1880-bokot | bokra-eg-fo | egbe-falus | fanya-gyony | gyope-idegs | idezi-kezde | kezdi-legto | legtu-mienk | mifel-oszta | oszto-selym | semmi-szoli | szoln-utnek | utni-zsibb | zsibo-zuzza
Part
4513 CorCor| Mosolygó dámák versenyt osztogatnak~Ételt, ruhát, száz apró
4514 Haza | kéz, csattog a kard,~Sebet osztva süvölti: ne bántsd a magyart!~-------------------------------------------------~
4515 Szabad| félve lép.~Senkit se bánt és õt se bántják.~Hátát, fejét
4516 Szabad| Mit! hát te búsulsz, vén, otromba hegy!~Rögtön derülj ki,
4517 Margit| csak vándor, idegen vagyok!~Otthonom nálad van s mindig ott marad,~
4518 Margit| TERMÉSZET.~- 1888. -~Kis otthonunkba jólét, nyugalom,~Boldogság
4519 Margit| Boldogság költözött.~Kis otthonunkban gyermek és virág.~Én kedvesem,
4520 Szabad| Irgalmas nemtõ!~Kiszáradástól óvd szívemet!~
4521 Margit| S én üdvömet féltõbben óvom~Mint gyönge fészkét a madár.~
4522 1 | hadvezért, kit húsz csatában óvott,~Egy háztetõrõl hulló kõdarabbal~
4523 1 | Brávó! Fölfedeztél~Egy õzikét és lesz uj hallali!? -”~
4524 1 | törpék~Mind pici görbék,~Kis paci lábbal~Hosszú szakállal...~
4525 Margit| harmatot~A mások bánatára.~Pacsirta-hangod dallama~Ébreszt föl kora
4526 Finale| nyíló virág,~Tengermoraj, pacsirtaének~Nekem nem ád többé gyönyört!~
4527 1 | kegyelmet, térdével surolván~A padló fáját. Nem! Csak egy komor,~
4528 1 | És látcsöveznek a hátsó padok.~Szilárdan, mint a törvény
4529 1 | Oszoljunk! - Ádjõ!... Páh! Tehát~Fél hétre nálad...!
4530 Szabad| Szabadság karján te vagy a paizs!~Ne hullj alá!... Tányérnyaló
4531 Szabad| csacskán~Mint egy játszó pajtás, ha ûzte fiacskám.~S nem
4532 Margit| nyiljék mennybe út,~Angyalok pajtását, a kicsiny fiút;~S míg téged
4533 Haza | Õrzõ oltárrá válik a kebel.~Pajzán, derûs vagy, mint nõink
4534 Szabad| Mintha fegyver megzörögne,~Pajzs dobogna, vért csörögne!...~
4535 1 | Feszítik az arany-nyakú palack~Sodrony-bilinccsel lekötött
4536 1 | ott hever,~Szép tulipán, palástját~Többé nem ölti fel.~A nyájas
4537 Szabad| mily vékony!... Kapsz meleg palástot~Ha udvarunkba jősz.” -~- „ „
4538 1 | fölöttünk a halál~Mikor tör pálcát? Vígadunk ma még,~Hajtunk
4539 Szabad| hogy utjokat behintse,~Egy pálmaerdõt tépett szerteszét.~Ó mennyi
4540 Ember | nyomot.~Visznek kezükben pálmát, liljomot,~S míg a sirokra
4541 CorCor| Sugárt vetett a dúsak palotája,~És a karácsony égõ, cifra
4542 CorCor| hatalomból?~Ahol meleg, dús paloták körül~Sok száz éhen vész,
4543 1 | Mentem elõször is a nagy palotákba,~Színarannyal festve, márványkõbõl
4544 CorCor| Hiába~Kutatnak végig minden palotát.~Ott lesz talán a pompás
4545 Szabad| borravalónál~Nincs finomabb, szebb pályabér!~Utálatos szabadság! Távozz!~
4546 1 | Szépség remek ünnepére,~Hol a pályabirók ámulva susogtak~Hódolatot,
4547 1 | még a tavasznak~És a te pályád immár véget ér.~Minket lenéztél, -
4548 Szabad| És mind a hárman zokogó panasszal~Isten nevét idézik...~S
4549 Margit| megpihenjen,~Míg ajakán elszûnik a panasz...~Ne légy féltékeny! Õ
4550 Finale| Kínos zokogással~Sorsát panaszolta...~Odaléptem hozzá~És így
4551 Haza | zivatarral,~Sírva, nyögve, panaszolva?!~Hogy van az, hogy félmezetlen~
4552 Szabad| hallgattok kérésre, sem panaszra?~No jó! Ha késtek s nem
4553 1 | Ugy látszik, mintha csak~A páncélos vállfûzõ tartaná~Még össze
4554 Haza | Semmint idegenben.~Fényes pantheonban!~De csak addig adhat~Boldog
4555 1 | hirdetem, ha áldást mond a pápa;~Bejárok a királyok csarnokába;~
4556 1 | mely nedvembõl fakad,~Megér pápákat és királyokat;~Ezerte több,
4557 Finale| Nem mind jelen meg a fehér papíron,~Ami szivemben és agyamban
4558 CorCor| a hatalmas háznak~Misés papok buzgón hallelujáznak.~De
4559 1 | prédikálnak szépen!~Mentem a papokhoz, sorra jártam õket...~És
4560 Ember | Aki erényt, igazságot papoltál:~Te a hazádnak ellensége
4561 Szabad| én vagyok az úr!~Törvényt papoltok? Népet védtek? Ó~Rajongó
4562 CorCor| keresztjeidre vág!~Jelvényem csak parádés dísz neked,~Tehát szétzúzom
4563 Szabad| A munka szörnyen sietõs!~Parancs parancsra, sürgetõ a szó,~
4564 1 | csak int s e jel~Több a parancsnál. Künn a kocsi vár~És akiért
