1880-bokot | bokra-eg-fo | egbe-falus | fanya-gyony | gyope-idegs | idezi-kezde | kezdi-legto | legtu-mienk | mifel-oszta | oszto-selym | semmi-szoli | szoln-utnek | utni-zsibb | zsibo-zuzza
Part
501 1 | nyíló vadonnak legsilányabb bokra~Vele mind egyenlõ s hû barátja
502 Margit| minden galyán, bogán,~S bokrába rejtve most is ott dalolgat~
503 Finale| Mellette némán elmegyek,~S a bokrok, vékony vesszeikkel,~Nem
504 1 | Mind engem csókolt, engem boldogított~S én valamennyit hévvel
505 Margit| adott az ég!~A sors irígy a boldogokra,~Gyötörni õket lesbe áll,~
506 Margit| hozzád~Bolyongó szellemem,~És boldogsága fészkén:~Hû szíveden pihen.~
507 1 | Jajongnátok önsorsotok felett,~S a boldogságnak egy pillanatáért~Odadobnátok
508 Margit| szegény, számûzött multam az.~Boldogságodnak õ nem ellensége,~Csak eljön
509 Margit| szemmel,~Hogy bûnnek tartom boldogságomat,~És eltelek bánattal, gyötrelemmel!~
510 Margit| FÉLTETT BOLDOGSÁG.~- 1883. -~Boldogságommal nem dicsekszem,~Bár ajkamon
511 Margit| könny itt hajnalodni kezdõ~Boldogságomnak csendes harmata.~
512 Ember | boldog égben~Azt a sok boldogtalant,~Aki szenved itt alant!~
513 Ember | hívjatok,~Ha minden ember boldogulni fog -~Nem henye ranggal,
514 1 | fenekérül,~Hol a sás levelébül~- Bólintva, henyélve~Kényelmesen élve~
515 Szabad| egy hiján a népjog száz bolondja~Békés halott! Többé egyik
516 Szabad| most megkimélem én,~Makacs bolondok hírmondója: nos~Mit fogsz
517 Margit| hogyha mondom:~Kacagok e sok bolondon,~Míg szemedbe nézhetek!~
518 1 | vizénél. Húzza a cigány,~Bolondúl rázva kócos, nagy fejét~
519 Szabad| mezõre~S erdõk magányit vígan bolygom át;~Mosolygok minden rám
520 1 | füvére, hol korlátlanul~Bolyonghat a legaljasabb bogár is.~
521 1 | rongya,~Mely a végtelent bolyongja,~Áll fölötte elborongva,~
522 Finale| S a pásztor furulyáját.~Bolyongjak erdõk zúgó rejtekén,~Bércek
523 1 | A szabad ég alatt éjjel bolyongók~Komor, nehéz láb-koppanásai,~
524 Szabad| semmid! Foltos a ruhád!~Bolyongsz, mint egy kisértet!~Éhezve
525 Margit| Eszméim, mint nyögõ sirályok~Bolyongtak szerteszét,~És fergetegrõl,
526 Szabad| rongyos voltál, míg éhen bolyongtál~A bérceken, kis szádon dal
527 Margit| elsõ illatát...!~Bátran bolyongunk, mert az erdõ fái~Nem irigyek...
528 Margit| hang~Téged jelentett nékem.~Bolyongva tenger-partokon~És népek
529 Szabad| omlik.~Cifra márvány pattog, bomlik.~- „ „Uram, itt nincs! Hallod-e
530 Szabad| összepengne,~Láthatatlan’ bongna, csengne.~Néz a légbe õrûlt
531 Szabad| Végtelenbõl végtelenbe~Megy utána bongva-csengve~A bilincsek kínos jajja...~
532 Szabad| Vígan hörpintem uraságom’~Borával töltött nagy kupám!~Éljen
533 Szabad| ölnyi gödröt ás,~Míg minden bordád szörnyen megropog,~S kisímul
534 Szabad| tivornya,~Van kelete lánynak, bornak...~Nagy a kedve a bitornak!~
535 Ember | kik milliókat adnak~Habzó borokra, lóra, szeretőre?~Van még
536 CorCor| a sír, hol szent homály borong.~A pillangó, mely mellettük
537 1 | valami nagy bánat~Árnyéka borongott, mely szivemre támadt~S
538 Haza | rendületlenûl!~Multunk fölött dicsõn borongva szállasz,~És szárnyalás
539 Szabad| Nagyot iszik a bakóra.~Borral, gõggel tele s teli,~Udvaroncit
540 Szabad| Koldustarisznya jár vele.~Ej! a busás borravalónál~Nincs finomabb, szebb pályabér!~
541 CorCor| Hozott magának fél-pohárka bort,~Belevetett egy-két csipetnyi
542 Szabad| néha felriad,~És haragos borúba mélyed el!...~ *~ Kürt búg
543 1 | lopva mindent eltakar~És úgy borul rá, mint a szemfödõ,~Mint
544 Margit| sírsz, mint könnyû tavaszi borúlat,~E csöppeket ajkam csókolja
545 Margit| gyöngyéért nem adom!~Ó jer, borulj rám... s édes öleléssel~
546 Margit| én hagyom, hogy vállamra borúljon~És keblemen kisírja bánatát.~
547 Margit| halotti fátyol~Idõ elõtt borúlna:~Be sok szív fájna érted,~
548 Finale| Szerelme szép egét!...~Borúlt ég újra földerûl,~ Hint
549 Szabad| hû testvérek,~Egymás fölé borultak.~És mintha mind felömlött
550 Haza | hódolva hajt fejet;~Hol térdre borulva sír a bánatos nép,~S úgy
551 Margit| arcom fénytelen:~Lelkem borús, mint felleg-járta égbolt!~
552 Haza | kegyelmet!~...Ember, állat borzad tõle,~A dögvész is fut elõle,~
553 1 | jöttek érdeklõdni, sírni,~Borzongani, ha majd a reszketõ~Bûnös
554 Ember | volt a gazság.~De életét bőségben, vígan élte,~S fénylett
555 Haza | nem kivánni soha semmiét~Bõségben élõ, gyõzelmes csalóknak:~
556 Haza | Ha künn az ég vagyont, bõséget ád:~Ó jertek vissza gyüjtött
