1880-bokot | bokra-eg-fo | egbe-falus | fanya-gyony | gyope-idegs | idezi-kezde | kezdi-legto | legtu-mienk | mifel-oszta | oszto-selym | semmi-szoli | szoln-utnek | utni-zsibb | zsibo-zuzza
Part
2009 Ember | csaphatsz szelet~Verseny gyöpén. Nincs váltó-hiteled.~De
2010 Ember | valódi árulókat!~A toll Szent Györgye többé sose fen~Irtó acélt.
2011 Margit| világon,~Kiket nehéz bánat gyötör...~Szegények, ennyi boldogságot
2012 Szabad| maradjon szabadnak,~Bár éhség gyötörje, viharok ragadják!...~Mert
2013 Margit| sors irígy a boldogokra,~Gyötörni õket lesbe áll,~S én üdvömet
2014 CorCor| fára,~Hol emberek Istent gyötörtek el.~Könnyekre lágyít kinzatása
2015 Szabad| elbukott. De nem volt soha rab~Gyötörve büszkébb, láncon szabadabb.~
2016 CorCor| Forgasson a hóhér lángba, gyötrelembe,~S rémitõ kínomban, mely
2017 Haza | megdobált,~Dalod gúnyolta s gyötrelmedre vált,~Mi vonz hát hozzá,
2018 Szabad| Nem gyermek-idő!~Gyakorta gyötri bánat, bosszuság.~A pajkos
2019 Ember | lettem,~Mért tudjam újra, gyötrődvén bele,~Hogy a világ bánattal
2020 1 | termetén, egész~Valóján, hogy gyógymódból jött ide.~Játszott halál,
2021 1 | ahogy kertészek a dudvát gyomlálják.~El, csak el! Borzadva hagytam
2022 Ember | Te, aki tépted durván a gyomot,~(Bölcs durvaság!) mert
2023 CorCor| el a börtön mély, fekete gyomra~Hozzád való édes, nagy hûségem
2024 1 | áradt, sűrü csepp,~Mindig gyorsabb, hevesebb.~Majd lassabban,
2025 Finale| a boldog mily kevés;~Bár győz a jóval szemben~Az aljas,
2026 Haza | hadat.~De most, magyar! Gyõzhetsz-e majd hazám,~Ha nem tûz,
2027 Haza | gyászával, amikor bukott.~Gyõzõjét, bakóit nyiltan megvetette,~
2028 Margit| Hallgatom mély hittel e szent gyügyögést!~
2029 Haza | bõséget ád:~Ó jertek vissza gyüjtött kincsetekkel,~Dúsabbá tenni
2030 Szabad| õszi vándorláskor,~Itt gyülekeznek össze mind,~És õ, mikor
2031 Haza | pártok rút viszálya,~Irígy gyülölség, mérges bosszu, vád!~Szeressétek
2032 Ember | ahol nem gúny a jog,~A föld gyümölcsét egyformán szedik,~S élhet
2033 Margit| széjjel~Rügyező tavaszkor a gyümölcsfa ágát?~Addig üti, vágja,~
2034 Haza | hosszusága,~Ha lelket nem gyújt és nem ád hitet!~Az volt
2035 CorCor| vékony~Gyertyákat most õ gyujtogatja meg.~A kisdedek tapsolnak
2036 Finale| dalban, kõben;~Égõ hitemmel gyujtsak uj reményt~A gyáva csüggedõben;~
2037 Ember | virágra rá száll,~Hogy mézet gyûjtsön -: többet ér,~Mint ez a
2038 Szabad| elenyészik~S gyenge fénnyel gyúl a hajnal...~Elbúcsúznak
2039 Haza | szabadság-szeretõ szivedtõl~Új lángra gyúlad Európa még!~Ezért hiszem,
2040 Margit| Átváltozik dalom.~Nem küzd, nem gyûlöl. Dac s harag helyett~Inkább
2041 Margit| hogy vihesd magasra,~Mert gyûlölik a fönhordott fejet,~Ha nem
2042 Haza | fûszere.~Sértés, viszály, gyûlölködés ne bántson.~S ha van sebünk,
2043 Finale| dalt suttogám:~Az emberek gyûlölnek engem,~De mosolyog a szelid
2044 CorCor| S ti csak lázítni, csak gyûlölni tudtok!~Rossz pásztorok!
2045 Ember | Óhajtanák karóba húzni rút~Gyûlölséggel a meghalt vértanút!~E sír-gyalázó,
2046 CorCor| bársonyos zekét.~Vöröslõ fáklyák gyúltak ki az éjben.~Az utca forrott,
2047 Haza | Lánctalan vígsággal; lakomára gyûltek~S a gyönyört, a mámort itták
2048 Szabad| Réz, acél hasad.~Habarják, gyúrják, öntik a vasat.~Mint láváját
2049 1 | ront utána~A rózsaszínü hab, mely édesebb~Lethe vizénél.
