Part
1 CorCor| kínoz-e~Alávaló dühében?~Csak egy van másképp: a latort~
2 CorCor| mint õ!~És mégis!... Ó csak hadd legyen~E gyászos földi
3 CorCor| magam maradtam.~Ó játszatok csak, kedves gyermekek!~Csak
4 CorCor| csak, kedves gyermekek!~Csak játszatok, jó kedvvel, szakadatlan,~
5 CorCor| De nem megy arra sem,~Csak fölsohajt: „Komor, kevély
6 CorCor| világnak nyitva áll egem,~S ti csak lázítni, csak gyûlölni tudtok!~
7 CorCor| egem,~S ti csak lázítni, csak gyûlölni tudtok!~Rossz pásztorok!
8 CorCor| néptelen, sötét utcákon át,~De csak az égbolt csillogott le
9 CorCor| Egy szava sincs hozzájuk. Csak a légben~Zendûl hozsanna,
10 CorCor| haragomban~Rövid leszek! Csak ennyit mondok: nyomban~Ki
11 CorCor| mennyet lakja:~Idáig ment!... Csak egy nem lehetett õ -~A názáreti
12 CorCor| keresztjeidre vág!~Jelvényem csak parádés dísz neked,~Tehát
13 CorCor| mindenki mindenkit gyülöl;~Ahol csak festett, hitvány cég vagyok:~
14 CorCor| csúfság nekem,~Mert Jézus itt csak kósza idegen.~Mert szívetek
15 CorCor| a kaput kitárta:~„Kerülj csak beljebb! Jõjj, kedves kis
16 CorCor| megért.~Szelíd nézése most csak egyre száll:~Csak arra,
17 CorCor| nézése most csak egyre száll:~Csak arra, aki sír és félre áll.~
18 CorCor| Szemük lezárul révedezve... Csak~A tûz van ébren. Õk mind
19 1 | jut, megmondtam, a ledér!~Csak kezdetén vagyunk még a tavasznak~
20 1 | egy szót se! Ezt a foltot~Csak piros vér mossa le! -~„Esküszöm
21 1 | Jelentik messzirûl.~De a vihar csak rejtve, lopva,~Lábujjhegyen
22 1 | Virúlva, zöld pompában~Csak a babérfa áll.~Hiába rontja -:
23 1 | egykor úszott a bókban, -~Csak egy virrasztó, álmos öreg
24 1 | helyét a magányos enyészet:~Csak egy alak állt ott hosszan -
25 1 | szõttem -:~A szomoru vándor csak megállt elõttem.~„Nos” -
26 1 | a dudvát gyomlálják.~El, csak el! Borzadva hagytam ott
27 1 | töri. Ugy látszik, mintha csak~A páncélos vállfûzõ tartaná~
28 1 | Csönd. Mély, síri csönd.~Csak itt-ott hallik egy-egy suttogó
29 1 | surolván~A padló fáját. Nem! Csak egy komor,~Sivár tekintet
30 1 | roppant siralomház a világ,~Csak a halál nincsen kiszabva
31 1 | nincsen kiszabva benne,~Csak a „kivégzés” nincs megállapítva~
32 1 | aljas~És kellemetlen. Merne csak belépni~A kóbor inség szemtelen
33 1 | Taksálni asszonyt és lovat csak õ tud.~De nemcsak turfon:
34 1 | bemegy.~Egy szót se szól, csak int s e jel~Több a parancsnál.