557 Haza | Irígy gyülölség, mérges bosszu, vád!~Szeressétek ti messze
558 1 | kacér szépséged~Rég ingerli bosszumat! -~„Arcod fénye ide vonzott!~
559 Szabad| Gyakorta gyötri bánat, bosszuság.~A pajkos villám, mely fejére
560 Szabad| szülni, ördög.~Ki értem bosszut álljon!” ”~S felállt a vak;
561 Szabad| a máglya.~Irtózatos, vad bosszút áll e népen~A császár híve,
562 Haza | szét!~Álljon e rút fajon boszút~Amennyi villám van az égben!~
563 1 | szakadozva szállott.~Megragadta botját, azután fölállott.~Maradásra
564 CorCor| szerelemmel!~Bûn, vétek, botlás itt senkit se nyom.~Fehér
565 CorCor| nincsen duellum.~Hallatlan botrány! Harcos Izrael~Ilyet nem
566 CorCor| éjszakára.~Rejtélyes és botrányos a dolog!~Az ájtatos hatóság
567 Margit| gyermek,~Aki vad szeszéllyel~Bottal veri széjjel~Rügyező tavaszkor
568 Ember | ér...~A reklám-páthosz, a Boulanger-nóta~Sok léhütõje: mind nagy
569 1 | peckesebb állásban - az ezüsttel~Bõvelkedõ „gyászpompák vállalatja.”~
570 Szabad| hódolattal!... Rabszolgáibúl~Bõven kitelnék egy birodalom!~
571 1 | Vadász! - Hm! - Tudjuk! Brávó! Fölfedeztél~Egy õzikét
572 Szabad| diadémját, nincs ott~Szebb brilliánt, mint a te két szemed!~Csókot
573 Szabad| ünnepel!~Nem Cassius, nem Brútus ivadéka,~Ha megteszed: helóták
574 Finale| nyomorára hullott~ Szent búban remegve;~ A harag villáma,~
575 Haza | hitvány egyaránt belé vesz,~Buborékként pattog élet, esemény...~
576 Szabad| fönn lebegnek~Utánuk nyájas búcsut int.~Így üldögél, mélán,
577 Haza | És mint a zarándok, ki a búcsút járja,~Úgy viszik, úgy teszik
578 1 | Egy kis csoporttól éppen búcsuzik~- Eltelve torkig mindenféle
579 1 | tekintet megrögzött dacával~Búcsúzik ember-társitól. - Tehát~
580 1 | állnak néma körbe.~Röviden búcsúznak a sír peremén,~Azután lebocsátják
581 Szabad| szemét...~Csak a hunyó nap búcsuzó sugára~Csókol biborfényt
582 Finale| fenség.~Hálatelt sóhajjal búcsuzom majd tőled~ Gyönyörű mindenség!~
583 CorCor| kín-terhes halála...~Mikor búcsúzván csillagoktól, fáktól,~Tavaszi
584 Margit| lelkem jobb fele!~Bajodnak, búdnak minden kis paránya~Mint
585 1 | Rablással páros gyilkosság bünében~Elítéltetvén s a legmagasabb
586 CorCor| Izrael~Ilyet nem látott! Ezt büntetni kell!~Fölzúdul minden párbajképes
587 Szabad| nem volt soha rab~Gyötörve büszkébb, láncon szabadabb.~Miért
588 Margit| Koszorút özönnel kapjak,~Büszkébbé az sem teszen.~Legfeljebb
589 Szabad| élje le?~Rossz társaság a büszkeség, ha~Koldustarisznya jár
590 Margit| Ha nem üresség, nem rang büszkesége~Emeli föl. Csak görbedj!
591 Haza | érezzük, mi a valódi szép,~Míg büszkeségét gyáván eldobálva~Meg nem
592 Margit| lelkü asszonyt,~A hûségére büszkét,~Akit pirúlni késztet~A
593 Margit| morajánál~Egy vad galamb búgása több nekem!~S egy könnyet,
594 Szabad| a légben, mintha nessze~Búgna távol, zúgna messze...~Tele
595 Szabad| NÁSZA.~- 1880. -~Harangok búgnak s mint a bérelt ódák~Királyok
596 1 | ablakára szálltak~S ott búgni kezdtek a galambok édes~
597 Haza | szív terem,~Mikor szent búja végtelen...~Fohász, a mélyek
598 Haza | ahol az özvegy megenyhíti búját,~Ahová menyasszony viszi
599 Haza | embert láng-kard verte ki,~S bujdosni ment az Édenhez szokott.~
600 Haza | nyiltan megvetette,~De a bujdosókat vállaira vette,~S meghordozta
601 Szabad| Csókolj kezet fenséges bujdosóknak,~De meg ne csókolj felséges
602 Haza | van az, hogy vészes éjjel~Bujdosol, bujsz szerte-széjjel,~Égre
603 Haza | légben~Szerte-széjjel hányja!~Bujdossék hazátlan~Mindenik paránya!...~
604 Szabad| hazaszeretet~Búcsúzva sírt... bujdosva rá vetett.~Magában áll...
605 Szabad| dallal.~Röpdösött szobánkban. Bujkált, szökdelt csacskán~Mint
606 CorCor| tudta, mily téren bolyong.~Bujósdit játsztak. Kanyarogtak szerte~
607 Haza | hogy vészes éjjel~Bujdosol, bujsz szerte-széjjel,~Égre rázott
608 CorCor| majd leverte.~S míg meg-meg bújtak a kereszt mögött,~Sapkájukat
609 Haza | közöttünk éljen!”~Késõbb, a bukásban, megsiratta gyászunk,~S
610 1 | kel~És Krõzusok koldusként buknak el.~Én hirdetem, ha áldást
611 Haza | hóditott gyászával, amikor bukott.~Gyõzõjét, bakóit nyiltan
612 Margit| És a gúnyt, mely ûzi a bukottakat!~Megtanultam én is - volt
613 Ember | becsûlted az éljeneknél.~Buktál, de szépen... mint az a
614 CorCor| szenvedés e roppant tengerébe~Búm beleomlik mint vékony patak.~
615 Ember | Hogy miképp kell elenyészni~Bűn nélkül, maró inségben,~Évről-évre