2050 1 | fognak kopni, szakadni, habár~Hosszú, örök útra megyen!~
2051 Szabad| pőröly. Réz, acél hasad.~Habarják, gyúrják, öntik a vasat.~
2052 Haza | vad haraggal...~Tenger habja visszaárad,~Ér, patak, tó
2053 Szabad| a hegyi víz,~Mely gyors habjával Rámaót befolyja...~S az
2054 Margit| Sötét hullámzata,~S fodros habod libegve táncol,~Mint lánykák
2055 1 | lopva,~Lábujjhegyen lép e habokra,~S elfojtja bõsz szavát.~
2056 CorCor| dolog!~Az ájtatos hatóság háborog,~S ahány drabantja és szolgája
2057 Szabad| innen,~Hát passzióm lesz háborúba vinnem~Százezreket!... No
2058 CorCor| Láttam, hogy szétnéz és habozva áll,~Mint vándor, aki útat
2059 Margit| benned~Öledre rá teszem.~Mint habra hullott rózsát,~Úgy ringasd,
2060 Margit| jól esett neki, -~Rengette habról-habra~A végtelenbe ki.~Ó jól tudom -:
2061 Ember | emberek, kik milliókat adnak~Habzó borokra, lóra, szeretőre?~
2062 Haza | ellened!... Ha nem bõsz had-gomoly,~De fínom ész zaj nélkül
2063 Haza | hatalmas, mint a zivatar.~Vert hadak remegtek és minden oromra~
2064 CorCor| szeress!~A milliós, állandó hadsereg,~A nagy kaszárnyák, drága
2065 1 | a nábob,~Sátrát a gõgös hadvezér,~Kész tönkre verni egy világot.~
2066 1 | mindent megvehetni vél.~S a hadvezért, kit húsz csatában óvott,~
2067 Margit| doblak el magamtól,~Nem hagylak durván eltaposni, nem!~Jer,
2068 Haza | Tán csupasz homlokkal hagyod a világot?”~„ „Ne vádoljon
2069 1 | bár a tavasz virág nélkül hagyott,~Elmondhatom: mindentudó
2070 Szabad| rabságban születve,~Nem hagyta el soha könnyû, játszi kedve.~
2071 Margit| Hit, életkedv, mind sorban hagytak el!~Hajótört voltam, aki
2072 1 | gyomlálják.~El, csak el! Borzadva hagytam ott a népet, -~Nincs ott
2073 CorCor| Mi téged itt vígadni nem hagyunk!~Mi tisztességes angyalok
2074 1 | dalolhat?... Hátha téged? -~„ „Hahaha! tán gyanu éget?” ”~- Csábitó,
2075 1 | az alkonyi ködben.~Hosszú haja kuszán omlott a szemébe,~
2076 Szabad| mezei virágból~Font dús hajára üde koszorút!...~Rongyos
2077 1 | Kicsattanó arcával, len hajával,~Nyilt nefelejts-szemével,
2078 Szabad| feldobog!~Erõnek volt jelvénye hajdan,~Most megszelídült mód felett:~
2079 Szabad| 1879. -~Krampusz-király a hajdan-korban élt. ~Bölcs fejdelem volt,
2080 Szabad| Jehovának fényes csarnokát,~Amit hajdanta Jórám épitett...~Védtek
2081 1 | meg ne törje vész ...~A hajladó, az ingó sások,~Mint karcsú,
2082 Margit| Sajátits el, mely vígan hajladoz...~Dobj alamizsnát vénülõ
2083 Haza | zajlik,~S ahol elmegy, félre hajlik.~Mély sirokból tompa jaj
2084 Margit| kitüntetést keres;~Virágként hajló fejedet nyugtasd meg~Hû
2085 CorCor| térdem megroskad. Itt~A porba hajlok mélyen!...~Nem látta könnyûm
2086 1 | veszik körül,~Mind reszket, hajlong, súg-búg és örûl,~Amint
2087 Szabad| Szolgálni a nagy urakat!~Egy kis hajlongás, kis hizelgés,~S a jutalom
2088 Margit| nõi lelket.~Az irgalomra hajlót,~A bájosan türelmest,~A
2089 1 | Megáll a tónál s félre hajlott fejjel~Úgy nézi benne halvány
2090 1 | itt, meg van vetve ágyam,~Hajnal-hasadásig szunnyadozzál benne.~Bárki
2091 Margit| Te hoztad el jobb létem hajnalát,~A biztos révet, a fészek
2092 Margit| hozzám hajoltál,~Életemnek hajnalává lettél;~Szépet szebbé tettél,~
2093 Haza | csupán a mámor pírja,~Mint hajnalfény az ébredõk felett.~Szabadság
2094 Finale| És mint bércek ködét~Hajnali fuvalom:~Akképp ûzi széjjel~
2095 Szabad| Egyszerre ébredt föl a kelõ hajnallal,~S költögetett minket meg
2096 Szabad| Pásztor leányka, amint hajnalnál~Üdébben járkál s eltévelyeg:~
2097 Margit| oda.~Ne félj! E könny itt hajnalodni kezdõ~Boldogságomnak csendes
2098 Margit| bûbájos pirosság~Kezdõdõ üdvöm hajnalpírja volt!~Ha gondolok rá, nedvesûl
2099 Margit| napsugárom,~S fényes, derûlt hajnalra ébredék!~Te hoztad el jobb
2100 Margit| Arany s gyémánttal terhelt~Hajó akad elég, -~De ennél remekebbet~
2101 Finale| Nézik, egyre nézik,~Mint hajó-töröttek~Messzi tengeren~Nézik a
2102 Haza | De zsarnokok jármába nem hajol.~Szabadság, mely rombolva
2103 1 | reszket a tájon át:~„Jer, hajolj ki ablakodra,~Hadd nézzek
2104 Ember | lelkesednénk, ritkábban hajolnánk!~Nem feszítne köztünk annyi
2105 Szabad| Körûlte népség, a porig hajolva,~S õ nézi õket, hosszan,
2106 Margit| hogy sûlyed, merûl~Roncsolt hajóm! De érintetlenûl,~Tisztán
2107 1 | leûl pihenni~Egy sûlyedõ hajónak árbocára.~VIII.~A klub ragyog,
2108 Margit| szerteszét,~És fergetegrõl, tört hajóról~Jajongtak bús regét.~Már
2109 Margit| mind sorban hagytak el!~Hajótört voltam, aki partra lépve~
2110 Szabad| Hitvesem kis ujján ért a hajsza véget.~És három nap mulva
2111 1 | tölgy erdõ sûrüjében,~Karcsú hajtások közt kérges õsi fa;~Reszketeg
2112 1 | magának lágy sírt,~Fejét úgy hajtja le.~Liljomnak éles kardja~
2113 1 | gõggel soha senkitõl,~Hogy hajtson elõtte húnyászkodva térdet,~
2114 1 | pálcát? Vígadunk ma még,~Hajtunk kocsit, négy lóval, peckesen.~
2115 Margit| Ajkamra könyörgés, buzgó hála jön.~Megtanítom rá, hogy
2116 Szabad| búg fagyasztó téli szól~S hálából, hogy megóvja, néki~A szabad
2117 Szabad| ÖRÖK HALADÁS.~Nem vagyok több széthulló
