Sóhajthatok, sírhatok: nem kegyelmez!~Panaszom
16831   |                 szolgálatot. Rendelem, hogy Sirisco, Pamfilo szolgája, kincstartónk
16832  4,10|                     Keresd meg Ámort s hadd sírja ez ének,~Milyen keserű bánat~
16833  9,1 |                   éjjel nem csupán a holtak sírjain, hanem másutt is; és egyszerre
16834  9,1 |                     nyitva lelték Scannadio sírját, s őt magát nem látták benne,
16835  2,4 |                    érkezett, midőn egy este sirokkó támadt, mely nem csupán
16836  8,9 |                     elmenvén leült az egyik sírra, melyről fentebb szó esett;
16837  8,7 |                 csoda, hogy szememet ki nem sírtam. Annak okáért kérlek, nem
16838 10,7 |                 vágyik.~S a tűz miatt, mely sisteregve vet fel,~Tudom, az óra nem
16839  7,5 |                  maga szobája felől kiszéle­sítette a nyílást, de olyképpen,
16840  8,3 |            csodálkoznék; egyre-másra megerő­sítették azt, mit Calandrino elmondott,
16841 10,6 |                abban, hogy mindennap csi­no­sította kertjét, történt, hogy Károly
16842   |                egész féltekénket meg­világo­sították, midőn Fiammetta a madarak
16843  7,3 |                  levetette a csuháját meg a skapuláréját és csak ingujjban volt;
16844  7,1 |                 nadrágot, hol csuklyát, hol skapulárét kunyorálván tőle, azoknak
16845  8,9 |                   Michele Scotto, mivelhogy Skóciából származott, és számos nemes
16846  2,3 |                   segedelmével meghódította Skótországot, melynek királyául koronázták.~
16847  8,3 |                     az értéke, mint náluk a smaragdnak, mely is nagyobb hegyekben
16848  4,1 |                 hogy engedek nékik, bárhová sodornak is, mivel fiatal vagyok
16849 10,6 |                      Ámor,~Elmondanom, hová sodort a mámor.~És oly édesen és
16850  5,10|              vágyakozott volna reá, megháza­sodott; és a szerencse úgy megcsúfolta
16851  2,8 |                    is tőlem, mi megnyugtatá­sodra van, erőmtől telhetőleg
16852  5,1 |                     nem is sejtették, merre sodródtak; mivel pedig nem ismerték
16853  3,1 |                  úgy tett, mintha az udvart söpörné, mindezt meghallotta, s
16854 10,10|                     ingben távozott, kezdte söpörni és rendbe tenni a szobákat,
16855   |                  vagy pedig látjuk városunk söpredé­két, mely vérünkön hízik,
16856   |                polgártársai vitték, hanem a söpredékből összeverődött afféle hullavivők,
16857 10,8 |                     azért nem Róma szennyes söpredékéből származom; házaim és Róma
16858  5,1 |                  azokat a szörnyű homálynak sötétjéből maga erejével fölhozta a
16859  2,7 |                    vagyis felizgatta őket a sötétség és az alkalom és a meleg
16860  4,3 |                     elveszi, lelkünk szemét sötétségbe borítja, szívünket pedig
16861   |                     tárgyak kibontakoztak a sötétségből, midőn a Királynő társaságával
16862  8,7 |                    fehérségével meggyőzte a sötétséget, most égő vörösen, véges-végig
16863  8,7 |                     megfényesíti az éjszaka sötétségét, annak utána pedig szemlélte
16864  2,7 |                   fellegektől és az éjszaka sötétségétől, midőn éppen nem sokkal
16865 10,8 |                    Fulviájával, Titus pedig Sofroniájával, s barátságuk napról napra
16866 10,8 |                 belenyugodtak házasságokba; Sofroniával pedig nem történt ilyesmi;
16867  7,8 |                      hogyan bánik eme drága sógor húgotokkal. Ebadta toprongyos
16868  3,7 |                   gyászruhát, nővéreiről és sógorasszonyairól pedig a barna ruhákat, és
16869  2,5 |                    az én férjemnek, ki a te sógorod, most is bőséges járadékot
16870  8,2 |                 asszonyt, annak utána pedig sógorságba juttatta az Úristennel,
