1880-bokot | bokra-eg-fo | egbe-falus | fanya-gyony | gyope-idegs | idezi-kezde | kezdi-legto | legtu-mienk | mifel-oszta | oszto-selym | semmi-szoli | szoln-utnek | utni-zsibb | zsibo-zuzza
Part
5514 Margit| Hogyha versem csak terólad szólna,~Csak téged dalolna,~Minden
5515 CorCor| a lég.~Néz rájuk. Aztán szólni kezd. S e hang~Fönséges
5516 1 | megállt elõttem.~„Nos” - szólottam hozzá, - „üdvözöllek, testvér!~
5517 Ember | saját szivére...~De nem! Te szóltál! Félre, hiú babér!~Hisz
5518 1 | fölállott.~Maradásra kértem, szóltam hozzá lágyan:~„Jó vándor,
5519 1 | tisztaságban, egy hangot se szólva.~Fölkél a hold, búsan ragyogva
5520 Margit| hatalomra,~Hányat ûz a dicsvágy szomja,~Rang- s pénzvágytól hány
5521 Margit| lesz minálunk.~Enyhítni szomját, üdítõ~Forrás-vizet kinálunk.~
5522 1 | káprázata kerget -~Olthatatlan szomjjal a hatalmas úr.~És mikor
5523 1 | szívvel álmaimat szõttem -:~A szomoru vándor csak megállt elõttem.~„
5524 Szabad| visszavártuk, de hiába lestük.~Szomorún meredt ránk, ajtócskája
5525 1 | Ott áll a templom kövén,~Szomszédai fehér-ruhás leányok,~És
5526 1 | vetett rabláncot kissebb szomszédokra,~Csúf bizakodással gyöngét
5527 Finale| Futok ki nyakra-főre~A szomszédos mezőre!~Vidám pacsirta már
5528 Szabad| mulva végre megtalálták~Szomszédunk kertjében a szökött madárkát.~
5529 Ember | Adj visszhangot hozsannás szónkra!” Végre~Mozdul a hant s
5530 1 | elõtt magának pörli el.~A szónokot legszebb mondatja közben~
5531 Szabad| fölött galambpár röpdösött;~Szõnyeg helyett taposták a mezõnek~
5532 Margit| minden söpredéke jön~És szõnyegemre ûl.~Elém térdelnek rongyos
5533 Szabad| taposták a mezõnek~Friss szõnyegét, mit Isten keze szõtt.~Mentükben
5534 Szabad| érintsd,~Szennyes göröngyöd szõnyeggel fedik.~Hintett virágon,
5535 Szabad| szellem-óra:~Titkos hangra, bûvös szóra~Suttogó nesz kél a csendben.~
5536 Ember | sőt több ilyen úrnál~Egy szorgalmas zsákhordó többet ér!~
5537 1 | szitotta: most alázatosan~Szorongat egy feszületkét.~A gyászkocsi
5538 1 | összesúgnak,~S ha kél vihar, szorongva zúgnak,~Jelentik messzirûl.~
5539 1 | el nem kergeti.~Rosszat szótalan tûr, jóval nem dicsekszik,~
5540 Margit| madár.~Nem! Mitse vallok! Szótlan hordja titkát,~Hallgatva
5541 1 | világba térek.~Egy röpke szótól, hogyha én beszélek,~Az
5542 Szabad| szõnyegét, mit Isten keze szõtt.~Mentükben õket rózsák üdvözölték~
5543 1 | boldog szívvel álmaimat szõttem -:~A szomoru vándor csak
5544 Haza | kerûl,~Mely többet érne a te Szózatodnál,~Ennél: Hazádnak rendületlenûl!~
5545 Haza | nem vész el s élni fog!~Szükség van arra nemzetem, hogy
5546 Haza | Amennyi villám van az égben,~Szülemlõ rémes, vad sötétben,~Mikor
5547 Ember | szedik,~S élhet mindenki, aki születik!~Ha nem lesz többé birkanyáj
5548 Szabad| Az évek millióit látta ő~Születni, halni!... Nem gyermek-idő!~
5549 1 | a baj, hogy szárnyakkal születtél!~Mért nem vágtad le röpke
5550 CorCor| Utálatos faj! Bánom, hogy születtem,~S ilyen világnak megváltója
5551 Szabad| madár volt. Ámbár rabságban születve,~Nem hagyta el soha könnyû,
5552 Szabad| Mert nem tudok több ifjat szülni, ördög.~Ki értem bosszut
5553 Finale| akiket~Feküdni küld a zord szülõ:~Akkor talán meghajthatom~
5554 Haza | barátim,~Elhagyni végképp a szülõ-hazát!~Jó! Menjetek ki! Ha magyar
5555 1 | Ti szántok engem? Unalom szülötti,~Engem siratni jöttetek
5556 Ember | űr!...~És mégis él, mégis szünetlenűl~Jár-kel, bolyong. Találkozol
5557 1 | megszünt a lehellet.~„Itt a szünóra! Tudok én pihenõt:~Ott van
