Part

 1 CorCor|       sértést zsebre rakja!~Sõt oda tartja most a másik arcát:~
 2   1   |         halál, meghajtva magát, oda lépett,~Zörgött a bokája,
 3   1   |      vonakodva, félig kimerûlve~Oda dõlt a rideg váz karjaiba.~
 4   1   |        szép deli lánykát vittem oda!~Víg bálra, kacajra, gyönyörökre~
 5   1   |        a sirásók s néhány rokon~Oda állnak néma körbe.~Röviden
 6   1   |    forrását megnyitotta bennem.~Oda lépett hozzám: „Engedj megpihennem!”~
 7   1   |      Isten, akit úgy kerestél?”~Oda roskadt mellém s mint a
 8   1   |     csodás kékségü égbolt.~Most oda áll egy körbe. Hallja, hogy~
 9 Margit|       permetegként hull a könny oda.~Ne félj! E könny itt hajnalodni
10 Margit|        kedves Margitom!~Menjünk oda, hol mélázó testvéred:~A
11 Haza  |        A Kossuth sírjára? Én is oda szállok!~Üdvösségem lesz
12 Szabad|         sok siket!”~„Bizonyosan oda kint jár~A gaz kölyök! Nosza,
13 Szabad|              Fölállt a gyermek; oda lépett hozzá;~Egész valója
14 Szabad|         Ahmed Kaleb vágtatva ér oda.~Mélyen legörnyed fényes
15 Szabad|        pedig~Néprõl beszéltek s oda visz a gõg,~Hogy föllázadtok,
16 Ember |         szenvedély volt! Minden oda van már:~Lelkesedés, hit,
17 Ember | megvédem!...”~II.~E pillanatban oda lép~Egy harmadik granátos.~