16871  3,5 |                 szót sem szólt, néhány halk sóhaja mégis elárulta azt, mit
16872  3,5 |                    ezenfelül pedig hallotta sóhajait, melyek a hölgy kebléből
16873   |              szavaitok édessége és ábrándos sóhajaitoktól felgyújtott lángja, hogy
16874  7,7 |                  nem kívánkoztál könnyekre, sóhajokra, s mindig meglágyultál a
16875  5,4 |              szerencsés véget ért, s néhány sóhajon és rövidke rettegésen és
16876 10,8 |                      mely Titus könnyeit és sóhajtásait oly hathatósan beégette
16877  3,5 |                   sajtolt szeméből keserves sóhajtások kíséretében, annak utána
16878  6,9 |               elvesz!~Mikor Elisa fájdalmas sóhajtással bevégezte dalát, valamennyien
16879  6,9 |                  Hogy még ügyet se vet rám,~Sóhajthatok, sírhatok: nem kegyelmez!~
16880  7,7 |                  sokkal nagyobb dolog miatt sóhajtottam.~Szólott akkor a hölgy:~-
16881  7,7 |                  hát megmondania, mi az oka sóhajtozásának. Szólott erre Anichino:~-
16882  9,5 |                     pajtás, hogy egyre csak sóhajtozol?~Felelte Calandrino:~- Pajtás,
16883  5,3 |                   volna elaludni); miért is sóhajtozván és siránkozván és balsorsát
16884  6,6 |           szerencsétlen nőket kötelezi, kik sokakat ki tudnának elégíteni, sokkalta
16885  3,7 |                    s valami csoda volna; és sokakban s még testvéreinek lelkében
16886 Veg  |                volna egész serege. A dolgok sokaságában okvetlenül sokféle dolog
16887  6,9 |                    beszélt, volt ott a nagy sokaságban a templomban két fölöttébb
16888  2,6 |                 asszonyának elvesztésén, és sokat-sokat zokogott a nyomorult sorson,
16889  8,9 |                     kizökkentené jámborkodá­sokból, nem csupán engem tud eltéríteni
16890  2,6 |           Guasparrino uram szolgálatját, és sokfelé megfordult, de sehol sem
16891  2,5 |                      keveset mondok ahhoz a sokhoz képest, amink volt), otthagytuk
16892  1,8 |             földbirtok és vagyon ura lévén, sokkal-sokkal gazdagabb volt minden más
16893  8,10|                minekutána megfizette a vámo­soknak a járandóságot a bálákért
16894 10,4 |                   gyermeket szült; ez pedig sokszorosan meggyarapította Gentile
16895  8,3 |                 csak úgy roskadoznak a gara­soktól meg az aranyaktól, s aztán
16896  1,10|   bele-beleénekeltek, ámbátor annak szövege sokukat fölöttébb gondolkodóba ejtette,
16897  2,2 |                     folytatok, és nálam két soldo ma is huszonnégy dénár;
16898  8,6 |                  Calandrinónak vagy negyven soldója, mit is odaadott neki. Bruno
16899 10,9 |              szállott velök, és eléhozatván sólymait, kivezette őket valamely
16900 10,9 |                  szolgáival és kutyáival és sólymaival mulatni indult egyik gyönyörű
16901 10,9 |                    s maga mellett tartotta, sólymásza gyanánt. Torellónak, kit
16902  5,7 |                  történt, hogy Amerigo úr a solymászatból meg­térvén, elhaladt ama
16903  5,9 |                  mert meg kell válnia derék sólymától, és már-már visszavonta
16904  6,3 |                 cselekedetei­ről. Egyszer a sólymával Peretola mellett zsákmányul
16905  5,9 |                    hagyott meg számodra). A sólymodat kérem ajándokul, melyre
16906  7,9 |          cselédséget tartott és kutyákat és sólymokat, és fölöttébb nagy gyönyörűségét
16907 10,9 |                napon, hogy midőn Szaladin a sólymokról beszélgetett véle, Torello
16908  7,9 |               hahogy megbántana, ha még egy sólymon sem merném bosszúmat tölteni.
16909 10,9 |                     hírét hallja mint ügyes sólyomidomítónak; ~felismeri, magát is felfedi,
16910  5,9 |                    bizonyságul előhozatta a sólyomnak tollait s karmait és csőrét.
