1880-bokot | bokra-eg-fo | egbe-falus | fanya-gyony | gyope-idegs | idezi-kezde | kezdi-legto | legtu-mienk | mifel-oszta | oszto-selym | semmi-szoli | szoln-utnek | utni-zsibb | zsibo-zuzza
Part
1501 Szabad| másnak menyország,~Nektek: fanyar csók és unott öröm!~Tóduljatok
1502 1 | szégyelli szennyes foltjait.~Fáradhatatlan a kocsis,~Hajt jobbra-balra
1503 CorCor| látott még ilyen csodát.~De fáradságuk hasztalan! Hiába~Kutatnak
1504 Ember | lábad meredekre hág.~Igy fáradsz folyvást, hogy családod
1505 Finale| De férfi, aki rímeket farag!~Mit ér e bús, üres ábrándozás?~
1506 CorCor| Bármit csinál - onnét le nem faragja.~Magáról többé nem mondhatja
1507 CorCor| játsztak. Kanyarogtak szerte~A faragott szentek közt. Röpködött~
1508 CorCor| Vagy mint a falka, mely farkast keres,~Tolong a sok virrasztó
1509 Ember | benne más,~Csak változatlan, fásult, bús közöny,~Unott, rideg
1510 Haza | élni fog!~Ha minden nemzet fásultan lemond,~S a szent rajongás
1511 Szabad| ivadéka,~Ha megteszed: helóták fattya vagy,~Anyád rabnő volt,
1512 1 | napsugár, kék ég, virágok fátyla~Takarta el elõlem a valót,~
1513 1 | tekintenek,~Mint könnyü fátylon áttetsző szemek.~Epedni
1514 1 | szemfödõ,~Mint a halálnak lengõ fátyola...~Kivánja lázas, õrült
1515 Margit| fiúk,~Elém mindannyian,~És fázik és sír valamennyi mind;~
1516 1 | aki gyökerestûl~Irtotta ki fázó, éhezõ családját,~Mint ahogy
1517 CorCor| kegyelmes karja~Szegény fázókat lágyan betakarja...~Vigasztaló
1518 Szabad| Éhes vagy?... „Mindig!”... Fázol?... „Ah! alig van~Meleg
1519 Margit| drága jég,~Mely mellett csak fáztam s nyomorult valék!~Ismerem
1520 Szabad| Irgalmas, titkos fészke lett!~Fecskék is, õszi vándorláskor,~Itt
1521 Margit| kettecskén~Élhetünk, csicsergõ fecském,~S oldalunknál a fiók.~Nagyszerû
1522 Finale| Magányos, bús vidéken,~Elszálló fecskét, vándor-fölleget~Könny-fátyolozta
1523 Szabad| Szennyes göröngyöd szõnyeggel fedik.~Hintett virágon, földi
1524 Ember | Veletek vón tömve pince, fegyház, börtön!~Aki most legelső,
1525 Szabad| bús, rémes éjjel...~Mintha fegyver megzörögne,~Pajzs dobogna,
1526 CorCor| A nagy kaszárnyák, drága fegyverek,~A rangosztályok, a válaszfalak,~
1527 CorCor| Tolong a sok virrasztó fegyveres.~II.~No végre megvan! Ott
1528 Finale| akik harcolnak az~Igazság fegyverével!~Az elnyomottak, szenvedõk
1529 CorCor| VALAKI JÁR A CSATATÉREN...~Fegyverszünet. Majd holnap ujra kezdik~
1530 Szabad| szabadabb.~Miért harcoltak? Fegyvert mért fogott~E sok derék
1531 Haza | hozzá láng-ajakkal szóltak,~Fegyvertelen eszmék katonái voltak,~Ám
1532 1 | templom kövén,~Szomszédai fehér-ruhás leányok,~És ünneplõbe öltözött
1533 Finale| merengõ, kába,~Gyakran botor fej még sem él hiába!~Ha sok,
1534 CorCor| boldogan!~Mennék velük fej-lehajtva,~S kilehelném egy szent
1535 CorCor| tesz Jézus? Tán úgy vágja fejbe,~Hogy meghal?... Nem! A
1536 Haza | villámos ég!~Minden, mi fejben vagy szívben fakad,~ Tõled
1537 CorCor| híres klubból. Ábrándos fejében~Tán szomorú, nagy eszmék
1538 Szabad| Minden csapás halált adjon,~Fejedelmük vérbe fagyjon,~Jajjal-bajjal
1539 Margit| kitüntetést keres;~Virágként hajló fejedet nyugtasd meg~Hû szívemen...
1540 1 | Elõre nyúlnak a rémült fejek,~És látcsöveznek a hátsó
1541 Szabad| mint istennel velem.~Íme, fejemben korona ragyog,~Miért? Hisz
1542 Margit| sõt~Nagyobbra nõtt, mint fejlõ rózsa-fa.~Nem tudva semmit
1543 Haza | nyílását alig-alig látom.~Fejüket kidugták, nézegettek máskor,~
1544 Szabad| énekelt...~Falusi pap mondott fejükre áldást,~Esküdtek bátran,
1545 1 | törvény lelke, ott áll~A feketébe öltözött biró.~És „Õ felsége
1546 Szabad| füst s odafönn megáll,~Oly feketén, mintha pokolból jönne.~
1547 Ember | Kardot az oldalamra!...~Úgy fekszem s vigyázok a sír fenekén,~
1548 Szabad| rándul,~Amint egymáson fekteti.~Királyi gõggel néz a légbe.~
1549 1 | csókolják. Anyja épp most~Fektette le s kacsóit összetévén~
1550 Finale| Mint kis fiúcskák, akiket~Feküdni küld a zord szülõ:~Akkor
1551 Margit| nehéz, reménytelen~Homály feküdt az égen -:~A felhõk közt
1552 Ember | Császárotok, aki miatt~Fél-Európa romban, -~Aki miatt koldusbotom,~
1553 Ember | oly kék a vér,~Légy bár fél-isten egy-egy kártya-túrnál:~Vallom
1554 CorCor| dicsõ: véres mezõk felett~E fél-napos keresztény-kegyelet!~Méltó
1555 CorCor| elviselni. Hát~Hozott magának fél-pohárka bort,~Belevetett egy-két
1556 1 | és boldogság; - akik egy fél-szóra~Milliók nyugalmát, jólétét
1557 Haza | munka volt. De könnyebb feladat,~Mint a miénk. Mert õ csak
1558 1 | bûnöst. A komoly biróság~Feláll félkörbe. Csönd. Mély, síri
1559 Szabad| értem bosszut álljon!” ”~S felállt a vak; vezette a fiúcska~
1560 Szabad| szép,~Hogy keble - kõ bár - feldobog!~Erõnek volt jelvénye hajdan,~
1561 Margit| Szelíd galambom, lelkem jobb fele!~Bajodnak, búdnak minden
1562 1 | füstje s illatot lehel~Husz féle parfum, a legfínomabb~Kelméjü
1563 Finale| S mély áhitattal száll feléd,~Míg látok, hallok, élek:~
1564 Haza | lég s nem hervad a virág!~Feledd hazádat, - úgy is mostoha!”~- „ „
1565 Haza | ellenség is~- Egy percre bár - feledje, hogy gyülöl.~Tanulja meg
1566 Haza | is mostoha!”~- „ „Hazát feledni?... Nem lehet soha!” ”~És
1567 Haza | hazai földbõl,~Hát legjobban feledték a hazát.~Csak egy maradt
1568 Haza | napi gondot, rút viszályt feledve:~Így merûl a lelkünk emlékezetedbe,~
1569 Finale| bánat: hordom s lassankint felejtem.~Érzéseim, mint vándor-madarak~
1570 CorCor| az alkony-ég csillagja.~Felejtett mindent... még azt is, hogy
1571 Szabad| Levett kalappal áll a nép s felejti~En-rongyait a mások bíborán.~„
1572 CorCor| szivekbõl~Gyötrõ sovárgás, édes félelem.~És a király föltette koronáját,~
1573 Margit| szigetét.~Ó mily kedves félelemmel~Indultál meg fövenyén...~
1574 Haza | összerendûl~Rejtélyes, gyors félelemtûl,~Felriad, sír, hogyha kint
1575 CorCor| menhelye.~És közepett’ a félénk, méla hadnak~Mosolygó dámák
1576 Margit| egy: két angyal õrködik felettem,~Két szép õrangyal: a te
1577 Haza | A koldussal önszántából felez;~Láttad, hogy a tündöklõ
1578 1 | homlokom.~A gondolat villámát felfogom,~S a földnek másik sarkáig
1579 CorCor| A gyilkolást... de mára felfüggesztik.~Illõ dolog: ne hulljon
1580 Margit| Versenyt röpülni bátran~Az ég felhõivel...~Fölcsapni a magasba,~
1581 CorCor| Hozzátok nincs közöm!”~Felhõkbe vágó roppant templomokban~
1582 1 | táj~S a tó fölött terjengő félhomály:~A csillagok belé tekintenek,~
1583 Margit| szárnnyal ûl.~Csillag tör át a felhõn,~Áldássá lesz a vész,~S
1584 Szabad| zuhogni rád~Mint jégesõ, mint felhõszakadás,~Amíg testedbe ölnyi gödröt
1585 CorCor| állottam, szótlanul, sötéten,~Felhõtlenül sugárzott rám az ég.~Gyermek-kacaj
1586 1 | vágva.~Elbolyongtam, ó föld, félisteneidhez,~Suttogván magamban: Itt
1587 Szabad| Ez a hozzád méltó pálya,~Félistenek unokája!~Legyenek bár vasban
1588 Haza | kor;~Emelkedett mindenki: félistenné~Vált a nemes, - - és polgárrá
1589 Ember | milliókért élni vágyott -:~Ne féljen!... Nem hal meg soha!...~
1590 1 | A komoly biróság~Feláll félkörbe. Csönd. Mély, síri csönd.~
1591 Margit| fénytelen:~Lelkem borús, mint felleg-járta égbolt!~Amerre nézek, mindenünnen
1592 Margit| szebb vala.~Illat szállt a fellegekbõl,~Léptünkön virág serkedt
1593 1 | fényével az üdén mosolygó~Fellegtelen, csodás kékségü égbolt.~
1594 1 | megbotránkozott,~Elhûlt, fellobbant és az ájuláshoz~Közel vala -:
