Part
1 CorCor| menetre,~S a keresztre,~Mely szelíden jár elõl.~Jámbor,
2 CorCor| homály borong.~A pillangó, mely mellettük csapongott,~Épp
3 CorCor| fagynak,~Forró, vad számumnak, mely halálra éget -~Názáreti
4 CorCor| gyötrelembe,~S rémitõ kínomban, mely velõmig hatott,~Átkozzam
5 CorCor| oson, mint a fekete pára,~Mely ráborúl a téli éjszakára.~
6 CorCor| áradat,~Vagy mint a falka, mely farkast keres,~Tolong a
7 CorCor| tettetõ világ!~E kéz az, mely keresztjeidre vág!~Jelvényem
8 CorCor| kereszteket!~Kereszténység az, mely romokba dönt~Országokat?
9 CorCor| romokba dönt~Országokat? Mely vér- és könny-özönt~Fakaszt
10 CorCor| könny-özönt~Fakaszt a földön? Mely gyilkolva tombol~Kincsszomjas
11 1 | Kóbor felhő tépett rongya,~Mely a végtelent bolyongja,~Áll
12 1 | bánat~Árnyéka borongott, mely szivemre támadt~S a részvét
13 1 | lelket~És egy darab koncot, mely fölött pereltek.~Mutogatták
14 1 | Kerül elõször a deszkára, mely~Jelenti a világot Thespis
15 1 | ha egy jó, pontos óramû,~Mely az idõt arányosan tagolja~
16 1 | életét leélni.~S a publikum, mely látott, élvezett,~Könnyekre
17 1 | szemmel nézi a vasajtót,~Mely a sötét, nagy mindenségbe
18 1 | lép az áldott barna rögre,~Mely millió parányi mag törekvõ~
19 1 | vágya, olthatatlan kedve,~Mely ártatlanban és bûnösben
20 1 | ártatlanban és bûnösben egy,~Mely épp úgy megvan a szelíd
21 1 | Borzadva látja jönni a homályt,~Mely lassan, lopva mindent eltakar~
22 1 | utána~A rózsaszínü hab, mely édesebb~Lethe vizénél. Húzza
23 1 | tikkadt nyári éjszakán,~Mely a sötét táj minden részletét~
24 1 | többet ér a legkisebb madár,~Mely ágaimra énekelni jár,~És
25 1 | messze vidd!~Mert egy virág, mely nedvembõl fakad,~Megér pápákat
26 Margit| karodat és menjünk e tömegbõl,~Mely rangot, hírt, kitüntetést
27 Margit| madarak s a kékszemû virág,~Mely szirmait most nyitja szét
28 Margit| szívednek verését hallhatom,~Mely összezendûl az enyémmel
29 Margit| MENTÜNK...~Az Ádriára mentünk,~Mely forrt s emelkedett...~Talán
30 Margit| amit kert s rét terem,~De mely nyujtotta e virágokat:~Örökké
31 Margit| kételkedjél hű szivemben,~Mely érted él, érted remeg!~Mikor
32 Margit| nézek én multamra vissza,~Mely száz pokollal van tele!~
33 Margit| hajadnak egy kis pelyhe,~Mely a szélben száll, remeg:~
34 Margit| hû vagy, mint a csillag,~Mely az égen mosolyog.~Koszorút
35 Margit| Csókod volt ujjáteremtõm,~Mely megcsattant ajkamon!...~
36 Margit| zokon, szerelmem,~Ha lelkem, mely tied~Egész a sírig, olykor~
37 Margit| gyémánt? Pompás, drága jég,~Mely mellett csak fáztam s nyomorult
38 Margit| mind-magasbra hág;~Ismerem a gõgöt, mely nyomort lenéz,~S a dicsõ
39 Margit| lenéz,~S a dicsõ becsvágyat, mely rabolni kész!~Láttam zsebmetszõknél
40 Margit| erényt;~Ismerem a tapsot, mely sikert fogad,~És a gúnyt,
41 Margit| sikert fogad,~És a gúnyt, mely ûzi a bukottakat!~Megtanultam
42 Margit| fürge hátat~Sajátits el, mely vígan hajladoz...~Dobj alamizsnát
43 Margit| soha!~E nyájas házi kör,~Mely daltól hangos, mint a csalogány~
44 Margit| van: rossz természetem,~Mely bánkódásra készt~E tündérország
45 Margit| tündérország fénye közepett!~Mely addig bánt, míg lelkem fáj,
46 Margit| fogva át,~Mint a madár, mely párjához simúlva~Könnyebben
47 Margit| jövõbe már.~Van egy oáz, mely mondhatatlanúl szép,~Kietlen
48 Margit| szívesen marad:~Szerelmed az, mely vissza-vissza térit,~Mint
49 Margit| Hanem édes gyönyörûség,~Mely mindig több üdvöt ád.~Könnyû
50 Margit| bolygó fuvalom,~Halk fohász mely égre lendûl:~Úgy ömlik ki