35 1 | itten koldusok számára;~Csak uralkodókat fogadok el én!”~
36 1 | hát?~De mást nem láttam, csak szép mosolyát.~Rajtam pihent
37 1 | ágaimra énekelni jár,~És csak nekem csattogja dalait,~
38 Margit| vész,~S számomra nincs más, csak vihar-zaj,~Csak éj és szenvedés.~
39 Margit| nincs más, csak vihar-zaj,~Csak éj és szenvedés.~Ó tenger,
40 Margit| semmi nesz nincs többé,~Csak szívednek verését hallhatom,~
41 Margit| egymást, kedves Margitom!~Csak menjetek bámulni zajt és
42 Margit| borúl,~Meg nem törik sugára,~Csak néha ejt szent harmatot~
43 Margit| fövenyén...~Még nem látva, még csak sejtve,~Ami benne el van
44 Margit| Boldogságodnak õ nem ellensége,~Csak eljön hozzám, hosszan rám
45 Margit| STRÓFÁK.~- 1883. -~I.~Csak arcodat ne lássam soha búsnak~
46 Margit| érzenék.~Elhallgatok. S csak titkon mondok áldást,~Hogy
47 Margit| meg nem értve senkitõl,~Csak szenvedett miatta.~De én
48 Margit| bûvösen ragyog,~Benne én csak vándor, idegen vagyok!~Otthonom
49 Margit| s mindig ott marad,~Mert csak fészke vonzza a hû madarat!~
50 Margit| drága jég,~Mely mellett csak fáztam s nyomorult valék!~
51 Margit| volt idõm elég -~Hogy csak az boldog, ki tõlük félre
52 Margit| vágyom el!~Könnyét multam is csak titkon sírja fel;~Fejemet
53 Margit| rang büszkesége~Emeli föl. Csak görbedj! A gonosz~Kevély
54 Margit| ott fenn jó a dolgod?~Vagy csak egy gaz, átkos~Buta véletlenség:
55 Margit| magány~Nekem vigasz, gyönyör.~Csak egy bajom van: rossz természetem,~
56 Margit| száritottad könnyemet fel,~S most csak gyönyörtõl permetez le rád!~
57 Margit| fokoztál, rosszat elfeledtél.~Csak nálad van hûség, állandóság,~
58 Margit| lakozik te benned!~Szíved csak az én szivemre vágyott,~
59 Margit| áldanám hûséged,~Hogyha versem csak terólad szólna,~Csak téged
60 Margit| versem csak terólad szólna,~Csak téged dalolna,~Minden kicsi
61 Margit| gyöngéd lelkü asszonyt,~Csak azt tudom szeretni!~A tiszta
62 Margit| Bár nem tapasztalatlan:~Csak azt tudom szeretni!~Csak
63 Margit| Csak azt tudom szeretni!~Csak azt tudom szeretni,~Aki
64 Margit| megbocsátja,~Szelíden megbocsátja.~Csak azt tudom szeretni!~A gyöngéd
65 Margit| mosolygót,~A bajban is vidámat:~Csak azt tudom szeretni!~
66 Margit| egy külön világot,~Ahol csak békét és nyugalmat látok...~
67 Margit| földi bánat,~Ahol nincs más, csak kölcsönös bocsánat,~Ahol
68 Haza | soha!~Hazám szép nyelve, csak téged csodállak,~Erõvel,
69 Haza | mindenségben minden elpihent,~Csak a madár száll a magasba
70 Haza | halálom~Bárhol a világon:~Csak hazám földjébe~Ássatok el
71 Haza | rá nyom:~Mégis ott lehet csak~Boldog nyugovásom!~Jeltelen
72 Haza | Fényes pantheonban!~De csak addig adhat~Boldog nyugodalmat~
73 Haza | tova,~Mindegy akárhova,~Csak ott ne hagyjatok!~Holt szivembe
74 Haza | Mikor ébren semmi sincs más,~Csak a fák sötét bogán:~Hangos,
75 Haza | élc,~Ám sebe nem fáj,~Mert csak enyelgés,~Tarka bohóság~
76 Haza | szárnyal a vér-ködös égre más,~Csak ágyudörej, szitok és zuhanás!~
77 Haza | Hogyha termésembõl most csak itt-ott szednek:~Elvittem
78 Haza | feladat,~Mint a miénk. Mert õ csak nyers tömeg,~Kard, dárda
79 Haza | legjobban feledték a hazát.~Csak egy maradt halálig hû: a
80 Haza | maradt. És ezt dalolta híven,~Csak ezt: Hazádnak rendületlenûl!~
81 Haza | Az elsõ ember állhatott csak így~Az új teremtés rózsás
82 Haza | visszahoz!~Igaz, hogy már csak emlék vagy. Letüntél,~És
83 Haza | szebb íduszát!~Ami most csak emlék, legyen újra tetté,~
84 Haza | munkának van becsületje csak,~S egy célra tör a szerszám
85 Haza | tör a szerszám és a toll.~Csak ott, ahol a becsvágyó müveltség~
86 Haza | nem buta gõg a versenyzõ. Csak ott,~Ahol magának a merész
