Kilencedik nap

VÉGZŐDIK A DEKAMERON NYOLCADIK NAPJA; KEZDŐDIK A KILENCEDIK,
MELYEN EMILIA URALKODÁSA ALATT KI-KI TETSZÉSE SZERINT
VALÓ TÁRGYBAN MOND NOVELLÁT, AMIRŐL ÉPPEN KEDVE TARTJA

A hajnal, melynek ragyogása elűzi az éjszakát, már égszínkékre változtatta a nyolcadik nap halványkék mennyboltozatát, s már a mezőkön felemelték fejöket a kicsiny virágok, midőn Emilia felkelvén, ugyancsak felkeltette a hölgyeket s az ifjakat. Kik is, minekutána össze­gyülekeztek, a Királynő lassú léptei nyomán megindulván kimentek a kicsiny erdőbe, nem messzire a palotától; s ahogy abba beértek, látták, hogy a vadállatok, őzek, szarvasok és egyebek, mivel a dühöngő döghalál miatt nem féltek a vadászoktól, nem futottak el előlök, mintha csak kiveszett volna belőlök a félelem, vagy megszelídültek volna; ők pedig hol egyikhez, hol másikhoz közeledtek, mintha meg akarnák fogni azokat, s megkergették és megugratták őket, s jó darab ideig ebben mulatoztak. De midőn a nap már magasabbra hágott, valamennyien úgy vélték, hogy jó lesz visszatérni. Mind valamennyien tölgyfalombbal koszorúzták magokat, kezöket pedig teleszedték szagos füvekkel meg virágokkal; s ha ki szemben jött volna velök, nem mondhatott volna egyebet, mint hogy „bizony nem veszen erőt a halál ezeken, vagy legalábbis vidáman mennek a másvilágra”. Ekképpen mendegéltek tehát egymásnak nyomában, s megérkeztek a palotához, hol már mindent pompás rendben, szolgá­ikat pedig vidáman és jókedvben lelték. Ottan kicsinyég pihentek, és csak akkor ültek asztalhoz, mikor előbb az ifjak és a hölgyek hat, vidámabbnál-vidámabb dalt elénekeltek; minekutána pedig mind megmosták kezöket, a Királynő meghagyása szerint az udvarmester asztalhoz ültette őket; akkor felhordták az eledeleket, s valamennyien jó hangulatban ebé­deltek; asztalbontás után kicsinyég tánccal és muzsikával mulatták magokat, s annak utána a Királynő meghagyása szerint, aki akart, szundítani térhetett. De midőn a szokott óra elérkezett, ki-ki egybegyülekezett a rendes helyen, hogy novellákat mondjanak; hol is a Királynő Filoménára pillantván mondotta, hogy kezdje meg a mai nap novelláinak sorát; ki is mosolyogván ekképpen fogott szóba.