1595 Haza | panaszolva?!~Hogy van az, hogy félmezetlen~Tántorogsz a fergetegben,~
1596 Finale| Aludni többé nem tudok.~Felöltözöm s megyek, futok,~Futok ki
1597 Szabad| vitték a kis savoyardot,~Felöltöztették szépen, ékesen...~- No rajta!
1598 Szabad| borultak.~És mintha mind felömlött volna égre~A vér, mely itt
1599 Szabad| a szél sivítva fú~Észak felõl!...” - Nos, elviszünk magunkkal,~
1600 CorCor| húsomat az ostor!~Hadd legyek félõrült, kergetett apostol!~Butaság,
1601 1 | csöndesen:~Csavargó és királyi felség.~S a tömjénhez szokott dicsõt~
1602 Szabad| estek!~Mit tettem én, hogy felségessé váltam?~Egész éltemben fogamat
1603 Szabad| Mond Krampusz: „Engem Felségnek neveztek,~S elõttem, mint
1604 1 | öltözött fiúcskák.~A tömjén felszáll, búg az orgona,~Õk térdre
1605 Margit| kezd.~II.~Mint a forrás, felszökellõ,~Este támadt gyönge szellõ,~
1606 1 | csöndesen zokogva.~Azután felszökkent, õrült lázban égve,~S kezdett
1607 Haza | napsugarat!~Legyen a magas hit új feltámadása~Az a kor, mely most jön!
1608 Haza | Mint kiváncsi lányok a feltámadáskor.~Hova tetted õket, annyi
1609 Haza | S várta szívrepesve új feltámadásunk!~Március szent napja! Te
1610 Margit| elszûnik a panasz...~Ne légy féltékeny! Õ nem bánt meg téged!~Az
1611 Margit| FÉLTETT BOLDOGSÁG.~- 1883. -~Boldogságommal
1612 Margit| lesbe áll,~S én üdvömet féltõbben óvom~Mint gyönge fészkét
1613 Margit| remegned akkor,~Akkor ne félts, ó drágám, engemet!~Nem
1614 CorCor| Nézett alá a sok csillag felülrõl~Isten fiára, ki a földre
1615 Margit| mezei virággal~Körül fonod felvídult homlokom, -~És életünk örök
1616 Szabad| feszeng itt?~Ki az, aki felzörgetett?~A fülembe ki csörgetett?”~
1617 Ember | Szent Györgye többé sose fen~Irtó acélt. Elõször most
1618 1 | szakállal...~Jönnek a tó fenekérül,~Hol a sás levelébül~- Bólintva,
1619 Margit| látok,~Lázad arcom vére!~Feneketlen pokol~Az ily dacnak bére!~
1620 Haza | a harc még szentebb, még fenségesebb volt,~Mert vér nem ömölt
1621 1 | halál.~Idõtõl nem remegve~Fenségesen komoly,~Amíg körötte minden~
1622 Ember | Legyek módjára röpködjünk a fényben~Pár évig - aztán rothadjunk
1623 1 | részletét~Egy pillanat bûvös fényébe fogja:~Szivén, agyán úgy
1624 Szabad| Ott közeleg, pompában, fényesen,~Nos, fogsz-e rögtön mosolyogni?”~ -
1625 Szabad| irigyeljek tõle?... E tolongó~Fényesre fent kopár hadat talán?~
1626 1 | és szemébe csapna~Teljes fényével az üdén mosolygó~Fellegtelen,
1627 Ember | bőségben, vígan élte,~S fénylett rá folyvást a szerencse
1628 Ember | ûl veled...~Nagy könyje fénylik, mint a csillag,~És ez a
1629 Ember | van,~Mégis csak ti ültök a fénylő magosban!~Pedig hogyha érdem
1630 Finale| pillangó tovább röpûl,~ Bár fényporát letörléd.~Tovább él a szerelem
1631 Margit| De ne csodáld, hogy arcom fénytelen:~Lelkem borús, mint felleg-járta
1632 1 | Rendén a szív, mint izmos férfi-kar~Põröly-csapása!...~V.~ A
1633 Ember | nyomorban,~Aggon, ifjan, férfi-korban,~Utcákon és tereken:~Könnybe
1634 Haza | hulló gyöngyszemek.~S te férfi-szív, zord mint a kõ,~Olvadj,
1635 Haza | méltósága, fénye,~Szabadság, férfiak legszebb erénye,~Mely önmagát
1636 Haza | halálnak.~Ott, ahol az ifjak férfiakká válnak,~És a gyönge aggok
1637 Szabad| hogy ilyen parányi~Nevetlen férget megtudhasson látni...~És
1638 Haza | sötétben,~Mikor a nemzõ fergeteg~A bõsz felhõt csókolja meg~
1639 Haza | félmezetlen~Tántorogsz a fergetegben,~Ugy hiszed, hogy fû, fa
1640 Haza | tetté,~Tavaszi viharrá, üde fergeteggé,~Mely tisztítva száguld
1641 Margit| Bolyongtak szerteszét,~És fergetegrõl, tört hajóról~Jajongtak
1642 Haza | sírkövére. -~Mert kincsekért fertõbe nem hajoltál,~Mert nem törtettél
1643 Margit| érintetlenûl,~Tisztán haladtam mély fertõkön át,~Mert rám hintette mentõ
1644 Haza | ÉL A MAGYAR...~Fessétek bár sötétre a jövõt,~Mondjátok,
1645 Haza | tréfák~Játszi szökését,~Festi-e más nyelv~Oly remekûl?~Pattog
1646 1 | palotákba,~Színarannyal festve, márványkõbõl vágva.~Elbolyongtam,
1647 Szabad| senkit.~„Hát ki az? Hát ki feszeng itt?~Ki az, aki felzörgetett?~
1648 CorCor| fiáúl fogadott,~És ember feszitett fel!...~Hát most nem így
1649 1 | a gall szakács-mûvészet.~Feszítik az arany-nyakú palack~Sodrony-bilinccsel
1650 Ember | ritkábban hajolnánk!~Nem feszítne köztünk annyi szemtelen
1651 Haza | elsõ mosolyára~Árván maradt fészkébe vissza-jõ.~Jön vissza híven
1652 Haza | Koldus és szabad!” ”~„Fészked leverte... kõvel megdobált,~
1653 Margit| A leggyorsabb madár is~Fészkére visszatér:~Akép leng vissza
1654 Margit| féltõbben óvom~Mint gyönge fészkét a madár.~Nem! Mitse vallok!
1655 1 | alázatosan~Szorongat egy feszületkét.~A gyászkocsi megjött. Lassu
1656 CorCor| dicséri szátok,~Míg sárban fetreng sok száz katonátok!...~Kastélyotokban
1657 Szabad| bõgve marcangolja szét~A fetrengõk imádkozó kezét, -~Vad kedvteléssel
1658 CorCor| Aki ragaszkodik Isten egy fiához,~S kínok utján eljut a Kalváriához!~
1659 Finale| Fiamhoz» című vers elsőszülött fiamat, Emilt illeti, aki életben
1660 Finale| éppen karácson estéjén. A~«Fiamhoz» című vers elsőszülött fiamat,
1661 Margit| FIAMNAK.~- 1886. -~Megnõsz te is,
1662 CorCor| föld veszitett el!~Isten fiáúl fogadott,~És ember feszitett
1663 Szabad| hatalom becsvágyó embere:~„Fickó, megállj!... Elõbb szólok
1664 1 | enyém lesz. Láttam már a fickót~És megbecsûltem. Nagyszerû