4565 Haza | És kardjuk élén villámlik parancsod:~Magyar! Hazádnak rendületlenûl!~
4566 Ember | legszebb szól hozzá kevélyen:~„Parancsolom az Úristen nevében,~Adj
4567 Ember | hogy családod éljen.~S paraszt-szived csüggedni nem tanúl~Semmittevő
4568 Haza | láncát a nemesi kar,~És a parasztnak adta jobb kezét:~Testvérem
4569 1 | magyarázza~E silány dalt! Hah! parázna!~Trubadúrod tönkre tett! -~„
4570 CorCor| százezrein tipor;~Ahol harc, párbaj napról napra öl;~Ahol mindenki
4571 Ember | kártya-túrnál:~Vallom s ha mindjárt párbajban leszúrnál,~Vallom, hogy
4572 CorCor| egy! -~Ki hogyha bátran párbajozni megy~A szent gavallér-becsület
4573 CorCor| és irgalom!...~Nem vívtam párbajt -!... Köpjetek hát szembe~
4574 1 | megbecsûltem. Nagyszerû gyerek!~Parbleu! A hurkot úgy kiállja, mint
4575 CorCor| tovább ment. Azt se mondta: Pardon!~Irtóztató a hõs lovag haragja,~
4576 1 | illatot lehel~Husz féle parfum, a legfínomabb~Kelméjü és
4577 Szabad| Számodra vettem!... És e paripa!~Ötszáz arany volt!... A
4578 1 | hurkot úgy kiállja, mint én~A Párisból jött legujabb cravattot!” ”~
4579 Haza | szegény hazát!~Tudom, nincs párja vad Niagarának.~Õ a vizek
4580 Margit| fogva át,~Mint a madár, mely párjához simúlva~Könnyebben tûri
4581 1 | Hogy halaványan, búsan ül~Párnáin egy-egy jó barátom.~Ég-föld
4582 1 | leszünk! -~Elõ állottak a párnás kocsik~És elrobogtak a pompás
4583 Ember | Mit nékem az asszony, a párom!~Kolduljanak, ha éhesek!...~
4584 1 | rablásban, valamint~Rablással páros gyilkosság bünében~Elítéltetvén
4585 Margit| Szélvészes éjen át,~És partjait szakgatta, törte,~És tépte
4586 Haza | Red-Rivernél~A kicsi Bodrog és partján a nád!~Ezért kivánnám látni,
4587 1 | pelyhes sippegõket,~A madarak pártjára állt s hamar~Mind visszarakta
4588 Szabad| tudott dalt, mind elcsevegte,~Partod smaragdján amíg pihent.~
4589 1 | Percig remeg...~Loccsannak a partok~Álomszerüleg...~Elhangzik
4590 Haza | a magyart!~Elég nekünk a pártok rút viszálya,~Irígy gyülölség,
4591 Finale| Messzi tengeren~Nézik a partot.~Lesütött szemekkel~Járok
4592 Margit| el!~Hajótört voltam, aki partra lépve~Váratlanúl mesés kincsekre
4593 Szabad| Hogy föllázadtok, átkos pártütõk!”~IV.~Gúny villan át a zsarnok
4594 Szabad| nem dobtok le innen,~Hát passzióm lesz háborúba vinnem~Százezreket!...
4595 Szabad| haldoklik. Nézz csak szét!... A pástot~Hervasztja már az ősz.~Ruhád
4596 CorCor| csak gyûlölni tudtok!~Rossz pásztorok! Nem kelletek nekem!”~Egy
4597 CorCor| kik közt a halál arat,~Pásztortok eljött s köztetek marad.~
4598 Finale| Más hallgat füttyöt és patak-morajt,~Más szem fog nézni rátok;~
4599 Finale| Úgy fog kiapadni~Szemed bõ patakja,~S többé meg nem telik!...~
4600 Szabad| kicsinyeit...~Sebét elhozta s patakzó könnyel~Táplálva téged,
4601 Haza | Hódító paripák~Robogó patkói:~Kérlek, irgalomból,~Mélységes
4602 Haza | MAGYAROKHOZ.~- 1901. -~Nos patriam fugimus.~Vándor-madár megy
4603 Ember | Sok léhütõje: mind nagy patrióta!~De te, aki fölvágtad hályogát,~
4604 1 | lekötött dugasszát,~Hogy messze pattan, láncából kitörve.~Egy durranás -
4605 Szabad| menyasszony! Mennyi drágaság van~Pazar ruháján!... Mily büszkén
4606 Ember | százszor, mint a gazdag ősök~Pazarló sarja! Mint a kártya-hősök!~
4607 1 | bennünket kocsikáztat~- Még peckesebb állásban - az ezüsttel~Bõvelkedõ „
4608 1 | Hajtunk kocsit, négy lóval, peckesen.~És holnap már bennünket
4609 Ember | alá vele,~Minthogyha lágy pehellyel vón tele.~Pedig ugyancsak
4610 Haza | semmiféle gát.~Im itt a példa: nem lehet, barátim,~Elhagyni
4611 Haza | emléket,~Mely a multból intõ például maradt.~Valahányszor jõsz
4612 Margit| tapsainál!~Dús hajadnak egy kis pelyhe,~Mely a szélben száll, remeg:~
4613 1 | benne volt,~De megszánván a pelyhes sippegõket,~A madarak pártjára
4614 Szabad| legapróbb, legsilányabb pelyhét.~Ó tettetõk ti!... Majd
4615 1 | én beszélek,~Az izgatott pénz õrült táncra kel~És Krõzusok
4616 Szabad| falka millió?~Az ország pénze hát csak arra jó,~Libériákba
4617 Ember | jó.~Jár érte rang, kegy, penzió,~Ordók özönje s holmi más:~
4618 1 | Szakasztott mása annak, amikor~A pénztáros kurtán jelenti a~Késõn jövõknek: ,,
