Part

 1 CorCor|              fájdalommal a názáreti:~„Egész világnak nyitva áll egem,~
 2 CorCor|              marad.~Karácsony-fáúl az egész eget~Meggyujtom én!... Mint
 3 CorCor|              Nem voltam büszke, - sõt egész valóm~Szelídség volt...
 4   1   |              szerelemrõl~Bús kobzomon egész éjeken át,~De ez nem ront
 5   1   |               volt fölszántva képe~És egész alakján valami nagy bánat~
 6   1   |              látszik arcán, termetén, egész~Valóján, hogy gyógymódból
 7   1   |              zeg-zugain át.~Küzködvén egész nap a sugárzó hévvel,~Kiszemelte
 8 Margit|               fény, új szín hatja át,~Egész a sírig illatos marad,~És
 9 Margit|       szerelmem,~Ha lelkem, mely tied~Egész a sírig, olykor~Körödbõl
10 Margit|          leltem,~S a te szivedben egy egész világ van!~
11 Margit| Vég-istenhozzádot mondtam én neki!~Az egész világnál drágább vagy nekem,~
12 Margit|          búsnak, közönyösnek látszom,~Egész valóm mély szerelemben ég.~
13 Haza  |       enyelgés,~Tarka bohóság~Volt az egész!...~ *~Magasztos gyásznak
14 Haza  |                 Gazdaggá így tette az egész világot.~S aztán az öröklét
15 Haza  |          Sehol! - Hol a dicsõsége?~Az egész világon! S nem lesz soha
16 Haza  |      Képzeletben~Tiéd volt, költõ, az egész haza!~Nagy társaságod: Árpád,
17 Haza  |           vágott,~És meghóditották az egész országot!~Emlékezzetek rá:
18 Szabad|            gyermek; oda lépett hozzá;~Egész valója égett:~„ „Mert nincs
19 Szabad|               hogy felségessé váltam?~Egész éltemben fogamat piszkáltam~
20 Szabad|            nélkül csak nyûg, teher az egész lét:~Éppen a szabadság ölte
21 Ember |         Biztos, hogy végül megfagy az egész föld!~Ha mindezt tudja és
22 Ember |         jönnöd?~Mondd: van-e célja az egész világnak?~ - Nem tudom!~
23 Ember |            tudsz. De azt keményen ám!~Egész áldott nap ott lóg a nyakadban~
24 Ember |          Javadra vált: nagyságod most egész!~O gúny!... A rikkancs,