1665 Margit| nem tarthat az élet!~V.~FIDES.~Bár néha búsnak, közönyösnek
1666 CorCor| Simoni Petro Jesus: Simon, fili~Jonae, diligis me plus quam
1667 Szabad| ünnepelj, míg Cézár ünnepel!...~Filippi síkján hősök szunnyadoznak,~
1668 Finale| FINÁLE~Kibékült fájdalom,~Mosolygó
1669 Szabad| busás borravalónál~Nincs finomabb, szebb pályabér!~Utálatos
1670 Haza | Bátor munka révén~Ész fínomúljon, edzõdjék a kar!~De minden
1671 Margit| fecském,~S oldalunknál a fiók.~Nagyszerû a végtelenség,~
1672 Szabad| felállt a vak; vezette a fiúcska~A hóditóig, kézen:~„ „Mert
1673 Haza | Mert akik ott járnak, hõs fiúkat szûlnek...~Ott, hol annyi
1674 Margit| S több - édessége van!~ ~Fiume. 1881.~
1675 Margit| KARÁCSONY-EST.~Karácsony-est. Egyik fiúnk az égben,~A másik tőlünk
1676 Szabad| van!~Nincs gyermekünk... fiúnkká fogadunk!~Lesz inasod! Pompás
1677 1 | jönne bár~A Herkópáter és fizetne triplán,~Annak se jutna!”~
1678 1 | rád!~Fürteidnek egy kis fodra~Több nekem, mint a világ!”~-
1679 Margit| vizednek~Sötét hullámzata,~S fodros habod libegve táncol,~Mint
1680 Szabad| hegy: „Elõttem Õ felsége~Födetlen fõvel álljon!”~
1681 Haza | el~Vékony szerencséd. De föl-ért e köntös~A trónusok bíbor-kelméivel!~
1682 1 | Megragadta botját, azután fölállott.~Maradásra kértem, szóltam
1683 Margit| bátran~Az ég felhõivel...~Fölcsapni a magasba,~Hol a vihar terem,~
1684 Haza | feltámadás!~Forró lelkekbõl fölcsapott az érzés,~S a bús országot
1685 Szabad| épitett...~Védtek adott szót, fölcsúfolt hitet,~Egyszóval: mindent,
1686 Margit| gonosz, göthös vén:~Beásott a földbe,~Mint kincsét a fösvény!~
1687 Finale| egét!...~Borúlt ég újra földerûl,~ Hint még szebb sugarat...~
1688 1 | örök chaoszban,~Hogy ezt a földet többé meg ne lelje!~VII.~
1689 Finale| biztos kenyeret~Sok százezer földhözragadtnak ád:~S vagyon, dicsõség fog
1690 Haza | Boldog nyugodalmat~A hazának földje,~Míg magyar tapossa;~Magyar
1691 Haza | mégse tudja~Az elárult haza földjét!~
1692 Margit| hogy találjalak!~Mert ami földön-égen~Bájos, sugárzó és nemes:~
1693 Haza | legbüszkébb csalogányát~- Hasonlót földünk többé sose szûl -~Petõfit
1694 Szabad| mint a hû testvérek,~Egymás fölé borultak.~És mintha mind
1695 Margit| III.~Ó ne várd, hogy még föléled!~Elszállott a drága élet,~
1696 Szabad| földön,~Annak élek, ami fölemel!~Annak élek, ami halhatatlan,~
1697 Haza | heve lángol!~Hosszú fagy fölenged izzó sugarától,~S koszorúját
1698 1 | Hm! - Tudjuk! Brávó! Fölfedeztél~Egy õzikét és lesz uj hallali!? -”~
1699 Haza | hasonló szellemmel magad~Fölfegyverezni... Hogyha nem futod~Rugós
1700 CorCor| gyermekkel tele,~Az van fölirva: Árvák menhelye.~És közepett’
1701 1 | dõlt a rideg váz karjaiba.~Fölkapta s repûltek szívszakadásig,~
1702 1 | tisztaságban, egy hangot se szólva.~Fölkél a hold, búsan ragyogva kel
1703 Ember | halnak és a hitvány pára~Fölkent homlokkal lép országok csucsára!~
1704 1 | sohajtás.~Melyben még egyszer föllángolt a mult~Összes heve... Aztán,
1705 Szabad| beszéltek s oda visz a gõg,~Hogy föllázadtok, átkos pártütõk!”~IV.~Gúny
1706 1 | dönt. Ha szólt, nincsen föllebbezés, mert~Taksálni asszonyt
1707 Margit| küldött angyalok~Végtére majd föllelnek.~Akkor, szerelmem, elmegyünk~
1708 CorCor| megvigasztalt e hely,~Ha fölmerengtem hosszasan a fára,~Hol emberek
1709 Margit| nem hallod te sem!~Aztán fölocsúdva, mint a tengerész,~Aki halk
1710 Haza | Kigyomlál, mint hitvány fölösleget!~
1711 Ember | paripák robogása...~Császárom fölöttem amint tova zúg~Villámló
1712 Szabad| értte haltak!~Ráborúlnak, fölragadják,~Kézrõl-kézre veszik, adják.~
1713 Szabad| Megcsörren a néma csarnok,~S fölriad a kábult zsarnok.~Dühös
1714 CorCor| nem megy arra sem,~Csak fölsohajt: „Komor, kevély királyok!~
1715 Szabad| lendûl,~Minthogyha hozzá fölsohajtanának~Láthatlan ajkkal elhunyt
1716 Haza | ember ajka,~A legnemesbbet fölsohajtva,~Mit a tusázó szív terem,~
1717 CorCor| Meghalt még az éjjel.~II.~Fölszállt az égbe. Percig sem pihent.~
1718 Haza | Ha eljátszanátok,~Hogyha fölszántanák~- Iszonyú gondolni -~Hódító
1719 1 | Kínos barázdákkal volt fölszántva képe~És egész alakján valami
1720 Margit| lettem,~Amit kerestem, nálad föltaláltam.~Lásd, a világon egy szivet
1721 Ember | engem föl ne költsetek!~Föltámadástok átok-számba megy,~Ha föltámadni
1722 Ember | Föltámadástok átok-számba megy,~Ha föltámadni és szenvedni egy,~Ha minden
1723 1 | mindenségbe nyílik.~E súlyos ajtó föltárúl, de onnan~Többé nem lép
1724 CorCor| hadd forditson hátat:~Én fölteszem a te tövis-koronádat!~Más
1725 1 | nyers legény:~Mindenhová föltett kalappal~Kopogtatás nélkül
1726 CorCor| édes félelem.~És a király föltette koronáját,~Az érsek drága
1727 Haza | a tiéd legyen!~Emlékedet fölûl nem mulja más!~Mert te vagy
1728 Ember | nagy patrióta!~De te, aki fölvágtad hályogát,~Mert az megy csak
1729 Ember | ujra hallom az ágyudörejt,~Fölver paripák robogása...~Császárom
1730 CorCor| látott! Ezt büntetni kell!~Fölzúdul minden párbajképes ifjú,~
1731 Margit| magasra,~Mert gyûlölik a fönhordott fejet,~Ha nem üresség, nem
1732 Haza | síró alkony-ég alatt~Lát fönn-repülni vándor-madarat...~„Hová,
1733 Margit| A szem gyönyörrel rajtuk fönnakadt,~Oly remekűl volt válogatva
1734 Ember | mégis módfelett,~És fajtádat fönnen magasztalom!~Nagyúri sikknek
1735 1 | gõg butaságát s a kéjvágy förtelmét!~Hol van hát az Isten? Ah!