16911  1,4 |           gerjedelem. Annak okáért közelebb sompolygott hozzá, beszédbe elegyedett
16912 10,8 |                 tiszte. Ostoba és asszonyos sopánkodások ezek és csekély megfontolásból
16913  3,8 |                  feleségednél.~- Jaj, jaj - sopánkodott Ferondo -, igazad van, s
16914  7,10|                    eddig elmondott novellák sorába oly méltóképpen illeszkednék,
16915  2,8 |                     okáért ezeknek végtelen sorából elmesélek egyet, amint következik.~ ~
16916  8,10|                  bevégződött, s annak végső sorait ugyan valamennyien híven
16917  9,8 |                melynek minden szála rendben sorakozott; ez pedig ugyanazon mesterséget
16918  6,8 |                 márvány és egyéb síremlékek sorakoztak a San Giovanni-templom körül (
16919  6,9 |                    hogy ha mind fel akarnám sorolni, jó néhány mérföldnyire
16920  2,1 |              megszabott tárgyú elbeszélések sorozatát, el akarom mesélni nektek,
16921  6,1 |                     testbe öltöztet, vagy a Sors-e, midőn valamely nemes lélekkel
16922  3,9 |                    grófné pedig, minekutána sorsának különb-különb fordulásait
16923  2,7 |               lélekkel szembeszáll keserves sorsával, és szolgálóinak, kikből
16924  2,8 |               gyermekével, kiket ő alacsony sorsban elhagyott. És már tizennyolcadik
16925   |                       KIK KÜLÖNB-KÜLÖNBFÉLE SORSCSAPÁSOK UTÁN, ~HOLOTT MÁR NEM IS
16926  5,1 |            nemesítettek; annak utána kemény sorscsapásokkal, mostan pedig gyötrelmes
16927  5,1 |                    összetört, mivelhogy ő a sorsnál is hatalmasabb, és mint
16928  5,9 |                pedig méltán, mivel keserves sorsod semmi más örömet, semmi
16929  5,1 |                    virtusát, s kiket minden sorsokban szilárd­nak és állhatatosnak
16930  6,9 |                 hogy egyszer újra-élem~Szép sorsomat, ifjonti tündöklésem,~Több
16931  3,10|                    leginkább hasonlít az én sorsomhoz, vagyis oly emberekről,
16932  2,6 |            sokat-sokat zokogott a nyomorult sorson, melyre ő maga s a két gyermek
16933  2,8 |                      hogy úgy érzi: halálra sorvad.~Történt egy napon, hogy
16934  3,10|                     halandók,~S vigasztalan sorvadhatok magamban.~Volt hajdan valakim,
16935  1,2 |                   megismerheti, hogy az övé sorvadoz és a végét járja.~A zsidó
16936  3,7 |              szerencsétlenségének oka volt, sorvadozásának látásával.~Összeszedett
16937  3,7 |                 miatta), és hahogy látom őt sorvadozni, kemény szándokom megenyhült
16938 10,7 |                  napról napra szem­látomást sorvadozott, mint hó a napon. Atyja
16939  4,10|                 dozott napközben, vagy mert sós ételt vacsorázott, vagy
16940  7,9 |                  Felelte erre az asszony:~- Sose kérdezd, mivelhogy én is
16941  2,6 |               asszony láttán, ki barnává és sovánnyá és csapzottá vadult, s ő
16942  7,3 |                 szűkös étel és a józan élet soványabbá, vékonyabbá és egészségesebbé
16943   |                 apja, hogy az ifjú ösztönös sóvárgásában ne ébresszen holmi haszontalan
16944  4,5 |               virágcserép mellett, s minden sóvárgásával arra pillantgatott, mivelhogy
16945  3,10|             tizennégy esztendős, nem komoly sóvárgásból, hanem inkább valamely gyermekes
16946  7,3 |           testvérben újra feléledtek a régi sóvárgások, kezdette fölöttébb sűrűn
16947  7,7 |                könyörgésekre és a szerelmes sóvárgásokra! Ha volnának méltó dicséreteim,
16948  7,9 |                  magamnak; hogy pedig ím ez sóvárgásom éppúgy beteljesedjék, mint
16949  4,4 |           könnyűszerrel megérthetitek az én sóvárgásomat. Én szerelmes vagyok, és
16950  2,8 |                  ekképpen csúfot űzöl az én sóvárgásomból? Hát Isten engem úgy segéljen,
16951  2,10|            Daloljunk most mi ketten,~De nem sóvárgásról, vágyakozásról,~Melyek múltán,
16952 Besz |                     ha ezeknek során, tüzes sóvárgásuk ösztökéje alatt némi búskomorság
16953  5,7 |              megvallják egymásnak szerelmes sóvárgásukat; és elsőnek Pietro szólalt
16954  3,5 |                    egymással, mire oly igen sóvárgunk.~Minekutána Zima a hölgy