5558 CorCor| folt?”~Ott van!... Sötétlik szürke kis ruháján.~Tenyérnyi folt.
5559 Haza | minket,~Mint özvegy asszony szûkös garasát~S ne váljatok ki
5560 Szabad| hazának, mely rab ifjuságot~Szűl és nevel!... Hitványabb,
5561 Haza | akik ott járnak, hõs fiúkat szûlnek...~Ott, hol annyi áldás
5562 Szabad| rémült, sáppadt cseléd;~Zene szûnik... hang se rezzen;~Ott elalszik
5563 CorCor| Gõg, gõg, buta gõg!...~Szûnjön meg végre a hazug beszéd!~
5564 Szabad| Filippi síkján hősök szunnyadoznak,~Kiket szelíden ringat a
5565 1 | ágyam,~Hajnal-hasadásig szunnyadozzál benne.~Bárki légy, ha szenvedsz,
5566 Haza | nézzen a szemébe...~Aki szunnyadt halkan, szépen,~Anya-õrzött
5567 1 | összetévén~Imádkozik, félig szunnyadva már:~- És szabadíts meg
5568 Szabad| költögetett minket meg nem szûnõ dallal.~Röpdösött szobánkban.
5569 Haza | nincs!~Te, március, nem szûnsz ragyogni ránk!~Több egy
5570 CorCor| Tüdõbe, májba egy hõs kéz se szúr.~Ma nem röpûl szét a tüzes
5571 Ember | Kell énnekem!... Nem kard, szurony,~Hanem kalászok, rózsák!...~
5572 CorCor| a két keresztény-tábor.~Szurony-gúlák közt, fegyverben fülig:~
5573 1 | egymást, mélyen meghajolva,~Szűz tisztaságban, egy hangot
5574 CorCor| elõször a virágra,~Hogy szûzi ajkkal mézét szívja föl.~
5575 CorCor| morajja szól?~A zárdákban, hol szûzies lemondás~Uralkodik?... Nem!....
5576 Haza | Ott, hol a Dicsõség, táblával kezében,~Ragyogó angyalként
5577 1 | Halál! Halál! Halál!~A tabló szép és rendkivûl hatásos,~
5578 Haza | Cézár gõgös vérét,~S két táborba verted Róma szenvedélyét:~
5579 Haza | gyáván eldobálva~Meg nem tagadja önmagát e nép...~Míg nem
5580 1 | tartaná~Még össze gyöngéd tagjait, különben~Szétomlanék a
5581 Ember | a göröngy alól.~Dermedt tagjával gazdag és szegény~Gyönyörben
5582 1 | gyönge szárnyak,~Minden tagodban láz és sorvadás!~Maradtál
5583 1 | Mely az idõt arányosan tagolja~Percekre föl, mutatja a „
5584 1 | cella keskeny asztalánál~És tágult szemmel nézi a vasajtót,~
5585 Haza | kint jár...~A vihar más tájra nyargal~Dörgõ, zúgó, vad
5586 Margit| Tudjátok-e, ibolyácskák,~Kit takar a néma hant?~Egy korán,
5587 Margit| Mosolygó szemed engem.~Felhõ takarhat csillagot,~De a te szemedet
5588 1 | parányi mag törekvõ~Létét takarja. Egy lépése van még:~Az
5589 Haza | sebünk, mely fájó tûzzel ég,~Takarjuk azt el! Egy-egy ölelõ kar~
5590 Szabad| vetett, jó, meleg ágyban~A takaró füléig ér!...~Utálatos szabadság!
5591 Szabad| Befekszik a bíbor-ágyba,~Takaródzik görcsös kézzel,~De a lánc
5592 1 | kék ég, virágok fátyla~Takarta el elõlem a valót,~A szerelem
5593 Haza | magadra~Mint egy király. Azzal takartad el~Vékony szerencséd. De
5594 1 | nincsen föllebbezés, mert~Taksálni asszonyt és lovat csak õ
5595 1 | És hordják szerte hosszu tálakon~Mindazt, amit kényeztetett
5596 Szabad| Míg zöld fűben találhatok nyugalmat,~Patak, forrás
5597 Finale| A legfõbb gyönyörûség!~Találjak szívet, melyben egyesûl~
5598 Margit| nékem.~Föl kellett, hogy találjalak!~Mert ami földön-égen~Bájos,
5599 1 | a kocsis,~Rám néz, mikor találkozik velem.~
5600 1 | növények,~Mind zárdában találkozó nővérek:~Köszöntik egymást,
5601 Ember | szünetlenűl~Jár-kel, bolyong. Találkozol vele,~Rád néz s nem csap
5602 Margit| S bennünket most is úgy találnak,~Mint régen, egymás oldalán.~
5603 Haza | Egy hiuság van: hitványnak találni~A hatalom lábánál térdelõt!~
5604 1 | Elveszett az Isten! De meg kell találnom!”~
5605 1 | mámor szállt le rám,~S nem találok semmi szépet~A Murilló angyalán...!”~-