4619 Margit| dicsvágy szomja,~Rang- s pénzvágytól hány beteg!~Nem dicsekvés,
4620 Margit| felett...~Mosolyodban minden percben~Visszatér a kikelet!...~
4621 1 | kivégzés” nincs megállapítva~Percek szerint. Nem tudja senki,
4622 1 | az idõt arányosan tagolja~Percekre föl, mutatja a „hetet”:~
4623 Margit| téged dalolna,~Minden kicsi percem egy imádság volna!~
4624 Margit| míg élek e világon,~Azt a percet áldom, áldom,~Mely téged
4625 Margit| üdvösség madara!~Minden percünk úgy hullott szét,~Mint rózsából
4626 Haza | nincs elég!~Nõ, könnyeid peregjenek,~Mint szerte hulló gyöngyszemek.~
4627 1 | darab koncot, mely fölött pereltek.~Mutogatták vígan egymás
4628 1 | Röviden búcsúznak a sír peremén,~Azután lebocsátják a gödörbe.~
4629 1 | egyik legszebb, legdelibb~Perfekt lovagja. A galant biróság~
4630 Szabad| 1881. -~A csattogó réz s pergõ dob zenéje~Ünnepre inti
4631 CorCor| Halkan, szépen~Hull az áldott permeteg!...~Gõgös elmém hiu láza,~
4632 Haza | szemekben,~Hulljon ki lassan, permetegben,~S elsírva mind, kezdd ujra
4633 Margit| nedvesûl az arcom.~Halk permetegként hull a könny oda.~Ne félj!
4634 Margit| S most csak gyönyörtõl permetez le rád!~II.~Idõvel fonnyad
4635 Haza | mosta benne.~Efialtes! Vár a persa!~Árulónak jó a sorsa!~Dúskálhatsz
4636 Haza | PETŐFI.~- A segesvári csatatéren. -~
4637 Finale| De hogyha Sekszpír és Petõfi,~Beethóven, Gõthe s annyi
4638 Haza | földünk többé sose szûl -~Petõfit is te oktattad ki ezzel:~
4639 CorCor| pransi essent, dicit~Simoni Petro Jesus: Simon, fili~Jonae,
4640 Szabad| tettnek,~Ragyogjon, égjen, pezsdûljön az élet,~Ha majd engem temetnek.~
4641 Ember | csap meg a halál szele.~A pezsgő létben - meg van fagyva
4642 Haza | akit hirdetni látott~Minden piac; a semmiházi had,~Mely minden
4643 Margit| Aki ott él közeledben,~Ott pihenhet szép öledben~S azt mondhatja
4644 Haza | Jó tengerész! Én nem pihenhetek!~Vágy ragad engem és szivem
4645 Margit| végsohaj így reszket ajkamon:~Pihenhetünk már szépen, mert a sírig~
4646 1 | örökké. És mostan a táncot~Pihenik lenn nálam... örökre!”~Nem
4647 Ember | De ellenségeid most sem pihennek.~Koporsód mellé szitkozódni
4648 Margit| Hosszú, síró ágaimmal~Sírodon pihennék!~
4649 1 | Áll fölötte elborongva,~S pihenőjét tartva itt,~Ráhullatja könnyeit!~
4650 Finale| majd tele:~Hervadtan hullok pihenõmre le.~Hegyek, isten hozzátok!~
4651 1 | Itt a szünóra! Tudok én pihenõt:~Ott van a város külsõ fala
4652 Margit| jövünk fiacskám,~S melletted pihenünk!~
4653 1 | táj minden részletét~Egy pillanat bûvös fényébe fogja:~Szivén,
4654 1 | felett,~S a boldogságnak egy pillanatáért~Odadobnátok minden életet!~
4655 CorCor| Átkozzam el bõgve azt a pillanatot,~Melyben megváltottad az
4656 Finale| Mégis legyen áldott~A futó pillantás, mely engedte látnom~ Az
4657 Margit| hiuságod,~Hogy megõrizd boldog pillantásom, -~Hogy a mindig máson~Rágódó
4658 1 | ahová be nem hat~A nedves pincék, földalatti búvók~Csöndes
4659 Szabad| híven, gondosan.~Didergõ pinty szájába röppen~Ha búg fagyasztó
4660 1 | legtávolabbra,~És egyszer egy fán pintyfészket találtak,~Kiszedtek mindent,
4661 Haza | lángolt más, csupán a mámor pírja,~Mint hajnalfény az ébredõk
4662 Margit| meghajolt.~Ó kedvesem! E bûbájos pirosság~Kezdõdõ üdvöm hajnalpírja
4663 Margit| A hûségére büszkét,~Akit pirúlni késztet~A szép, nemes szemérem,~
4664 Szabad| Egész éltemben fogamat piszkáltam~És ásitottam szörnyen-szörnyeket~
4665 1 | börtön udvarán.~És a galambok pitymallat felé~Kiröppentek mind. Irtak
4666 CorCor| fili~Jonae, diligis me plus quam hi?~(János Evangyélioma.
4667 Szabad| csengem!~Szamár vagyok és plusquam-szemtelenség~Hogy szamarat megillessen
4668 CorCor| lassan... a kapú alatt~Egy pödrött bajszú, hetyke úr haladt,~
4669 Margit| rád: Enyém!~Könnyen írom e poémát,~Mert imádom ezt a témát,~
4670 Ember | szilárd!~Te nemzeteddel pörbe szálltál,~Hogy kiderüljön
4671 1 | menyasszonyt~Oltár elõtt magának pörli el.~A szónokot legszebb
4672 Margit| szállni Margit-névvel~Jó poéták versenyén,~Aki ott él közeledben,~
4673 CorCor| uj Herosztrát, egy cudar pogány,~Vagy a pokolnak egy démonja
4674 CorCor| kigyúlnak ama pici fák.~Õk sem pogányok... õk sem bestiák.~Ó nem!
4675 Szabad| alkudott szerelme?~Arany pohárban drágán vett üröm!~A titkos
4676 CorCor| rádörgi a Helyes-t!~Az, akinek pointe d’honneurje nincsen:~Mihaszna
4677 Margit| Lázad arcom vére!~Feneketlen pokol~Az ily dacnak bére!~Édes
4678 Szabad| volna:~Még több menne a pokolba!~Tigristõl se fél a bátor,~
4679 Szabad| De a csörgés megy utána,~Pokolig le, fel az égig,~Az kiséri
4680 Margit| multamra vissza,~Mely száz pokollal van tele!~Te vettél engem
4681 CorCor| egy cudar pogány,~Vagy a pokolnak egy démonja tán,~Kedvét
4682 CorCor| Ha szívetek sötétebb a pokolnál?~Megyek tovább!... Hozzátok
4683 CorCor| alatt!~Ha láttok hitványt, polcról-polcra kelve,~S égszülte lángészt,
4684 Haza | félistenné~Vált a nemes, - - és polgárrá a pór!~Amit ma tán sokan
4685 Szabad| bátor,~Hát még egy kazal polyvától!~Jöjjön hát a sok gaz vér-eb!~
4686 Szabad| csak, s bámuljátok õket!~Pompásabb látványt egy körszin sem
4687 1 | mindig boldogan;~Most alszik, pompásan neki heveredve,~Mint dúsgazdagok
4688 Finale| virúlsz, amíg nyarad tart,~Pompátlanúl, de boldogan.~S ha jő az
4689 Haza | városokba tér,~Hol gondtalan pompázik a ledér,~Arany kalitban
4690 Finale| szemed’ szétrágja majd~A pondrók csúnya népe!~Hiába vagy
4691 1 | Tehát~Fél hétre nálad...! Pontosak leszünk! -~Elõ állottak
4692 Haza | nemes, - - és polgárrá a pór!~Amit ma tán sokan nem értenek
4693 Haza | S nász-táncot jár a föld pora:~Sújtson le, mint nyíl zápora!~
4694 Finale| bármit mondjatok!~Az õ porából lettem.~Õ alkotott, õ ápolt,
4695 Ember | az oktalan parány,~Én, a porból vett halandó,~Épp azért,
4696 Szabad| tolla.~ Körûlte népség, a porig hajolva,~S õ nézi õket,
4697 Haza | Eleven kín volna~Lassu porladásom!~Hurcoljatok tova,~Mindegy
4698 Margit| százszor jobb volna tán:~Porladni a temetõben,~Gáborkámnak
4699 Margit| ölében,~Kezemben tartva porladó kezed:~Nagyobb gyönyör,
4700 Ember | És alszik és enyészik,~És porladoz magában.~És álma hosszu,
4701 Szabad| szabadság fenséges jele;~Porlepte selymén ezrek szíve-vére:~
4702 Margit| A néma éjben átkarollak,~Porló szivem szivedbe olvad,~Együtt
4703 Szabad| haraggal szidnák.~Sujt, döng a pőröly. Réz, acél hasad.~Habarják,
4704 1 | szív, mint izmos férfi-kar~Põröly-csapása!...~V.~ A halálra szánt~
4705 Haza | kedélyen át!...~ *~Ciklops põrölye, hogyha csatát fest,~Csatakürtök
4706 Haza | senki:~A vihar vegyen ki,~S poromat a légben~Szerte-széjjel
4707 Ember | Eh, mit nekem síró poronty!~Mit nékem az asszony, a
4708 Ember | más célja, mint az,~Hogy porrá váljunk, temetői röggé?~
4709 Margit| milliója~Azt a szívet nem pótolja,~Mely híven szivünkre forr!~
4710 Haza | ruhában tiszta jellem voltál:~Pozõrnek mondtak ó nagy puritán!~
4711 CorCor| DILIGIS ME?~Quum ergo pransi essent, dicit~Simoni Petro
4712 1 | Megállja a sarat!~Higyjétek el, praxis beszél belõlem.~A tét enyém
4713 1 | szeletkét,~Mert éhgyomorral - praxisból tudom -~Nem ágréable a komédia!” ”~-