16955  8,9 |                    kívánatosabb dologra sem sóvároghatott volna. Miért is felelte
16956  8,7 |           reménytelenül, s mindennél inkább sóvárogta a halált; midőn délután
16957  9,1 |                  szerelmét, melyre oly igen sóvárogtál, s véle lehetsz, ha akarsz,
16958 10,1 |                   Tudom, nincs szándokodban spanyollá vál­nod, miért is nem akarok
16959  8,8 |            szégyellette magát inkább: vajon Spinelloccio-e, mikor meglátta Zeppát,
16960  8,8 |                   abban a menyecskének az ő Spinelloccióját. És hosszadalmas volna elmesélnem,
16961  8,8 |              következik: azt kívánom: mondd Spinellocciónak, holnap reggel kilenc óra
16962  8,8 |                 bevallotta szerelmeskedését Spinelloccióval, melyet amúgy sem igen tagadhatott
16963  2,4 |                 Másnap, miközben szinte már spongyává dagadt, mindkét kezével
16964 10,6 |           végezhesse életét, Castelamare di Stabiébe költözött; és ottan körülbelül
16965  2,8 |              tehette, átkelt Írországba, és Stamfordba érkezvén, beszegődött valamely
16966  2,1 |               engedne előre.~Marchesének és Stecchinek tetszett ez a terv, és késedelem
16967   |                  képest szerény és egyszerű stílusban. S még így sem tudtam elkerülni,
16968  4,7 |                     miatti fájdalmában és a Strambá­tól követelt büntetéstől
16969   |                  Lauretta szolgálóleánya és Stratilia, Fiammetta szolgálóleánya
16970  7,2 |               elment hazulról, és Giannello Strignano, mivelhogy ez volt az ifjúnak
16971  6,9 |                   kőrisfa és egyéb zöldellő sudárfák erdeje borította. A völgyfenék
16972  5,1 |                     rajtatok, és a tengerbe süllyesztünk.~Cimone ellenfelei a fedélzeten
16973  1,7 |               megterített asztalt és a nagy sürgés-forgást a konyhán és a sok mindenfélét,
16974  2,3 |                    vesztette, hanem azoknak sürgetésére, kik pénzüket követelték,
16975 10,9 |               megvigasztalódott és kezdette sürgetni Szaladint, hogy hamarosan
16976  4,7 |                  kik ugyancsak odaérkeztek, sürgették a vizsgálatot, mire a bíró
16977 10,10|                  konyhában, s mindenütt ott sürgött-forgott, mintha csak a háznak valamely
16978  6,1 |               korsóval a jobbik borából, és sürögvén-forogván, töltött Gerinek és társainak.
16979   |                ekképpen felelt:~- Fiacskám, süsd a földre szemedet, rájok
16980  6,3 |              megüzente néki, hogy vacsorára süsse meg, és ízesen készítse
16981 Veg  |                     s hurkát meg pástétomot süssön a lelkiatyjának, hagyja
16982  8,3 |                   jár, és éppen a Mugnonéra süt, és megszárította mind a
16983  7,1 |                     éppen két kövér kappant süttetett, Gianni késő este váratlanul
16984  8,7 |               ugyancsak nem tartotta földre sütve szemét, hanem mivel annyira
16985 10,8 |                     a düh, mint a józan ész sugall, szüntelen zúgolódástokkal,
16986  2,6 |             álmélkodtak azon, miféle isteni sugallat indította Curradót akkora
16987  5,7 |                  szemébe vágta, mit a harag sugallott neki, újból lóra szállt,
16988  2,6 |          hunyászkodott meg, mit nemes lelke sugallt neki válaszul, és ekképpen
16989  4,1 |             megkapjad, Isten ama gondolatot sugallta zordon atyámnak, hogy téged
16990  9,1 |                    nem igaz, s vajon nem ők sugalmazták-e neki emez gondolatot azért,
16991  6,9 |                mégis csak alig bírt egy egy sugara behatolni a lombok között
16992 10,7 |            rámeredtem,~Megéreztessem szemem sugarából,~Minő hatalmat szerzett
16993 Veg  |                   nem úgy, mint a sár a nap sugarait, vagy a föld szennye a mennynek
16994  5,1 |              lelkeket, s hová vezéreli őket sugaraival. Ámbár Cimone, Efigenia
16995  6,9 |                  ruhadarabját; aztán néhány sugarát ama csillagnak, mely Keleten
16996  6,4 |                    annál nagyobb dicsőséget sugárzott reá, minél mohóbb vágyakozással
16997 10,3 |                közelebb lépvén hozzá fülébe súgta: nyomban adja értésére mind
16998  3,8 |                   kicsinyég vigasztalgatta, súgva figyelmeztette ígéretére.