2118 Szabad| elmulásnak~Üdvözlöm az örök haladást!~
2119 CorCor| I.~A KALVÁRIA FELÉ.~Ott haladnak!... Ifjak, vének!...~Áhitattal
2120 CorCor| udvarába.~Árvák, özvegyek közt haladok elõre.~Fejemet lehajtom
2121 Margit| De érintetlenûl,~Tisztán haladtam mély fertõkön át,~Mert rám
2122 Szabad| kezemre!~Ha máshol nincs: a halálban~Függetlenség, szabadság
2123 Ember | Az, akinek a csatatér~Halálhörgése, gyásza,~Könnyzápora, vértengere~
2124 Haza | Erõsebb volt börtönnél és halálnál,~Mert új életre, megváltásra
2125 Margit| haldokolsz s leejted szirmodat.~Halálodat siettetem - bocsáss meg!~
2126 Haza | TEMESSETEK.~- 1882. -~Érjen el halálom~Bárhol a világon:~Csak hazám
2127 Ember | parány,~Én, a porból vett halandó,~Épp azért, mert elmulandó~
2128 Szabad| Nem veszed észre immár halandók bánatát,~Dicsõült pillantásod
2129 Finale| halhatatlan,~ Ami örök fenség.~Hálatelt sóhajjal búcsuzom majd tőled~
2130 1 | ablakán benézve, látom~Hogy halaványan, búsan ül~Párnáin egy-egy
2131 Szabad| nagyokhoz...! -” ”~„Nyarunk haldoklik. Nézz csak szét!... A pástot~
2132 1 | körötte minden~Halott vagy haldokol.~Igy áll a költõ híre!~Körûlte
2133 Margit| kit õ tépett le nékem,~Már haldokolsz s leejted szirmodat.~Halálodat
2134 CorCor| Ki mindezért keresztfán haldokolt -~Én kérdem: Lányom, hol
2135 Haza | hágott.~ Tisztán olvadt át a halhatatlanságba.~Csupa lélek volt! Por nem
2136 Margit| Holtomig e kettő~Bennem ki ne haljon!~Szívem is, dalom is~Téged
2137 Szabad| viharja,~S az õsz bánatja, halk-csöndesen.~Igy jár a szív is, be sokszor
2138 Margit| ûz,~Míg majd e szent láng halkabb lobogással~Enyészni indúl,
2139 1 | Fölfedeztél~Egy õzikét és lesz uj hallali!? -”~Hatalmas, hosszu ásitás
2140 1 | Egy-egy szelíd, lágy versnek hallatára.~Korának kedves kis szilfidje
2141 CorCor| kihívás és nincsen duellum.~Hallatlan botrány! Harcos Izrael~Ilyet
2142 CorCor| háznak~Misés papok buzgón hallelujáznak.~De õ nem lép be. Arcát
2143 Ember | tetszik! Bõgj neki~Mennydörgõ hallelujját -:~Ezer császárért nem adom~
2144 Szabad| idõm, hogy~E vinnyogást hallgassam!”~...Fölállt a gyermek;
2145 1 | táviró-fa büszkén így felel:~„ „Hallgassatok szánalmatokkal el,~S jegyezzétek
2146 Ember | Nincs benne kétség: a pulya hallgatás~Javadra vált vón a sokaság
2147 Szabad| küzd a létért! Kényelemben~Hallgatja, hogy’ sír künn a vész!~
2148 Finale| te jó,~Magadról mindig hallgató!~Érzem, mily szép a földi
2149 Szabad| Szólj hát!... Ej, te rám se hallgatsz~Tovább zokogsz, kis savoyard
2150 Szabad| szavamnak semmi haszna?~Nem hallgattok kérésre, sem panaszra?~No
2151 Margit| Szótlan hordja titkát,~Hallgatva õrzi kincsét e kebel.~Olyan
2152 Margit| Csak szívednek verését hallhatom,~Mely összezendûl az enyémmel
2153 1 | síri csönd.~Csak itt-ott hallik egy-egy suttogó ah!~Elõre
2154 Szabad| napot.~Egyszer - barátim, halljatok mesét -~Krampusz király
2155 Szabad| bomlik.~- „ „Uram, itt nincs! Hallod-e még?” ” -~Csak forgatja
2156 1 | halkan eltemette,~S nem hallotta senki vádló sóhaját.~Mindenki
2157 CorCor| emberek kábán futottak össze:~„Hallottad? Itt van! Jézus légy velem!”~
2158 1 | hagyom el.~Amerre szálltam: halmokon, mezõkön~Minden virág szerelmes
2159 Szabad| parancsra, sürgetõ a szó,~S halmozva ott áll... százezer golyó.~
2160 Szabad| az, mely arcodon remeg!~S halmozza föl bár diadémját, nincs
2161 Ember | a világot.~Bölcsek éhen halnak és a hitvány pára~Fölkent
2162 1 | én, a homokban,~Most nem halnál meg, hiu kéjvadász!”~S a
2163 CorCor| eget!~Eljõ a perc, hogy e halommal szemben~Vergõdve áll meg
2164 Ember | elfeledtem,~Mikor nyugodt, boldog halottá lettem,~Mért tudjam újra,
2165 Ember | hangzik rajta dal.~S mint a halottnak nincs lélegzete:~Szellő
2166 Szabad| Vad kedvteléssel rácsap a halottra,~Izekre tépi... ronggyá
2167 Margit| 1885. -~A rózsa csügged, halványan lehull,~Ha nyári éjek üde
2168 Ember | patrióta!~De te, aki fölvágtad hályogát,~Mert az megy csak elõre,
2169 1 | madarak pártjára állt s hamar~Mind visszarakta s egyik
2170 Haza | érte a közelgõ telet,~S hamarabb megjövök, kedves tavasz,
2171 CorCor| Golgotája!~Lator-faj sorsa: por, hamú,~Ha egyszer semmivé lett.~
2172 Margit| odalenn:~Melletted nyugszik hamvadó fejem,~A néma éjben átkarollak,~
2173 Haza | csatatéren. -~ Ki az, aki hamvát sírva össze szedte?~Senki!
2174 Szabad| Hadd koszorúzza meg~Szent hamvukat!... Ha ünnepelni vágytok:~
2175 Margit| Lúciát.~S a tenger vitte hangod,~Oly jól esett neki, -~Rengette
2176 Margit| bolond és kiabáltam~Meggyõzõ hangon: „Pusztuljon a rosz! ~Elõre!
2177 1 | alva, hall~Mindig erõsebb, hangosabb morajt.~Mozogni lát ember-csoportokat.~
2178 Szabad| kong a szellem-óra:~Titkos hangra, bûvös szóra~Suttogó nesz
2179 Margit| velem:~Csengõ dalod, szép hangú zongorád...~De a magasztos,
2180 Finale| lesz egy lény, ki versem hangzatára~Az életet még szépnek is
2181 1 | dal,~Csoda-bús, csoda-édes~Hangzatival.~Egy pillanatra~Megreszket
2182 Szabad| szelíden ringat a halál.~Hantjok fölött lobor gyanánt csak
2183 1 | Boldogtalan ember, tudtam, hányadán van!~Úgy sajnáltam szegényt.