4714 1 | közelében,~Hol mindennap róla prédikálnak szépen!~Mentem a papokhoz,
4715 Szabad| szaladt csak a szemébe.~Jön a pribék, kezet emelni rája.~De int
4716 CorCor| tenger-ár.~S a nagyszerû processzió megindult,~Keresni Jézust:
4717 Ember | Már nem tépi szét~Hamis próféták ünneplõ mezét.~Nem bélyegez
4718 1 | órás életét leélni.~S a publikum, mely látott, élvezett,~
4719 CorCor| Kegyetlenûl... és vágták és püfölték~Nyílt harcokon, alattomos
4720 CorCor| koronáját,~Az érsek drága püspök-süvegét,~És grófok, bárók kapkodták
4721 Ember | nap ott lóg a nyakadban~A puffadt, köpcös, súlyos gabna-zsák.~
4722 1 | Holnap kivégzés! Kényszerít a pugris~Törvényszék a korán kelésre,
4723 Szabad| kínjában, az éji hidegben.~Puha tollacskáit megtépte a szellõ,~
4724 Ember | szellemeddel!~Nincs benne kétség: a pulya hallgatás~Javadra vált vón
4725 Haza | Pozõrnek mondtak ó nagy puritán!~A reklám-hõs, akit hirdetni
4726 Ember | becsület szalagja...~Kezembe puskát... és csatolj~Kardot az
4727 Margit| eszmék vándora.~Gond és harag pusztáit járja lábam.~Lelkemben elvész
4728 Haza | vezérek,~A had, mely büszkén Pusztaszerre gyûl,~És kardjuk élén villámlik
4729 CorCor| Majd ordítni kezdték:~Hah! Pusztítják a Megváltó keresztjét!~Egy
4730 Haza | Mély sûlyedésrõl, biztos pusztulásról:~Engem nem ejt meg gyáva
4731 Margit| kiabáltam~Meggyõzõ hangon: „Pusztuljon a rosz! ~Elõre! Irtsuk!”
4732 CorCor| fili~Jonae, diligis me plus quam hi?~(János Evangyélioma.
4733 CorCor| DILIGIS ME?~Quum ergo pransi essent, dicit~
4734 1 | Holnap... Nyugodjék békén!”~Ráadták fényes báli ruháját.~Kitûnik
4735 Szabad| szegénykét!~Nem! Ne lássak többé rab-madarat nálam!~A madár maradjon
4736 Szabad| Esküszöm az Istenekre:~Rablánc nem jön a kezemre!~Ha máshol
4737 1 | dicsérje föl.~Nem vetett rabláncot kissebb szomszédokra,~Csúf
4738 1 | angyalod - -~- „És többszörös rablásban, valamint~Rablással páros
4739 1 | többszörös rablásban, valamint~Rablással páros gyilkosság bünében~
4740 Szabad| csapongott, lengett eleinte...~De rablelke megtört bágyadtan, ijedten~
4741 Szabad| kedves füttyért nem csukom be rabnak!~Szabadnak született, maradjon
4742 Szabad| helóták fattya vagy,~Anyád rabnő volt, keritő a dajkád,~Jövendőd:
4743 Szabad| szitok fakad:~„Ide hozzák a rabokat?~Halál arra, aki tette!”~
4744 Margit| a dicsõ becsvágyat, mely rabolni kész!~Láttam zsebmetszõknél
4745 CorCor| mint a fekete pára,~Mely ráborúl a téli éjszakára.~Rejtélyes
4746 Szabad| Kik alatta, értte haltak!~Ráborúlnak, fölragadják,~Kézrõl-kézre
4747 Szabad| csönd van körülötte.~Láncos rabot nem lát senkit.~„Hát ki
4748 Szabad| Szép madár volt. Ámbár rabságban születve,~Nem hagyta el
4749 Haza | is!~Büszkén haladt a bús rabságon át~- Megannyi testvér mindenik
4750 Haza | ragyogni nemzetünk felett!~Róma rabszolgái egy napot megûltek~Lánctalan
4751 Szabad| hull~Mély hódolattal!... Rabszolgáibúl~Bõven kitelnék egy birodalom!~
4752 Szabad| kezét, -~Vad kedvteléssel rácsap a halottra,~Izekre tépi...
4753 CorCor| mételyest!”~S a közgyülés rádörgi a Helyes-t!~Az, akinek pointe
4754 1 | lehet~Nagyobb kín, mint a ráerõszakolt,~Idõ elõtti elmúlás keserve.~
4755 Haza | Én nem pihenhetek!~Vágy ragad engem és szivem beteg!~Sietnem
4756 Ember | Az égi jelszót hűs szellő ragadja,~És egyik sír a másikának
4757 Szabad| éhség gyötörje, viharok ragadják!...~Mert te vagy az élet,
4758 Finale| rejtekén,~Bércek kevély fokán;~Ragadjon el üdvének himnuszával~A
4759 Szabad| Mert nincs erõm kardot ragadni, hóhér,~S szétmarcangolni
4760 Finale| Követője voltam.~ Magasba ragadták~Lelkemet a vágyak s hordtalak
4761 Finale| ha fáj az élet, gúny és rágalom~Ha megdobál gazúl:~Dicsõ
4762 1 | káromkodása,~Sem a zsufolt szobák ragálya, sem~A szabad ég alatt éjjel
4763 CorCor| Lenn marad a porban,~Aki ragaszkodik Isten egy fiához,~S kínok
4764 Ember | hulládon férgek milliói rágnak -~Mondd: érdemes volt a
4765 Margit| pillantásom, -~Hogy a mindig máson~Rágódó irigység: mosolyogni lásson!~
4766 Szabad| halhatatlan,~Mint az égbolt ragyogása fenn,~Múló élet tündöklõ
4767 Haza | HAZA.~Tőlem ragyoghat más föld! Kandi szemmel~
4768 Margit| kisérjen el~Bús éjszakámba és ragyogja be!~Virrasszon, mint a hûség
4769 CorCor| kínokat!~II.~A KALVÁRIÁN.~Ragyogjatok mézes mosolyt~A rang kevély