51 Margit| Azt a szívet nem pótolja,~Mely híven szivünkre forr!~IV.~
52 Margit| Azt a percet áldom, áldom,~Mely téged szivemre tett!~Majd
53 Haza | Holdvilágos, langyos éjjel,~Mely virágot s dalt terem,~Mikor
54 Haza | benne, mint egyház harangja~Mely messze hinti mély, komor
55 Haza | a költõ!~Mint a madár, mely énekelve ûl~Szegényes fészkén:
56 Haza | nagy gyémánt sem kerûl,~Mely többet érne a te Szózatodnál,~
57 Haza | Árpád, a vezérek,~A had, mely büszkén Pusztaszerre gyûl,~
58 Haza | olyanná, mint a holt víz,~Mely északon örök fagypontra
59 Haza | Minden piac; a semmiházi had,~Mely minden ordót és címert imádott:~
60 Haza | szebb, mint e hiuság!~Ez az, mely Kátót szent halálnak adja,~
61 Haza | volt a fenséges fohász,~S mely átérezte: a testvériség!~
62 Haza | legjobban - mind a két kezével -~Mely téged, nagy nap, nekünk
63 Haza | bántson.~S ha van sebünk, mely fájó tûzzel ég,~Takarjuk
64 Haza | lett,~Tömörebb a láncnál, mely húsába mart!~Soha föl nem
65 Haza | bámult a maroknyi népen,~Mely hõssé lett harcán, nagygyá
66 Haza | legtündöklõbb, legdrágább emléket,~Mely a multból intõ például maradt.~
67 Haza | új feltámadása~Az a kor, mely most jön! Lelkesedve lássa~
68 Haza | viharrá, üde fergeteggé,~Mely tisztítva száguld a világon
69 Haza | ránk!~Több egy ilyen nap, mely csodás erõvel~Évszázadok
70 Haza | férfiak legszebb erénye,~Mely önmagát fékezni tudja jól,~
71 Haza | jármába nem hajol.~Szabadság, mely rombolva is teremt,~Mert
72 Haza | vallásom az a szent erõ,~Mely vértanúk sírjából tör elõ,~
73 Haza | voltak,~Ám azzal a tûzzel, mely lelkükben égett,~Õk meghóditották
74 Haza | sorja nagy,~Van egy erényed, mely fényt vet te rád,~S melyért
75 Szabad| felömlött volna égre~A vér, mely itt alá foly: - -~Mint vérbe
76 Szabad| Míg egy szarvas lesz, mely vígan szökel~Magányos rengetegben~
77 Szabad| 1879. -~Jaj a hazának, mely rab ifjuságot~Szűl és nevel!...
78 Szabad| Hitványabb, mint a föld,~Mely több virágot nem tud már
79 Szabad| vett üröm!~A titkos óra, mely másnak menyország,~Nektek:
80 Szabad| palástján?~Szebb bíbor az, mely arcodon remeg!~S halmozza
81 Szabad| bosszuság.~A pajkos villám, mely fejére vág,~A forrón ömlő
82 Szabad| fényes napsugár,~A felhő, mely - lassan suhanva bár -~Álmát
83 Szabad| van meg, - bús, néma kör,~Mely úgy mered rám, kopár-siváran,~
84 Szabad| nem, hát a kort dacolja,~Mely hozzá halkan, félve lép.~
85 Szabad| keverve fut a hegyi víz,~Mely gyors habjával Rámaót befolyja...~
86 Ember | lángész, mint a ronda állat,~Mely túrt, sarat túrt teljes
87 Ember | suhannak,~Mint csillaghullás, mely nem hágy nyomot.~Visznek
88 Ember | vált vón a sokaság elõtt,~Mely ráköpött vak, bõsz dühében~
89 Ember | tudatlan, gõgös, léha vér,~Mely Berlint ordít és Szedánhoz
90 Ember | A népet, a gyámoltalant,~Mely küzd és sír és tûr alant.~
91 Ember | szeretem!~Ah ezt a népet! Mely talán~Jövõ idõk szebb hajnalán~
92 Ember | dolgos méh, egy kis parány,~Mely a virágra rá száll,~Hogy
93 Finale| áldom~Azt a nagy hatalmat, mely megadta nékem~ Múló földi
94 Finale| áldott~A futó pillantás, mely engedte látnom~ Az örök
95 Finale| A könny permetegje,~Mely özvegyek, árvák nyomorára
96 Finale| csillagra szállhat~Az õs erõ, mely testünkben lobog~S ott uj
97 Finale| csillagra szállhat~Az õs erõ, mely testünkben lobog,~S ott
98 Finale| szered!...~Gépet csinálj, mely biztos kenyeret~Sok százezer
99 Finale| nézésü, kedves, ifju szem,~Mely nem tekint szét búsan, betegen...~
|