2184 Margit| ajkamon csaknem kitör.~Ó hányan vannak a világon,~Kiket
2185 Margit| Hány ember tör hatalomra,~Hányat ûz a dicsvágy szomja,~Rang-
2186 Haza | a légben~Szerte-széjjel hányja!~Bujdossék hazátlan~Mindenik
2187 Szabad| hallom sírni, ríni!~Szét kell hányni, szétfeszítni!”~Szakadoz,
2188 CorCor| Pardon!~Irtóztató a hõs lovag haragja,~Annál is inkább, mert õ
2189 CorCor| És szól az elnök: „Méltó haragomban~Rövid leszek! Csak ennyit
2190 Szabad| szeszélye néha felriad,~És haragos borúba mélyed el!...~ *~
2191 CorCor| Fönséges és bús. Zúg, mint a harang.~IV.~„Igen! Hazug, rossz,
2192 Haza | zendûl benne, mint egyház harangja~Mely messze hinti mély,
2193 Szabad| KIRÁLYOK NÁSZA.~- 1880. -~Harangok búgnak s mint a bérelt ódák~
2194 Margit| merész küzdés alatt,~Mint harangszó a távolból~Csap felém egy
2195 CorCor| Jézust: Hol van? Merre jár?~Harangzúgás közt mentek, mendegéltek.~
2196 Haza | maroknyi népen,~Mely hõssé lett harcán, nagygyá börtönében,~S hóditott
2197 Ember | hatalmas, csak a jóság;~Harcban nem omlik ezrek drága vére,~
2198 Szabad| rongyos, vézna gyermek.~A harcmezõt a gyermek és az asszony~
2199 CorCor| gyönge népet~Irtóztató harcokba kergessétek!~Mit ér e nagy
2200 CorCor| vágták és püfölték~Nyílt harcokon, alattomos lesen!~Jézus
2201 Finale| hévvel~Azok között, akik harcolnak az~Igazság fegyverével!~
2202 Margit| ha Isten úgy akarja,~S harcolni fogsz a napi életért.~De
2203 Haza | ugyanez a hõs nép~Ujra harcolt bátran március íduszán~S
2204 Szabad| láncon szabadabb.~Miért harcoltak? Fegyvert mért fogott~E
2205 CorCor| duellum.~Hallatlan botrány! Harcos Izrael~Ilyet nem látott!
2206 Ember | fogva!~Sírnak, keseregnek a harcosok,~Ismétlik a szörnyüséget.~
2207 Margit| Röpke reménységem.~Majd harcról van álmom~S elesem a csatán...~
2208 Szabad| HŐSÖK HARCTERÉN.~- 1877. -~Ne verd fel õket!
2209 1 | A fuvalomban, mint eóli hárfa.~Mit énekelhet a merev,
2210 CorCor| fia, szeretsz-e engemet?~Harmadszor is szólott: Megmondtam a
2211 Szabad| Kétségbeesve nézik,~És mind a hárman zokogó panasszal~Isten nevét
2212 Margit| föld~Boldog sejtésben sírja harmatát.~Mikor rám néztél, mélyen
2213 Margit| sugára,~Csak néha ejt szent harmatot~A mások bánatára.~Pacsirta-hangod
2214 Margit| Szemed derült egébõl~Ne harmatozzék más könyû soha!~
2215 CorCor| gonoszt!~Markolja meg húsz és harminc kötözze,~S ha ellenáll,
2216 1 | futni, be a messzeségbe.~Harsány, búgó hangja visszacsengett
2217 Haza | árthat többé idegen!~Hányszor harsogták kárörömmel: Vége!~S csak
2218 CorCor| E pillanatban harsonák riadnak!~Hosszú során a
2219 1 | ravatalán.~És a reporter, ki hasábokat írt,~Hevûlve táncán, szépségén,~
2220 Szabad| döng a pőröly. Réz, acél hasad.~Habarják, gyúrják, öntik
2221 Haza | legbüszkébb csalogányát~- Hasonlót földünk többé sose szûl -~
2222 Haza | fenséges akkor,~Lelkünkre hasson és emelje föl!~Így látva
2223 1 | szinlelt iszonyatja~Már nem használ súlyos ideg-bajának.~Egy
2224 Margit| Pedig inkább futnék~Egy kis haszon után!~Édes feleségem~Imádkozzál
2225 CorCor| ilyen csodát.~De fáradságuk hasztalan! Hiába~Kutatnak végig minden
2226 Haza | imádkoznék...~Ott, hol nincs hatalma a sötét halálnak.~Ott, ahol
2227 Ember | jobbak, se szebbek,~Csak hatalmasabbak s tán szívtelenebbek!~Jól
2228 1 | öreg tölgyfától!~Szolgáljon hatalmast hízelgés nekûl,~Soha el
2229 CorCor| Kincsszomjas kedvbõl, gõgös hatalomból?~Ahol meleg, dús paloták
2230 Margit| dalom.~III.~Hány ember tör hatalomra,~Hányat ûz a dicsvágy szomja,~
2231 Szabad| jön, megengedem neki~Hogy hátamon csuszkáljon. -~ „Vakmerõ!~
2232 Ember | amikor~Odaérnek a német határhoz.~Hallják a hírt, a szörnyü
2233 1 | van még:~Az örök ûrbe, a határtalanba!~Mellette ûl a halvány gyóntató~
2234 1 | kegy~Meg nem másítván e határzatot,~A végrehajtást nem gátolja
2235 Szabad| hittel, forrón!...~Legyen hatása nemesült szavaknak~S jutalma
2236 1 | tabló szép és rendkivûl hatásos,~Ámbár a bûnös nem sír,
2237 Szabad| se bánt és õt se bántják.~Hátát, fejét moh verte fel.~Rettentõ
2238 1 | Kit dalolhat?... Hátha téged? -~„ „Hahaha! tán
2239 Margit| Mindennap új fény, új szín hatja át,~Egész a sírig illatos
2240 Finale| Erõs munkában élni, tenni, hatni!~Javitsd a vért!... Legyen
2241 Haza | OKTÓBER HATODIKÁN.~Amennyi könny van a szemekben,~