1736 Margit| a földbe,~Mint kincsét a fösvény!~III.~Ó ne várd, hogy még
1737 Margit| félelemmel~Indultál meg fövenyén...~Még nem látva, még csak
1738 Margit| Ismerem a tapsot, mely sikert fogad,~És a gúnyt, mely ûzi a
1739 Haza | lesznek,~S aggok, ifjak együtt fogadalmat tesznek...~Ott, ahol az
1740 Haza | szeretetre, büszke szabadságra!~Ó fogadd föl, kérlek, nagy, szent
1741 1 | Elvégezte jól.~Áll és fogadja orvosok, birák,~Irók, mûvészek
1742 CorCor| veszitett el!~Isten fiáúl fogadott,~És ember feszitett fel!...~
1743 Haza | Minket is a népek testvérûl fogadtak,~Európa büszkén a szivébe
1744 1 | Én? - Nem, a kivégezendõ!~Fogadtok? Negyven aranyat teszek~
1745 Szabad| Nincs gyermekünk... fiúnkká fogadunk!~Lesz inasod! Pompás ruhát
1746 CorCor| egymást féktelen szeszéllyel~S fogalmuk sem volt, hogy a siralom~
1747 Szabad| felségessé váltam?~Egész éltemben fogamat piszkáltam~És ásitottam
1748 CorCor| hogy bármint vigyáznak~Fogdmegjei e sok szép, cifra háznak:~
1749 Margit| Hûségérõl énekelni,~Aki téged foghat át,~Mert annak nem lánc
1750 1 | igázza le;~Csellel ki ne fogjon mások gyöngeségén,~És szeresse
1751 Margit| Erdõ legyen szerelmünk foglalatja,~Magányos erdõ a hegyoldalon...~
1752 Haza | büszke fõvel állni~Aranyba foglalt romlottság elõtt!~Egy hiuság
1753 Szabad| ember. Száz hõs kapitány.~Foglyúl esett mind hosszú harc után.~
1754 Finale| Amíg csak élek, hirdetni fogom~Lelkem javát a fáradt húrokon!” ”~
1755 Ember | GRANÁTOS.~- 1902. -~I.~Orosz fogságból vánszorog~Két francia gránátos.~
1756 Szabad| pompában, fényesen,~Nos, fogsz-e rögtön mosolyogni?”~ - Nem! -~„
1757 CorCor| minden gondolat,~És sírni fogtok, mint az én szememben~Most
1758 Margit| új föltámadás van:~El nem fogyó szerelmi vágyban~Lelkünk
1759 Haza | jönni látja,~Hogy ne érje a fohásza, -~Hogy ne nézzen a szemébe...~
1760 Haza | akkor nekünk,~Csak egy közös fohászunk: a haza!~S mikor levertek,
1761 Finale| rejtekén,~Bércek kevély fokán;~Ragadjon el üdvének himnuszával~
1762 Szabad| Csókol biborfényt elhagyott fokára.~Ilyenkor mintha talpig
1763 Margit| Szépet szebbé tettél,~Örömöt fokoztál, rosszat elfeledtél.~Csak
1764 Haza | szíveken!~A napnak is van foltja, ámde abban~Nem volt mocsoknak
1765 1 | De nem szégyelli szennyes foltjait.~Fáradhatatlan a kocsis,~
1766 1 | Mutogatták vígan egymás szennyét, foltját,~Boldog kárörömmel egymást
1767 1 | nyomorult!~Vidd el innen rögtön foltozott condrádat!~Az imént árnyékom
1768 Margit| nyögések nem hagynak pihennem!~Folyamba zúgó vad vizek gyanánt~Ezernyi
1769 Szabad| nem hozza vissza~Kedves folyását többé misem,~Öntözze még
1770 Margit| ért,~Hogy életed simább folyásu légyen,~Hogy megkiméljen
1771 Haza | vagy remény!~Te, ki láttad folyni Cézár gõgös vérét,~S két
1772 Finale| száguld el veled~Az élet folyója.~Mint kiaszik nyáron~Vékony
1773 Finale| Láttál hullni lombot~Rohanó folyóra~Hervadozó fáról?~Úgy száguld
1774 Finale| hogy a halál se más,~Csak folytonos feltámadás~Víz-cseppben,
1775 CorCor| Akit szûz mirtus-koszorú fon át,~Úgy fogja Jézus kézen
1776 1 | szeszéllyel.~A végzetet fonálom hordja széjjel.~Úgy nézzetek
1777 Szabad| ki, űzd szét e borút,~S fonj homlokodra sugár-koszorút, -~
1778 Haza | virág~Jer méltóbb helyre: fonjad át~Kilenc bitó talapzatát!~
1779 Haza | adtam.~Magyarok koszorút fonnak szakadatlan,~És mint a zarándok,
1780 Margit| Nem tudva semmit gyászos fonnyadásról,~Bimbó fakad minden galyán,
1781 1 | halvány képe mását,~Mint fonnyadó nõ bája hervadását...~IV.~
1782 Margit| rajtam gyanu, vád;~Lelkem fonnyadt, nap-nap mellett, -~Egy
1783 Margit| mosolygasz s mezei virággal~Körül fonod felvídult homlokom, -~És
1784 1 | Lágy mohaágyba’ -~Koszorút fonogatnak~Tündérek arany-hajába.~Végtisztességet