4770 1 | Sohasem volt szebb, szendébb, ragyogóbb,~De senki sincs, aki csodálja.~
4771 Haza | érzés,~S a bús országot fény ragyogta be;~Önként fakadt föl, mint
4772 1 | S pihenőjét tartva itt,~Ráhullatja könnyeit!~Hull az áradt,
4773 CorCor| És névjegyükre büszkén rájegyezték:~A názáreti kaszinónak tagja!~
4774 1 | rendes tagja. Szíve~Ég és rajong a humanizmusért!~A „szépnek”
4775 Haza | fásultan lemond,~S a szent rajongás mindenütt kiég,~S a büszke
4776 Szabad| papoltok? Népet védtek? Ó~Rajongó csürhe! Sok hitvány bohó!~
4777 CorCor| Nem! A sértést zsebre rakja!~Sõt oda tartja most a másik
4778 CorCor| Kezedre, lábadra bilincseket raknak,~És leszel lakója bús börtön-falaknak.~
4779 Ember | vón a sokaság elõtt,~Mely ráköpött vak, bõsz dühében~Esztelenûl
4780 Haza | Vándor-sasok, kik fészket raktatok künn,~Virágzó, büszke városok
4781 Ember | S míg a sirokra halkan rálegyintnek,~„Föltámadunk!” súgják dalolva
4782 Haza | 1879. -~Elszárad a fû, ha rálép.~Zokog a föld, ahová lép.~
4783 Szabad| víz,~Mely gyors habjával Rámaót befolyja...~S az égõ testek
4784 Szabad| Hol küzdtek a lobogóval.~Rámerengnek, sírva nézik,~Míg az éjfél
4785 Finale| csimpaszkodnak~Fényes köpenyébe,~Ráncigálják, húzzák~Éhesen, mohón,~Görcsös
4786 Szabad| ki.~Hatalmas lába megse’ rándul,~Amint egymáson fekteti.~
4787 Szabad| Mind meghalt. Látta, s nem rándult a képe.~Egy néma könny szaladt
4788 Margit| Hányat ûz a dicsvágy szomja,~Rang- s pénzvágytól hány beteg!~
4789 Ember | boldogulni fog -~Nem henye ranggal, cifra ősi névvel,~De a
4790 1 | húnyászkodva térdet,~Ünnepelje rangját és dicsérje föl.~Nem vetett
4791 Ember | nagy csillogás!~Nekem nincs rangom, rendjelem,~Mert én a népet
4792 CorCor| kaszárnyák, drága fegyverek,~A rangosztályok, a válaszfalak,~A sok bús,
4793 Margit| menjünk e tömegbõl,~Mely rangot, hírt, kitüntetést keres;~
4794 Szabad| Jössz-e hát?~Hirnévre, rangra, - érted?!”~- „ „Míg lesz
4795 Szabad| nagy!~Koncéhes zsoldos, rangszomjas szenátor~Tapsoljanak! Te
4796 1 | Bûnös fejére ott nyilvánosan~Ráolvassák a végitéletet.~Az elsõ sorban
4797 1 | mozdulatlanúl.~Az álom rászállt elgyötört szemére~Mint a
4798 CorCor| Éppen a szíve táján.~De rászegzõdik csoda-fényesen~A bûntisztító,
4799 Haza | Üdvösségem lesz az, hogyha rátalálok!~Megdacolom érte a közelgõ
4800 1 | kárörömmel egymást megcsufolták~Rátapostak durván gyöngébb társaikra,~
4801 Margit| valamennyit~Egy kis sírra ráteszem.~Tudjátok-e, ibolyácskák,~
4802 Haza | király-palástod legfõbb díszeûl~Rátûzted ezt a fényes drága-gyöngyöt:~
4803 1 | maradéki~Koszorúként függnek ravatalán.~És a reporter, ki hasábokat
4804 Haza | bujsz szerte-széjjel,~Égre rázott puszta karral~Versenyt futsz
4805 1 | Húzza a cigány,~Bolondúl rázva kócos, nagy fejét~A hegedûnek
4806 Ember | ZSOLTÁR.~- Énekli egy rebellis koldus. -~- 1889. -~Királyok,
4807 Szabad| halotti fáklya.~Suhint a bárd, recseg-ropog a máglya.~Irtózatos, vad
4808 Haza | Szivemnek drágább minden Red-Rivernél~A kicsi Bodrog és partján
4809 Margit| homlokom, -~És életünk örök refrainje ez lesz:~Szeressük egymást,
4810 Haza | verje fel~A gyász s iszony regéivel!...~Vihar gyanánt zokogja
4811 Szabad| Nemzeti gyász, vértanuság regéje...~Nagy elv, nagy eszmék
4812 Margit| 1886. -~A nõ, kirõl e kép regél,~Olyan volt éppen mint te.~
4813 Margit| visszavágyom,~Amit meguntam régesrég e földön.~Szabadságot, békét
4814 Margit| tört hajóról~Jajongtak bús regét.~Már hittem: ennek vége
4815 Margit| dallama~Ébreszt föl kora reggel, -~És éjjel, mint a csalogány,~
4816 1 | csodálatos:~E nyomorúlt, aki reggelre kelve~Elalszik úgy, hogy
4817 1 | egy világ!~Mesés kincset rejt puszta homlokom.~A gondolat
4818 Szabad| Üdvöz légy Cézár!... Árnyas rejtekembõl~Nehéz utadra rózsát hintek
4819 Finale| furulyáját.~Bolyongjak erdõk zúgó rejtekén,~Bércek kevély fokán;~Ragadjon
4820 Ember | fenekén,~És búg a hang, a rejtelmes, csodás:~„Föltámadunk! Ó
4821 Margit| hozzám és fülembe suttog~Rejtelmesen; - majd hévvel karol át...~
4822 Margit| rémit az, ami megírva áll~Rejtett jövõnkben. Mert ha nincs
4823 1 | Zárdák menedékén - ott rejtõzik, ott van,~A tömjénes oltár,
4824 1 | Helyhez jutottak, míg más künn rekedt.~A lélektan s a szent kiváncsiság~