2242 CorCor| botrányos a dolog!~Az ájtatos hatóság háborog,~S ahány drabantja
2243 CorCor| rémitõ kínomban, mely velõmig hatott,~Átkozzam el bõgve azt a
2244 1 | eliramló életbõl, amely~Még hátra van, alvásra veszteget~Két-három
2245 1 | fejek,~És látcsöveznek a hátsó padok.~Szilárdan, mint a
2246 1 | S a levegõben úszik a havannák~Nemes, kék füstje s illatot
2247 CorCor| szemmel, álmélkodva gyûlnek~A ház elé, ahonnan jõ a fény...~
2248 Haza | legszebb vallás: hinni a hazában,~S dolgozni érte, hogy nagygyá
2249 Haza | nem hervad a virág!~Feledd hazádat, - úgy is mostoha!”~- „ „
2250 Haza | Szeretett. S meghalt a hazáért.~ Ám elõbb a lelkét égõ
2251 Ember | Hazát szaval: mind hû és hazafi!~A vad, tudatlan, gõgös,
2252 Haza | dõzsölte át.~Legtöbbet kaptak a hazai földbõl,~Hát legjobban feledték
2253 Szabad| lázadást levertem,~Sírbolt a házam, temetõ a kertem,~Országunk
2254 Ember | halál elérne:~Holttestemet hazámba vidd,~Temess Frankhon földjébe!~
2255 Haza | Bûn volt. S elveszett~Édes hazánk, legdrágább Édenünk!~De
2256 Haza | TUDÁS.~- 1896. -~Hazánkat Árpád karddal vette meg.~
2257 Szabad| szemekbõl,~Könny, mit a forró hazaszeretet~Búcsúzva sírt... bujdosva
2258 Haza | Szerte-széjjel hányja!~Bujdossék hazátlan~Mindenik paránya!...~
2259 Szabad| õket! Ott alusznak némán~A hazavédõ holtak.~Végsõt ölelve, mint
2260 Haza | ömlött,~Tûz nem rombolt békés házfödelet:~Nem lángolt más, csupán
2261 Margit| nem vágyom soha!~E nyájas házi kör,~Mely daltól hangos,
2262 CorCor| kelletek nekem!”~Egy hosszu házra, gyermekkel tele,~Az van
2263 1 | húsz csatában óvott,~Egy háztetõrõl hulló kõdarabbal~Dobálja
2264 Ember | addig mint az átok~Egy cifra hazugság rontja a világot.~Bölcsek
2265 1 | rázva kócos, nagy fejét~A hegedûnek siró dallamához.~ S a levegõben
2266 Szabad| Ekkor süvöltve, mintha a hegy-odvak~Röpítenék ki, õrült-hirtelen~
2267 Szabad| felhõ száll a Bethgader hegyére.~De jajszó nincs. A hõsök
2268 Szabad| ugrál, pattog, tombol,~Hegyet rak, szörnyût, csonka test-halomból.~
2269 Szabad| tíz.~Vérrel keverve fut a hegyi víz,~Mely gyors habjával
2270 Margit| foglalatja,~Magányos erdõ a hegyoldalon...~Távol e fényes, de hideg
2271 CorCor| fehér és vakitó,~Mint hegytetõn a napsütötte hó.~IV.~S mint
2272 Szabad| vérük omlik rája!~Rajta, hellen! Egy száz ellen!~Ez a hozzád
2273 Szabad| Brútus ivadéka,~Ha megteszed: helóták fattya vagy,~Anyád rabnő
2274 CorCor| Keresztemnek nincs köztetek helye!~Ha ünnepeltek, az csúfság
2275 Margit| Hatalmasok közt legyen a helyed.~S görbedj le mélyen, hogy
2276 Haza | emlék vagy. Letüntél,~És helyedet rég elfoglalta más.~De ami
2277 CorCor| a kegyek létráján;~Az én helyem ott lesz a keresztnek fáján.~
2278 CorCor| szembe~Állitsatok bálványokat helyembe,~És írjátok föl, hõs hetvenkedõk,~
2279 Szabad| És õ segít, hogy ûljek e helyen,~S ti én elõttem meghajoljatok:~
2280 CorCor| S a közgyülés rádörgi a Helyes-t!~Az, akinek pointe d’honneurje
2281 Ember | szívtelenebbek!~Jól van, helyesen van, ingyen is megértem,~
2282 Haza | madárkám! Majd ha látsz egy helyet,~Hol a legnagyobb is hódolva
2283 1 | dombja fölött~Elfoglalta helyét a magányos enyészet:~Csak
2284 Szabad| testem átadom a földnek,~Hogy helyettem hozzon létre mást;~S küszöbén
2285 1 | közönség. Boldogok, hogy~Helyhez jutottak, míg más künn rekedt.~
2286 Szabad| kimentsék.~II.~Elbuktak. S Róma helytartója éled.~Most õ az úr. Kezdõdik
2287 Margit| fejedelmi fényt,~Láttam hencegõ bûnt s kolduló erényt;~Ismerem
2288 Ember | ember boldogulni fog -~Nem henye ranggal, cifra ősi névvel,~
2289 1 | sás levelébül~- Bólintva, henyélve~Kényelmesen élve~Lágy mohaágyba’ -~
2290 Szabad| Ötszáz arany volt!... A herceg fiának~Sincs drágább! Nincs
2291 Szabad| Legízesebb falat!...~Dús hercegeknek, mint kegyelt poéta~Dalolsz
2292 Ember | Ecartés, turfos, címeres herék!~Igen, nemes, de naplopó
2293 1 | Nincs! És jönne bár~A Herkópáter és fizetne triplán,~Annak
2294 1 | koldus itt.~Condrája bíbort, hermelint surol,~De nem szégyelli
2295 CorCor| nyujtott lába.~Nem megyek Heródes fényes udvarába.~Árvák,
2296 CorCor| Megváltó keresztjét!~Egy uj Herosztrát, egy cudar pogány,~Vagy
2297 1 | mását,~Mint fonnyadó nõ bája hervadását...~IV.~És néha egy-egy megsebzett