1785 1 | igen sokan.~És a tölgy nem fordít megvetéssel hátat,~Nem rivall
1786 1 | csináltak!~Néma megvetéssel forditottam hátat.~Mentem a tudóshoz,
1787 CorCor| Más a koldus-népnek hadd forditson hátat:~Én fölteszem a te
1788 Szabad| szebbnek,~Siessen élni... és forduljon félre,~Ha majd engem temetnek!...~
1789 Haza | önmagunktól,~Ha egymás ellen fordulunk! Ne hadd,~Hogy a szabadság
1790 CorCor| önzés köpjön engem szembe,~Forgasson a hóhér lángba, gyötrelembe,~
1791 Szabad| Hallod-e még?” ” -~Csak forgatja véres szemét.~„Vezessetek
1792 Szabad| himzésü kalpag a fején,~Forgója csillagragyogásu fény,~Büszkén
1793 Szabad| porba röppen a remek kalap.~ Forgónak, tollnak vége,~Nincs kalpag
1794 CorCor| bárók kapkodták magukra~A forgós kucsmát, bársonyos zekét.~
1795 Szabad| Röpítenék ki, õrült-hirtelen~Forgószél támad. Mint az uszitott
1796 Ember | támadunk föl ujra,~Ha régi formánk széttört, semmivé lett?~ -
1797 Margit| pótolja,~Mely híven szivünkre forr!~IV.~Nem tudom, mit cselekedtem,~
1798 Szabad| Mindent levert! Nincs több forradalom!~A lázadók máglyán, karón,
1799 Margit| Enyhítni szomját, üdítõ~Forrás-vizet kinálunk.~Járunk-kelünk
1800 1 | szivemre támadt~S a részvét forrását megnyitotta bennem.~Oda
1801 Szabad| virágra,~Madárt köszöntök, forrásból merek,~Amíg elérem a legelsõ
1802 Szabad| gond száll, ajkam remeg:~Források véde! Irgalmas nemtõ!~Kiszáradástól
1803 Haza | te rád vall e csoda!~Te forrasztottad össze a magyart!~Legyen
1804 Szabad| ember él,~Kebel kebelre forrjon,~Barát barátját, kedves
1805 Ember | teremt!~Elhűlt az élet édes forrósága,~Nincs ott egyéb: sötétség,
1806 Finale| FORTUNA.~Mások a szerencsét~Könyörögve
1807 Szabad| nagy eszmék szent emléke ûl~Foszlányain... ah! észrevétlenûl!~És
1808 Margit| légy alázatos!~E balga fõt én hányszor megvéreztem,~
1809 Szabad| istenekként~Vonúl a pár, dús fõurak során;~Levett kalappal áll
1810 1 | kényeztetett inyek~Számára fõz a gall szakács-mûvészet.~
1811 Ember | fogságból vánszorog~Két francia gránátos.~Fejük legörnyed,
1812 Ember | Holttestemet hazámba vidd,~Temess Frankhon földjébe!~Szívem fölött
1813 CorCor| honneurje nincsen:~Mihaszna fráter, emberek salakja,~Nem méltó
1814 Szabad| ruhám... s a szél sivítva fú~Észak felõl!...” - Nos,
1815 Szabad| töltött nagy kupám!~Éljen a függés! A szabadság~Zsiványoknak
1816 Margit| Könnyes szemét hosszan függesztve rám.~Közel lép hozzám és
1817 Szabad| elmondhassák;~„Nézzétek! Független! Szabad!?”~Nem! A kegyetlen
1818 Szabad| máshol nincs: a halálban~Függetlenség, szabadság van!~Semhogy
1819 1 | hervadt maradéki~Koszorúként függnek ravatalán.~És a reporter,
1820 Haza | Nevére hallgat a kiváncsi fül.~De itt maradt. És ezt dalolta
1821 1 | végsõ vigasztalás.~Suttog fülébe megváltást, reményt,~Irgalmasságot. „
1822 Szabad| jó, meleg ágyban~A takaró füléig ér!...~Utálatos szabadság!
1823 CorCor| Szurony-gúlák közt, fegyverben fülig:~A szeretet szent ünnepét
1824 CorCor| vágyamat!~Könnyek édes özönében~Fürdik ujra sáppadt képem!...~Halkan,
1825 Szabad| záporok dacára~Örök mosolyban fürdött ajakad...~Most mindened
1826 Margit| váltál s a kacér ég~Arcát fürkészi bent.~Sajkát lebegtet mély
1827 Haza | márciusnak íduszán~Vallásomat fürkészve kérdenék,~Azt válaszolnám
1828 1 | belletristák ünnepségein~Kéjben fürödni, nyögni, olvadozni~Egy-egy
1829 1 | Hadd nézzek merengve rád!~Fürteidnek egy kis fodra~Több nekem,
1830 Szabad| gomolyogva száll~Sűrű, nehéz füst s odafönn megáll,~Oly feketén,
1831 Szabad| S az égõ testek szörnyü füstgomolyja~Mint felhõ száll a Bethgader
1832 1 | úszik a havannák~Nemes, kék füstje s illatot lehel~Husz féle
1833 Szabad| szolgaságra!~Egypár kedves füttyért nem csukom be rabnak!~Szabadnak
1834 Finale| bolyongni majd,~Más hallgat füttyöt és patak-morajt,~Más szem
1835 1 | Azután vándor jött, nótát fütyörészve,~Az is ott pihent meg a
1836 1 | bársonyos mezõk~Selyem füvére, hol korlátlanul~Bolyonghat
1837 1 | alszik a lány.~Az utolsó füzértánc hervadt maradéki~Koszorúként
1838 Haza | MAGYAROKHOZ.~- 1901. -~Nos patriam fugimus.~Vándor-madár megy gazdagabb
1839 1 | setét!...~A hervadás rá fujta~Halvány enyészetét.~Mint
1840 CorCor| tagja!~Dühtõl rekedten, fújva és hörögve~Utána ront Jézusnak