16999  9,8 |                 gyötrődött magában, mivel a suhanc szavaiból semmi egyebet
17000  2,8 |               utódait örökös számkivetéssel sújtották, busás jutalmat ígérve annak,
17001 10,8 |                  bocsássad szabadon őket és sújts engemet amaz büntetéssel,
17002  2,9 |                  kik tanúi voltak vitatkozá­suknak és fogadásuknak, és elmondotta
17003  1,4 |                 méltóságának fölöttébb nagy súlyára és a leányzó zsenge fiatalságára,
17004   |                     megízlelje a kötelesség súlyát s egyúttal a hatalom gyönyörűségét,
17005  1,4 |                   hogy ártalmára lesz teste súlyával, nem ő maga feküdött annak
17006   |               Efféle és sok más hasonló meg súlyosabb esetek révén mindenféle
17007  8,10|                   biztosítékot adsz a többi summára?~Salabaetto mindjárt kitalálta,
17008 10,10|                ahhoz köt a reménység,~Kiben sűrítve látom~Mind e vonást, s nincs
17009  8,10|             alaposan megmosták, és tisztára súrolták. És nem sok időbe telt,
17010  8,9 |                    csak hogy a posztó minél sűrűbb legyen; de valamennyi közt
17011  5,8 |                    a cserjék és tüskebokrok sűrűjéből gyönyörű meztelen leány
17012   |               ritkák, másoknál kicsinyek és sűrűk. És valamint kezdetben a
17013  5,2 |                      Miközben tehát a leány Susában éldegélt, és otthon már
17014  2,6 |                    és bement oda, ahonnét a suta kijött, és két gidát lelt
17015  2,6 |              meghalni; nem sok idő múltán a sutával is éppolyan jó barátságba
17016  9,10|                  mása,~Leszakítom, és forró suttogással~Áradnak rá az édes vallomások;~
17017  8,10|                     és más ellenkező dolgot suttogni a hölgynek élete módjáról,
17018  4,1 |                későn volt, gyöngéd szavakat suttogott vigasztalására; mikor pedig
17019  2,3 |            fogadóban minden elcsendesedett, suttogva szólította Alessandrót,
17020  3,9 |                    és akkor leányod helyébe suttyomban magam fekszem melléje. Talán
17021  2,10|                úrnője maradsz házamnak. Hát szabad-é eme parázna és becstelen
17022  2,9 |                   azt gondold, hogy mi, kik szabadabban szólottunk feleségeinkről,
17023  8,7 |             okosságod meg az övé, meg tud-e szabadítani az én ostobaságomtól, mely
17024 10,9 |                    De tudván, hogy hiába is szabadkoznának, nagy udvariasan köszönetet
17025  6,9 |                     s kinek-kinek korlátlan szabadsága vagyon, hogy úgy mentse
17026 Veg  |               novellák megírásában túlságos szabadsággal éltem, mivel oly dolgokat
17027  5,1 |                    nem akarom mondani, hogy szabadságod, mely kedvesed nélkül ugyan
17028 10,2 |                    s ím e pillanattól fogva szabadságodban vagyon elmenned vagy itt
17029   |                  mígnem a Királynőtől nyert szabadságok ideje lejárt, hazatértek
17030  8,10|                   is szükségünk vagyon némi szabadságra, s nem csupán hasznos, hanem
17031  5,1 |                     előző napon visszaadták szabadságukat, a rodosziak elengedték
17032 Veg  |                   egy egy kis rész, egy egy szabadszájú kiszólás, mely talán nincs
17033  3,7 |                  hiszem, jó híreket szerzek szabadulása felől, akkor ma éjjel eljövök
17034  3,7 |                csupán méltatlankodnak annak szabadulásán, hanem félelmükben fel is
17035 10,4 |                     legyen eszköze halálból szabadulásának, hogy sem atyjánál, sem
17036  3,7 |                 este előtt biztos hírt hall szabadulásáról. Elbúcsúzott hát tőle, s
17037  2,7 |                   nyilván megismernék, hogy szabaduláshoz segíti őket; ezenfelül pedig
17038  3,7 |                      Derék ember, mivelhogy szabadulásommal törődöl: bizonyára barátom
17039  3,7 |                     mindazáltal, hogy Isten szabadulást adjon nekem, szívesen megbocsátok
17040  9,2 |               fentebb elmondatott, miképpen szabaduljon a kelletlenségtől; azonban
17041  8,9 |                    havonta legalább kétszer szabályok szerint összegyülekeztek
17042   |                manapság szigorúbb törvények szabályozzák a szórakozásokat, mint akkoriban,
17043  3,7 |            visszaadását, abból még bővebbre szabassák csuhájokat, és püspökséget
17044  2,10|                    még a váltságot is magam szabhatom meg.~Az asszony feléje fordult,
17045  4,2 |                      mindazáltal feltételül szabja, hogy nem szabad majd faképnél
17046  2,8 |                    sem ugyanazt a büntetést szabnia. És ki merné azt mondani,
17047  4,8 |                    kisleánnyal, ki valamely szabómesternek leánya volt. És hogy korban
17048  4,8 |                szerelmes, szomszédunknak, a szabónak leányába, kinek neve Salvestra;
17049  2,2 |                     rá, mintha csak testére szabták volna; s miközben a hölgynek
17050  7,10|                     vezeklésre, melyet reám szabtok, és ezért élek kiváltságommal.