616 Szabad| varázsa, kéj, szenvedés,~Búnak, gyönyörnek túláradása: -~
617 CorCor| könny-áztatta szemnek,~Nyomornak és bûnbánó szerelemnek,~Ki mindezért
618 Margit| rám szörnyü szemmel,~Hogy bûnnek tartom boldogságomat,~És
619 Haza | élj!~Mert bár hibád sok s bûnöd sorja nagy,~Van egy erényed,
620 1 | kedve,~Mely ártatlanban és bûnösben egy,~Mely épp úgy megvan
621 1 | szárnyajtó kitárul~S hozzák a bûnöst. A komoly biróság~Feláll
622 Margit| fejedelmi fényt,~Láttam hencegõ bûnt s kolduló erényt;~Ismerem
623 Ember | Mért szenvedett így, hogyha bűntelen volt?~ - Nem tudom!~Ismertem
624 CorCor| rászegzõdik csoda-fényesen~A bûntisztító, nagy, krisztusi szem.~Hull,
625 Haza | széket ûl!~És hogyha minden búra, bajra válik,~Romok között
626 CorCor| soká. Ekkor, talán~Mert bús-mogorva arcom észrevették,~Tovább
627 Szabad| Koldustarisznya jár vele.~Ej! a busás borravalónál~Nincs finomabb,
628 Szabad| KIRÁLY.~- 1882. -~A Dwalagíri búsul. - Homloka~Borongó és setét. -
629 Szabad| mértföldnyire.~Mit! hát te búsulsz, vén, otromba hegy!~Rögtön
630 CorCor| félõrült, kergetett apostol!~Butaság, gõg, önzés köpjön engem
631 1 | Hitvány, semmi elmét,~A gõg butaságát s a kéjvágy förtelmét!~Hol
632 1 | világot~Megbánás nélkül, bútlan hagyom el.~Amerre szálltam:
633 Szabad| távol, zúgna messze...~Tele búval, tele jajjal~Tele hangos,
634 1 | nedves pincék, földalatti búvók~Csöndes nyögése, vad káromkodása,~
635 Ember | Bilincseket zúz össze bátran,~Buzdít, emel, könnyet töröl!...~
636 Szabad| S nem hozza vissza~Nemes buzgását többé misem,~Hullassa még
637 Szabad| ünnepelj, ha Cézár ünnepel!~Nem Cassius, nem Brútus ivadéka,~Ha
638 Szabad| CATULLUS DALA~MENYASSZONYÁHOZ.~-
639 CorCor| Ahol csak festett, hitvány cég vagyok:~Az én keresztem
640 Margit| határon,~Lángbetûkkel áll a cél.~És a tettek égõ vágya~Terjed
641 Ember | címekért~Kapaszkodó had célhoz ért.~Én lenn vagyok, mindegyre
642 1 | A halálra szánt~Ott ûl a cella keskeny asztalánál~És tágult
643 Szabad| legszebb vágya másnak,~Ami célt és hõt ád a szívdobogásnak,~
644 Margit| zavart volt és setét,~Egy céltalan, homályos álom.~Akkor te
645 Szabad| hódol és hizelkedik~Dicsõ Cézárnak! Úgy van! Ti pedig~Néprõl
646 Szabad| csak én nem!~Mert én Cézárnál boldogabb vagyok!~Mit irigyeljek
647 Szabad| rabszolga s míg a földön~Cézárok élnek, lesz rabszolga is, -~
648 Szabad| ellenállás?~Mondtam neked: Cézárt szolgálni hálás,~Kedves
649 1 | Tévedjen úgy el az örök chaoszban,~Hogy ezt a földet többé
650 Szabad| hegy nem válaszol. -~S a cicomás kiséret ujra szól:~ - „Tudod,
651 CorCor| Ételt, ruhát, száz apró cifraságot.~Ezek közé már-már betérni
652 1 | édesebb~Lethe vizénél. Húzza a cigány,~Bolondúl rázva kócos, nagy
653 Haza | szó a kedélyen át!...~ *~Ciklops põrölye, hogyha csatát fest,~
654 Ember | messze jár!~A szép, kegyelmes címekért~Kapaszkodó had célhoz ért.~
655 Haza | közt~Ne válogassak rang, cimer szerint.~A hû, a munkás,
656 CorCor| másoknál ragyog.~Diplomák, címerek mind másoknál vannak.~Aki
657 Haza | had,~Mely minden ordót és címert imádott:~Nevette a te -
658 Finale| karácson estéjén. A~«Fiamhoz» című vers elsőszülött fiamat,
659 1 | Lábát, a parányit, báli cipõcskék~Lágy selyme karolja puhán,
660 1 | de én máskép teszem.~Én cirpelek sorvasztó szerelemrõl~Bús
661 1 | el innen rögtön foltozott condrádat!~Az imént árnyékom egy királyra
662 1 | Ebnél hunyászabb koldus itt.~Condrája bíbort, hermelint surol,~
663 CorCor| COR CORDIUM.~Úgy leng hozzád
664 CorCor| COR CORDIUM.~Úgy leng hozzád méla rímem,~
665 1 | A Párisból jött legujabb cravattot!” ”~Menjünk! - Oszoljunk! -
666 Finale| CREDO.~Bár napról napra látom~
667 Margit| Hogy az édes szavu hír,~Csábítgasson bármint, tõled~Valaha elvonni
668 1 | Hahaha! tán gyanu éget?” ”~- Csábitó, kacér szépséged~Rég ingerli
669 Haza | földi lét s a gazdag illatár~Csábitva int: „Állj meg, szegény
670 Finale| báját...~Halljam madárkák csacska énekét~S a pásztor furulyáját.~
671 Szabad| szobánkban. Bujkált, szökdelt csacskán~Mint egy játszó pajtás,
672 1 | válasz:~„ „Hamis nyomon csaholtok... Áh!... Aóh!...~Holnap
673 Margit| BOLDOG...~Igazában boldog~Csakis akkor voltam,~Amikor szerettem,~
674 1 | könnyemen keresztûl,~A komor családfõt, aki gyökerestûl~Irtotta
675 1 | gyökerestûl~Irtotta ki fázó, éhezõ családját,~Mint ahogy kertészek a
676 1 | Nincs! „ „Szánj meg!” ” Csalfa!~„ „Jaj! e tõr!” ”... Vedd!...