2298 Finale| át~A hangtalan, megnyugvó hervadásnak~Szelíd, szent bánatát!~Övezzen
2299 Finale| gyermek-ajkon a mosoly.~Szép hervadásod végsohajja~Illat gyanánt
2300 Margit| véletlenség: az ítélt halálra~Kora hervadásra~Én gyönyörü bimbóm! Aranyos
2301 Szabad| szellõ,~Rideg õsz fuvalma, hervadást lehellõ.~Száraz, fagyos
2302 Margit| haldokló emberek.~De ne félj a hervadástól,~Mosolyogva nézd velem;~
2303 Haza | virágot kéz letéphet,~Még hervadatlant, ifjat, épet,~Díszitni a
2304 1 | A költõ híre nyílik~Hervadhatatlanúl.~
2305 Haza | gazdagabb vidékre,~Ha kezd hervadni völgy, liget, mezõ.~De a
2306 Finale| hullni lombot~Rohanó folyóra~Hervadozó fáról?~Úgy száguld el veled~
2307 Margit| Menjetek utána mind, mind,~S hervadozzatok vele!~
2308 Finale| rüggyel lesztek majd tele:~Hervadtan hullok pihenõmre le.~Hegyek,
2309 Szabad| Nézz csak szét!... A pástot~Hervasztja már az ősz.~Ruhád mily vékony!...
2310 Margit| bocsáss meg!~Mert csókjaimmal hervasztottalak!~De bár hervadt, nem doblak
2311 CorCor| kézen, szól hozzája lágyan~A hetedik menyország magasában,~Mig
2312 1 | senki, hogy~A mutató ha a hetesre ér~Tovább nem élhet semmi
2313 1 | Percekre föl, mutatja a „hetet”:~Utazni fog e földi stációról~
2314 1 | Megyünk! - „ „Fél hétig nálam összegyültök.~Kaptok
2315 1 | Ádjõ!... Páh! Tehát~Fél hétre nálad...! Pontosak leszünk! -~
2316 Ember | vértanút!~E sír-gyalázó, bõsz hetvenkedés~Javadra vált: nagyságod
2317 CorCor| helyembe,~És írjátok föl, hõs hetvenkedõk,~Irjátok rájuk: Gõg, gõg,
2318 CorCor| alatt~Egy pödrött bajszú, hetyke úr haladt,~Kihívó szemmel
2319 1 | éles kardja~Széttörve ott hever,~Szép tulipán, palástját~
2320 1 | Most alszik, pompásan neki heveredve,~Mint dúsgazdagok közt nem
2321 Finale| összekulcsolt, lomha kézzel~Ott kell hevernem mindörökké!~Akkor talán
2322 Szabad| mi szép az ember,~Porban heverve, ó mi gaz, mi rút!~Csókolj
2323 1 | csepp,~Mindig gyorsabb, hevesebb.~Majd lassabban, szelidebben,~
2324 1 | hiu szívnek léha szerelmét~Hevitette, szitotta: most alázatosan~
2325 Szabad| körülöttem... s népek~Fognak hevûlni lantomnak dalán!~A költõ
2326 1 | reporter, ki hasábokat írt,~Hevûlve táncán, szépségén,~Röviden
2327 CorCor| Jonae, diligis me plus quam hi?~(János Evangyélioma. XXI.
2328 Haza | nemzetem, hogy élj!~Mert bár hibád sok s bûnöd sorja nagy,~
2329 CorCor| Nagyon szerettem! Ez volt a hibám.~De szörnyen, szörnyen meglakoltam
2330 Margit| azt tudom szeretni,~Aki hibámat látja,~És mégis megbocsátja,~
2331 Szabad| Az éhség kínjában, az éji hidegben.~Puha tollacskáit megtépte
2332 Szabad| közönnyel, némán!... Örökké hidegen!...~
2333 Szabad| Nekem livrée kell és kenyér!~Hideglelõsként dideregjek?~Éhezzem, mint
2334 Szabad| szakadatlan~Okádja, ontja híg ércét a katlan.~Fel! fel!
2335 Szabad| halálos, néma csend,~És egy hiján a népjog száz bolondja~Békés
2336 Haza | trónusok bíbor-kelméivel!~Végig himezted bûbájos szavakkal,~S király-palástod
2337 Finale| fokán;~Ragadjon el üdvének himnuszával~A boldog csalogány!~S hadd
2338 Szabad| legörnyed fényes csapata.~Mesés himzésü kalpag a fején,~Forgója
2339 1 | Oly lenge, gyenge! Azt hinnéd: a szél~Ketté töri. Ugy
2340 Haza | nemzetem!~A legszebb vallás: hinni a hazában,~S dolgozni érte,
2341 Szabad| rejtekembõl~Nehéz utadra rózsát hintek én,~S halld, mit kivánok: -
2342 Margit| mély fertõkön át,~Mert rám hintette mentõ sugarát~Kis csillagom:
2343 Haza | egyház harangja~Mely messze hinti mély, komor szavát.~Búg,
2344 Szabad| kivánsz? Tekintsd meg ezt a hintót!~Számodra vettem!... És
2345 1 | agg tölgy, kérges õsi fa:~Hints még több virágot, még több
2346 CorCor| haragszom, bíbor-bársonyos~Hipokriták!... Ti gyöngéd és gonosz~
2347 CorCor| nyomát.~Ügyes gazember! Hipp-hopp, ott terem~Ahol nincs senki.
2348 Haza | lobogj!~Ezt írja költõ, ezt hirdesse pap:~A szolgaságot nem bilincs
2349 Szabad| ódák~Királyok nászát kongva hirdetik.~Vén, durva föld! Hogy lábukat
2350 Haza | vándorbotját fogta,~És hirdette buzgón, híven a hazát!~Európa
2351 1 | csattogja dalait,~Mint kongó híred, bármily messze vidd!~Mert
2352 Margit| vadak~Vagy bohócok koncért s hírért játszanak.~Mit nekem a gyémánt?
2353 Szabad| megkimélem én,~Makacs bolondok hírmondója: nos~Mit fogsz csinálni?
2354 Szabad| Jajjal-bajjal haza futni~Hírmondójuk se maradjon!~Esküszöm az
2355 Szabad| Őrült!... Jössz-e hát?~Hirnévre, rangra, - érted?!”~- „ „
2356 Szabad| Hívatják az orvost.~Nagy hírû bölcs, ki minden bajhoz
2357 Haza | Tántorogsz a fergetegben,~Ugy hiszed, hogy fû, fa vádol,~S térdre
2358 Haza | örökre élni fog!~Bízom s hiszek, míg Isten lesz fölöttünk,~
2359 Haza | nem értenek már,~Vagy nem hisznek, megtörtént a csoda:~Nem
2360 Ember | goromba cimborám!~Nem tudsz hitelre öltözködni szépen.~Ah, nimbuszod
2361 Finale| Kacagd ki bár hiú, bolond hitem,~Úgy érzem én, hogy e merengõ,
2362 Finale| Betûben, dalban, kõben;~Égõ hitemmel gyujtsak uj reményt~A gyáva
2363 Ember | másokért nem szenvedett,~Nem hitt, nem vérzett lelkesedve!...~
2364 Szabad| ifjuságot~Szűl és nevel!... Hitványabb, mint a föld,~Mely több
2365 Haza | romlottság elõtt!~Egy hiuság van: hitványnak találni~A hatalom lábánál
2366 CorCor| s önvád alatt!~Ha láttok hitványt, polcról-polcra kelve,~S
2367 Szabad| többé biztos menedéket:~Hitvesem kis ujján ért a hajsza véget.~