17051  8,9 |                  városig csukva hoztad el a szádat; ezenfelül mondom néked,
17052 10,10|                    Egy rettegés a lelkem,~S szaggatnak szörnyű gondok:~Mi lesz
17053  9,8 |                      minden ruháját ronggyá szaggatta, és oly serényen munkálkodott,
17054   |               nyújtottak a szemnek, hanem a szaglásnak is gyönyörű­séget szerzettek.~
17055  5,10|                    istállóból, s mindenfelé szaglászott, ha nem lelne-e vizet; s
17056   |                     minden illatos fűszerét szagolnák; az utakat pedig oldalt
17057  7,9 |                     elviselhetetlenül rossz szagú, s én nem tudom, mi lehet
17058 10,7 |                    társaságában volt, látta száguldani a királyt, és oly kimondhatatlanul
17059  5,8 |                   újra kezdődik a fájdalmas száguldás, én pedig a kutyákkal együtt
17060  4,3 |                     a bűn, mely eszeveszett száguldásával a legnagyobb veszedelmekbe
17061  3,8 |                   kapott Brágiel Barkangyal szájából, minek előtte föltámadott.
17062  8,7 |                  vizet, hogy megnedvesítsem szájamat, mivelhogy erre könnyeim
17063  8,10|                   mindegyikben fent a hordó szájánál. Annak utána kioldozták
17064  9,5 |                    volna nyélbe ütni ezek a szájas sihederek, kik reggeltől
17065 10,8 |                  tovább nem tűri szó nélkül szájasko­dásokat; mivel pedig római
17066  8,5 |                   nincsen szükség.~S efféle szájaskodás közben addig-addig fogták
17067 10,8 |                görögök szokását, hogy addig szájaskodnak és fenyegetődznek, mígnem
17068  1,10|                    legkevésbé utálatos és a szájnak legkellemesebb a feje, viszont
17069  7,9 |                     s elhitette velök, hogy szájokból rossz szag jő, és oktatta
17070  3,7 |                 fogadta őket, s valamennyit szájon csókolta, s nem sok szót
17071  4,9 |                 leszállt lováról, hívatta a szaká­csot, és mondá neki:~- Fogd
17072  6,3 |                    Currado Gianfigliazzinak szakácsa, talpraesett válaszával, ~
17073  1,5 |                    környékről, és meghagyta szakácsainak, hogy csupán ezekből állítsák
17074  6,3 |                kövér, elküldötte azt kitűnő szakácsának, kinek neve volt Chichibio,
17075  2,9 |              valamely igen mély és magányos szakadékba jutottak, melyet fák és
17076  2,9 |                környékről, s ott hagyta ama szakadékban, gyalogszerrel, maga pedig
17077   |                   nyomorúság és talán halál szakadhat ránk, ha nem fogadjuk meg.