677 Margit| bûvös írtól kígyó-harapás.~Csalódtam sokszor másokban, magamban,~
678 Haza | Még a világ legbüszkébb csalogányát~- Hasonlót földünk többé
679 Margit| hol mélázó testvéred:~A csalogánynak édes hangja szól;~Ott gyönyörünknek
680 Margit| nászpalástot~És ujjongó csalogányok~Éneklik nászunk dalát!~
681 Haza | Bõségben élõ, gyõzelmes csalóknak:~E hiúság volt mindig a
682 Ember | nem volt soha szenyfolt.~S csapások érték, hogy csaknem megőrült!~
683 Szabad| Dwalagírit látogatni megy.~ Zajgó csapat, - fényes kisérete, -~Előtte
684 Szabad| Mélyen legörnyed fényes csapata.~Mesés himzésü kalpag a
685 Haza | kacagjon bár a bölcsek nagy csapatja,~Azt mondom: nincs szebb,
686 Finale| vékony vesszeikkel,~Nem csapdossák meg fejemet...~Madár az
687 Ember | Nem vagy gavallér. Nem csaphatsz szelet~Verseny gyöpén. Nincs
688 1 | nagy vasajtó és szemébe csapna~Teljes fényével az üdén
689 Haza | néma szerelem...~ *~Hát a csapongó~Gyors szavu tréfák~Játszi
690 Szabad| játszó futása~Virágos útra csapongva kelt.~Az erdõ gíme eljárt
691 Szabad| zörög ott?~Megcsörren a néma csarnok,~S fölriad a kábult zsarnok.~
692 1 | pápa;~Bejárok a királyok csarnokába;~Állok magam, de milljók
693 Szabad| jogát,~És Jehovának fényes csarnokát,~Amit hajdanta Jórám épitett...~
694 CorCor| rettentõ, hogy éppen~Szent csarnokokban, kastély belsejében!~De
695 Ember | Mennydörgõ hallelujját -:~Ezer császárért nem adom~A gyermekem kis
696 Ember | császár!...~Ám kössék fel császárodat,~Mi gondom rá!... Erõmet~
697 CorCor| halkan, szépen.~Bírák birája, császárok vezére,~Isten, ki fönn a
698 Ember | szeme~A villám-lobogáshoz.~„Császárotok, aki miatt~Fél-Európa romban, -~
699 Ember | nevét~Én többé nem üvöltöm:~Császárotoknál aljasabb~Gazember nincs
700 1 | S a hadvezért, kit húsz csatában óvott,~Egy háztetõrõl hulló
701 Szabad| MARATHON ELŐTT.~- Csatadal. -~Szólok hozzád, görög
702 Haza | põrölye, hogyha csatát fest,~Csatakürtök bõsz riadása!~Halld! Halld!~
703 Haza | Hogy van az, hogy így csatangolsz?~Hogy van az, hogy vészes
704 Szabad| rohannak, mint a fúriák,~A csatasíkok vér-páráin át,~Minden golyó
705 Haza | Ciklops põrölye, hogyha csatát fest,~Csatakürtök bõsz riadása!~
706 Ember | karom van...~Az, akinek a csatatér~Halálhörgése, gyásza,~Könnyzápora,
707 Ember | Kezembe puskát... és csatolj~Kardot az oldalamra!...~
708 Margit| ezt!~Halljátok? Rím rímre csattan~Mint a bimbó ha kipattan~
709 Szabad| forrott~Hõ ajkukon el-el csattant a csók...~Szegény királyok!...
710 Haza | kereng!...~Dúl a szilaj kéz, csattog a kard,~Sebet osztva süvölti:
711 Szabad| Suttogó nesz kél a csendben.~Csattog-pattog a teremben.~Lassu zsongás,
712 1 | énekelni jár,~És csak nekem csattogja dalait,~Mint kongó híred,
713 Szabad| hordja~Tavasz szellõje s csattogjon danát~Madárkák víg csoportja...~
714 1 | erõt.~Ha kihívó szélvész csattogott felette,~Fönséggel megrázta
715 1 | élet minden báját, fényét~Csecsemõ-kezekkel játszva elkapdossák:~Itt,
716 1 | az anyát, ki ölbe~Hordott csecsemõjét gonoszúl megölte.~Láttam
717 Haza | kel,~Ha megvetéssel néz csekély fajára,~S kis nemzetét nagyobbal
718 1 | dúsan terítve vannak.~Livrés cselédek futnak föl s alá~És hordják
719 Margit| forr!~IV.~Nem tudom, mit cselekedtem,~Hogy te rád méltóvá lettem,~
720 Haza | magyar hazám!~Mert ha így cselekszel: sors le nem igázhat,~Szolgáddá
721 CorCor| így van? A tömeg~Nem így cselekszik éppen?~Nagy lelkeket nem
722 1 | Társait súlyával ne igázza le;~Csellel ki ne fogjon mások gyöngeségén,~
723 1 | Láttam a börtönök sápadt csemetéit,~A hat éves tolvajt, a tiz
724 1 | Mulatnak rajt’ a pajkos csemeték:~„Ily csúnya fát nem láttunk
725 1 | Üldögélt mellettem s az alkonyi csendbe~Mély, nehéz sohajja szakadozva
726 Szabad| De a lánc sír, egyre csendûl.~- „Soha!... Soha! El nem
727 1 | csillár.~A kártya hull, cseng és röpûl az érc.~Az asztalok
728 Szabad| mint a nép legfõbb kegyét csengem!~Szamár vagyok és plusquam-szemtelenség~
729 Szabad| mély zsibongás~Földalatti csengés-bongás~Zaja árad szerteszéjjel~
730 CorCor| rám az ég.~Gyermek-kacaj csengett a szomszéd réten~S ujjongva
731 Szabad| összepengne,~Láthatatlan’ bongna, csengne.~Néz a légbe õrûlt szemmel,~
732 Margit| hallgatom,~Ha együtt vagy velem:~Csengõ dalod, szép hangú zongorád...~
733 1 | szelidebben,~Elenyésző zajjal cseppen,~Míg sötéten, észrevétlen,~
734 Margit| az én keblemre le.~Erõm cserben hágy, gyermek lesz belõlem,~
735 1 | vagy!... De véled~Mégsem cserélnék. Mert nincs benned élet!~
736 Haza | Arany kalitban száz madár cseveg,~S a csüggedt vándort így
737 Szabad| kedvükben~Megrúgnak néha? Csigavér!~Utálatos szabadság! Távozz!~
738 1 | nyujtaná kezét~Hogy érinthesse csillag-kedvesét.~A hosszú, nedves, hófehér
739 Haza | Szabadság, szerelem kettõs csillagának.~ Ifjan halt. De látjuk:
740 1 | lehellet.~Egyszer, amint este, csillagfénye mellett~Békés, boldog szívvel
741 Ember | angyalok suhannak,~Mint csillaghullás, mely nem hágy nyomot.~Visznek
742 CorCor| halála...~Mikor búcsúzván csillagoktól, fáktól,~Tavaszi éjben édes
743 Margit| szemed engem.~Felhõ takarhat csillagot,~De a te szemedet nem!~E
744 Szabad| kalpag a fején,~Forgója csillagragyogásu fény,~Büszkén mered föl
745 Margit| E kedves hang röpûl,~Ott csillapúl az orkán,~S csüggesztett
746 1 | minden láng, minden drága csillár.~A kártya hull, cseng és
747 Ember | más:~Mély tisztelet, nagy csillogás!~Nekem nincs rangom, rendjelem,~
748 Finale| legyen jutalmam egy-egy csillogó gyöngy~A koldusok szemén!~
749 Finale| útfelen~Futnak utána.~Bele csimpaszkodnak~Fényes köpenyébe,~Ráncigálják,
750 CorCor| többé semmi, semmi,~- Bármit csinál - onnét le nem faragja.~
751 Finale| csodás szered!...~Gépet csinálj, mely biztos kenyeret~Sok
752 Szabad| hírmondója: nos~Mit fogsz csinálni? Nézz szét! Légy okos!~Magad
753 CorCor| bort,~Belevetett egy-két csipetnyi port,~Aztán megitta ádáz
754 1 | Menj! sikoltok!” ”~- Csitt! egy szót se! Ezt a foltot~
755 CorCor| S ujjongva jött a kedves csõcselék...~Apró fiúk. Imént jöttek
756 1 | Erdõn, tavon~Átzendül a dal,~Csoda-bús, csoda-édes~Hangzatival.~
757 1 | Átzendül a dal,~Csoda-bús, csoda-édes~Hangzatival.~Egy pillanatra~
758 CorCor| szíve táján.~De rászegzõdik csoda-fényesen~A bûntisztító, nagy, krisztusi
759 Margit| Örökké él maga a szerelem!~Csoda-virág! Nem hervad el soha,~Mindennap
760 1 | És itt az éjfél. S ó csodálatos:~E nyomorúlt, aki reggelre
761 1 | ragyogóbb,~De senki sincs, aki csodálja.~Hizelgõ szó nem száll körülötte,~