4825 CorCor| kaszinónak tagja!~Dühtõl rekedten, fújva és hörögve~Utána
4826 Haza | mondtak ó nagy puritán!~A reklám-hõs, akit hirdetni látott~Minden
4827 Ember | ordít és Szedánhoz ér...~A reklám-páthosz, a Boulanger-nóta~Sok léhütõje:
4828 Margit| elõl.~Ha ez való, nincs mit remegned akkor,~Akkor ne félts, ó
4829 Haza | mint a zivatar.~Vert hadak remegtek és minden oromra~Diadal
4830 Margit| Hajó akad elég, -~De ennél remekebbet~Nem vittél soha még.~Zsongj
4831 Ember | Évről-évre a teremtés~Százezernyi remekének!~Sejtem én azt, hogy más
4832 Szabad| a világot~S találja oly remeknek~Hogy elfeledje minden szenvedését~
4833 Margit| gyönyörrel rajtuk fönnakadt,~Oly remekűl volt válogatva mind, -~S
4834 Haza | szökését,~Festi-e más nyelv~Oly remekûl?~Pattog a víg élc,~Ám sebe
4835 Finale| lelkemet tudom:~Mindig a jót remélem~S a rosszat siratom!~
4836 Szabad| ért kacajhoz, csókhoz~S remélni tud: nem vágyom addig én~
4837 Finale| átérzi azt, amit hittem, reméltem -~No látod, akkor nem hiába
4838 Szabad| Szabadság vágya, nagyság reménye,~Álmok varázsa, kéj, szenvedés,~
4839 Margit| szebb jövõben szárnyal~Röpke reménységem.~Majd harcról van álmom~
4840 Margit| jelentett nékem.~Ha bús, nehéz, reménytelen~Homály feküdt az égen -:~
4841 Margit| mindig és te én velem!~Nem rémit az, ami megírva áll~Rejtett
4842 CorCor| hóhér lángba, gyötrelembe,~S rémitõ kínomban, mely velõmig hatott,~
4843 Szabad| téged!” ”~Fölállt a nõ; rémítõ szeme lángja~Átlobbant a
4844 Haza | Mert jóra vágyik és a célja rend!~Az én vallásom az a szent
4845 Szabad| ki csörgetett?”~Odaállnak rendbe, sorba,~Mozdulatlan nagy
4846 1 | forrás - s bár dobogjon oly~Rendén a szív, mint izmos férfi-kar~
4847 1 | egynehány~Vörös keresztnek rendes tagja. Szíve~Ég és rajong
4848 Ember | a dicső!~Ő alkotta ezt a rendet,~Tudja is hát, mit teremtett!~
4849 CorCor| alapszabályilag~Volt ott rendezve. Dárdák és nyilak~Díszes
4850 Ember | csillogás!~Nekem nincs rangom, rendjelem,~Mert én a népet szeretem!~
4851 1 | Halál!~A tabló szép és rendkivûl hatásos,~Ámbár a bûnös nem
4852 1 | rozmarin bokorba.~Ekkor rendre-sorba~Jönnek a törpék~Mind pici
4853 Ember | fejére glória száll alá,~Mert rendületlen hittel omlik~Durva bakók
4854 Haza | HAZÁDNAK RENDÜLETLENŰL...~- Vörösmarty emlékére. -~
4855 Szabad| mely vígan szökel~Magányos rengetegben~S búgó szelek sirámin szunnyad
4856 Szabad| Nem hagyja el szabad gím rengetegjét~Hogy barmok jármát lomhán
4857 Margit| hangod,~Oly jól esett neki, -~Rengette habról-habra~A végtelenbe
4858 Szabad| visszalengnek,~S körülötte szállnak, rengnek...~Hah! nem tud betelni
4859 Szabad| szétfeszítni!”~Szakadoz, dõl, reped, omlik.~Cifra márvány pattog,
4860 1 | függnek ravatalán.~És a reporter, ki hasábokat írt,~Hevûlve
4861 1 | váz karjaiba.~Fölkapta s repûltek szívszakadásig,~Míg elapadt,
4862 CorCor| János Evangyélioma. XXI. rész.)~Szólt Jézus: Fiacskám,
4863 CorCor| szeretet, boldogság lesz a része.~Megáll a tánc. Némulnak
4864 1 | éhség - sem a legparányibb~Részecske abból, ami durva, aljas~
4865 Finale| A végső határon.~ Mert részem volt abban,~Bár csak pillanatra,
4866 Szabad| csuszkáljon. -~ „Vakmerõ!~ Reszkess! Azonnal megtudod, ki õ!~
4867 1 | hajtások közt kérges õsi fa;~Reszketeg lombjával úgy áll köztük
4868 1 | sírni,~Borzongani, ha majd a reszketõ~Bûnös fejére ott nyilvánosan~
4869 1 | Szerelemnek üdve ad!”~- Donna, reszketsz? Arcod láza~Mondhatom jól
4870 1 | keserve.~VI.~ Leszáll a nap, - reszketve látja tünni~A felséges,
4871 1 | Mely a sötét táj minden részletét~Egy pillanat bûvös fényébe
4872 Haza | köszönjük, hogy töretlen, épen,~Részt veszünk a munka roppant
4873 1 | mely szivemre támadt~S a részvét forrását megnyitotta bennem.~
4874 Ember | szegénynek.~Bolygó tüzek részvétbõl~Meglátogatják lopva.~Ott
4875 Szabad| jártad lenn a port,~De néma részvétlenség közönnyel rád tiport!...~
4876 1 | jávor, jobb a többinél,~Részvéttel néz rá, s ily szavakra kél:~„
4877 Margit| Elfonnyad mind, amit kert s rét terem,~De mely nyujtotta
4878 Finale| ujra a nyiló tavaszt,~A rétet s tarka báját...~Halljam
4879 CorCor| kastély belsejében!~De még rettentõbb, hogy bármint vigyáznak~
4880 CorCor| csöndesen.~Szemük lezárul révedezve... Csak~A tûz van ébren.
4881 Haza | Dolgozzatok künn!... Bátor munka révén~Ész fínomúljon, edzõdjék
4882 Margit| létem hajnalát,~A biztos révet, a fészek dalát.~Meleg mosollyal,
4883 Szabad| mint harmat nefelejcsen,~Rezgett alá egy fényes, tiszta köny.~
4884 Ember | mert elmulandó~Árny vagyok, rezgő atom:~Én a sírót siratom!~
4885 Haza | csatát fest,~Csatakürtök bõsz riadása!~Halld! Halld!~Száguldva,
4886 CorCor| E pillanatban harsonák riadnak!~Hosszú során a kherubim-seregnek~
4887 Ember | most egész!~O gúny!... A rikkancs, a bohóc, aki~Hazát szaval:
4888 Ember | AMIKOR MEGHALT.~A szájhõs még rikoltoz. De te, nagy~Igazságmondó,
4889 Finale| belepte rég a por,~Olvassa tán rimekbe zárt szavam~Édes vigasszal
4890 Finale| balga, vak...~De férfi, aki rímeket farag!~Mit ér e bús, üres
4891 CorCor| CORDIUM.~Úgy leng hozzád méla rímem,~Mint ünneplõ, halk zene:~
4892 Finale| találja, -~Kit megtanít e rímes semmiség,~Hogy a hazát jobban
4893 Finale| félig már deres,~Még most is rímet és ritmust keres?”~„ „Még
4894 Margit| mindig ezt!~Halljátok? Rím rímre csattan~Mint a bimbó ha
4895 Margit| habra hullott rózsát,~Úgy ringasd, csöndesen.~III.~A GÁLYÁT
4896 Finale| egyesûl~A jóság és a hûség!~Ringassak ujra játszó térdemen~Mosolygó
4897 Margit| magasba,~Hol a vihar terem,~És ringatódzni hosszan~Az örök étheren.~
4898 1 | elõlem a valót,~A szerelem ringatva vett karjára,~S most, mielõtt
4899 Szabad| titokban!~Onnan hallom sírni, ríni!~Szét kell hányni, szétfeszítni!”~
4900 Szabad| dúlt arccal ki áll:~A nép riong: „Vivát Krampusz király!”~
4901 Finale| verselésnek édes vágya már~Ritkább s fakóbb, mint õsszel a
4902 Szabad| Bölcs fejdelem volt, mert ritkán beszélt;~Csatákat vesztett,
4903 Finale| deres,~Még most is rímet és ritmust keres?”~„ „Még most is!...
4904 1 | fordít megvetéssel hátat,~Nem rivall rá durván: „Vissza, nyomorult!~
4905 Haza | vasával ön-szivébe vág!~Ez ró keresztet Názáreth fiára,~
4906 Haza | kapálva~Dölyfös paripák robbannak elõ.~Százak keze vág, százak
4907 Ember | ágyudörejt,~Fölver paripák robogása...~Császárom fölöttem amint
4908 1 | számozatlan bérkocsit~Látok robogni napról-napra~Bõsz vágtatással.
4909 Haza | gondolni -~Hódító paripák~Robogó patkói:~Kérlek, irgalomból,~
4910 Ember | Hogy porrá váljunk, temetői röggé?~Legyek módjára röpködjünk
4911 Finale| róla!~Mint koporsót verõ~Rögnek dobbanása:~Úgy hangzik el
4912 1 | nem lép az áldott barna rögre,~Mely millió parányi mag
4913 1 | gyászpompák vállalatja.”~Rögtönitélõ bíró a halál.~Tréfás jogász.