17078 10,10|                 megházasodjék, nehogy magva szakadjon, ők pedig uratlan marad­
17079  4,8 |                     még ha egyéb baj nem is szakadna rám, annyira bizonnyal megadnám
17080   |         nyomorúságainkat, melyek városunkra szakadtak, csak annyit mondok, hogy
17081  5,4 |                elviselni, amint az esztendő szakai hozzák; talán ma éjszaka
17082  2,5 |                   hetvenkedő; tömött fekete szakáll borította arcát, s mintha
17083  7,9 |                   kirántottam vagy hat szál szakálladat? Neked nem fájt úgy, mint
17084  7,9 |                 azon nyomban megfogta férje szakállának egy kicsiny tincsecskéjét,
17085  4,10|                     orrát, és megrángatta a szakállát; de mindhiába: azt bizony
17086  8,7 |              frissebb a testök s feketébb a szakállok, s látjátok őket, hogy peckesen
17087  8,9 |                 rájuk. Megláthatnád ottan a Szakállrengetők Úrasszonyát, a Haslagok
17088  2,8 |               megöregedett, megőszült, nagy szakállt eresztett, megsoványodott,
17089   |             mulatnók el a napnak emez forró szakát, hanem azzal, hogy történeteket
17090  3,7 |                    meg nem bántott, hanem a szakításra valamely átkozott barátnak
17091  4,8 |                Salvestra; ezt pedig, ha nem szakítjuk el tőle, talán egy napon
17092 10,8 |              közöttük, melyet semmi meg nem szakított, ha nem a halál. Egyiknek
17093  3,1 |               alkalmatos órában mindig időt szakítottak rá, és siettek a némához
17094  7,1 |                   fogjon ellene, és netalán szakítson vele, elhatározta: mindenáron
17095  9,5 |                  reggeltől napestig ide-oda szaladgálnak, s ezer esztendő alatt sem
17096  6,9 |                     kezdtek keresztül-kasul szaladgálni a halak után - melyek nem
17097   |                     efféle szamárságok után szaladgálok. Mások becsmérlik fáradságos
17098  9,5 |                   hogy idegen szoknyák után szaladgálsz? Ez aztán a gyönyörű szerelmes!
17099 10,9 |               rendre búcsút vettek tőle, és Szaladinnal ama terembe mentek, melyben
17100  4,10|                 hamarjában nem tudtam, hová szaladjak vízért vagy borért, s nem
17101 Veg  |                 novellákat; ezek bizony nem szaladnak senki után, hogy elolvassa
17102 10,9 |                pedig az apátúr és a barátok szaladni látták, elcsodálkoztak s
17103  3,3 |            anyaszült meztelenen az ablakhoz szaladtam, s becsaptam azt orra előtt;
17104 10,7 |                  lovagi tornába, ha nem ama szalaggal, melyet a hölgy néki küldött.
17105  9,5 |            kedvességeddel megoldoztad ingem szalagját; te hegedűddel rabul ejtetted
17106  8,2 |                   pár cipőt vagy inkább egy szalagot, vagy egy szép nagy posztókendőt,
17107  5,10|                     félt a férjétől, mégsem szalasztott el egyetlen efféle alkalmat
17108  9,10|                  engem.~És ha egy egy olyan szálat találok,~Amely szememben
17109  4,1 |                  szólott:~- Jaj, legédesebb szállása te minden gyönyörűségemnek,
17110  8,7 |                   is, de legalább kényelmes szállására juttatja az embert. Ti nem
17111  2,2 |                    vagyok, hogy ugyan rossz szállásod lesz.~Fennszóval pedig mondá:~-
17112  2,2 |                  meg velem soha, hogy rossz szállásom lett volna; és ma estére
17113   |                   fülemüle és egyéb madárka szálldogált előttök dalolva, megindult
17114  2,5 |           különb-különbféle kenetek illatai szálldostak; az ifjú látott abban gyönyörű
17115  2,7 |                    hol most van, és máshová szállítja.~A hercegnő abban a hiszemben,
17116  8,10|                     ért: minekutána tehát a szállítmányért a járandóságot megfizette
17117  2,4 |                   egyéb fegyverekkel partra szállították, másik részét olyképpen
17118  3,1 |                jelekkel értésére adta, hogy szállítsa haza a fát. Ez pedig annak
17119  4,3 |                   különösképpen a férfiakat szállja meg, éspedig egyiket jobban,
17120  4,2 |                helyezné, ő maga pedig belém szállna, s míg ő véled időzne, mindaddig
17121  4,3 |                 melyen a vitorlásra kellett szállniok, a három nővér kinyitotta
17122  2,5 |                      ahol meg kellett volna szállnod, mikor e városba érkeztél,
17123  5,10|                Perugia-béliek között felőle szállongó híreket, nem pedig azért,
17124  6,3 |                      és pompás pecsenyeszag szállongott belőle, történt, hogy bejött
17125  8,9 |                   bömbölni, miként ha ördög szállotta volna meg. Mikor pedig a