1841 Haza | Szigetre ér, hol üdvbe, kéjbe fúl~A földi lét s a gazdag illatár~
1842 1 | sok.~És mily vegyes, mily furcsa társaság!~Gavallér mellett
1843 Ember | vágó-hídra lép;~Ha megbukik furfang, alávalóság,~És nem lesz
1844 Szabad| Ha majd rohannak, mint a fúriák,~A csatasíkok vér-páráin
1845 Finale| csacska énekét~S a pásztor furulyáját.~Bolyongjak erdõk zúgó rejtekén,~
1846 Haza | napfény,~Mint ibolyáid édes fûszere.~Sértés, viszály, gyûlölködés
1847 Szabad| szökelt.~Omló vizednek játszó futása~Virágos útra csapongva kelt.~
1848 CorCor| züllött, megvetett alak,~Akik futkosnak tétován gyalázat~S inség
1849 Margit| a csatán...~Pedig inkább futnék~Egy kis haszon után!~Édes
1850 Haza | Fölfegyverezni... Hogyha nem futod~Rugós inakkal versenyét...
1851 Haza | vádol,~S térdre hullva, fûtõl-fától~Szörnyü jajjal kérsz kegyelmet!~...
1852 CorCor| üdvösségre vált!~Az emberek kábán futottak össze:~„Hallottad? Itt van!
1853 Haza | rázott puszta karral~Versenyt futsz a zivatarral,~Sírva, nyögve,
1854 1 | úton és vashúrja zsong~A fuvalomban, mint eóli hárfa.~Mit énekelhet
1855 Margit| Hogyha fa lehetnék,~Szomorú fûz lennék:~Hosszú, síró ágaimmal~
1856 Haza | font koszorudat.~Oltárra fûzött friss virág~Jer méltóbb
1857 Ember | puffadt, köpcös, súlyos gabna-zsák.~Csak úgy sétálgatsz föl
1858 Finale| Másodszülött fiam, Gábor, 1886. december 24-én halt
1859 Margit| tán:~Porladni a temetõben,~Gáborkámnak oldalán!~
1860 Szabad| hosszú harc után.~Manasszes, Gád, a Sámuel fia,~És Úziel,
1861 Margit| zagyva morajánál~Egy vad galamb búgása több nekem!~S egy
1862 1 | épp úgy megvan a szelíd galambban,~Mint a veszett, falánk
1863 1 | elrobogtak a pompás fiúk.~X.~Galambduc áll a börtön udvarán.~És
1864 Margit| lássam soha búsnak~Szelíd galambom, lelkem jobb fele!~Bajodnak,
1865 Szabad| nászkiséret,~Fejük fölött galambpár röpdösött;~Szõnyeg helyett
1866 1 | legdelibb~Perfekt lovagja. A galant biróság~Dísz-elnöke. Ló-
1867 1 | kényeztetett inyek~Számára fõz a gall szakács-mûvészet.~Feszítik
1868 Haza | VÁNDOR-MADÁR.~- 1877. -~A gálya reng... s a méla tengerész~
1869 Margit| fonnyadásról,~Bimbó fakad minden galyán, bogán,~S bokrába rejtve
1870 1 | suhanc-nép egy-egy szép galyát;~Hervadt levelekkel halkan
1871 Haza | Mint özvegy asszony szûkös garasát~S ne váljatok ki végképp!...
1872 1 | határzatot,~A végrehajtást nem gátolja semmi”~ Lapdát játszottak
1873 Margit| Mídász unokáit~Állani a gáton!~A gúny ostorával~Verem
1874 CorCor| párbajozni megy~A szent gavallér-becsület nevében:~Jézus kegyét könyörgi
1875 CorCor| És ez volt minden. Nincs gavallér-bellum,~Nincsen kihívás és nincsen
1876 Ember | fog,~S ember lesz, mint a gazdagok!~E bús, szegény, örömtelen,~
1877 Haza | fenkölt vígasza:~Ez volt a gazdagságod! Képzeletben~Tiéd volt,
1878 Margit| mesés kincsekre lel.~S most, gazdagságom édes tudatában,~Nyugodtan
1879 Finale| természet. Összetör, ránk gázol,~ Bármiképen élünk.~ Ránk
1880 Ember | Ismertem embert. Maga volt a gazság.~De életét bőségben, vígan
1881 Finale| gúny és rágalom~Ha megdobál gazúl:~Dicsõ ábrándja egy tisztább
1882 CorCor| Szeme sugárzott, mint kék Genezáret~Tava fölött az alkony-ég
1883 CorCor| a koldus Lázár!...~Mind gentleman, ki becsület dolgában~Alkut
1884 Szabad| zakatol, zúg valamennyi gép.~Morajja: mint bősz, zűrzavart
1885 Szabad| zűrzavart beszéd.~Mintha e gépek egymást dühre szítnák,~S
1886 Finale| Legyen csodás szered!...~Gépet csinálj, mely biztos kenyeret~
1887 Szabad| Minket megbókol a szerelmes gerle,~S szabadban égõ rózsa üdvezel!...~
1888 Margit| S töredezõ szókat ejtve~Gerlebúgásként felém.~Aztán beljebb, beljebb
1889 CorCor| keservesebben~Nem sírhatott a Getsemanne-kertben,~Mikor elõször roskadt le
1890 Szabad| Úziel, a bátor dalia,~Jób Gíleádból, Rúben és Aház,~Dán, Ammihúd,
1891 Szabad| sarút!~Nem hagyja el szabad gím rengetegjét~Hogy barmok
1892 Szabad| csapongva kelt.~Az erdõ gíme eljárt te hozzád,~Itatva
1893 CorCor| magasba föl?~Mohón kutattam glóriás nyomát,~A néptelen, sötét
1894 Finale| árthat~A szûk, dohos, nedves gödör,~Ahol magamra hagynak egykor~
1895 1 | peremén,~Azután lebocsátják a gödörbe.~S akit rózsával hintett
1896 Szabad| felhõszakadás,~Amíg testedbe ölnyi gödröt ás,~Míg minden bordád szörnyen
1897 1 | emlék.~ Egy kis fiút lát, gömbölyû, piros~Kicsattanó arcával,