5606 CorCor| tétovázva ment,~Mert úgy találta, hogy lengõ ruháján~Nagy
5607 1 | egyszer egy fán pintyfészket találtak,~Kiszedtek mindent, ami
5608 Szabad| ha ûzte fiacskám.~S nem találván többé biztos menedéket:~
5609 Haza | helyre: fonjad át~Kilenc bitó talapzatát!~Itt haltak, itt! E helyre
5610 1 | Minden jegy elkelt. Nincs egy talpalattnyi~Hely a teremben. Ember ember
5611 Szabad| fokára.~Ilyenkor mintha talpig vérben állna,~S vad küzdelemben
5612 1 | Friss ájulás - ettõl még talpra áll!~III.~ Az ünnepélyes,
5613 Ember | az élet?~Hogy más alakban támadunk föl ujra,~Ha régi formánk
5614 1 | stációról~Más állomásra. Támolyogva megy~Huszonnégy órás életét
5615 Szabad| ásitottam szörnyen-szörnyeket~Tanácsban, trónon, trónfüggöny megett!...”~
5616 Margit| megkiméljen mindenféle rosz, ~Tanácsom ez: nem tudva mi a szégyen,~
5617 Haza | reng,~Amerre a kartács vad tánca kereng!...~Dúl a szilaj
5618 1 | ki hasábokat írt,~Hevûlve táncán, szépségén,~Röviden odadobja: - „
5619 CorCor| Jõjj, kedves kis árva!”~Táncolt, dalolt a szép angyal-sereg.~
5620 1 | azokból senki. Pedig~Ezekért táncolta halálra magát,~S most a
5621 1 | vagyok én is, sárga, sovány,~Táncomban semmi hiba!”~S félig vonakodva,
5622 1 | Vágytak örökké. És mostan a táncot~Pihenik lenn nálam... örökre!”~
5623 1 | Az izgatott pénz õrült táncra kel~És Krõzusok koldusként
5624 Szabad| szálljon ágról-ágra...~Nem tanítom többé hitvány szolgaságra!~
5625 Haza | Hogy amire téged ez a nap tanított,~Követed, megtartod, szép
5626 Haza | roppant versenyében...~Te tanítottál meg, te nemes, te drága,~
5627 Finale| légbe foly.~Ó kis virág! Taníts meg engem,~Hozzád hasonló
5628 Margit| Dél-vidéki rózsafának ága.~Tanítsunk hűtlen, hervadt ifjakat~
5629 CorCor| drága mesterét~A bánatos tanitvány!...~Míg száll az éj s homályba
5630 Finale| hamis,~S e véres küzdelemben~Tántorgok magam is:~Míg lesz e durva
5631 Haza | van az, hogy félmezetlen~Tántorogsz a fergetegben,~Ugy hiszed,
5632 Haza | még egy szent tanulság,~Tanuld meg azt is, drága nemzetem!~
5633 CorCor| Jézus otthon, Názáretben,~Tanulgatott homályban, ismeretlen -~
5634 Haza | feledje, hogy gyülöl.~Tanulja meg tisztelni nemzetünket,~
5635 1 | vádló sóhaját.~Mindenki tanuljon az öreg tölgyfától!~Szolgáljon
5636 Haza | A legnagyobbak is tõled tanultak~Röpülni, tõled, ó királyi
5637 Haza | nézünk a magasba rád!~Tõled tanultuk, mester, hogy szeressük~
5638 Szabad| paizs!~Ne hullj alá!... Tányérnyaló elég van~Apáitok közt, udvaronc
5639 Margit| sáppadó szinét.~Könnyek táplálják a szerelmet is,~De édes
5640 Szabad| elhozta s patakzó könnyel~Táplálva téged, megmosta itt.~Pásztor
5641 Szabad| fájó sebére: ír,~E port tapodja lábam!...” ”~„De nincsen
5642 Szabad| Mozdulatlan nagy csoportba,~Tapogatja mindegyiket...~- „Nem halljátok?...
5643 Haza | hazának földje,~Míg magyar tapossa;~Magyar bölcsõt ringat~Ország
5644 Szabad| röpdösött;~Szõnyeg helyett taposták a mezõnek~Friss szõnyegét,
5645 Ember | hiú babér!~Hisz a silányok tapsa utálatos...!~A szenvedõnek
5646 Margit| egy pillantásod~Milliók tapsainál!~Dús hajadnak egy kis pelyhe,~
5647 Szabad| zsoldos, rangszomjas szenátor~Tapsoljanak! Te távozz onnan el!~Te
5648 CorCor| gyujtogatja meg.~A kisdedek tapsolnak és kacagnak!~Hálás örömnek
5649 Haza | mennydörgõ istene.~Mégis nekem a Tar-patak zúgása~Ezerszer drágább,
5650 Ember | Mindennek vége!” ” szól a társ.~„ „Meghalnék szívesen...
5651 1 | elõre híres~Érdekfeszítõ társadalmi dráma~Kerül elõször a deszkára,
5652 1 | Rátapostak durván gyöngébb társaikra,~Hogy kihúnyjon bennök az
5653 1 | ember, mint õ, hordja békén,~Társait súlyával ne igázza le;~Csellel
5654 1 | magasba fönt~Mosolygó szemmel társakat köszönt.~Utólszor láttam.