17126  4,3 |                     s oly nagy féltékenység szállta meg szerelmese irányában,
17127  1,1 |                Istennek átkozottjai, minden szalmaszálért, mi lábatok elé kerül, káromoljátok
17128  2,2 |                 melynek küszöbén nagy csomó szalmát lelt, s nagy búsulással
17129  5,10|                   egy éppen aznap kiürített szalmazsákot és ennek végeztével gyorsan
17130  8,1 |                áldjon, én majd elrendezem a számadásodat.~Gulfardo eltávozott, az
17131  8,1 |            általadtam néki: töröld ki tehát számadásomból.~Guasparruolo feleségéhez
17132  8,10|                 honnét pontos és becsületes számadást küldött gazdáinak Firenzébe
17133   |             idővesztegetés nélkül felment a Szamár-hegyre, ottan valamely kis kunyhóban
17134  6,9 |                     vigyázzon ökreitekre és szamaraitokra és disznóitokra és birkáitokra,
17135   |                     esett, hogy az ökrök, a szamarak, a birkák, a kecskék, a
17136  5,10|                     megjöttek a tanyáról, a szamarakat pedig meg sem itatták, hanem
17137  8,2 |             Mazzóval, ki teherrel megrakott szamarát hajtotta, megszólította
17138  6,5 |                állkapcsa szakasztott mint a szamáré; és van olyan, kinek egyik
17139  7,1 |              szamárfejet fog látni; ha ez a szamárfej pofáját Firenze felé fordítja,
17140  1,10|                    érdemel több becsülést a szamárnál. Szégyellem ezt elmondani,
17141  8,2 |                  úgy szólt a hangja, mint a szamárordítás; mikor pedig az asszonyt
17142   |                   sem ökörre, sem lóra, sem szamárra, sem pénzre, sem egyéb dologra,
17143  9,10|                   változtathass, s ekképpen szamárral meg lóval űzhessed mesterséged,
17144   |          széllelbélelt ember módjára efféle szamárságok után szaladgálok. Mások
17145  7,8 |                   kellene ragadnom az ilyen szamártrágya-szatócs szavainak a mocskában; ilyen
17146  8,2 |                 kíván, nem bánom, ha akár a szamarunkat is akarja, egyébről nem
17147  8,9 |             városban orvos, ki úgy értene a szamárvizelethez, mint ez, s bizonyosan nem
17148  8,9 |                   elmon­dom, hogy ha csak a számat kinyitottam, mindenkit megnevettettem,
17149   |                   Filoména:~- Ez semmit nem számít; ha én tisztességesen élek,
17150  8,9 |              eszedbe. Tehát ha nem tévedünk számításunkban, ennek a nagy úri dámának
17151  5,7 |                 mondván, hogy ennek fejében számíthat kegyelmére; különben eszébe
17152  3,7 |        tagadhatatlan, hogy te vagy az oka a számkivetésének, s annak, hogy hét esztendeje
17153 10,8 |              kikergették Athénból, s örökös számkivetésre ítélték. Gisippus emez állapotjában
17154  2,8 |                    és minden utódait örökös számkivetéssel sújtották, busás jutalmat
17155  4,10|                 hogy örömet másnak érlel,~S számkivetve mehetek tőle én el.~Látván
17156 10,9 |                három nemes urat bevezette a számokra készített szobákba, levétette
17157  1,1 |               posztóért tartozott, én pedig számolatlanul beletettem a pénzt a ládámba,
17158  8,10|                 Salabaettónak és szólott:~- Számold meg, vajon megvan-e ötszáz.~
17159  5,10|                     de szeretnék egy kicsit számolni veled, hogy tulajdonképpen
17160  6,6 |                 karjaiban kapott, melyekben számta­lanszor nyugodtam már iránta
17161  2,8 |                   hölgy, ki miatt a grófnak száműzetésbe kellett mennie. Ez a király,
17162  3,9 |            tartózkodása miatt a gróf örökös száműzetésben legyen, hanem az a terve,
17163  1,1 |                 elébe szószólóul, ki örökös száműzetéssel ki vagyon vetve az ő színe
17164  9,4 |                  akasztófahalál terhe alatt száműzeti Sienából, felszállt lovára.
17165 10,8 |                 pedig örökre a világ végére száműzte. Miféle szeretetnek, miféle
17166  5,8 |                     szívét, végezetül pedig szána­kozás­sal a szerencsétlen
17167  3,7 |                 szinte maga is sírva fakadt szánakozásában; odalépett tehát hozzá s
17168  8,7 |                  lángra lobbant, s elvervén szánakozását és testi vágyakozását, szilárdan
17169 Besz |                HÁROM IFJÚ ÚR~Emberség dolga szánakozni azokon, kiket balsors sújtott;
17170  5,10|             közben-közben, ahol helyénvaló, szánakozván másoknak balszerencséjökön.~ ~
17171  2,1 |                  felé, és szemlátomást nagy szánalmasan, alázatosan és Isten szerelmére
17172  4,7 |                    midőn a Király, ki semmi szánalmat nem mutatott Andreuola iránt,