4914 CorCor| Könnyekre lágyít kinzatása képe,~Rögzött keservem itt oly olvatag!...~
4915 Szabad| süvöltve, mintha a hegy-odvak~Röpítenék ki, õrült-hirtelen~Forgószél
4916 Ember | népek millióit lázba,~Nem röpítné sürgöny szerte a világba!~
4917 Ember | temetői röggé?~Legyek módjára röpködjünk a fényben~Pár évig - aztán
4918 Finale| Felhõk vándorolnak,~Madarak röpködnek.~Zsendül a teremtés...~De
4919 CorCor| A faragott szentek közt. Röpködött~Mind valamennyi. Egymást
4920 1 | bogár, ki túrja a sarat...~„Röpködtél, égtél, enyelegtél folyvást!~
4921 Margit| mint a kék magasból~- Ha röpte véget ér -~A leggyorsabb
4922 Haza | Vergõdve, fázva bár,~Röpül tovább a bujdosó madár.~
4923 CorCor| áll, mind szaglász, mind rohan,~Hogy megkerítse a merész
4924 Finale| Láttál hullni lombot~Rohanó folyóra~Hervadozó fáról?~
4925 CorCor| IV.~Mint a futó tûz, úgy rohant keresztûl~A városon, hogy
4926 Haza | ti akkor visszajöttök!~Rohantok mind az óceánon át,~Hatalmas
4927 1 | pap, a sirásók s néhány rokon~Oda állnak néma körbe.~Röviden
4928 Ember | Császárotok, aki miatt~Fél-Európa romban, -~Aki miatt koldusbotom,~
4929 Finale| Hogy mennyi szenvedés~Öl, rombol a világon~S a boldog mily
4930 Haza | bíbor-vér nem ömlött,~Tûz nem rombolt békés házfödelet:~Nem lángolt
4931 Haza | nem hajol.~Szabadság, mely rombolva is teremt,~Mert jóra vágyik
4932 Haza | fõvel állni~Aranyba foglalt romlottság elõtt!~Egy hiuság van: hitványnak
4933 Haza | minden búra, bajra válik,~Romok között is hirdetem halálig,~
4934 CorCor| Kereszténység az, mely romokba dönt~Országokat? Mely vér-
4935 Margit| hittem, hogy sûlyed, merûl~Roncsolt hajóm! De érintetlenûl,~
4936 Ember | A fényes lángész, mint a ronda állat,~Mely túrt, sarat
4937 Szabad| halottra,~Izekre tépi... ronggyá darabolja...~Ahol levág,
4938 1 | II.~Kóbor felhő tépett rongya,~Mely a végtelent bolyongja,~
4939 CorCor| csodás szeme.~Zsibbadtan roskad valamennyi le.~Fehér ruhája
4940 Haza | velünk.~De börtönláncnál van rosszabb bilincs:~Amit lelkünkre
4941 Margit| Hogyha ezt a sok bűnt, rosszaságot,~Ezt a sok bősz, cudar embert
4942 Ember | fényben~Pár évig - aztán rothadjunk örökké?~ - Nem tudom!~Biztos,
4943 1 | ércfonállal össze-vissza róva,~De törzse nem hajt nyíló
4944 1 | Lecsüngõ szárnnyal hull le~A rozmarin bokorba.~Ekkor rendre-sorba~
4945 Margit| Látogatni mentél...~S míg te rózsa-ajkkal~Kérlelted az eget,~Titkolódzva,
4946 Margit| Nagyobbra nõtt, mint fejlõ rózsa-fa.~Nem tudva semmit gyászos
4947 Szabad| Arany serleg vár! Rózsaágy! Tiéd a~Legízesebb falat!...~
4948 Margit| percünk úgy hullott szét,~Mint rózsából a szirom.~Gyöngéd kézzel
4949 Margit| ősszel is,~Mint Dél-vidéki rózsafának ága.~Tanítsunk hűtlen, hervadt
4950 Margit| Este támadt gyönge szellõ,~Rózsán bolygó fuvalom,~Halk fohász
4951 1 | nagy ívet~Fönn a sugárzó, rózsaszínû légben,~Aztán kerengve,
4952 1 | s pezsegve ront utána~A rózsaszínü hab, mely édesebb~Lethe
4953 1 | pillangó! Haldokolva ott ûl~Egy rózsatõn és végpercére vár.~Tolongnak
4954 1 | lebocsátják a gödörbe.~S akit rózsával hintett a világ,~Most arra
4955 Szabad| mikor már~A koronát rég rozsda ette meg!~Ajándékképen birodalmat
4956 Szabad| menyekzõt én is!... Át a réten~Rozzant templomba vezetett az út...!~
4957 Szabad| bátor dalia,~Jób Gíleádból, Rúben és Aház,~Dán, Ammihúd, Kaleb,
4958 Finale| viszont nem láttok!~Amíg ti rüggyel lesztek majd tele:~Hervadtan
4959 Margit| szeszéllyel~Bottal veri széjjel~Rügyező tavaszkor a gyümölcsfa ágát?~
4960 Finale| nyit völgyön, hegyen,~A rügyezõ bimbócskát én is~Megindult
4961 Szabad| mint zúgó tenger-ár:~„ „Rúgj, köpj, akasztass, ó Krampusz-király!” ”~
4962 Szabad| No jó! Dühömben nyúzlak,~Rúglak, leköplek és bitóra húzlak!...”~