5655 Margit| fiacskám, légy alázatos!~Ne társalogj szegénnyel. Semmi haszna!~
5656 Margit| komor égen!~És azóta hû társam te voltál,~Dús lelkeddel
5657 Margit| titkon mondok áldást,~Hogy társamul téged adott az ég!~A sors
5658 CorCor| Aztán kimegy... A fényes társaságra~Rá sem tekint a bús názáreti.~
5659 1 | visszarakta s egyik ellenálló~Társát leszidta és megverte csúful...~- „
5660 1 | csak~A páncélos vállfûzõ tartaná~Még össze gyöngéd tagjait,
5661 Margit| szivemből,~Hogy örökké nem tarthat az élet!~V.~FIDES.~Bár néha
5662 Margit| szerelem lesz~Nem!... Sírig tartó, gyöngéd vonzalom!~Im, bizonyítom
5663 Margit| hervad. Ám~Az én virágom tartós, mert vidám,~Mindig vidám
5664 Margit| hoz,~A sok félisten mind taszít elõre, -~Fiacskám, mondom...
5665 Szabad| hõsi árnyak.~ Száz sebtõl tátong vészrongált nyele,~Vívó
5666 CorCor| sugárzott, mint kék Genezáret~Tava fölött az alkony-ég csillagja.~
5667 Haza | Termékeny lelkek áldott tavasza!~Csak egy vallásunk volt
5668 Margit| egy lehellet,~Visszahozni tavaszát.~Csókod volt ujjáteremtõm,~
5669 Szabad| benned csodálta meg.~Édes tavaszhoz szokott madár-raj~Ivott
5670 Margit| Bottal veri széjjel~Rügyező tavaszkor a gyümölcsfa ágát?~Addig
5671 Haza | maradt.~Valahányszor jõsz a tavaszodó évvel,~Úgy köszöntsünk téged,
5672 Margit| alatt,~Mint harangszó a távolból~Csap felém egy gondolat.~
5673 1 | V.~Erdõn, tavon~Átzendül a dal,~Csoda-bús,
5674 Margit| mosollyal,~Halkan búcsúzva, távozik megint!...~
5675 Margit| Marguerit!~Ha órám üt majd és távozni kell:~Fehér csillagja hadd
5676 1 | rád, összetépik szárnyad’,~Tégy úgy, mint az agg tölgy,
5677 Haza | váljatok ki végképp!... Ne tegyétek~Még koldusabbá e szegény
5678 Haza | Díszitni a halált vele:~Jövel! tegyük kövükre le.~Mosolygó, szép
5679 Szabad| szívdobogásnak,~Ami nélkül csak nyûg, teher az egész lét:~Éppen a szabadság
5680 Szabad| ágról többé el se szállva:~Tehetetlen, némán omlott a halálba!~
5681 1 | félhomály:~A csillagok belé tekintenek,~Mint könnyü fátylon áttetsző
5682 CorCor| vére,~És mind sovárog egy tekintetére!~De nem néz rájuk. Ó, jól
5683 Szabad| fiú!~- Mondd, mit kivánsz? Tekintsd meg ezt a hintót!~Számodra
5684 Haza | napot!~III.~Nincsen ott örök tél, hol nap heve lángol!~Hosszú
5685 1 | TELEGRÁF-OSZLOP.~Erdõcske szélén áll a táviró-fa,~
5686 Ember | halottat,~A szenvedőket telehintjük könnyel:~Az Isten, aki mindnyájunknak
5687 Haza | Megdacolom érte a közelgõ telet,~S hamarabb megjövök, kedves
5688 Szabad| bakóra.~Borral, gõggel tele s teli,~Udvaroncit üti-veri,~Azután
5689 Margit| poémát,~Mert imádom ezt a témát,~Bár adnák föl mindig ezt!~
5690 Ember | Holttestemet hazámba vidd,~Temess Frankhon földjébe!~Szívem
5691 Ember | addig kettõs temetés legyen!~Temessék Zólát ott fönn, a hegyen.~
5692 Haza | HOVÁ TEMESSETEK.~- 1882. -~Érjen el halálom~
5693 Ember | ott fönn, a hegyen.~Mi meg temessük a kezünkbe itt~Égõ arcunkat...
5694 CorCor| Tégedet a hóhér bitó alá temet!~Simon, Jóna fia, szeretsz-e
5695 Ember | ellenséget!~De addig kettõs temetés legyen!~Temessék Zólát ott
5696 1 | BÁLKIRÁLYNŐ TEMETÉSE.~- 1886. -~S a halál, meghajtva
5697 1 | Röviden odadobja: - „Meghalt s temetik~Holnap... Nyugodjék békén!”~
5698 Ember | NÉVTELEN SÍR.~A temető zugában~Vetettek neki ágyat,~
5699 Ember | az,~Hogy porrá váljunk, temetői röggé?~Legyek módjára röpködjünk
5700 Ember | fagyva bár -~Mint önmagának temetője jár.~Kivűl ragyog... belől
5701 1 | nyájas kert virágok~Bús temetõje lett, -~Fölöttük a kopár
5702 Szabad| hevernek szerte roppant temetõket~Betöltõ hullák - - akkor
5703 Haza | anyámnak~Kebelén pihennem!~Temetõm legyen bár~Sivatag, hol
5704 Ember | Ó bezzeg a sirásók~El is temették szépen:~Behantolták mulatva!...~
5705 Szabad| S ki életemben annyiszor temettem,~Majd engem is temetnek!~
5706 Szabad| is!... Át a réten~Rozzant templomba vezetett az út...!~A víg
5707 Margit| TEMPLOMBAN.~- 1882. -~Ott álltam melletted,~
5708 Margit| jelentett nékem.~Bolyongva tenger-partokon~És népek tömegében -:~Egy
5709 CorCor| A szenvedés e roppant tengerébe~Búm beleomlik mint vékony
5710 Szabad| sereg~Meghóditott országok, tengerek:~Mind, mind övé és mind
5711 Finale| Mint hajó-töröttek~Messzi tengeren~Nézik a partot.~Lesütött
5712 Finale| Hogy napsugár, nyíló virág,~Tengermoraj, pacsirtaének~Nekem nem
5713 1 | TENGERSZEM.~- 1882. -~I.~Áll mozdulatlan,
5714 Margit| irgalmasnak lenned,~Mást is jóvá tenned,~Hiszen egy õrangyal lakozik
5715 1 | történnek!” ”~Lehajtotta fejét, tenyerébe fogta.~Úgy maradt sokáig,
5716 CorCor| Sötétlik szürke kis ruháján.~Tenyérnyi folt. Éppen a szíve táján.~
5717 Szabad| ón, mint százezer halál,~Tép, szakgat, öl, mar, sujt
5718 CorCor| követlek téged!~Nem bánom: hadd tépje húsomat az ostor!~Hadd legyek
5719 Margit| partjait szakgatta, törte,~És tépte önmagát.~Eszméim, mint nyögõ
5720 Ember | elõre, aki lát...~Te, aki tépted durván a gyomot,~(Bölcs
5721 1 | isteni szikra,~Szidták, tépték egymást, mint az utonállók -~
5722 Margit| És szõnyegemre ûl.~Elém térdelnek rongyos kis fiúk,~Elém mindannyian,~
5723 Haza | találni~A hatalom lábánál térdelõt!~Egy hiuság van: tetszeni
5724 CorCor| báró, mennyi gõgös császár~Térdelt elõtte, mint a koldus Lázár!...~
5725 Finale| hûség!~Ringassak ujra játszó térdemen~Mosolygó gyermeket,~Ujjongva,
5726 1 | hajtson elõtte húnyászkodva térdet,~Ünnepelje rangját és dicsérje
5727 1 | görcsökben és~Nem kér kegyelmet, térdével surolván~A padló fáját.
