Part

 1 CorCor|      húzzák föl a fára!~Nem!... Õ itél s õ süt vasat~A szentek
 2 CorCor|        a fára!~Nem!... Õ itél s õ süt vasat~A szentek homlokára!~
 3 CorCor|        Nincs oly hatalmas, mint õ!~És mégis!... Ó csak hadd
 4 CorCor|    karácsony égõ, cifra fája~Az õ emlékét ünnepelte mind.~
 5 CorCor|        buzgón hallelujáznak.~De õ nem lép be. Arcát elfedi~
 6 CorCor|        a vékony~Gyertyákat most õ gyujtogatja meg.~A kisdedek
 7 CorCor|      bevették, bár tudták, hogy õ~Inkább komoly bölcs, mint
 8 CorCor|      sudár alakja.~„Hadd légyen õ is” - mondták a fiúk -~„
 9 CorCor|     mindent... még azt is, hogy õ most~A názáreti kaszinónak
10 CorCor|  haragja,~Annál is inkább, mert õ bezzeg érzi,~Hogy ama híres
11 CorCor|           Csak egy nem lehetett õ -~A názáreti kaszinónak
12 CorCor|        Ó, jól tudja, mért!~Hisz õ mindent tud és mindent megért.~
13 CorCor|         szól Jézus: „Én elõttem õ a drága!~Ilyeneké az én
14   1   |    Korának kedves kis szilfidje õ.~Oly lenge, gyenge! Azt
15   1   |     feketébe öltözött biró.~És „Õ felsége a király nevében”~
16   1   |          Ló- s szépségversenyen~Õ dönt. Ha szólt, nincsen
17   1   | Taksálni asszonyt és lovat csak õ tud.~De nemcsak turfon:
18   1   |         turfon: vesztõhelyen is~Õ a legelsõ. Ismerõs vele~
19   1   |  játszottak a mezõn tavasszal~S õ verte mindig a legtávolabbra,~
20   1   |         ki,~Hogy egy az úr s az Õ e földtekén.~Mellettem sokszor
21   1   |        Nagyságát az ember, mint õ, hordja békén,~Társait súlyával
22   1   |    láttam. Sírtak körülötte.~És õ mosolygott. Némán. Mindörökre!~
23 Margit|       1881. -~Te kis virág, kit õ tépett le nékem,~Már haldokolsz
24 Margit|    panasz...~Ne légy féltékeny! Õ nem bánt meg téged!~Az én
25 Margit|       multam az.~Boldogságodnak õ nem ellensége,~Csak eljön
26 Margit|        megnyugtat, szeret,~Mint õ, a kedves, bájos Marguerit!~
27 Haza  |     feladat,~Mint a miénk. Mert õ csak nyers tömeg,~Kard,
28 Haza  |    szedte?~Senki! Tán az Isten, õ maga temette.~ El sem is
29 Haza  |     nincs párja vad Niagarának.~Õ a vizek mennydörgõ istene.~
30 Szabad|      Ajándékképen birodalmat ád õ,~Én neked adtam forró szívemet!~
31 Szabad|         még mogorva képeket?~Az õ nevében jöttünk, - õ pedig~
32 Szabad|         Az õ nevében jöttünk, - õ pedig~Te hozzád mindjárt
33 Szabad|  Reszkess! Azonnal megtudod, ki õ!~Megkorbácsoltat mint egy
34 Szabad|      népség, a porig hajolva,~S õ nézi õket, hosszan, gõgösen.~
35 Szabad|        És szól a hegy: „Elõttem Õ felsége~Födetlen fõvel álljon!”~
36 Szabad|        Gyámoltalan verébfióknak~Õ benne pompás ágya van.~Elrejti
37 Szabad|      gyülekeznek össze mind,~És õ, mikor már fönn lebegnek~
38 Szabad|     Róma helytartója éled.~Most õ az úr. Kezdõdik az itélet!~
39 Szabad|     elõtt meghajtom a fejem,~És õ segít, hogy ûljek e helyen,~
40 Finale|    kedves, bármit mondjatok!~Az õ porából lettem.~Õ alkotott,
41 Finale| mondjatok!~Az õ porából lettem.~Õ alkotott, õ ápolt, õ adott~
42 Finale|     porából lettem.~Õ alkotott, õ ápolt, õ adott~Mindent,
43 Finale|    lettem.~Õ alkotott, õ ápolt, õ adott~Mindent, amit szerettem!~