4963 Haza | Fölfegyverezni... Hogyha nem futod~Rugós inakkal versenyét... Ha
4964 1 | békén!”~Ráadták fényes báli ruháját.~Kitûnik a termet isteni
4965 Szabad| Ah! alig van~Meleg ruhám... s a szél sivítva fú~Észak
4966 CorCor| az irgalmas sugár,~Míg a ruhának nincs salakja már.~Tûz,
4967 Margit| szolga. Könnyed, fürge hátat~Sajátits el, mely vígan hajladoz...~
4968 Margit| lázadt óceán,~A szerelem sajkáját összetörte!~Vándor vagyok.
4969 Margit| könyörültél,~S vész-dobált sajkámba ültél,~Szállni vélem a habon.~
4970 Margit| ég~Arcát fürkészi bent.~Sajkát lebegtet mély vizednek~Sötét
4971 1 | volna száz esztendeig!”~„Sajnállak!” mond egy vékony lábu szöcske.~„
4972 1 | tudtam, hányadán van!~Úgy sajnáltam szegényt. Szótlanul merengve~
4973 Margit| Könnyem kicsordúl és szivem sajog.~Elhordom a világnak minden
4974 Haza | Kiveszett e népbõl minden rút salak.~Jogokat nem vett el zsarnoki
4975 Szabad| után.~Manasszes, Gád, a Sámuel fia,~És Úziel, a bátor dalia,~
4976 Margit| S te énekelted hosszan~A Santa Lúciát.~S a tenger vitte
4977 CorCor| bújtak a kereszt mögött,~Sapkájukat a vérzõ szegre tették.~Igy
4978 Szabad| zúgva söpri szét~A cifra sapkák lengõ tolldiszét.~Ahmed
4979 Szabad| mindened van s mégis egyre sáppadsz!...~Fény vesz körül és arcod
4980 Ember | marad rideg halott:~Az, aki sár volt életében!~Mert nem
4981 Szabad| ragyog,~Miért? Hisz én is sár-ember vagyok!”~De zúg a nép, mint
4982 CorCor| buzgón dicséri szátok,~Míg sárban fetreng sok száz katonátok!...~
4983 Ember | mint a gazdag ősök~Pazarló sarja! Mint a kártya-hősök!~Kéjenc
4984 Finale| Törékeny élted megfogan.~Sarjadsz, virúlsz, amíg nyarad tart,~
4985 1 | felfogom,~S a földnek másik sarkáig vetem.~Gyász vagy dicsõség,
4986 1 | asszony~Dörmöl, dünnyög imát a sarokban.~Lábát, a parányit, báli
4987 Szabad| meg ne csókolj felséges sarút!~Nem hagyja el szabad gím
4988 Haza | Röpülni, tõled, ó királyi sas!~Még a világ legbüszkébb
4989 1 | Jönnek a tó fenekérül,~Hol a sás levelébül~- Bólintva, henyélve~
4990 Haza | magának a merész szabadság~Sasfészket szikla-mellekben rakott.~
4991 Haza | gránit-szikla.~És magányos sasként száll föl csúcsaidra~Egy-egy
4992 1 | vész ...~A hajladó, az ingó sások,~Mint karcsú, lenge óriások~
4993 Szabad| százezer tikkadt, mogorva sátán,~Közönyösen torlódnak egymás
4994 CorCor| során a kherubim-seregnek~Sátán-üzõ lángkardok tisztelegnek!~
4995 1 | dõzsölõ, kincsét a nábob,~Sátrát a gõgös hadvezér,~Kész tönkre
4996 1 | hévvel,~Kiszemelte nyomban sátrául a fát.~Árnyékos tövében
4997 Haza | remekûl?~Pattog a víg élc,~Ám sebe nem fáj,~Mert csak enyelgés,~
4998 1 | ha szenvedsz, írt adok sebedre,~Hogy megenyhithessem, hogy
4999 Ember | Szivem be fáj!~Ah, régi sebem hogy’ éget!”~„ „Mindennek
5000 Szabad| bánatában,~Kinek dalom fájó sebére: ír,~E port tapodja lábam!...” ”~„
5001 Szabad| Itatva benned kicsinyeit...~Sebét elhozta s patakzó könnyel~
5002 Szabad| elhunyt hõsi árnyak.~ Száz sebtõl tátong vészrongált nyele,~
5003 Haza | gyûlölködés ne bántson.~S ha van sebünk, mely fájó tûzzel ég,~Takarjuk
5004 Haza | PETŐFI.~- A segesvári csatatéren. -~ Ki az, aki
5005 Szabad| meghajtom a fejem,~És õ segít, hogy ûljek e helyen,~S
5006 CorCor| alattomos lesen!~Jézus segíts! Suttogják csöndesen.~Szemük
5007 1 | valamennyit hévvel ölelem.~Ha sejtenétek, mit éreztem én át,~Jajongnátok
5008 Margit| ébredõ, setét föld~Boldog sejtésben sírja harmatát.~Mikor rám
5009 Margit| Még nem látva, még csak sejtve,~Ami benne el van rejtve,~
5010 Finale| jégdarabként.~ De hogyha Sekszpír és Petõfi,~Beethóven, Gõthe
5011 1 | porába, bársonyos mezõk~Selyem füvére, hol korlátlanul~
5012 1 | parányit, báli cipõcskék~Lágy selyme karolja puhán, kecsesen;~
5013 Szabad| fenséges jele;~Porlepte selymén ezrek szíve-vére:~Nemzeti
|