2368 Margit| vágyott,~És az volt az összes hiuságod,~Hogy megõrizd boldog pillantásom, -~
2369 Haza | imádott:~Nevette a te - hiuságodat!~Egy hiuság van: büszke
2370 Haza | hiuság visz a Kalváriára,~S e hiuságot úgy hívják: Arad!~1901.~
2371 Szabad| az eszét;~Országgyülést hív s dúlt arccal ki áll:~A
2372 1 | tölgy nem bókolt neki,~Sem hivalgó dölyffel, fák elébe állva,~
2373 Finale| ábrándozás?~A mai ember hivatása más:~Szerezni pénzt, hatalmat
2374 Szabad| Beteg vagy nemde? - Hívatják az orvost.~Nagy hírû bölcs,
2375 Szabad| bosszút áll e népen~A császár híve, a császár nevében.~Egyszerre
2376 Szabad| gyanánt csak multjuk~S bús híveik kövült fájdalma áll.~Ha
2377 Margit| kedves szemedbõl, drága hívem,~A régi báj ragyog ki rám!~
2378 Margit| MARGUERIT.~Van egy virág. Úgy hivják: Marguerit.~Kertben, mezõkön
2379 Szabad| szunnyad el:~Hogy tudtok hívni engem? -” ”~„Arany serleg
2380 Margit| Régen, régen lesték, várták~Hivogatták odafenn.~Míg jövőjét épitettük,~
2381 CorCor| Õk mind alszanak.~S akit hívtak -: jön!... Ott lépdel magában~
2382 CorCor| dolga van annak.~Amikor hívtalak, mondtál volna nem-et!~Simon,
2383 Margit| fiacskám, légy alázatos!~Ó hízelegj és titkold ha van elved,~
2384 CorCor| magamra, kegylesõ!~Menj hízelegni, hitvány!~Hadd nézze drága
2385 1 | tölgyfától!~Szolgáljon hatalmast hízelgés nekûl,~Soha el ne ûzze a
2386 Margit| szerencsét~Megnem süvegelem!~Hízelgést ha látok,~Lázad arcom vére!~
2387 1 | senki sincs, aki csodálja.~Hizelgõ szó nem száll körülötte,~
2388 Szabad| diadalmas,~Csak aki hódol és hizelkedik~Dicsõ Cézárnak! Úgy van!
2389 Szabad| Libériákba hogy verjem bele,~S hizlaljak egy raj konclesõt vele?”~
2390 1 | Ej-ej szerencsés~Vadász! - Hm! - Tudjuk! Brávó! Fölfedeztél~
2391 Ember | hurcolván azt a fényt,~Amit hő napja hullájára hint.~Forog,
2392 CorCor| Mint hegytetõn a napsütötte hó.~IV.~S mint võlegény a szép
2393 Szabad| Annyi jutalmat kapsz ott!~Hóarcu hölgyek hófehér kezétűl~
2394 Margit| Ennél hűbb szív, ennél hőbb szív,~Ennél drágább, szeretőbb
2395 Haza | a szabadság elsõ mámora!~Hõbb, lelkesebb, mint akkor a
2396 Haza | testvériség!~VI.~Mikor Árpád népe hóditásra indúlt,~Gyors volt és hatalmas,
2397 Szabad| vak; vezette a fiúcska~A hóditóig, kézen:~„ „Mert nem láthatlak
2398 Haza | harcán, nagygyá börtönében,~S hóditott gyászával, amikor bukott.~
2399 Szabad| erõs és diadalmas,~Csak aki hódol és hizelkedik~Dicsõ Cézárnak!
2400 1 | pályabirók ámulva susogtak~Hódolatot, nem itéletet.~Most majd
2401 Szabad| és mind elébe hull~Mély hódolattal!... Rabszolgáibúl~Bõven
2402 CorCor| Jézus kézen azt a nõt~A hódoló angyal-csoport elõtt.~Megfogja
2403 CorCor| Dühtõl rekedten, fújva és hörögve~Utána ront Jézusnak s izmos
2404 Szabad| livrée kell és kenyér!~Vígan hörpintem uraságom’~Borával töltött
2405 Szabad| ugrált, mint a zerge,~A hófehérré vénült szirteken.~Kedves,
2406 1 | hangot se szólva.~Fölkél a hold, búsan ragyogva kel fel.~
2407 Haza | Olvadóbb, mint lant zenéje~Holdvilágos, langyos éjjel,~Mely virágot
2408 Szabad| széjjel.~„Miféle sírás? Hollá?”... Semmi válasz,~Tovább
2409 1 | vér mossa le! -~„Esküszöm holló-hajadra,~Vallomásid mézire,~Nyilt
2410 Ember | penzió,~Ordók özönje s holmi más:~Mély tisztelet, nagy
2411 1 | aludj, míg én bolyongok...~Holnapig - jó éjszakát!”~
2412 Szabad| alusznak némán~A hazavédõ holtak.~Végsõt ölelve, mint a hû
2413 Szabad| a szökött madárkát.~Feje holtan csüngött egy fekete kõre,~
2414 1 | hulló kõdarabbal~Dobálja holttá. Mind halálra van~Itélve
2415 Ember | Ha itt a halál elérne:~Holttestemet hazámba vidd,~Temess Frankhon
2416 CorCor| tanitvány!...~Míg száll az éj s homályba vész~Tövis, szeg, dárda,
2417 Szabad| szeme lángja~Átlobbant a homályon:~„ „Mert nem tudok több
2418 Margit| és setét,~Egy céltalan, homályos álom.~Akkor te jöttél, napsugárom,~
2419 1 | Borzadva látja jönni a homályt,~Mely lassan, lopva mindent
2420 Szabad| A Dwalagíri búsul. - Homloka~Borongó és setét. - De nem
2421 CorCor| minden názáreti úr.~Szép homlokán - ó a szegény, az árva! -~
2422 CorCor| s õ süt vasat~A szentek homlokára!~Bírói széken mennydörög~
2423 Szabad| megropog,~S kisímul ujra durcás homlokod!...”~ Ahmed Kaleb vágtatva
2424 Szabad| űzd szét e borút,~S fonj homlokodra sugár-koszorút, -~Öltözzél
2425 1 | Maradtál volna, mint én, a homokban,~Most nem halnál meg, hiu
2426 Haza | S adhat mostoha~Sorsot e hon: hordom szent türelemmel,~
2427 Haza | Ott a völgy, halom!~Honából reng a késõ fuvalom!~Remegve,
2428 Haza | így az apostolokra...~Ki honáért nem halt, vándorbotját fogta,~
2429 Haza | Míg visszavívta elveszett honát.~Szép Március, te rád vall
2430 Haza | mámorral tele~Omlik az édes honi földre le!~Szétnéz utólszor.
2431 CorCor| Helyes-t!~Az, akinek pointe d’honneurje nincsen:~Mihaszna fráter,
2432 Haza | és fájdalma nincs!~Sivár honod mily boldogságot ad?~Hisz
2433 Haza | ezt~Másik megváltónk: a honszeretet!~Szép március! Ihlesd meg
2434 Haza | Fájdalmas lesz, gyötrõ, mint a hontalanság,~Édes, mint a remény, szép,
2435 Haza | õrt állnak éjjel a halott honvédek,~Akik egykor hazát, szabadságot
2436 Haza | eszme, érzés oly ragyogva hord,~ Mint egy király az ünneplõ
2437 1 | cselédek futnak föl s alá~És hordják szerte hosszu tálakon~Mindazt,
2438 1 | anyát is, az anyát, ki ölbe~Hordott csecsemõjét gonoszúl megölte.~