762 Haza | Van elég virágom! Ámde ne csodáljad~Hogyha termésembõl most
763 Finale| gyöngy~A koldusok szemén!~Csodáljam ujra a lángész müvét~Betûben,
764 1 | Minden~Lovász és hóhér.~ Nagy csodálkozás.~„Már? - Ily korán? - Hová? -
765 Haza | szép nyelve, csak téged csodállak,~Erõvel, bájjal, fönséggel
766 Szabad| vagy és dicsõ vagy, a nép csodálni jár,~De nagyságát az érc-szív
767 Szabad| ámulattal~Elõször benned csodálta meg.~Édes tavaszhoz szokott
768 CorCor| Város nem látott még ilyen csodát.~De fáradságuk hasztalan!
769 Margit| Élvezettel nyeli....~Nekem csömört okoz!~Torkomon akad meg~
770 Szabad| Sokat szaladtál! Eztán csöndesebb légy!~Tested törékeny, gyenge
771 Margit| könnyû tavaszi borúlat,~E csöppeket ajkam csókolja föl!~Aztán
772 CorCor| kacagnak!~Hálás örömnek édes csöppje gyûl~A rongyos özvegy elfásult
773 Szabad| ûrben rémes árnya,~De a csörgés megy utána,~Pokolig le,
774 Szabad| felzörgetett?~A fülembe ki csörgetett?”~Odaállnak rendbe, sorba,~
775 Szabad| csendben.~Egyszerre... Hej! Mi csörög ott?~Mi sír, mi búg, mi
776 Szabad| megzörögne,~Pajzs dobogna, vért csörögne!...~Síri árnyak kelnek,
777 Szabad| szegény,~Ki ért kacajhoz, csókhoz~S remélni tud: nem vágyom
778 Margit| mellett, -~Egy tündérnek csókja kellett,~Tündér-ajkról egy
779 1 | Testem, lelkem vágy-beteg!~Csókjaidból lángot ittam,~Mégis csókra
780 Margit| tudott megölni a csapás,~Mert csókjaidtól elvesztette mérgét,~Mint
781 Margit| siettetem - bocsáss meg!~Mert csókjaimmal hervasztottalak!~De bár
782 Szabad| rajtuk õgyeleg, -~Enyelgõ csókját zord arcuknak adja,~S kezével
783 Szabad| hunyó nap búcsuzó sugára~Csókol biborfényt elhagyott fokára.~
784 1 | kedvet áraszt,~Dédelgetik, csókolják. Anyja épp most~Fektette
785 1 | szerelmes volt belém,~Mind engem csókolt, engem boldogított~S én
786 Finale| gyermek, aki anyja keblét~Csókolva szunnyad el.~De hogyha van
787 Szabad| brilliánt, mint a te két szemed!~Csókot sem válthat szabadon, nyomában~
788 Margit| visszhangjaképpen~Minden csókunkra egy dal válaszol!~Majd néma
789 CorCor| keresztet tördeli!~Keresztet csonkít! S rettentõ, hogy éppen~
790 CorCor| röpûl szét a tüzes golyó,~A csonttörõ, a hús-marcangoló.~Nem bõg
791 1 | sorvadt munkást, iszonyú csontvázat,~Aki bõsz haraggal sorsa
792 CorCor| nagyot hogy’ köpdös a bitang csoport;~Lemond a szív, nehogy kétségbe
793 1 | szörnyen kidobná!~IX.~ Egy kis csoporttól éppen búcsuzik~- Eltelve
794 1 | erkölcsök tökélye,~Az igazság csúcsa és a szellem mélye!~S mit
795 Haza | magányos sasként száll föl csúcsaidra~Egy-egy hozzád méltó sóhaj
796 Ember | Fölkent homlokkal lép országok csucsára!~
797 Haza | gõzfürész, az ördöngõs, csudás,~És ölni kezd, bár nem hull
798 Haza | Engem nem ejt meg gyáva csüggedés!~Szentûl hiszem, akármit
799 Haza | fáradt, munkált s el nem csüggedett,~És addig törte a kemény
800 Ember | éljen.~S paraszt-szived csüggedni nem tanúl~Semmittevő bölcsektől!...
801 Finale| gyujtsak uj reményt~A gyáva csüggedõben;~S ha fáj az élet, gúny
802 Haza | kalitban száz madár cseveg,~S a csüggedt vándort így marasztja meg:~„
803 Margit| Ott csillapúl az orkán,~S csüggesztett szárnnyal ûl.~Csillag tör
804 Haza | koszorúját hozza rózsás kikelet.~Csüggeteg lemondás örökös, zord rabja~
805 Ember | volt életében!~Mert nem csüggött a jón, a szépen,~Mert könnyeket
806 Szabad| szökött madárkát.~Feje holtan csüngött egy fekete kõre,~Hervadt
807 Szabad| Népet védtek? Ó~Rajongó csürhe! Sok hitvány bohó!~A nép?
808 1 | rabláncot kissebb szomszédokra,~Csúf bizakodással gyöngét nem
809 CorCor| keresztény-század?~Mért tesztek csúffá? Mért imádtok engem?~Én
810 1 | barátom!~El kellett volna csúfitnod magad!~Az volt a baj, hogy
811 Finale| vonaglás,~Ne torzuljon görbére, csúfra képem.~A nagy váláskor hadd
812 1 | Társát leszidta és megverte csúful...~- „Átadom Önt ezennel
813 Szabad| Egypár kedves füttyért nem csukom be rabnak!~Szabadnak született,
814 Haza | annyi szép virágod’?~Tán csupasz homlokkal hagyod a világot?”~„ „
815 Szabad| megengedem neki~Hogy hátamon csuszkáljon. -~ „Vakmerõ!~ Reszkess!
816 Margit| dalom.~Nem küzd, nem gyûlöl. Dac s harag helyett~Inkább vigasztal,
817 Szabad| Zúgó szelek, vad záporok dacára~Örök mosolyban fürdött ajakad...~
818 1 | Sivár tekintet megrögzött dacával~Búcsúzik ember-társitól. -
819 Margit| Feneketlen pokol~Az ily dacnak bére!~Édes feleségem~Imádkozzál
820 Szabad| Ha mást nem, hát a kort dacolja,~Mely hozzá halkan, félve
821 Finale| ujra, mint küzdék alant,~Dacolva, büszke hévvel~Azok között,
822 1 | Irgalmasságot. „Ámen, ámen ámen”,~Dadogja a pap szavai után~S magába
823 Ember | Minden bárgyu mondat, minden dadogott szó~Nem hozná a népek millióit
824 CorCor| van! Jézus légy velem!”~S dadogva, sírva tört ki a szivekbõl~
825 1 | élhet semmi szín alatt,~Dagadjon bár az élet oly erõvel~Oly
826 Szabad| Anyád rabnő volt, keritő a dajkád,~Jövendőd: hogy légy aljasságba’
827 1 | Bölcsõdala dörgés, zord dajkája vészek,~Ellenállva, küzdve,
828 Szabad| CATULLUS DALA~MENYASSZONYÁHOZ.~- 1881. -~
829 Haza | ó magyar nép, legszebb dalaidban!~ Hol a sírja? Sehol! -
830 1 | És csak nekem csattogja dalait,~Mint kongó híred, bármily
831 Szabad| Fognak hevûlni lantomnak dalán!~A költõ kobza lenni fog,
832 Finale| a lángész müvét~Betûben, dalban, kõben;~Égõ hitemmel gyujtsak
833 Szabad| Sámuel fia,~És Úziel, a bátor dalia,~Jób Gíleádból, Rúben és
834 Szabad| Síron túli szeretettel,~Daliái diadalnak,~Kik alatta, értte
835 Margit| bánatára.~Pacsirta-hangod dallama~Ébreszt föl kora reggel, -~
836 1 | nagy fejét~A hegedûnek siró dallamához.~ S a levegõben úszik a
837 Finale| lesz egy lény, ki versem dallamátúl~Nemes tettekre, irgalomra
838 Margit| éneket, vén tenger,~Szelídet, dallamost:~Az én szivem legdrágább~
839 Szabad| RÓMAI DALNOK A RÓMAI IFJUSÁGHOZ.~- 1879. -~
840 Szabad| Fényes ünnepélyen~Szabunk dalodnak árt.~Hogy illik az, hogy
841 1 | Murilló angyalán...!”~- Kit dalolhat?... Hátha téged? -~„ „Hahaha!