5728 1 | perc alatt más-más világba térek.~Egy röpke szótól, hogyha
5729 Szabad| vándor-sohaj.~Ha van, ki olykor a terembe lép,~Lekapja róla tûztelen
5730 Szabad| több virágot nem tud már teremni,~S kóró csupán, amit torz
5731 Ember | Állott volna rajtam: én~Úgy teremtem a világot,~Hogy mindenki
5732 Ember | rendet,~Tudja is hát, mit teremtett!~Hogyha szíve meg nem indul~
5733 1 | Hogy összezúzza vagy ujjá teremtse~Százezrek létét féktelen
5734 1 | fönt s alant a szinházak terén,~Ha egy-egy új és már elõre
5735 CorCor| Épp ugy nem tudta, mily téren bolyong.~Bujósdit játsztak.
5736 1 | mindig valaki,~Van utazója, terhe sok.~És mily vegyes, mily
5737 CorCor| tiétek!~Hiszen tudom: nem terhel semmi vétek.~Rátok haragszom,
5738 Szabad| És vállamat örök gond terheli...!~De hogyha jön, megengedem
5739 Margit| bár.~Arany s gyémánttal terhelt~Hajó akad elég, -~De ennél
5740 Margit| Elhordom a világnak minden terhét,~De meg nem bírom egy halk
5741 1 | az érc.~Az asztalok dúsan terítve vannak.~Livrés cselédek
5742 Margit| cél.~És a tettek égõ vágya~Terjed bennem, mint a tûz;~S a
5743 1 | elborul a táj~S a tó fölött terjengő félhomály:~A csillagok belé
5744 Haza | Ámde ne csodáljad~Hogyha termésembõl most csak itt-ott szednek:~
5745 Szabad| hát a sok gaz vér-eb!~Csak termésünk lesz kövérebb,~Hogyha vérük
5746 Margit| Csak egy bajom van: rossz természetem,~Mely bánkódásra készt~E
5747 1 | báli ruháját.~Kitûnik a termet isteni bája.~Sohasem volt
5748 1 | Ott ûl,~És látszik arcán, termetén, egész~Valóján, hogy gyógymódból
5749 Margit| hûséged,~Hogyha versem csak terólad szólna,~Csak téged dalolna,~
5750 Szabad| Hegyet rak, szörnyût, csonka test-halomból.~Ugatva, bõgve marcangolja
5751 Haza | nem maradt utána!~ Hol a teste? Nincsen! Hol a lelke? Itt
5752 Szabad| mint felhõszakadás,~Amíg testedbe ölnyi gödröt ás,~Míg minden
5753 Szabad| Rámaót befolyja...~S az égõ testek szörnyü füstgomolyja~Mint
5754 Margit| Éltess!... O maradj velem~Te testet öltött, áldott szerelem!~
5755 1 | pofával:~A sok lakáj - urak testõrseregje -~Utjába állna és szörnyen
5756 Haza | itt legyen a sírunk,~Ha testünk majd e föld porába dûl!~
5757 Haza | századában~Minden hivõ egymás testvére lett:~Nálunk is! Azt Jézus
5758 Margit| Menjünk oda, hol mélázó testvéred:~A csalogánynak édes hangja
5759 Haza | napja! Mikor önmagunkat~Testvérekké tettél - ó bölcs szeretet! -~
5760 Haza | parasztnak adta jobb kezét:~Testvérem vagy te és szabad magyar!~
5761 Haza | Népünk elõtt emeljen kalapot.~Testvéri láncban, jertek, ünnepeljük~
5762 Haza | Becsüljem mindig más jogát,~Testvérileg karoljam át~Az irgalmast,
5763 Haza | verted Róma szenvedélyét:~Testvérré te tetted a pártos magyart.~
5764 Haza | szeretet! -~Minket is a népek testvérûl fogadtak,~Európa büszkén
5765 Margit| kapjak,~Büszkébbé az sem teszen.~Legfeljebb e koszorúkkal~
5766 Haza | szolgaságot nem bilincs teszi,~Rabszolga az, kinek a lelke
5767 Margit| szerelmét õrzöm,~Oltárra teszlek -: halj meg szívemen!~
5768 Haza | ifjak együtt fogadalmat tesznek...~Ott, ahol az özvegy megenyhíti
5769 CorCor| keresztény-század?~Mért tesztek csúffá? Mért imádtok engem?~
5770 1 | praxis beszél belõlem.~A tét enyém lesz. Láttam már a
5771 Szabad| lángoltam egykor,~Hideg, halott tetemnek,~S ki életemben annyiszor
5772 Szabad| újszülött vadak,~Sötéten, némán, tétlen nyugszanak.~Mint százezer
5773 Finale| láza közben~Megállók néha tétlenûl.~Nézem sokáig bús mosollyal,~
5774 CorCor| sem pihent.~De a kapuhoz tétovázva ment,~Mert úgy találta,
5775 Szabad| Párisba jer, kis savoyard fiú.~Tetszel nekünk!... Mily gyönyörû
5776 Haza | térdelõt!~Egy hiuság van: tetszeni a jóknak, ~S meg nem kivánni
5777 Haza | tetted a pártos magyart.~Tetszhalott egysége új tettekre éledt,~
5778 Haza | csak emlék, legyen újra tetté,~Tavaszi viharrá, üde fergeteggé,~
5779 Margit| Lángbetûkkel áll a cél.~És a tettek égõ vágya~Terjed bennem,
5780 CorCor| Sapkájukat a vérzõ szegre tették.~Igy játszottak soká. Ekkor,
5781 Szabad| birkák, porba estek!~Mit tettem én, hogy felségessé váltam?~
5782 CorCor| Lám, nem is szalad,~Bár tetten kaptuk! Lépésben halad.~
5783 CorCor| IV.~„Igen! Hazug, rossz, tettetõ világ!~E kéz az, mely keresztjeidre
5784 Szabad| legsilányabb pelyhét.~Ó tettetõk ti!... Majd ha kél a nap,~
5785 Szabad| szavaknak~S jutalma bátor tettnek,~Ragyogjon, égjen, pezsdûljön
5786 Ember | végtelenbõl végtelenbe,~Örök tettvágygyal, szabadon!...~
5787 Margit| kezed,~És ajkamat ajkadra téve:~Egy néma csók ékes beszéde~
5788 1 | hajnal. Azt kivánja, hogy~Tévedjen úgy el az örök chaoszban,~
5789 Haza | mély tenger: a jogos, a téves,~A nagy és a hitvány egyaránt
5790 1 | nálam összegyültök.~Kaptok theát és kaviár szeletkét,~Mert
5791 1 | mely~Jelenti a világot Thespis óta.~ A törvényszéki elnök,
5792 Margit| szerelmem,~Ha lelkem, mely tied~Egész a sírig, olykor~Körödbõl
5793 CorCor| mészárszékre -: szívem a tiétek!~Hiszen tudom: nem terhel
5794 1 | Mint a veszett, falánk tigris szivében.~Az öngyilkosnak
5795 Szabad| Még több menne a pokolba!~Tigristõl se fél a bátor,~Hát még
5796 Haza | követeltünk életet, jogot.~Ó nem tiltottra vágyott a magyar!~Tulajdonunkat
5797 Szabad| részvétlenség közönnyel rád tiport!...~Most lelkesednek érted...
5798 Szabad| jogot.~Védték a rongyos, tiprott nép jogát,~És Jehovának
5799 CorCor| S úgy érzi, hogy e jók, tiszták körében~Végképp eloszlik
