Part

 1 CorCor|                    COR CORDIUM.~Úgy leng hozzád méla rímem,~
 2 CorCor|       Jámbor, buzgó valamennyi!~Úgy szeretnék köztük lenni,~
 3 CorCor|      ment.~IV.~Mint a futó tûz, úgy rohant keresztûl~A városon,
 4 CorCor|        S meglátják Jézust, akit úgy kerestek,~A legsilányabb
 5 CorCor| názáreti kaszinónak tagja!”~II.~Úgy lett. És egyszer Jézus jött
 6 CorCor|          És mit tesz Jézus? Tán úgy vágja fejbe,~Hogy meghal?...
 7 CorCor|     Korrektség lovagja,~Ki mind úgy érzett, úgy gondolkozott,
 8 CorCor|    lovagja,~Ki mind úgy érzett, úgy gondolkozott, mint~A názáreti
 9 CorCor|    kapuhoz tétovázva ment,~Mert úgy találta, hogy lengõ ruháján~
10 CorCor|         bús, bár mindegyre fél,~Úgy tetszik, hogy szebb valamennyinél.~
11 CorCor|   hosszan, esdekelve, szépen,~S úgy érzi, hogy e jók, tiszták
12 CorCor|     szûz mirtus-koszorú fon át,~Úgy fogja Jézus kézen azt a
13   1   |       mélyen alvó ágya mellett,~Úgy rezzen, surran át.~-----------------------------------~
14   1   |    tónál s félre hajlott fejjel~Úgy nézi benne halvány képe
15   1   |        magának lágy sírt,~Fejét úgy hajtja le.~Liljomnak éles
16   1   |    ember, tudtam, hányadán van!~Úgy sajnáltam szegényt. Szótlanul
17   1   |         Megvan-e az Isten, akit úgy kerestél?”~Oda roskadt mellém
18   1   |         fejét, tenyerébe fogta.~Úgy maradt sokáig, csöndesen
19   1   |       és bûnösben egy,~Mely épp úgy megvan a szelíd galambban,~
20   1   |        lopva mindent eltakar~És úgy borul rá, mint a szemfödõ,~
21   1   |      Azt kivánja, hogy~Tévedjen úgy el az örök chaoszban,~Hogy
22   1   |         reggelre kelve~Elalszik úgy, hogy többé föl nem ébred:~
23   1   |       gyerek!~Parbleu! A hurkot úgy kiállja, mint én~A Párisból
24   1   |    fényébe fogja:~Szivén, agyán úgy száguld át az emlék.~ Egy
25   1   |         fa;~Reszketeg lombjával úgy áll köztük éppen,~Mint kis
26   1   |      összetépik szárnyad’,~Tégy úgy, mint az agg tölgy, kérges
27   1   |      nézett, mosolyogni láttam.~Úgy tetszett nékem: a magasba
28   1   |         fonálom hordja széjjel.~Úgy nézzetek rám hitvány semmiségek:~
29 Margit|   szállnak,~S bennünket most is úgy találnak,~Mint régen, egymás
30 Margit|      Mint habra hullott rózsát,~Úgy ringasd, csöndesen.~III.~
31 Margit|       Borzadva néz a mélybe le:~Úgy nézek én multamra vissza,~
32 Margit|        akit megvert gonosz báj,~Úgy ült rajtam gyanu, vád;~Lelkem
33 Margit| üdvösség madara!~Minden percünk úgy hullott szét,~Mint rózsából
34 Margit|         Megnõsz te is, ha Isten úgy akarja,~S harcolni fogsz
35 Margit|       kegyelmet~Gyakorolt? Vagy úgy tett, mint a vásott gyermek,~
36 Margit|        át~Jajt hallok hirtelen.~Úgy tetszik, mintha száz és
37 Margit|    magamét virágzásban lelem,~S úgy érzem én: egy örök élet~
38 Margit|         rövid álom~Hajnal felé, úgy lebegett tova.~Szerelmemet
39 Margit|        fohász mely égre lendûl:~Úgy ömlik ki a szivembûl~Minden
40 Margit|       MARGUERIT.~Van egy virág. Úgy hivják: Marguerit.~Kertben,