842 Finale| szenvedõk jogát~Ott is daloljam én,~S legyen jutalmam egy-egy
843 Margit| terólad szólna,~Csak téged dalolna,~Minden kicsi percem egy
844 1 | fénye ide vonzott!~Hadd dalolnom, Donna, hadd:~A gyönyört,
845 Szabad| hercegeknek, mint kegyelt poéta~Dalolsz ebéd alatt!...”~- „ „Míg
846 CorCor| kedves kis árva!”~Táncolt, dalolt a szép angyal-sereg.~A szomorú
847 Haza | földbõl itt, bár nagygyá te daloltad,~Kevés jutott osztály gyanánt
848 Ember | rálegyintnek,~„Föltámadunk!” súgják dalolva mindnek.~Az égi jelszót
849 Szabad| Míg lesz egy koldus, ki dalomra hallgat,~Ó kérlek, hagyj
850 Margit| 1892. -~I.~Könnyü annak dalra kelni,~Hûségérõl énekelni,~
851 Margit| E nyájas házi kör,~Mely daltól hangos, mint a csalogány~
852 CorCor| félénk, méla hadnak~Mosolygó dámák versenyt osztogatnak~Ételt,
853 Szabad| Gíleádból, Rúben és Aház,~Dán, Ammihúd, Kaleb, Benája. -
854 Szabad| Tavasz szellõje s csattogjon danát~Madárkák víg csoportja...~
855 Haza | HIUSÁG.~- Irányi Dániel sírkövére. -~Mert kincsekért
856 1 | Önzõ, irigy lelket~És egy darab koncot, mely fölött pereltek.~
857 Ember | mulatva!...~Egy névtelen darab-fa~Gubbaszt a sír tövében.~
858 Ember | Legyen igazság,~Bár a világ darabokra hull is!~Itéltek. Ám jó!
859 Szabad| Izekre tépi... ronggyá darabolja...~Ahol levág, amerre elsüvölt,~
860 CorCor| alapszabályilag~Volt ott rendezve. Dárdák és nyilak~Díszes csoportja
861 1 | derût, jó kedvet áraszt,~Dédelgetik, csókolják. Anyja épp most~
862 Margit| végig.~Pedig jobb vón: ódát~Dedikálnom nékik!...~Édes feleségem~
863 Margit| viruljon késő ősszel is,~Mint Dél-vidéki rózsafának ága.~Tanítsunk
864 Margit| mint a tûz;~S a dicsõség délibábja~Városról-városra ûz.~Átrohannám
865 CorCor| pogány,~Vagy a pokolnak egy démonja tán,~Kedvét a legborzasztóbban
866 Finale| Makacs fejed, bár félig már deres,~Még most is rímet és ritmust
867 Ember | sohaj kél a göröngy alól.~Dermedt tagjával gazdag és szegény~
868 Szabad| vén, otromba hegy!~Rögtön derülj ki, űzd szét e borút,~S
869 Margit| sír!~Ó kedvesem! Szemed derült egébõl~Ne harmatozzék más
870 Haza | oltárrá válik a kebel.~Pajzán, derûs vagy, mint nõink szeme,~
871 Finale| nyaram tart: könnyü kedvvel~Derűt, borút egyként vegyek...~
872 1 | éves korában.~Amerre jár, derût, jó kedvet áraszt,~Dédelgetik,
873 1 | társadalmi dráma~Kerül elõször a deszkára, mely~Jelenti a világot
874 Haza | remegtek és minden oromra~Diadal zászlóját tûzte a magyar!~
875 Margit| megosszam milliókkal~Elveim diadalát.~S mégis - van perc, hogy
876 Szabad| hatalmas,~Más nem lehet erõs és diadalmas,~Csak aki hódol és hizelkedik~
877 Szabad| túli szeretettel,~Daliái diadalnak,~Kik alatta, értte haltak!~
878 1 | Villám-fogaton ment egykor diadalra,~Szépség remek ünnepére,~
879 Szabad| remeg!~S halmozza föl bár diadémját, nincs ott~Szebb brilliánt,
880 CorCor| Quum ergo pransi essent, dicit~Simoni Petro Jesus: Simon,
881 Margit| 1883. -~Boldogságommal nem dicsekszem,~Bár ajkamon csaknem kitör.~
882 1 | szótalan tûr, jóval nem dicsekszik,~Sértést nem torol meg,
883 Margit| pénzvágytól hány beteg!~Nem dicsekvés, hogyha mondom:~Kacagok
884 CorCor| kényelemben,~S Jézus nevét buzgón dicséri szátok,~Míg sárban fetreng
885 1 | térdet,~Ünnepelje rangját és dicsérje föl.~Nem vetett rabláncot
886 Margit| Mindenik falatja,~Pedig a dicsért gõg~Két kézzel is adja.~
887 Ember | világot ő,~A sugárzó, a dicső!~Ő alkotta ezt a rendet,~
888 Szabad| ki jõ? A leghatalmasabb!~Dicsõbb, nagyobb, tündöklõbb, mint
889 Ember | te benned küzd a jogért dicsőn.~A régi elv: Legyen igazság,~
890 Haza | rendületlenûl!~Multunk fölött dicsõn borongva szállasz,~És szárnyalás
891 Ember | gazember csak te vagy,~Aki dicsõnek látod, -~S koldulni, lopni
892 Haza | a sírja? Sehol! - Hol a dicsõsége?~Az egész világon! S nem
893 Haza | egészen a halálig,~Ami hazám dicsõségére válik!~Ha márciusnak íduszán~