5800 1 | mélyen meghajolva,~Szűz tisztaságban, egy hangot se szólva.~Fölkél
5801 CorCor| kherubim-seregnek~Sátán-üzõ lángkardok tisztelegnek!~A Megváltó jön! Istennek
5802 Ember | özönje s holmi más:~Mély tisztelet, nagy csillogás!~Nekem nincs
5803 Haza | irgalmast, a jót, nemest,~A tiszteletre érdemest!~Vallásom az, hogy
5804 Haza | nemzetünk nevére,~Hogy bennetek tiszteljék a magyart!~Elég nekünk a
5805 CorCor| názáreti kaszinónak tagja!~A tisztesség alapszabályilag~Volt ott
5806 1 | jeléül -~ - „Hóhér,~Végezze tisztét! -”~XII.~ Elvégezte jól.~
5807 Haza | áldalak!~Akkor a szabadság tisztító tüzében~Kiveszett e népbõl
5808 Haza | viharrá, üde fergeteggé,~Mely tisztítva száguld a világon át!~IV.~
5809 Ember | kucorganátok az előszobákban,~Titeket lökdösne minden inas bátran,~
5810 Margit| Mitse vallok! Szótlan hordja titkát,~Hallgatva õrzi kincsét
5811 Margit| alázatos!~Ó hízelegj és titkold ha van elved,~Vagy még jobb
5812 Margit| rózsa-ajkkal~Kérlelted az eget,~Titkolódzva, halkan~Odasúgtam neked:~
5813 1 | jött, karjaira vette,~És titkolta mintegy zordon erejét.~Noha
5814 Szabad| fala, tornya,~Megrengeti a tivornya,~Van kelete lánynak, bornak...~
5815 1 | csemetéit,~A hat éves tolvajt, a tiz éves zsiványt,~S megcsömörlött
5816 1 | ragyog, ámbár éjfélre jár.~Tizenkettõt vert a szomszéd torony.~
5817 Haza | MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKÉN.~I.~Szép ünnep, ujra itt
5818 Szabad| fanyar csók és unott öröm!~Tóduljatok csak, s bámuljátok õket!~
5819 Ember | hosszu, csendes.~De tán a többi sem tesz~Mást lenn az éjszakában!...~
5820 Ember | zugában~Vetettek neki ágyat,~A többiektől távol...~Talán hogy nyomorából~
5821 1 | Ám egy kis jávor, jobb a többinél,~Részvéttel néz rá, s ily
5822 1 | õrzõ angyalod - -~- „És többszörös rablásban, valamint~Rablással
5823 1 | Irgalom, bölcsesség, erkölcsök tökélye,~Az igazság csúcsa és a
5824 1 | Mindenki tanuljon az öreg tölgyfától!~Szolgáljon hatalmast hízelgés
5825 1 | DAL AZ ÖREG TÖLGYRŐL.~- 1892. -~Áll a százados
5826 CorCor| magasztal,~S hitvány jókedv zaja tölti be a léget -~Názáreti Jézus,
5827 Szabad| hörpintem uraságom’~Borával töltött nagy kupám!~Éljen a függés!
5828 Szabad| vadászgatott;~Királyilag töltötte a napot.~Egyszer - barátim,
5829 Margit| Nyujtsd karodat és menjünk e tömegbõl,~Mely rangot, hírt, kitüntetést
5830 Margit| tenger-partokon~És népek tömegében -:~Egy csillag folyvást
5831 Szabad| zenéje~Ünnepre inti Róma tömegét!...~Tombol a raj... s hogy
5832 Finale| Összedermed~Irtózatos, kemény tömeggé,~Komor, sötét egyformasággá.~
5833 1 | ott rejtõzik, ott van,~A tömjénes oltár, a szék közelében,~
5834 Margit| magamat fékezni nem tudám!~Hol tömjénezni kellett volna, kezdtem~Kacagni
5835 1 | Csavargó és királyi felség.~S a tömjénhez szokott dicsõt~Nem sérti
5836 Haza | végromlásban még erõsebbé lett,~Tömörebb a láncnál, mely húsába mart!~
5837 Ember | istenek e földön!~Veletek vón tömve pince, fegyház, börtön!~
5838 1 | Kõvel megdobálta, sokszor tönkre-tette~Hálátlan suhanc-nép egy-egy
5839 Haza | lelkünkre önmagunk verünk!~Törd széjjel ezt is! Védj meg
5840 Margit| Ami benne el van rejtve,~S töredezõ szókat ejtve~Gerlebúgásként
5841 1 | Mely millió parányi mag törekvõ~Létét takarja. Egy lépése
5842 Haza | Te neked köszönjük, hogy töretlen, épen,~Részt veszünk a munka
5843 Margit| ég el nem borúl,~Meg nem törik sugára,~Csak néha ejt szent
5844 Haza | bõsz ellenség országunkra törne,~Ezt is nyugodtan néznétek
5845 Margit| Tõlünk a hatalmas ég.~Nem törõdve semmit azzal,~Hogy szivünknek
5846 Ember | Helyes és jó és igaz!~Nem törődvén jajjal, könnyel:~Néz bennünket
5847 Ember | bátran,~Buzdít, emel, könnyet töröl!...~Amíg az ûrben egy atom~
5848 Haza | villám tördeli a fákat,~Népek törtek össze, hova kardjuk vágott,~
5849 Haza | rendületlenûl!~A bánatos mult, bús történetünknek~Sok szép emléke, fenkölt
5850 1 | ott Isten, ahol ilyenek történnek!” ”~Lehajtotta fejét, tenyerébe
5851 Haza | fertõbe nem hajoltál,~Mert nem törtettél osztalék után,~S kopott
5852 1 | Századokra szabják nemzetek törvényét.~Kik a földi élet minden
5853 1 | kivégzés! Kényszerít a pugris~Törvényszék a korán kelésre, mert~Minden
5854 1 | világot Thespis óta.~ A törvényszéki elnök, a jegyosztó,~Már
5855 Szabad| megmutattam: én vagyok az úr!~Törvényt papoltok? Népet védtek?
5856 1 | ércfonállal össze-vissza róva,~De törzse nem hajt nyíló levelet,~
5857 Haza | szörnyen... ámde a levágott~Törzsek helyén még szebb erdõ virult.~
5858 1 | legutolsó fakadó levél,~Nyíló törzsemnek legparányibb ága,~Mint száraz
5859 CorCor| száll az éj s homályba vész~Tövis, szeg, dárda, ostor:~Hadd
5860 CorCor| hátat:~Én fölteszem a te tövis-koronádat!~Más hadd emelkedjék a kegyek
5861 CorCor| jön! Istennek fia!~Fején tövis-nyom. Gyász és glória.~III.~S
5862 Finale| szerencsét~Könyörögve kérik,~Tolakodva hívják.~Úton, útfelen~Futnak
5863 Finale| Hálatelt sóhajjal búcsuzom majd tőled~ Gyönyörű mindenség!~
5864 Haza | HAZA.~Tőlem ragyoghat más föld! Kandi
5865 Margit| Vagyonomra támadt~És ellopta tõlem~Az én aranykámat.~Jól elszaladt
5866 Szabad| Büszkén mered föl fejedelmi tolla.~ Körûlte népség, a porig
5867 Szabad| kínjában, az éji hidegben.~Puha tollacskáit megtépte a szellõ,~Rideg
5868 Szabad| szét~A cifra sapkák lengõ tolldiszét.~Ahmed Kaleb magas fejére