1898 1 | Jönnek a törpék~Mind pici görbék,~Kis paci lábbal~Hosszú
1899 Finale| rémes vonaglás,~Ne torzuljon görbére, csúfra képem.~A nagy váláskor
1900 1 | zokog,~Nem hull a földre vad görcsökben és~Nem kér kegyelmet, térdével
1901 1 | Halvány enyészetét.~Mint gördülõ könny, hullong~A rózsa levele,~
1902 Ember | hint.~Forog, forog... Csak gördűl, csak kering,~A mindenség
1903 Szabad| rabszolga is, -~De téged senki görnyedten ne lásson!~Szabadság karján
1904 Szabad| Csatadal. -~Szólok hozzád, görög népem, ~A szabadság szent
1905 Ember | szól,~Fohász, sohaj kél a göröngy alól.~Dermedt tagjával gazdag
1906 Szabad| lábukat ne érintsd,~Szennyes göröngyöd szõnyeggel fedik.~Hintett
1907 Margit| elszaladt véled~A gonosz, göthös vén:~Beásott a földbe,~Mint
1908 Ember | köztünk annyi szemtelen gőg,~Egymást igazabban, bensőbben
1909 Finale| lelkem a gonosz nagyságok~ Gőgjét megdobálta.~ Áldott az az
1910 Margit| mind-magasbra hág;~Ismerem a gõgöt, mely nyomort lenéz,~S a
1911 CorCor| latrok dísztere,~Megváltók Golgotája!~Lator-faj sorsa: por, hamú,~
1912 CorCor| világnak megváltója lettem!~Ó Golgotám! Semhogy megváltsalak~Egymásra
1913 Haza | lángot a szivébe,~Hogy a Golgotán is védje igazát.~Szent lélek
1914 Haza | S mikor levertek, véres Golgotánkon~Rabok voltunk csak, nem
1915 Finale| gúnyolódva szól:~„Értem, ha golyhó ifjuság dalol,~Tapasztalatlan,
1916 CorCor| mondok: nyomban~Ki kell golyóznunk azt a mételyest!”~S a közgyülés
1917 Szabad| 1876. -~A gyár-kéményből gomolyogva száll~Sűrű, nehéz füst s
1918 CorCor| Ki mind úgy érzett, úgy gondolkozott, mint~A názáreti kaszinónak
1919 Ember | minden inas bátran,~És ha gondolnátok néha nagyot, szépet,~Közönytől,
1920 Haza | Hogyha fölszántanák~- Iszonyú gondolni -~Hódító paripák~Robogó
1921 Margit| üdvöm hajnalpírja volt!~Ha gondolok rá, nedvesûl az arcom.~Halk
1922 Ember | kössék fel császárodat,~Mi gondom rá!... Erõmet~Különb dolgokra
1923 Szabad| parányit~És õrzi híven, gondosan.~Didergõ pinty szájába röppen~
1924 Haza | itták szabadon.~Aljas napi gondot, rút viszályt feledve:~Így
1925 Haza | Dús városokba tér,~Hol gondtalan pompázik a ledér,~Arany
1926 Haza | égbõl földre jõ,~Ha bûn, gonoszság uralomra hágott,~Hogy vérével
1927 CorCor| Fogjátok el, hû õrök, a gonoszt!~Markolja meg húsz és harminc
1928 1 | nyelvén. - A halálra szánt~Gonosztevõt - kegyetlen gúny a sorstól -~
1929 1 | És szabadíts meg minket a gonosztól,~És küldd le mellém õrzõ
1930 1 | ölbe~Hordott csecsemõjét gonoszúl megölte.~Láttam az apát
1931 Finale| Sekszpír és Petõfi,~Beethóven, Gõthe s annyi más~Hatalmas lángész:
1932 Szabad| fel! Zubogjon, bömböljön a gõz.~Fel! fel! A munka szörnyen
1933 Haza | mint indián õs-erdejére~A gõzfürész, az ördöngõs, csudás,~És
1934 CorCor| halad.~Ni! Most a templom grádicsára lépett.~Megállj, bitang!...
1935 Ember | fogságból vánszorog~Két francia gránátos.~Fejük legörnyed, amikor~
1936 Haza | úgy állsz benne, mint a gránit-szikla.~És magányos sasként száll
1937 1 | legszakértõbb~Zsoké-klub szíves gratulációját.~
1938 CorCor| ország nagy királya,~Hány gróf és báró, mennyi gõgös császár~
1939 CorCor| drága püspök-süvegét,~És grófok, bárók kapkodták magukra~
1940 Ember | Egy névtelen darab-fa~Gubbaszt a sír tövében.~És alszik
1941 Finale| II.~Kacag a szép úr s gúnyolódva szól:~„Értem, ha golyhó
1942 1 | bizakodással gyöngét nem gunyolt;~A nyíló vadonnak legsilányabb
1943 Haza | kõvel megdobált,~Dalod gúnyolta s gyötrelmedre vált,~Mi
1944 1 | végpercére vár.~Tolongnak hozzá gúnyos szánalommal~A dolgos hangya
1945 CorCor| látják: foltos a ruhája!~Gúnyossá torzul arcuk égi bája,~És
1946 Margit| mely sikert fogad,~És a gúnyt, mely ûzi a bukottakat!~
1947 Margit| megtöröd;~Igenre, nemre gyakorold be nyelved,~Amint kivánják
1948 Margit| halál itt? Isteni kegyelmet~Gyakorolt? Vagy úgy tett, mint a vásott
1949 Szabad| halni!... Nem gyermek-idő!~Gyakorta gyötri bánat, bosszuság.~
1950 Finale| én, hogy e merengõ, kába,~Gyakran botor fej még sem él hiába!~
1951 CorCor| Akik futkosnak tétován gyalázat~S inség között -: ez a keresztény-század?~
1952 Szabad| ûljön lóra,~Akinek nincs: gyalog menjen~Nagy, dicsõ találkozóra!~
1953 Szabad| Apró madár ûl s énekel.~Gyámoltalan verébfióknak~Õ benne pompás
