TUDÁS.

- 1896. -

Hazánkat Árpád karddal vette meg.
Szép munka volt. De könnyebb feladat,
Mint a miénk. Mert õ csak nyers tömeg,
Kard, dárda ellen vezetett hadat.
De most, magyar! Gyõzhetsz-e majd hazám,
Ha nem tûz, nem vas: a betû, a szám
Ront ellened!... Ha nem bõsz had-gomoly,
De fínom ész zaj nélkül ostromol!

Ha százfelõl támad meg a tudás.
Rád csap, mint indián õs-erdejére
A gõzfürész, az ördöngõs, csudás,
És ölni kezd, bár nem hull senki vére!
Vigyázz! Mert véged, mindörökre véged,
Ha a müveltség lesz az ellenséged!
Megállhattál markolható vas ellen,
De össze-zúz a láthatatlan szellem!

Nem volt nagyobb és irgalmatlanabb
Ellenfeled még...! Hogyha nem tudod
Hozzá hasonló szellemmel magad
Fölfegyverezni... Hogyha nem futod
Rugós inakkal versenyét... Ha kétes
Vagy a szemében: eldönt, semmivé tesz!
Megvet, lenéz, nem irgalmaz neked.
Kigyomlál, mint hitvány fölösleget!