41 Margit|       bősz, cudar embert látom:~Úgy érzem, hogy tán jobb volna
42 Haza  |        virág!~Feledd hazádat, - úgy is mostoha!”~- „ „Hazát
43 Haza  |      mennybolti kék,~ S dörögni úgy tudsz, mint villámos ég!~
44 Haza  |         bibort!~Bír-e más nyelv úgy epedni,~Annyi bájjal, annyi
45 Haza  |     gyásznak bánat-dúlta hangja~Úgy zendûl benne, mint egyház
46 Haza  |     léptek kripta-csarnokokban,~Úgy döng minden szó a kedélyen
47 Haza  |    zarándok, ki a búcsút járja,~Úgy viszik, úgy teszik a Kossuth
48 Haza  |       búcsút járja,~Úgy viszik, úgy teszik a Kossuth sírjára!” ”~„
49 Haza  |         mint az olvadt balzsam, úgy hat le az ének...~Ó mondd,
50 Haza  |    borulva sír a bánatos nép,~S úgy ejt ki egy nevet, mintha
51 Haza  |        Kalváriára,~S e hiuságot úgy hívják: Arad!~1901.~
52 Haza  |         virágzás alkotója lett:~Úgy dolgozott e sújtott nemzet
53 Haza  |   pattog élet, esemény...~De te úgy állsz benne, mint a gránit-szikla.~
54 Haza  |         jõsz a tavaszodó évvel,~Úgy köszöntsünk téged, lelkünk
55 Haza  |        tenni e szegény hazát!~S úgy éljetek künn, ott az uj
56 Szabad|    vérbe mártott óriási zászló,~Úgy leng az alkony távol.~Az
57 Szabad|    emlékezzél, Róma ifjusága,~S úgy ünnepelj, míg Cézár ünnepel!...~
58 Szabad|       vagy vakság, végtelen,~De úgy bántok mint istennel velem.~
59 Szabad|      hizelgés,~S a jutalom csak úgy szakad!~Mit árt az, hogyha
60 Szabad|       rossz kutyát!~Korbácsütés úgy fog zuhogni rád~Mint jégesõ,
61 Szabad|  Vigyázz, mert meghalsz!” - Ah! úgy érzem én is! -~Szól halkan
62 Szabad|      meg, - bús, néma kör,~Mely úgy mered rám, kopár-siváran,~
63 Szabad|        többé misem,~Öntözze még úgy a nyár viharja,~S az õsz
64 Szabad|       közben~Mint itt e forrás, úgy sorvad el.~Szabadság vágya,
65 Szabad|       többé misem,~Hullassa még úgy, múltján merengve,~Égetve
66 Szabad|       erdõkrõl beszél.~Ilyenkor úgy tesz, mintha élne:~A vén
67 Szabad|       amint virrasztja õrhelyét~Úgy tetszik, mintha szenderegve~
68 Szabad|      hizelkedik~Dicsõ Cézárnak! Úgy van! Ti pedig~Néprõl beszéltek
69 Ember |         Állott volna rajtam: én~Úgy teremtem a világot,~Hogy
70 Ember |         közt~Nincsen különbség? Úgy elpusztul éppen~A fényes
71 Ember |         súlyos gabna-zsák.~Csak úgy sétálgatsz föl s alá vele,~
72 Ember |         Kardot az oldalamra!...~Úgy fekszem s vigyázok a sír
73 Finale| koporsót verõ~Rögnek dobbanása:~Úgy hangzik el minden!...~Láttál
74 Finale|        folyóra~Hervadozó fáról?~Úgy száguld el veled~Az élet
75 Finale|       nyáron~Vékony vizü patak:~Úgy fog kiapadni~Szemed bõ patakja,~
76 Finale|  Bolyongok én is boldogan,~Csak úgy magam,~S lelkemben ujra
77 Finale|            Láttam halottat, aki úgy mosolygott,~Mint álmában
78 Finale|    veszi~ Minden játékszernek:~ Úgy bánik mivélünk~A mohó természet.
79 Finale|      öklét.~Mint kerék a sarat, úgy dob le magáról~ A futó öröklét.~
80 Finale|       ki bár hiú, bolond hitem,~Úgy érzem én, hogy e merengõ,
81 Finale|      akkor nem hiába éltem!~Sõt úgy lehet, hogy ami büszke élet,~