1954 Ember | népet szeretem!~A népet, a gyámoltalant,~Mely küzd és sír és tûr
1955 Szabad| ARZENÁL UDVARÁN.~- 1876. -~A gyár-kéményből gomolyogva száll~Sűrű, nehéz
1956 Haza | nemzetek közt,~Mûhelyben, gyárban, bányák fenekén.~De hogyha
1957 1 | Fölöttük a kopár fák~Megannyi gyász-jelek.~Virúlva, zöld pompában~
1958 Ember | a csatatér~Halálhörgése, gyásza,~Könnyzápora, vértengere~
1959 Haza | nagygyá börtönében,~S hóditott gyászával, amikor bukott.~Gyõzõjét,
1960 Finale| elég,~Hogy elborítsd, hogy gyászba ejtsd~ Szerelme szép egét!...~
1961 Haza | komor szavát.~Búg, mint a gyászdal, mint sír-fáklya lobban,~
1962 1 | törpék bûvös nyelvén~Fölötte gyászdalt énekelnek.~----------------------------------~
1963 1 | Szorongat egy feszületkét.~A gyászkocsi megjött. Lassu lovak~Mennek
1964 Haza | az egész!...~ *~Magasztos gyásznak bánat-dúlta hangja~Úgy zendûl
1965 CorCor| GYERMEKEK A KALVÁRIÁN.~Gyászolni mentem a Kalváriára.~Ah,
1966 1 | az ezüsttel~Bõvelkedõ „gyászpompák vállalatja.”~Rögtönitélõ
1967 Haza | Beszéljetek közelgõ, hosszu gyászról,~Mély sûlyedésrõl, biztos
1968 Finale| Egy szép emberi tett:~A gyászt még fel nem öltöm~S ünneplem
1969 Ember | szíve meg nem indul~Ennyi gyásztól, ennyi kíntúl, -~Hogyha
1970 Haza | a bukásban, megsiratta gyászunk,~S várta szívrepesve új
1971 Haza | valódi szép,~Míg büszkeségét gyáván eldobálva~Meg nem tagadja
1972 Finale| elhalsz szelíden,~Mint gyermek-ajkon a mosoly.~Szép hervadásod
1973 Szabad| Születni, halni!... Nem gyermek-idő!~Gyakorta gyötri bánat,
1974 CorCor| Felhõtlenül sugárzott rám az ég.~Gyermek-kacaj csengett a szomszéd réten~
1975 Haza | Édenünk!~De mint az Éden kóbor gyermeke~Tûrt, fáradt, munkált s
1976 Ember | koldulni, lopni küldenéd~Nõd, gyermeked, családod!...~Nem becsületrend -:
1977 CorCor| nekem!”~Egy hosszu házra, gyermekkel tele,~Az van fölirva: Árvák
1978 Szabad| gyönyörû szemed van!~Nincs gyermekünk... fiúnkká fogadunk!~Lesz
1979 CorCor| templomokban~Tömjénfüst lebben, gyertyák lángja lobban,~És szentélyében
1980 CorCor| hozott nekik s a vékony~Gyertyákat most õ gyujtogatja meg.~
1981 1 | komédia!” ”~- Helyes! - Gyerünk! - Megálljunk! - Fogadok,
1982 CorCor| Majd holnap ujra kezdik~A gyilkolást... de mára felfüggesztik.~
1983 CorCor| könny-özönt~Fakaszt a földön? Mely gyilkolva tombol~Kincsszomjas kedvbõl,
1984 1 | valamint~Rablással páros gyilkosság bünében~Elítéltetvén s a
1985 1 | A komor családfõt, aki gyökerestûl~Irtotta ki fázó, éhezõ családját,~
1986 1 | megcsufolták~Rátapostak durván gyöngébb társaikra,~Hogy kihúnyjon
1987 Finale| még szebb sugarat...~Ez gyöngédebb ég: itt a folt~ Örökké megmarad!~
1988 1 | Csellel ki ne fogjon mások gyöngeségén,~És szeresse azt, ki együtt
1989 1 | szomszédokra,~Csúf bizakodással gyöngét nem gunyolt;~A nyíló vadonnak
1990 Finale| jutalmam egy-egy csillogó gyöngy~A koldusok szemén!~Csodáljam
1991 Margit| örömödben elsírsz,~Kelet minden gyöngyéért nem adom!~Ó jer, borulj
1992 Margit| árja:~Legnémább ott, hol gyöngyét rejti el!~
1993 Margit| Azért, hogy nincs szebb gyöngyöd~Hullámod mélyiben:~Ne irigyeld
1994 Haza | peregjenek,~Mint szerte hulló gyöngyszemek.~S te férfi-szív, zord mint
1995 Ember | tagjával gazdag és szegény~Gyönyörben reszket sírja fenekén,~És
1996 Margit| drága képe -~S az öröklét gyönyörébe~Észrevétlen megyek át!~
1997 Margit| lét.~Hiába érzem szívem gyönyörét,~És áldott sorsomat.~Míg
1998 Haza | köszöntsünk téged, lelkünk gyönyörével,~Mint a tûzimádó a napsugarat!~
1999 Szabad| kéj, szenvedés,~Búnak, gyönyörnek túláradása: -~Mind, mind
2000 Haza | jó a sorsa!~Dúskálhatsz a gyönyörökbe,~Dús, hatalmas mindörökre -~
2001 1 | oda!~Víg bálra, kacajra, gyönyörökre~Vágytak örökké. És mostan
2002 Margit| vágyam csókra, kedvem új gyönyörre.~Most szellemem, mint lázadt
2003 Margit| könnyemet fel,~S most csak gyönyörtõl permetez le rád!~II.~Idõvel
2004 Finale| sóhajjal búcsuzom majd tőled~ Gyönyörű mindenség!~
2005 Szabad| Tetszel nekünk!... Mily gyönyörû szemed van!~Nincs gyermekünk...
2006 Margit| halálra~Kora hervadásra~Én gyönyörü bimbóm! Aranyos bambínóm!~
2007 Margit| csalogánynak édes hangja szól;~Ott gyönyörünknek hû visszhangjaképpen~Minden
2008 Haza | Tavaszt hozott nekünk is, gyönyörût!~Annyi virágot nem látott
|