5869 Szabad| remek kalap.~ Forgónak, tollnak vége,~Nincs kalpag a királyon.~
5870 1 | rózsatõn és végpercére vár.~Tolongnak hozzá gúnyos szánalommal~
5871 Szabad| Mit irigyeljek tõle?... E tolongó~Fényesre fent kopár hadat
5872 Margit| fiúnk az égben,~A másik tőlünk roppant messzeségben.~De
5873 Margit| Megkivánta, elszerette~Tõlünk a hatalmas ég.~Nem törõdve
5874 1 | sápadt csemetéit,~A hat éves tolvajt, a tiz éves zsiványt,~S
5875 Haza | félre hajlik.~Mély sirokból tompa jaj száll.~Útonálló bõsz
5876 1 | ragyogva kel fel.~Megáll a tónál s félre hajlott fejjel~Úgy
5877 1 | éppen búcsuzik~- Eltelve torkig mindenféle jóval -~A klubnak
5878 Margit| Nekem csömört okoz!~Torkomon akad meg~Mindenik falatja,~
5879 Haza | jövõt,~Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,~Beszéljetek közelgõ,
5880 Margit| vizek gyanánt~Ezernyi gyász torlódik össze bennem!~Kedves, ne
5881 Szabad| mogorva sátán,~Közönyösen torlódnak egymás hátán.~Mind oly szelíd,
5882 Szabad| Reng a kastély fala, tornya,~Megrengeti a tivornya,~
5883 1 | dicsekszik,~Sértést nem torol meg, bárhogy fáj neki.~Kõvel
5884 1 | Tizenkettõt vert a szomszéd torony.~Lobog minden láng, minden
5885 Szabad| teremni,~S kóró csupán, amit torz méhe költ!~Hozzád esengek,
5886 CorCor| foltos a ruhája!~Gúnyossá torzul arcuk égi bája,~És szól
5887 Finale| vad, rémes vonaglás,~Ne torzuljon görbére, csúfra képem.~A
5888 Szabad| megy a falnak,~Belevágja torzult fejét,~Szétloccsantja agyvelejét.~
5889 1 | orsó:~„Szép hölgy, ez a tour az enyém! Mehetünk!~Lebbenjen
5890 Haza | Hát a csapongó~Gyors szavu tréfák~Játszi szökését,~Festi-e
5891 1 | Rögtönitélõ bíró a halál.~Tréfás jogász. A karcsu, szép menyasszonyt~
5892 1 | legelsõ. Ismerõs vele~Minden tribün s minden bitófa. Minden~
5893 1 | A Herkópáter és fizetne triplán,~Annak se jutna!”~II.~ Boldogan
5894 Margit| Új életre az itélet~Trombitája sem veri!~IV.~Vajjon szeretett-e
5895 Szabad| szörnyen-szörnyeket~Tanácsban, trónon, trónfüggöny megett!...”~De zúg a nép,
5896 Szabad| megyen!”~Valóban oly szép! Trónnál többre méltó:~Megérdemelné,
5897 Szabad| boldog legyen!~Mit ér a trónok alkudott szerelme?~Arany
5898 Szabad| szörnyen-szörnyeket~Tanácsban, trónon, trónfüggöny megett!...”~
5899 Ember | királyok,~Akiket a világ trónusain látok:~Nem vagytok másoknál
5900 Szabad| szeme zárúl: -~Lehanyatlik trónusárúl.~Visszafojtva lélegzetét~
5901 Haza | szerencséd. De föl-ért e köntös~A trónusok bíbor-kelméivel!~Végig himezted
5902 1 | silány dalt! Hah! parázna!~Trubadúrod tönkre tett! -~„Amióta ajkad
5903 Margit| Mert magamat fékezni nem tudám!~Hol tömjénezni kellett
5904 CorCor| hiu láza,~Kétkedése, zord tudása:~Megalázva~Tûnik el már,
5905 Margit| S most, gazdagságom édes tudatában,~Nyugodtan nézek a jövõbe
5906 Ember | mind hû és hazafi!~A vad, tudatlan, gõgös, léha vér,~Mely Berlint
5907 1 | míg meg nem kerestem!~Mert tudd meg, mi történt: - elveszett
5908 Margit| Egy kis sírra ráteszem.~Tudjátok-e, ibolyácskák,~Kit takar
5909 Haza | szív lesz, hogy szeretni tudjunk,~Míg érezzük, mi a valódi
5910 Margit| mosolyogni lásson!~Nem tudnálak meghálálni téged,~Hogyha
5911 Ember | szenved itt alant!~Én nem tudnám végignézni,~Hogy miképp
5912 Finale| Senki, senki, senki~Nem fog tudni róla!~Mint koporsót verõ~
5913 1 | forditottam hátat.~Mentem a tudóshoz, mentem a mûvészhez.~Náluk
5914 CorCor| tagja.~Jézust bevették, bár tudták, hogy õ~Inkább komoly bölcs,
5915 CorCor| Karácsony-est. Ma született az Úr.~Tüdõbe, májba egy hõs kéz se szúr.~
5916 Margit| tenger,~Dühöd hogy elpihent!~Tükörré váltál s a kacér ég~Arcát
5917 Szabad| voltál~Égnek, virágnak szép tükre te!~Most vége, vége! Kiszáradt!
5918 1 | fák lenyúló, hosszu karja~Tükrét védõleg eltakarja,~Hogy
5919 Margit| tündérnek csókja kellett,~Tündér-ajkról egy lehellet,~Visszahozni
5920 1 | mohaágyba’ -~Koszorút fonogatnak~Tündérek arany-hajába.~Végtisztességet
5921 Margit| nap-nap mellett, -~Egy tündérnek csókja kellett,~Tündér-ajkról
5922 Margit| Mely bánkódásra készt~E tündérország fénye közepett!~Mely addig
5923 Margit| Nyájas, derûlt, õszinte.~Tündértõl kapta kellemét,~De ah! vesztére
5924 Szabad| leghatalmasabb!~Dicsõbb, nagyobb, tündöklõbb, mint a nap!~Tizenhat város,
5925 Haza | Hogy a szép magyar név ujra tündökölt!~Te neked köszönjük, hogy
5926 1 | a nap, - reszketve látja tünni~A felséges, nyugodt gömb
5927 Haza | Sorsot e hon: hordom szent türelemmel,~De más nép tagja nem leszek
5928 Margit| irgalomra hajlót,~A bájosan türelmest,~A nyájasan mosolygót,~A
5929 Ember | se jut szegénynek.~Bolygó tüzek részvétbõl~Meglátogatják
5930 CorCor| szúr.~Ma nem röpûl szét a tüzes golyó,~A csonttörõ, a hús-marcangoló.~
5931 Haza | tiltottra vágyott a magyar!~Tulajdonunkat adják meg nekünk,~Csupán
5932 Szabad| szenvedés,~Búnak, gyönyörnek túláradása: -~Mind, mind elillan, lassan
5933 Ember | megindulás,~Szent érzések túláradtán a könny,~Szemünknek gyöngye!...
5934 Margit| permetegje,~Minõt boldogság - túláradva - sír!~Ó kedvesem! Szemed
5935 Szabad| hozzá hangos kedvvel,~Síron túli szeretettel,~Daliái diadalnak,~
5936 1 | Széttörve ott hever,~Szép tulipán, palástját~Többé nem ölti
5937 CorCor| zord tudása:~Megalázva~Tûnik el már, mint a köd.~Messzebb,
5938 Margit| Ablakodra édes vággyal~Turbékolni szállnék.~Ha illat lehetnék,~
5939 1 | lovat csak õ tud.~De nemcsak turfon: vesztõhelyen is~Õ a legelsõ.