894 1 | felség.~S a tömjénhez szokott dicsõt~Nem sérti a silány közelség.~
895 Szabad| immár halandók bánatát,~Dicsõült pillantásod bennünket megse’
896 Szabad| és kenyér!~Hideglelõsként dideregjek?~Éhezzem, mint erdei vad?~
897 Szabad| És õrzi híven, gondosan.~Didergõ pinty szájába röppen~Ha
898 Finale| DIES ILLA...~Egy nappal mindíg
899 CorCor| pompa mind másoknál ragyog.~Diplomák, címerek mind másoknál vannak.~
900 CorCor| árva! -~Ott van a bélyeg: Diskvalifikálva!~És ezt a foltot többé semmi,
901 CorCor| Jelvényem csak parádés dísz neked,~Tehát szétzúzom a
902 1 | lovagja. A galant biróság~Dísz-elnöke. Ló- s szépségversenyen~
903 CorCor| rendezve. Dárdák és nyilak~Díszes csoportja függött a falon,~
904 Haza | király-palástod legfõbb díszeûl~Rátûzted ezt a fényes drága-gyöngyöt:~
905 Haza | hervadatlant, ifjat, épet,~Díszitni a halált vele:~Jövel! tegyük
906 Haza | évadja tart,~Hogy hozzatok díszt nemzetünk nevére,~Hogy bennetek
907 CorCor| földi pálya~Hatalmas latrok dísztere,~Megváltók Golgotája!~Lator-faj
908 Haza | Jeltelen is állhat,~Kõvel is dobálhadd,~Mégis inkább pusztán,~Mégis
909 1 | háztetõrõl hulló kõdarabbal~Dobálja holttá. Mind halálra van~
910 1 | a világ,~Most arra rögöt dobálnak~Irgalmas nézõk, akik éppen~
911 Ember | kerúb hiába ostromol.~Nagyot dobbant rá fényes, könnyü lába:~„
912 Margit| mely vígan hajladoz...~Dobj alamizsnát vénülõ apádnak~
913 Szabad| Mond Krampusz: „Kérlek, dobjatok ki engem!~Ezt, mint a nép
914 Margit| hervasztottalak!~De bár hervadt, nem doblak el magamtól,~Nem hagylak
915 1 | együtt él vele.~S ha követ dobnak rád, összetépik szárnyad’,~
916 Margit| egymás oldalán.~Hûségemet dobogja szívem,~S kedves szemedbõl,
917 1 | alól~Kibuzgó forrás - s bár dobogjon oly~Rendén a szív, mint
918 Szabad| fegyver megzörögne,~Pajzs dobogna, vért csörögne!...~Síri
919 Szabad| No jó! Ha késtek s nem dobtok le innen,~Hát passzióm lesz
920 1 | megjött. Lassu lovak~Mennek ki döcögve véle.~Villám-fogaton ment
921 Ember | gyermek?~ - Nem tudom!~Egy eb döge s halott Napóleon közt~Nincsen
922 Haza | Ember, állat borzad tõle,~A dögvész is fut elõle,~Minden út
923 1 | bókolt neki,~Sem hivalgó dölyffel, fák elébe állva,~Nagy kitüntetését
924 Szabad| találkozóra!~Mert ütött a döntõ óra!...~Azt mondják, hogy
925 Finale| sorsát, hódító,~Ajkad hiába dörgi:~Egy mozdulattal a halál~
926 1 | virrasztó, álmos öreg asszony~Dörmöl, dünnyög imát a sarokban.~
927 Haza | mint mennybolti kék,~ S dörögni úgy tudsz, mint villámos
928 1 | e kocsi nem,~Vágtat, dörögve, szüntelen.~Éles szemével
929 Finale| nekem se árthat~A szûk, dohos, nedves gödör,~Ahol magamra
930 Ember | tudom!~A vénség elhal, sírba dől. Helyén van.~Korhadt, kiélt.
931 Szabad| szétfeszítni!”~Szakadoz, dõl, reped, omlik.~Cifra márvány
932 CorCor| Aki engem követ, rossz dolga van annak.~Amikor hívtalak,
933 CorCor| Mind gentleman, ki becsület dolgában~Alkut nem ismert!... Korrektség
934 Margit| magához~S ott fenn jó a dolgod?~Vagy csak egy gaz, átkos~
935 Ember | gondom rá!... Erõmet~Különb dolgokra tartom én:~Megvédem a nõmet,
936 Haza | virágzás alkotója lett:~Úgy dolgozott e sújtott nemzet is!~Büszkén
937 1 | egészség s jólétbõl telik!~Ha dolgoztál, izzadtál volna, mint mi,~
938 Haza | Nálunknál jobban a magyar hazát!~Dolgozzatok künn!... Bátor munka révén~
939 CorCor| büszke szemmel:~„Sosem volt dolgunk hitvány szerelemmel!~Bûn,
940 1 | vonakodva, félig kimerûlve~Oda dõlt a rideg váz karjaiba.~Fölkapta
941 Finale| föld alatt,~Sötét vermekbe dõlünk.~Itt egy kereszt... ott
942 1 | Mikor elment a nép s bús dombja fölött~Elfoglalta helyét
943 Szabad| a hunyó sugár,~Fölöttük dong a bujdosó bogár,~S nincs
944 Margit| irígy, ne légy rosz lelkü, dõre,~Meglásd, jutalmat minden
945 1 | dróttal átszõtt rejtélyes dorong~Ott áll az úton és vashúrja
946 1 | és ott hagyja asztalát~A dõzsölõ, kincsét a nábob,~Sátrát
947 Haza | Bécsbe,~És életét ott künn dõzsölte át.~Legtöbbet kaptak a hazai
