Part

 1 CorCor|        táncol angyal lenge lába.~Mi téged itt vígadni nem hagyunk!~
 2 CorCor|         itt vígadni nem hagyunk!~Mi tisztességes angyalok vagyunk!”~
 3   1   |        ér.~Minket lenéztél, - és mi vígan élünk!~Van friss egészség
 4   1   |  dolgoztál, izzadtál volna, mint mi,~Élhettél volna száz esztendeig!”~„
 5   1   |     gyönyör elszállt... nos, hát mi maradt?”~„Elfonnyadt arc,
 6   1   |         kerestem!~Mert tudd meg, mi történt: - elveszett az
 7   1   |          Faggattam, kértem: Nos, mi bántja hát?~De mást nem
 8 Margit|          1881. -~Veled örökké! Ó mi szép,~Mily édes lesz az
 9 Margit|    virágit szedjük...~S mindazt, mi gõg és hiuság,~Szivünkbõl
10 Margit|  határtalan nagy,~Mily tiszta és mi szép!”~Higyjétek el -: szerelmem~
11 Margit|        vélem a habon.~Nem láttuk mi, hogy fölöttünk~Az idõ bús
12 Margit|           Tanácsom ez: nem tudva mi a szégyen,~Kedves fiacskám,
13 Margit|         nézhetek!~Õk nem tudják, mi a béke,~Mi az összhang üdvössége,~
14 Margit|        Õk nem tudják, mi a béke,~Mi az összhang üdvössége,~Édes
15 Margit|        Édes álom, hosszu csók...~Mi a fészek, hol kettecskén~
16 Haza  |    gúnyolta s gyötrelmedre vált,~Mi vonz hát hozzá, valld meg
17 Haza  |        mint villámos ég!~Minden, mi fejben vagy szívben fakad,~
18 Haza  |          Hazádnak rendületlenûl!~Mi, unokák is, édes fájdalommal,~
19 Haza  |   szeretni tudjunk,~Míg érezzük, mi a valódi szép,~Míg büszkeségét
20 Haza  |        mint élõ kötelék!~Mindaz, mi szép volt és fenséges akkor,~
21 Haza  |          lélek! Mondják a hivõk.~Mi azt kiáltjuk: Március, jövel!~
22 Haza  |          lélek! Mondják a hivõk.~Mi azt kiáltjuk: Március, jövel!~
23 Szabad|      csendben.~Egyszerre... Hej! Mi csörög ott?~Mi sír, mi búg,
24 Szabad| Egyszerre... Hej! Mi csörög ott?~Mi sír, mi búg, mi zörög ott?~
25 Szabad|           Mi csörög ott?~Mi sír, mi búg, mi zörög ott?~Megcsörren
26 Szabad|      csörög ott?~Mi sír, mi búg, mi zörög ott?~Megcsörren a
27 Szabad|     ünnepén!~Büszkén megállva, ó mi szép az ember,~Porban heverve,
28 Szabad|         ember,~Porban heverve, ó mi gaz, mi rút!~Csókolj kezet
29 Szabad|        Porban heverve, ó mi gaz, mi rút!~Csókolj kezet fenséges
30 Szabad|      volt a szemfedõje.~Ó látom, mi történt! Örömében szinte~
31 Ember |         akiből kilobbant~Mindaz, mi egykor alkotó elem,~Hév,
32 Ember |      Öreg bölcs, mondd csak: Míg mi a halottat,~A szenvedőket
33 Ember |        Zólát ott fönn, a hegyen.~Mi meg temessük a kezünkbe
34 Ember |          Vergõdõ népet szeretem!~Mi lesz jutalmam, hogy vele,~
35 Ember |          kössék fel császárodat,~Mi gondom rá!... Erõmet~Különb
36 Finale|      felhő az égen.~ Nem tudjuk, mi végre~Jöttünk a világra