5940 Ember | ifjak és idősök! -~Ecartés, turfos, címeres herék!~Igen, nemes,
5941 Ember | Hogyha látja s mégis tűri,~Míg hatalmas trónját űli:~
5942 Margit| párjához simúlva~Könnyebben tûri erdõk viharát.~Bántott az
5943 1 | nagy orrú~Komoly bogár, ki túrja a sarat...~„Röpködtél, égtél,
5944 CorCor| kelve,~S égszülte lángészt, túrni lenn a port;~Ha láttok Júdást,
5945 Haza | mint az Éden kóbor gyermeke~Tûrt, fáradt, munkált s el nem
5946 CorCor| megtoroltok, -~De én... én tûrtem! S akkor voltam boldog,~
5947 Haza | vér nem ömölt ki a remek tusán.~Akik akkor hozzá láng-ajakkal
5948 Haza | legnemesbbet fölsohajtva,~Mit a tusázó szív terem,~Mikor szent
5949 Szabad| a vasat.~Mint láváját a tűzhegy, szakadatlan~Okádja, ontja
5950 Haza | lelkünk gyönyörével,~Mint a tûzimádó a napsugarat!~Legyen a magas
5951 Haza | oromra~Diadal zászlóját tûzte a magyar!~A világ nem látott
5952 Szabad| terembe lép,~Lekapja róla tûztelen szemét...~Csak a hunyó nap
5953 CorCor| Nem megyek Heródes fényes udvarába.~Árvák, özvegyek közt haladok
5954 Szabad| Borral, gõggel tele s teli,~Udvaroncit üti-veri,~Azután bõsz szeme
5955 1 | sírhoz közel állnak.~De az udvaroncok szép hada hol van?~Nem jött
5956 Haza | akkor a magyar,~Tisztább, üdébb - nép nem volt soha tán!~
5957 Szabad| leányka, amint hajnalnál~Üdébben járkál s eltévelyeg:~Ártatlan
5958 1 | csapna~Teljes fényével az üdén mosolygó~Fellegtelen, csodás
5959 Szabad| nyugalmat,~Patak, forrás üdít,~Míg lesz egy koldus, ki
5960 1 | súlyos ideg-bajának.~Egy üditõ, egészséges, valódi~Friss
5961 Margit| minálunk.~Enyhítni szomját, üdítõ~Forrás-vizet kinálunk.~Járunk-kelünk
5962 Haza | alkonyúl...~Szigetre ér, hol üdvbe, kéjbe fúl~A földi lét s
5963 Finale| kevély fokán;~Ragadjon el üdvének himnuszával~A boldog csalogány!~
5964 Szabad| gerle,~S szabadban égõ rózsa üdvezel!...~Ki gazdagabb kettõnk
5965 Margit| Gyötörni õket lesbe áll,~S én üdvömet féltõbben óvom~Mint gyönge
5966 Margit| énekelt ezer fészekbõl~Az üdvösség madara!~Minden percünk úgy
5967 Margit| mi a béke,~Mi az összhang üdvössége,~Édes álom, hosszu csók...~
5968 Haza | sírjára? Én is oda szállok!~Üdvösségem lesz az, hogyha rátalálok!~
5969 1 | Több, száz éveteknél:~Az üdvösségnek egy lehellete!~Hõ napsugár,
5970 CorCor| mellett,~S bennünket egykor üdvösségre vált!~Az emberek kábán futottak
5971 Margit| gyönyörûség,~Mely mindig több üdvöt ád.~Könnyû annak írni hévvel,~
5972 CorCor| hírt Máriáról,~S ama fáról~Üdvözítõ kínokat!~II.~A KALVÁRIÁN.~
5973 Haza | felett.~Köszönti a tavaszt: „Üdvözlégy, kikelet!~Átröpûltem sok,
5974 Finale| Hegyek, isten hozzátok!~Üdvözlitek még százszor a tavaszt,~
5975 Szabad| küszöbén az örök elmulásnak~Üdvözlöm az örök haladást!~
5976 1 | Nos” - szólottam hozzá, - „üdvözöllek, testvér!~Megvan-e az Isten,
5977 Szabad| szõtt.~Mentükben õket rózsák üdvözölték~S tömjén gyanánt illatjuk
5978 CorCor| végzi, nem lelik nyomát.~Ügyes gazember! Hipp-hopp, ott
5979 1 | Átadom Önt ezennel a királyi~Ügyésznek -”~ Ott áll a templom kövén,~
5980 1 | látom~Hogy halaványan, búsan ül~Párnáin egy-egy jó barátom.~
5981 Szabad| Utánuk nyájas búcsut int.~Így üldögél, mélán, nyugodtan,~S amint
5982 1 | szegényt. Szótlanul merengve~Üldögélt mellettem s az alkonyi csendbe~
5983 CorCor| A szeretet szent ünnepét ülik.~Ó szép, dicsõ: véres mezõk
5984 1 | néztem a sötét emberre:~„ „Ülj le mellém, vándor s mondd
5985 Margit| megvert gonosz báj,~Úgy ült rajtam gyanu, vád;~Lelkem
5986 Margit| S vész-dobált sajkámba ültél,~Szállni vélem a habon.~
5987 Ember | rossz van,~Mégis csak ti ültök a fénylő magosban!~Pedig
5988 Haza | Március szent napja! Minden ünnepek közt~Legtöbb áhitattal téged
5989 1 | elõtte húnyászkodva térdet,~Ünnepelje rangját és dicsérje föl.~
5990 Szabad| vágytok:~A síroknál, ott ünnepeljetek!~
5991 Haza | Testvéri láncban, jertek, ünnepeljük~E legdicsõbb, e lánctörõ
5992 Szabad| meg~Szent hamvukat!... Ha ünnepelni vágytok:~A síroknál, ott
5993 CorCor| cifra fája~Az õ emlékét ünnepelte mind.~Fejét megrázta bánatos
5994 CorCor| nincs köztetek helye!~Ha ünnepeltek, az csúfság nekem,~Mert
5995 Szabad| Jer udvarunkba!... Fényes ünnepélyen~Szabunk dalodnak árt.~Hogy
5996 1 | még talpra áll!~III.~ Az ünnepélyes, elhatározó perc,~Amely
5997 Szabad| de~Ne légy bokréta Cézár ünnepén!~Büszkén megállva, ó mi
5998 CorCor| fülig:~A szeretet szent ünnepét ülik.~Ó szép, dicsõ: véres
5999 Ember | ITÉLTÉK.~Csak klasszikus vers ünnepi mérete~Illik tehozzád ó
6000 Finale| gyászt még fel nem öltöm~S ünneplem a hitet.~Amíg lesz könnyem,
6001 Szabad| sugár-koszorút, -~Öltözzél legszebb ünneplő mezedbe,~A legvígabba és
6002 1 | fehér-ruhás leányok,~És ünneplõbe öltözött fiúcskák.~A tömjén
6003 Szabad| csattogó réz s pergõ dob zenéje~Ünnepre inti Róma tömegét!...~Tombol
6004 1 | barátja. Látom~A belletristák ünnepségein~Kéjben fürödni, nyögni,
6005 Haza | szent esküvéssel~Legszebb ünnepünknek fényes íduszán,~Hogy amire
6006 Margit| fönhordott fejet,~Ha nem üresség, nem rang büszkesége~Emeli
6007 Szabad| Arany pohárban drágán vett üröm!~A titkos óra, mely másnak
6008 CorCor| most a másik arcát:~Hadd üssön rá a kaszinó lovagja!~III.~
6009 Margit| képedet.~Eveztünk gyors ütemben~A kéklõ síkon át,~S te énekelted
6010 CorCor| mélázó, tündöklõ arcra csap.~Ütés nem volt még durvább, súlyosabb.~
6011 Margit| a gyümölcsfa ágát?~Addig üti, vágja,~Míg leválik sorban,~
6012 Szabad| tele s teli,~Udvaroncit üti-veri,~Azután bõsz szeme zárúl: -~
6013 CorCor| szólnak.~Lealáznak szörnyen. Ütnek, korbácsolnak.~Széttörik
|