948 CorCor| hatóság háborog,~S ahány drabantja és szolgája van:~Mind lesbe
949 Haza | díszeûl~Rátûzted ezt a fényes drága-gyöngyöt:~Magyar! Hazádnak rendületlenûl!~
950 Szabad| szerelme?~Arany pohárban drágán vett üröm!~A titkos óra,
951 Szabad| szép menyasszony! Mennyi drágaság van~Pazar ruháján!... Mily
952 1 | Érdekfeszítõ társadalmi dráma~Kerül elõször a deszkára,
953 1 | kikeletnek elsõ balzsamát.~A dróttal átszõtt rejtélyes dorong~
954 1 | Mint ahogy kertészek a dudvát gyomlálják.~El, csak el!
955 Haza | élni fog!~Ki a saját pártos dühét kiállta,~Annak nem árthat
956 Margit| tenger, tenger, lázas tenger,~Dühöd hogy elpihent!~Tükörré váltál
957 Szabad| vinnem~Százezreket!... No jó! Dühömben nyúzlak,~Rúglak, leköplek
958 CorCor| minden párbajképes ifjú,~Dühöng a város minden tisztes aggja,~
959 Szabad| támad. Mint az uszitott vad~Dühöngve száguld s zúgva söpri szét~
960 Szabad| fölriad a kábult zsarnok.~Dühös ajkán szitok fakad:~„Ide
961 Szabad| Mintha e gépek egymást dühre szítnák,~S az őrült embert
962 CorCor| híres kaszinónak tagja!~Dühtõl rekedten, fújva és hörögve~
963 CorCor| Nincsen kihívás és nincsen duellum.~Hallatlan botrány! Harcos
964 1 | álmos öreg asszony~Dörmöl, dünnyög imát a sarokban.~Lábát,
965 1 | Sodrony-bilinccsel lekötött dugasszát,~Hogy messze pattan, láncából
966 Haza | kartács vad tánca kereng!...~Dúl a szilaj kéz, csattog a
967 Haza | testünk majd e föld porába dûl!~Hogy végóránkig azt mondjuk,
968 Finale| amit szerettem!~Nyugodtan dûlök hûs porába le,~Ha majd enyészni
969 Szabad| megropog,~S kisímul ujra durcás homlokod!...”~ Ahmed Kaleb
970 1 | pattan, láncából kitörve.~Egy durranás - s pezsegve ront utána~
971 CorCor| csap.~Ütés nem volt még durvább, súlyosabb.~És mit tesz
972 Ember | durván a gyomot,~(Bölcs durvaság!) mert mindent elnyomott...~
973 Szabad| kettõnk közt? Nála sokkal~Dúsabb vagyok!... Mert meg nem
974 Haza | vissza gyüjtött kincsetekkel,~Dúsabbá tenni e szegény hazát!~S
975 CorCor| talál...~Sugárt vetett a dúsak palotája,~És a karácsony
976 1 | röpûl az érc.~Az asztalok dúsan terítve vannak.~Livrés cselédek
977 Haza | nemzetét nagyobbal váltja fel:~Dúsgazdaggá lesz s Európa-szerte~Nevére
978 Haza | persa!~Árulónak jó a sorsa!~Dúskálhatsz a gyönyörökbe,~Dús, hatalmas
979 Szabad| HEGY ÉS KIRÁLY.~- 1882. -~A Dwalagíri búsul. - Homloka~Borongó
980 Szabad| Uralkodó tizenhat nemzeten -~A Dwalagírit látogatni megy.~ Zajgó csapat, -
981 Szabad| A nép igavonó barom,~És ebbõl áll a törvény: akarom!~Cézár
982 Szabad| mint kegyelt poéta~Dalolsz ebéd alatt!...”~- „ „Míg zöld
983 Szabad| Fényes szobában majd velünk ebédelsz~S mulattatsz minket!...
984 1 | Viszont nem fél és nem pirúl~Ebnél hunyászabb koldus itt.~Condrája
985 Margit| fényes, derûlt hajnalra ébredék!~Te hoztad el jobb létem
986 1 | karjára,~S most, mielõtt ébrednék, meghalok!” ”~Szólt s hangja
987 Margit| fogja át.~Pirúl az ég s az ébredõ, setét föld~Boldog sejtésben
988 Haza | pírja,~Mint hajnalfény az ébredõk felett.~Szabadság napja
989 Szabad| játszi kedve.~Egyszerre ébredt föl a kelõ hajnallal,~S
990 Margit| Pacsirta-hangod dallama~Ébreszt föl kora reggel, -~És éjjel,
991 Ember | mihasznák - ifjak és idősök! -~Ecartés, turfos, címeres herék!~
992 Margit| tart.~Szivem tiéd, mint eddig a tiéd volt.~De ne csodáld,
993 Szabad| kérlek, hagyj meg itt!...” ”~„Édenbe jutsz! - Fejed mámorba szédűl,~
994 Margit| Mind bûnös bolond,~Aki édenébõl önként elbolyong!~Mit nekem
995 Haza | verte ki,~S bujdosni ment az Édenhez szokott.~Kegyetlenûl levertek
996 Haza | Édes hazánk, legdrágább Édenünk!~De mint az Éden kóbor gyermeke~
997 Haza | munka révén~Ész fínomúljon, edzõdjék a kar!~De minden órán eszetekbe
998 Haza | Hogyha lábát mosta benne.~Efialtes! Vár a persa!~Árulónak jó
999 Haza | EFIALTESZ.~- 1879. -~Elszárad a fû,
1000 1 | Párnáin egy-egy jó barátom.~Ég-föld pihen, - e kocsi nem,~Vágtat,
|