2439 Margit| gyötrelemmel!~Ah, milliók keservét hordozom!~Jajok, nyögések nem hagynak
2440 CorCor| eszmék szálltak át,~Tán hordta benne a Kalváriát...~Szeme
2441 Finale| ragadták~Lelkemet a vágyak s hordtalak szivemben~ Isteni szabadság!~
2442 CorCor| engem?~Én nagyravágyást nem hordtam szivemben!~Ti minden sértést
2443 Szabad| Láthatlan ajkkal elhunyt hõsi árnyak.~ Száz sebtõl tátong
2444 Haza | bámult a maroknyi népen,~Mely hõssé lett harcán, nagygyá börtönében,~
2445 Haza | bölcsõt ringat~Ország széle, hossza!~Küzködõ hazátok~Ha eljátszanátok,~
2446 CorCor| e hely,~Ha fölmerengtem hosszasan a fára,~Hol emberek Istent
2447 Haza | Mint száz meg száz év meddõ hosszusága,~Ha lelket nem gyújt és
2448 Szabad| vágya másnak,~Ami célt és hõt ád a szívdobogásnak,~Ami
2449 Margit| Meglásd, jutalmat minden óra hoz,~A sok félisten mind taszít
2450 Ember | minden dadogott szó~Nem hozná a népek millióit lázba,~
2451 CorCor| hozzájuk. Csak a légben~Zendûl hozsanna, bûbájos zene,~Míg lassan,
2452 Ember | nevében,~Adj visszhangot hozsannás szónkra!” Végre~Mozdul a
2453 Margit| derûlt hajnalra ébredék!~Te hoztad el jobb létem hajnalát,~
2454 CorCor| elõtt.~Megfogja kézen, szól hozzája lágyan~A hetedik menyország
2455 CorCor| názáreti.~Egy szava sincs hozzájuk. Csak a légben~Zendûl hozsanna,
2456 CorCor| emberek salakja,~Nem méltó hozzánk s percig sem maradhat~A
2457 Szabad| földnek,~Hogy helyettem hozzon létre mást;~S küszöbén az
2458 Margit| áldott meg az ég.~Ennél hűbb szív, ennél hőbb szív,~Ennél
2459 Ember | bölcs! Mielőtt kilobbansz~S hulládon férgek milliói rágnak -~
2460 Ember | azt a fényt,~Amit hő napja hullájára hint.~Forog, forog... Csak
2461 Szabad| roppant temetõket~Betöltõ hullák - - akkor nézd meg õket!~
2462 Margit| hogy nincs szebb gyöngyöd~Hullámod mélyiben:~Ne irigyeld meg,
2463 Margit| lebegtet mély vizednek~Sötét hullámzata,~S fodros habod libegve
2464 Szabad| Nemes buzgását többé misem,~Hullassa még úgy, múltján merengve,~
2465 Ember | szépen,~Mert könnyeket nem hullatott...~Mert másokért nem szenvedett,~
2466 Szabad| karján te vagy a paizs!~Ne hullj alá!... Tányérnyaló elég
2467 Margit| érted,~Be sok szem könnye hullna!~De én egy végsõ csókkal~
2468 Finale| lesztek majd tele:~Hervadtan hullok pihenõmre le.~Hegyek, isten
2469 1 | enyészetét.~Mint gördülõ könny, hullong~A rózsa levele,~Ágyaz magának
2470 1 | imént árnyékom egy királyra hullt!”~„Vess szemet, csavargó,
2471 Haza | hogy fû, fa vádol,~S térdre hullva, fûtõl-fától~Szörnyü jajjal
2472 Szabad| szabadság, lángész, szerelem!~Hûlõ testem átadom a földnek,~
2473 Margit| De én egy végsõ csókkal~Hûlt ajkadat lezárva:~Én könnyü
2474 CorCor| kerekén!~Mikor már testem hûlve, halva volt,~Lelkem tovább
2475 1 | tagja. Szíve~Ég és rajong a humanizmusért!~A „szépnek” szintén nagy
2476 1 | nem fél és nem pirúl~Ebnél hunyászabb koldus itt.~Condrája bíbort,
2477 1 | senkitõl,~Hogy hajtson elõtte húnyászkodva térdet,~Ünnepelje rangját
2478 Finale| megmarad!~Egy szó elég!... És húnyni kezd~ A régi, tiszta fény.~
2479 Haza | volna~Lassu porladásom!~Hurcoljatok tova,~Mindegy akárhova,~
2480 Ember | erő korában!~Forog, forog, hurcolván azt a fényt,~Amit hő napja
2481 1 | kebled nem ád! -~„Lantom húrja végsõt zsongott,~Halk sohajként
2482 1 | Nagyszerû gyerek!~Parbleu! A hurkot úgy kiállja, mint én~A Párisból
2483 Finale| fogom~Lelkem javát a fáradt húrokon!” ”~II.~Kacag a szép úr
2484 Szabad| ember ember ellen lázad,~S hurráh! kezdõdik a véres vadászat...~
2485 Finale| szerettem!~Nyugodtan dûlök hûs porába le,~Ha majd enyészni
2486 CorCor| tüzes golyó,~A csonttörõ, a hús-marcangoló.~Nem bõg az ágyú. Ódon bibliából~
2487 Haza | Tömörebb a láncnál, mely húsába mart!~Soha föl nem támad
2488 Finale| megvigasztalt egy asszony hűsége~ S egy gyermek mosolyja.~
2489 Margit| Hogyha folyvást áldanám hûséged,~Hogyha versem csak terólad
2490 CorCor| gyomra~Hozzád való édes, nagy hûségem végett -~Názáreti Jézus,
2491 Margit| Mint régen, egymás oldalán.~Hûségemet dobogja szívem,~S kedves
2492 Margit| tiszta lelkü asszonyt,~A hûségére büszkét,~Akit pirúlni késztet~
2493 Margit| Könnyü annak dalra kelni,~Hûségérõl énekelni,~Aki téged foghat
2494 CorCor| téged!~Nem bánom: hadd tépje húsomat az ostor!~Hadd legyek félõrült,
2495 1 | kék füstje s illatot lehel~Husz féle parfum, a legfínomabb~
2496 1 | állomásra. Támolyogva megy~Huszonnégy órás életét leélni.~S a
2497 Margit| tehozzád,~Kedves szeráfom, hûtelen?~
2498 Margit| rózsafának ága.~Tanítsunk hűtlen, hervadt ifjakat~Hű szerelemre,
2499 Szabad| Rúglak, leköplek és bitóra húzlak!...”~De zúg a nép, mint
2500 Ember | mennek.~Óhajtanák karóba húzni rút~Gyûlölséggel a meghalt
2501 1 | mely édesebb~Lethe vizénél. Húzza a cigány,~Bolondúl rázva
2502 Haza | tova vágtat.~Fut elõle a hyéna,~Lábra áll a roskadt béna,~
2503 Margit| sírra ráteszem.~Tudjátok-e, ibolyácskák,~Kit takar a néma hant?~
2504 Margit| IBOLYÁK.~- 1887. -~Kis leány az
2505 CorCor| a fényes mennyet lakja:~Idáig ment!... Csak egy nem lehetett
2506 1 | iszonyatja~Már nem használ súlyos ideg-bajának.~Egy üditõ, egészséges,
2507 CorCor| angyalok~Nézik merõn a sáppadt idegent.~S amit nem látott Péter
2508 Szabad| por.~De amíg él bennem egy idegszál,~Anyagomban lángot szítva
|