87 Haza | Termékeny lelkek áldott tavasza!~Csak egy vallásunk volt akkor
88 Haza | vallásunk volt akkor nekünk,~Csak egy közös fohászunk: a haza!~
89 Haza | Golgotánkon~Rabok voltunk csak, nem szolgák! E hit~Erõsebb
90 Haza | harsogták kárörömmel: Vége!~S csak arra szolgált minden veresége,~
91 Szabad| róla tûztelen szemét...~Csak a hunyó nap búcsuzó sugára~
92 Szabad| Utána!...” - Messze tájon~Csak a szél nyög, sírva, fájón.~„
93 Szabad| nincs! Hallod-e még?” ” -~Csak forgatja véres szemét.~„
94 Szabad| Nyarunk haldoklik. Nézz csak szét!... A pástot~Hervasztja
95 Szabad| Hantjok fölött lobor gyanánt csak multjuk~S bús híveik kövült
96 Szabad| millió?~Az ország pénze hát csak arra jó,~Libériákba hogy
97 Szabad| és unott öröm!~Tóduljatok csak, s bámuljátok õket!~Pompásabb
98 Szabad| csillogott a foltos köntösön, -~Csak kék szemén, mint harmat
99 Szabad| Mindenki bámul, irigyel... csak én nem!~Mert én Cézárnál
100 Szabad| kis hizelgés,~S a jutalom csak úgy szakad!~Mit árt az,
101 Szabad| Nekem livrée kell és kenyér!~Csak egyszer él az ember! És
102 Szabad| Kopogtatok a kunyhók ajtaján - és~Csak befogadnak itt-ott, valahol!...”~
103 Szabad| vége! Kiszáradt! Vége!~Csak medre van meg, - bús, néma
104 Szabad| szívdobogásnak,~Ami nélkül csak nyûg, teher az egész lét:~
105 Szabad| Jöjjön hát a sok gaz vér-eb!~Csak termésünk lesz kövérebb,~
106 Szabad| Egy néma könny szaladt csak a szemébe.~Jön a pribék,
107 Szabad| lehet erõs és diadalmas,~Csak aki hódol és hizelkedik~
108 Ember | hullájára hint.~Forog, forog... Csak gördűl, csak kering,~A mindenség
109 Ember | Forog, forog... Csak gördűl, csak kering,~A mindenség élő-halottjaként!...~
110 Ember | S nincsen benne más,~Csak változatlan, fásult, bús
111 Ember | Nem mondta meg nevét sem,~Csak ment a semmiségbe.~Bús lelkét
112 Ember | Bús lelkét kilehelvén,~Csak egy szó ûlt a nyelvén,~Nem
113 Ember | ûlt a nyelvén,~Nem több, csak ennyi: Vége!~Ilyen szegény
114 Ember | másoknál se jobbak, se szebbek,~Csak hatalmasabbak s tán szívtelenebbek!~
115 Ember | gyenge, rossz van,~Mégis csak ti ültök a fénylő magosban!~
116 Ember | vég!~Ámde én ember vagyok csak,~Én nekem fáj, hogyha látom~
117 Ember | 1890. -~Öreg bölcs, mondd csak: Míg mi a halottat,~A szenvedőket
118 Ember | Nem kártyázol művészileg. Csak éppen~Dolgozni tudsz. De
119 Ember | köpcös, súlyos gabna-zsák.~Csak úgy sétálgatsz föl s alá
120 Ember | biztatás!”~Egy sír marad csak hangtalan, komor,~Amit kerúb
121 Ember | És nem lesz más hatalmas, csak a jóság;~Harcban nem omlik
122 Ember | omlik ezrek drága vére,~S csak a tulajdon szerető szivére~
123 Ember | AMIKOR BÖRTÖNRE ITÉLTÉK.~Csak klasszikus vers ünnepi mérete~
124 Ember | fölvágtad hályogát,~Mert az megy csak elõre, aki lát...~Te, aki
125 Ember | Lobogva más csillagra száll.~Csak egy marad rideg halott:~
126 Ember | Mert én a népet szeretem!~Csak menjenek elõre mind,~Soron
127 Ember | császár!... Az én császárom!~Csak egyre kérlek, cimborám!~
128 Ember | földön!~Nagyobb gazember csak te vagy,~Aki dicsõnek látod, -~
129 Finale| bár,~Én semmitől se félek,~Csak élek, élek, élek!”~Bolyongok
130 Finale| Bolyongok én is boldogan,~Csak úgy magam,~S lelkemben ujra
131 Finale| Érzem, hogy a halál se más,~Csak folytonos feltámadás~Víz-cseppben,
132 Finale| Mert részem volt abban,~Bár csak pillanatra, ami véghetetlen,~
133 Finale| fáj, nem lesz belõle dal,~Csak néma könny, vagy elhaló
134 Finale| megzendíthetem!...~Amíg csak élek, hirdetni fogom~Lelkem
135 Finale| mind álommá széled...~S csak az fog élni, amit a kopott,~
136 Finale| kereszt... ott egy kereszt...~Csak ez marad belõlünk!~
|